Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-28 / 250. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 28. A zárkózottság ideje Somorja. Holnap 18.30-kor nyitják meg a zsinagógában Stano Masár A zárkózottság ideje című installációját. A fiatal pozsonyi képzőművész az At Home Gallery rezidenciális programjának keretében két hetet töltött a Művészetek Házában, ennek eredményeként született meg a szokatlan kiállítás. Stano Masár a mindennapok sztereotípiájából szeretné kimozdítani a látogatókat, hogy legalább egy rövid időre magukba mélyedhessenek és elgondolkozhassanak azon: Hová és miért is utazunk? Merre is tartunk? (m) Liszka József Somorján A somorjai Fórum Klubban holnap este 19 órától,^Állíttatott ke- resztínyi buzgóságbul!” címmel Dr. Liszka József tart előadást a dél-szlovákiai szakrális kisemlékekről. A kutatástörténettel, népi vallásossággal (ezen belül főleg a szabadtéri szakrális kisemlékek- kel) s általában az interetnikus kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó ismert szlovákiai magyar etnológus beszélgetőtársa Végh László. Helyszín: a Fórum Kisebbségkutató Intézet előadóterme (Parková 4. - a könyvtár épületében, bejárat az udvar felől). (ú) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Fahim (kaposvári Csiky Gergely Színház) 19 KIS SZÍNPAD: Sarah Bernhardt utolsó nyara 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Korcs szerelmek (mexikói) 17.15, 20 MLADOST: János evangéliuma (kanadai) 15.45, 19 MÚZEUM: Elveszett jelentés (amerikai-japán) 19.30 TATRA: Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) 18, 20 AUPARK - PALACE: Garfield (amerikai) 15.20 A Bourne-csapda (amerikai) 17.10, 21.40 Az ördögűző - A kezdet (amerikai) 15.10, 17.50, 19.10, 21.10, 21.50 Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) 14.10, 16.20, 18.30, 20.50 Terminál (amerikai) 15.30, Í8.10, 20.40 Cápamese (amerikai) 15,15.30,16,17,18,19,19.30 Collateral- A halál záloga (amerikai) 16.30,17.20,18.50, 20 Post Coitum (cseh) 20.20 Eljegyzés a kastélyban - Neveletlen hercegnő 2. (amerikai) 14.20, 16.40 A falu (amerikai) 14.20, 16.30 Anakonda 2.: A véres orchidea (amerikai) 18.40,21 János evangéliuma (kanadai) 19.40 Stepfordi feleségek (amerikai) 15.40, 17.40 PÓLUS - METROPOLIS: Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) 15, 17.10, 19.20 Az ördögűző - A kezdet (amerikai) 16.40, 19.05, 21.20 Cápamese (amerikai) 14.20, 15.05,16.10,16.50,18,18.40, 20.35 Collateral - A halál záloga (amerikai) 14.55,16.05,17.20,18.30,19.40, 21 Eljegyzés a kastélyban - Neveletlen hercegnő 2. (amerikai) 16, 18.20 Anakonda 2.: A véres orchidea (amerikai) 20.45 Post Coitum (cseh) 19.30, 21.35 Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (francia- angol-olasz) 17.30 Terminál (amerikai) 19.50 KASSA TATRA: Post Coitum (cseh) 17,19 CAPITOL: Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) 16; 18; 20 ÚSMEV: János evangéliuma (kanadai) 16,19.15 IMPULZ: Titkok (francia) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Egy makulátlan elme örök ragyogása (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Bodysong (angol) 19.30 VÁGSELLYE- VMK: Lebegés (amerikai) 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Én, a robot (amerikai) 19 LÉVA - JUNIOR: A sötétség krónikája (amerikai) 16.30 Szamszára (francia-német) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Anakonda 2.: A véres orchidea (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apja lánya (amerikai) 18.30 A Bourne-csapda (amerikai) 15.45 Cápamese (amerikai) 16,18, 20 Collateral - A halál záloga (amerikai) 15.15, 17.30, 19.45 Eljegyzés a kastélyban - Neveletlen hercegnő 2. (amerikai) 15.30, 17.45, 20 Feketék fehéren (amerikai) 16 A Halál a Ragadozó ellen (amerikai-kanadai-cseh- német) 15.45, 18, 20.15 Már megint bérgyilkos a szomszédom (amerikai) 16.15, 18.15, 20.15 A Temetetlen halott - Nagy Imre naplója (magyar-szlovák-lengyel) 15,17.30,20 FELHÍVÁS A Csehszlovákiai Magyar Nép- művészeti Együttes, a NÉPES 1954. április 25-én tartotta ősbemutató előadását Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Színházban. Az 50. évforduló alkalmából 2004. november 27-28-án Dunaszerdahelyen konferenciát, Galántán emlékünnepélyt terveznek a volt fenntartók és vezetők. Az emlékünnepély a volt tagság ünnepi emléküléséből, a két utód-együttes: az Ifjú Szivek és a Szőttes, valamint a Kis Csali, az Ilosvai, a Garant Menti Népi Együttes és a Kodály Zoltán Daloskor előadásából és zeneszó melletti közös szórakozásból áll majd. Felhívjuk a NÉPES volt tagjait, hogy 2004. november 10-ig jelentkezzenek, illetve hogy közöljenek magukról egypár sort, és adják meg címüket. A jelentkezés címe: Csemadok OT, 815 57Bratislava (tel.: 02/526- 37-974, fax: 02/526-37-976) vagy Takács András, 821 06 Bratislava, Ucitelská 39 (tel./fax: 02/452-48- 634) A pozsonyi rendezvény a „fényírók” egyik legrangosabb európai seregszemléjévé nőtte ki magát Fotóhónap - tizennegyedszer Henri Cartier-Bresson: Athén, 1953 Az idei, XIV. Fotóhónap keretében Pozsony-szerte több mint harminc fotó- kiállítást tekinthet meg a nagyérdemű. Nagy nevekben idén sem lesz hiány, az alkotóműhelyek pedig izgalmas témákkal kecsegtetnek. Václav Macek, a rendezvény főszervezője a múltat és a jelent foglalja keretbe. LŐRINCZ ADRIÁN Térjünk vissza az időben másfél évtizeddel. 1991-et írtunk, amikor az I. Fotóhónap keretében nyugat-európai és tengerentúli fotóművészek is kiállíthatták nálunk felvételeiket. A rendszerváltást megelőzően nem is rendeztek a vasfüggönytől keletre ilyen nagyszabású kiállítás-sorozatot? Nagyon fontos év volt a csehszlovák fotó történetében a rendszerváltás éve, mivel előtte csupán „kósza hírek” útján tudtunk arról, mi zajlik Európa nyugati felében, mi az, ami foglalkoztatja a fotóstársadalmat. Sem a politikai, sem pedig a gazdasági légkör nem volt kedvező ahhoz, hogy nyugati fotóművész kiállítást rendezzen nálunk. A határok megnyitásával viszont egyszeriben létszükségletté vált, hogy megkeressük az elveszített közös fonalat, hogy közös témákat, művészi álláspontokat fogalmazzunk meg. Ebből az igényből született az 1. Fotóhónap, melynek keretében öt kiállításon mutattuk be a XX. század második felének legjelentősebb európai műveit, művészeit. Csaknem másfél évtized telt el azóta. Kik emelkednek ki az ez idő alatt Pozsonyban kiállító művészek közül? Említhetném Helmut Newtont, Sebastian Saggadót, Villiam Cle- int, Cartier-Bressont és másokat. Minden évben két-három világszerte ismert fotós műveit állítjuk ki; a hazai közönség több éves, évtizedes hátrányban van a nyugatival szemben, és most fokozatosan „kárpótoljuk” őket. Az idei rendezvénysorozat szórólapján olyan nevek olvashatók, mint Ragha Rai, René Burri, valmint Ján Svoboda... Ragha Rai azért is egzotikus számunkra, mivel indiai fotóművész ritkán állít ki nálunk, másrészt meg a híres Magnum- csoport tagja. Kiállításának anyaga megrázó, hiszen egy, a nyolcvanas évek elején bekövetkezett, majd tízezrek életét meghatározó vegyi katasztrófa eseményeit örökíti meg lépésről lépésre, nagyon szuggesztív módon. René Burri - Cartier-Bressonhoz hasonlóan - a humanista képriport megtestesítője. Látásmódja ironikus, ám képei középpontjában a törékeny ember áll, minden heroikus póz nélkül, a maga esendőségében. Novemberi kiállításának témája az 1960 és 2000 közötti Németország, illetve a német társadalom, mely gyökeres változásokat élt meg. A kevésbé ismert cseh Ján Svoboda a nonfiguratív képalkotás és a tájképek nagymestere, technikája egyedi, utánozhatatlan, a dolgok lényegét keresi. Négy hazai fotós egyéni kiállítása nyílik meg novemberben. Miért éppen rájuk esett a választás? Az 1904-ben született Milos Dohnány a hazai modernizmus jeles képviselője, aki merész megoldásokat honosított meg a képalkotásban azáltal, hogy elrugaszkodott a „képfestőktől”, tehát azoktól, akik a körvonalak elmosásával, homályosításával próbálták fokozni a művészi hatást. A „tiszta fényképezés” egyik legnagyobb alakja volt. Igor Grossman a vidék megö- rökítője, az 50-es és 60-as években készült fotográfiáit állítja ki. Doro- ta Saparová - aki festőművész is - a női testet helyezi előtérbe, aktjai a festészet és a fényképezés határ- mezsgyéjén mozognak. Marek Kvetán pedig egy új irányvonalat képvisel, a digitális képfeldolgozást, mely világszerte egyre nagyobb teret hódít. Milyen elvek alapján állították össze a közép- és kelet-európai térség, illetve a „világ többi része” kategóriájába sorolt kiállítók névsorát? Két fontos szempont volt: az egyik, hogy kiket ajánlanak figyelmünkbe az adott ország fotógalériái, ki az, aki az eltelt években jelentősét alkotott, a másik pedig, hogy a „mestermunkák” mellett bemutassuk a tanítványokat is. Ez az elv érvényesül például a magyar Kerekes Gábor és Tóth Lívia vagy a már említett cseh Ján Svoboda és Milan Blatny esetében. Ukrajnát viszont csak egyetlen fotós, Alexander Gljade- lov képviseli, aki az ukrán fegyhá- zakban, börtönökben készült sorozatával díjat nyert Los Angelesben. És sorolhatnám tovább... Eddig egyéni kiállításokról volt szó, viszont számos csoportos tárlat is nyílik. így igaz. Bemutatjuk a Kelet Nemzedék munkáit, a Fujifilm Photo Press Awards 2004 idei díjazott képeit, a V4+l=5 csoport, azaz a „kibővített” visegrádi négyek fotóit, de láthat a közönség digitális technikával készült, illetve a szó legszorosabb értelmében vett klasszikus fotókat is. Az eltelt években nagy sikerük volt az alkotóműhelyeknek. Milyen irányt tűznek ki idén? Tekintettel az érdeklődésre, alkotóműhelyeink számát négyre bővítettük. A Kamii Varga vezette foglalkozások az emberi test geometriájára, az Anton Fiala vezette kalandozások a természetre összpontosítanak, míg Andrej Bán fotóriporter a pozsonyi utcát mutatja meg a gyakornokoknak - nem szokványos látószögből. Az igazi „ínyencség” mindenképp a Harald Leban vezette előadás- és gyakorlatsorozat lesz, mely egy már-már elfeledett technikával, a platinotí- piával foglalkozik. Még egy kérdés kívánkozik ide: milyen látogatottsággal számol? Idén is elvárjuk azt a 100-150 ezer látogatót, akik évről évre felkeresik a kiállítótermeket, hogy a fényképeken keresztül szembesülhessenek egy másik világgal - azzal, amely csak a fényképezőgép túloldaláról látszik. NÉZEM A DOBOZT Nézettségek, börtönévek, szörnytermékek Z. NÉMETH ISTVÁN Nézem a dobozt, és közben hiába várom, hogy ajtóm érzékeny faburkolatát „peoplemeteres” ügynökök kocogtassák, valószínűleg nem tartozom a kiválasztottak közé. Különben is, garantáltan rontanám a hazai televíziós csatornák nézettségi adatait. Apropó, nézettség! Internetes portyám során láttam, hogy a tv2 milyen rettenetesen büszke arra, hogy az újrainduló Megasztár előválogatását kétszer annyian követték figyelemmel, mint a konkurens tévé adását. Még egy kékpiros grafikont is barkácsoltak az ominózus este óráiról, hogy jobban el tudjuk képzelni a versenytárs mélyrepülését. Talán még dalra is fakadtak, akár csak azok az önjelölt antisztárok, akik egyáltalán nem tudnak énekelni. És persze valahol ezt tudják is magukról. De mit tehetnek, ha egyszer divat a tehetségtelenség, a tévé nézettségét már régóta nem a valódi művészek emelik, hanem a magamutogatók, a dilettánsok, a csalók, a szélhámosok, hogy a kasszafúrókat ne is említsük. Pedig én várom a sugallatot, minden apróságnak örülni tudok. Annak is, hogy a Heti Hetes új arcokkal frissítette fel magát - kicsit talán sokáig tartott, amíg a mélyen alvókat ébrenlévőkkel helyettesítette -, Hajós András például egyre inkább magára talál, tényleg eredeti és fiatalosan miegyéb. Aztán rendkívüli megtiszteltetésnek tartom, hogy néhány kameramókus segítségével végigkövethetem Cini utolsó napjait. Ami határtalan, annak - úgy látszik - nincs határa. Most, hogy láttam őt egy húsbolt pultjának dőlve kolbászt mustárral enni, nem tartom lehetetlennek, hogy egy újabb valóságsó veszi majd kezdetét a bekamerázott börtönfalak közt. Nézem a dobozt. A dobozt, amelynek figyelmes végigolvasása- kor eddig csak az derült ki, hogy „a dohányzás komolyan károsíthatja az ön és a környezete egészségét”. Ezentúl - a tévéből tüdőztem le a hírt - már nem érik be egyes érrendszeri és daganatos betegségek néven nevezésével, hanem a torok, a gége, a tüdő és egyéb létfontosságú szervek eleinte mit sem sejtő sejtjei kóros és színes (és nem túl szívderítő) elburjánzásainak röntgenképeivel próbálják majd elrettenteni a nikotinimádókká lett néprétegeket a további „élvezetektől”. Gond egy szál se. Csak akkor a népegészség lelkiismeretes lovagjai egyéb káros termékek megvásárlásakor is hasonló őrző-védő feliratokkal figyelmeztessék a mit sem sejtő néptömegeket például arra, hogy: „az Ön által megvásárolt asztali borunk túlzottan jóhiszemű szervezetbe juttatása könnyen a jelzett szerkezet alá jutást okozhatja, s különben is, gondoljon csak arra, az igazság keresésének más útjai is vannak”. Vagy: „A mobiltelefon túl gyakori használata bizony agydaganatot okozhat!” Netalán: „Mielőtt bekapcsolná a készüléket, gondoljon arra, hogy szabadidejét hányféle sporttal és sportjátékkal tehetné hasznosabbá és egészségesebbé...”