Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-27 / 249. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 27. AZ EU TÖRTÉNETE RÖVIDEN 1950. május 9. - Robert Schuman francia külügyminiszter nyi­latkozatot olvas fel, amelyben - Jean Monnet elképzeléseire tá­maszkodva - kezdeményezi a francia és a német szén- és acélter­melés egyesítését, és e célból közös intézményrendszer létrehozá­sát. Ma e történelmi jelentőségű deklarációra emlékezve május 9- én Európa-szerte az európai integrációt ünnepeljük. Robert Schuman és Jean Monnet 1957. március 25. - Az alapító hat tagállam, Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok képviselői Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergiai Közösség létrehozásáról szóló szerződést. 1960. január - Nagy-Britannia kezdeményezésére megalakul az Európai Szabadkereskedelmi Társaság (EFTA). 1973. január - Dánia, Írország és Nagy-Britannia belépése az Európai Gazdasági Közösségbe. A népszavazáson Norvégia lakos­sága elutasítja a csatlakozást. 1979. március - Az Európai Monetáris Rendszer és az ECU be­vezetése. 1981. január - Görögország csatlakozik az Európai Közösséghez. 1986. január - Portugália és Spanyolország csatlakozik az Eu­rópai Közösséghez. 1989. november - A berlini fal leomlása. 1990. június - A schengeni egyezmény aláírása. 1992. február - A maastrichti szerződés aláírása. 1993. novembe - Hatályba lép a maastrichti szerződés: létre­jön az Európai Unió. 1994. április - Magyarország - a volt kommunista országok kö­zül elsőként - beadja csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 1995. január - Ausztria, Finnország és Svédország belép az Eu­rópai Unióba. Norvégia lakossága immár másodszor utasítja el a csatlakozást. 1998. március - A csatlakozási tárgyalások megkezdése öt kö­zép- és kelet-európai országgal, illetve Ciprussal. 1999. január - Tizenegy tagország megkezdi az euróra való átállást. Frankfurti székhellyel létrejön az Európai Központi Bank, és az euró felváltja az ECU-t mint számlapénz. 1999. szeptember - Romano Prodi lesz az Európai Bizottság új elnöke. 2000. február - Újabb hat országgal kezdődnek meg a csatla­kozási tárgyalások. 2000. december - A nizzai szerződés aláírása. 2001. március - Valamennyi tag- és tagjelölt országban meg­kezdődik a nyilvános vita Európa jövőjéről. 2002. január - Tizenkét tagország készpénzként bevezeti az eurót, és a következő hónapokban kivonja a forgalomból nemzeti valutáját. 2002. március - Megkezdi alkotmányozó munkáját az Európai Konvent. 2002. december - Lezárulnak a csatlakozási tárgyalások a tíz tagjelölt országgal. 2003. április - A tíz tagjelölt ország képviselői aláírják Athén­ban a csatlakozási szerződéseket.. 2003. június - A konvent bemutatja az „alkotmánytervezetét” a thessaloniki Európai Tanácsnak. 2003. október - Megkezdi munkáját a római kormányközi kon­ferencia, amelynek feladata, hogy elfogadja az új európai alkot­mányos szerződést. 2004. május 1. - Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Len­gyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Az EU alkotmánya továbbfejleszti az alapszerződéseket, és az együttműködést magasabb szintre emeli _______________________________________________Európai unió ll Ismét fontos színhely a Capitolium A tagállamok és a csatlakozási tárgyalásokat folytató országok vezetői Rómában a Campidoglio palotában írják alá az európai alkotmányt, ahol 1957. március 25-én megszületett a mai unió alapjait jelentő római szerződés (Képarchívum) Pénteken Rómában írják alá a júniusban csúcsszin­ten már jóváhagyott Euró­pai Alkotmányt az EU-ta- gországok állam- és kor­mányfői. A dokumentum akkor lép életbe, amikor az alkotmányos szerződést minden tagállam törvény- hozása és az Európai Par­lament is megerősítette. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unió most aláíran­dó alkotmányos szerződésének legnagyobb érdeme, hogy az uni­ós alapszerződéseket összefoglal­ta, nagymértékben továbbfejlesz­tette, és az uniós együttműködést több vonatkozásban magasabb szintre emelte - jelentette ki Ba­lázs Péter, aki az alkotmányt ki­dolgozó konventben a magyar kormány küldötte volt. A mai körülmények között kö­zel jár az EU az integráció maxi­mális szintjéhez - vélte Balázs Pé­ter. Az unió már az egységes pénz megteremtésével teljesítményé­nek csúcsa közelébe került, mi­közben bizonyos kérdésekben, például a közös kül- és biztonság- politikában még nem érett meg az idő a teljes egységre. Az alkotmány legfontosabb erényei közé tartozik az eddigi szerződéseknek, illetve az unió működésének a jelentős leegy­szerűsítése, az EU markánsabb nemzetközi fellépését lehetővé tévő közös külpolitika és egy erőteljesebb védelmi politika fel­tételeinek a megteremtése, a bél­és igazságügyi együttműködés magasabb szintre emelése, vala­mint a döntéshozatal demokrati­kus jellegének erősítése. Balázs Péter úgy ítélte meg, az elfoga­dott szerződés szükséges, de nem elégséges lépés azon az úton, amelyen haladva az uniót tovább kell fejleszteni. A végleges válto­zat szerinte a föderalista és a kor­mányközi áramlatok felezőpontja körül helyezkedik el. A szerződés jóváhagyásának esélyeivel kapcsolatban Balázs Péter úgy vélte, egy ennyire bo­nyolult szerződésnél, mint az al­kotmány, eleve kockázatos a nép­szavazás, amelyet inkább olyan kérdésekben írnak ki, amelyekre egyetlen nem vagy igen lehet a válasz. „A 350 oldalas alkotmány szinte minden bekezdésére külön népszavazást lehetne kiírni”, és az sem csoda, hogy a sok lehetőség között megoszlanak a vélemé­nyek - fejtette ki. Az alkotmányt elvben mind a huszonöt EU-tagállamnak ratifi­kálnia kell. Az alkotmány szövegé­hez csatolt egyik nyilatkozat eleve úgy rendelkezik, hogy ha az alá­írástól számított két év elteltével a tagállamok négyötöde megerősí­tette a szerződést, egy vagy több tagállam azonban „a megerősítési folyamat során nehézségekkel küzd”, az ügyet az Európai Tanács (EU-csúcs) elé kell utalni. A magyar és uniós szakértő azt is elmondta: az alkotmány elfo­gadásától függetlenül való­színűnek látszik, hogy a tagorszá­gok bizonyos területeken kisebb csoportokban szorosabb együtt­működést valósítanak majd meg. Emlékeztetett arra, hogy a szoro­sabb együtt haladásra volt már példa eddig is, a példák közül a határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni egyezményt és az euroövezet működtetését emelte ki. Az alkotmányos szerződés Eu­rópa jelenlegi hatalmi realitásait tükrözi, három dimenzióban is: a hatásköröknek a tagállamok és az unió közötti megosztásában, az egyes uniós intézmények közötti hatalommegosztásban, valamint tagállami szinten, főleg a kisebb és a nagyobb tagállamok közötti erőviszonyokban. Az alkotmány­ról létrejött megállapodásban ezeket kellett kiegyensúlyozni és egymáshoz igazítani - állapította meg Balázs Péter. Az EU mindazonáltal már ma is „példa nélküli, kiváló szer­veződés, amely megalakulása után 50 évvel is képes önálló tar­talommal működni és folyamato­san megújulni. Az unió az álla­mok közötti érdekharmonizálás mindeddig egyedülálló példája is” - hangoztatta. Kifejtette: az unió három alap­értékből épül fel, ezek a jog, az in­tézmények és a nemzetek. Megje­leníti ugyanis az európai nemze­teket, terjedelmes jogszabály­rendszert dolgozott ki, és egy­mást jól kiegészítő intézményekre épül. Helyenként hatékonyabb rendszerről van szó, mint az Egyesült Államoké, ahol például a jogrendszer kevésbé szerteágazó - emelt ki. Vigyázni kellene mind­azonáltal, hogy a három közül egyik építőelem szerepét se túloz­zák el - jelenleg Balázs szerint már mutatkoznak a túlhangsúlyo­zás jelei: esetenként túl sok a jog­szabály, soknak tűnik az intézmé­nyek száma, és túlzott az uniós ér­dekek hangsúlyozása. Balázs Péter külön méltatta az alkotmány és az azt előkészítő konvent szerepét az új EU-tagál- lamok integrációjában. Rámuta­tott arra a kettősségre, hogy a konvetről némileg elvonta a fi­gyelmet, hogy munkája egy idő­ben zajlott a bővítéssel. „Az új tagállamok számára ugyanakkor ez roppant jelentős fórum volt, mert ez volt az első, amelyen tel­jes joggal vehettek részt a koráb­bi tagállamok mellett” - hangoz­tatta az ép leköszönő magyar EU-biztos. Huszonkilenc ország vezetői Rómában Pénteken Rómában a szerződést és a záródokumentumot az Európai Unió 25 tagállama írja alá. A három tagjelölt ország - Tö­rökország, Bulgária és Románia - képviselői a záródokumentu­mot látják el kézjegyükkel, míg Horvátország egyelőre csak meg­hívott vendégként jelenik meg az eseményen. Az alkotmányos szerződés aláírását követően megkezdődik a két évig tartó ratifi­kálási folyamat, amelyben az Európai Parlament az első kíván len­ni, a tervek szerint még az idén megerősítve a szerződést. Az Európai Parlamentben is vannak ellenzői Az olaszok elsőként akarják ratifikálni a szerződést A franciák kételkednek Róma példával jár elöl EUvonal Az Európai Parlamenten belül megkülönböztetett jogállás nél­küli csoportot, úgynevezett in- tergroupot hoznak létre az Euró­pai Unió pénteken aláírandó al­kotmányát ellenző képviselők. Az European Voice című hetilap ér­tesülése szerint olyan csoportról van szó, amely minden pártcso­portból és lehetőség szerint min­den EU-tagországból tömörítene képviselőket. Az alapítók várako­zásai szerint a 731 fős parla­mentből legalább 100 képviselő csatlakozik majd a csoporthoz, ám megfigyelők ezt kétlik. Jólle­het az euroszkeptikusok EP-cso- portjának várhatóan nem lesz tá­mogatottsága ahhoz, hogy döntő változást hozzon az uniós közvé­leményben, tevékenysége bonyo­líthatja az alkotmány elfogadásá­ért folytatandó kampányt a ta­gországokban. A szóban forgó képviselőknél azonban jóval nagyobb tekintélyű politikusok - például az Európai Bizottság jelenlegi és jövendő tag­jai és az uniós tagországok vezető kormánytagjai - azon fognak munkálkodni, hogy az alkotmány helyességéről és elfogadásának szükségességéről meggyőzzék a tagországok lakosságát. Franciaországban várhatóan jövőre tartanak népszavazást az új alapszerződésről: egyes hírek szerint a referendumot 2005 má­jusában rendezik. Közvélemény kutatások szerint a franciák nagy része támogatja az alkotmányt, de a témában heves társadalmi párbeszéd alakult ki, különösen az ellenzéki szocialista pártban. MTI-JELENTÉS Az EU-alkotmány római aláírá­sa napján, október 29-én az olasz kormány már be is nyújtja a rati­fikációs tervezetet, és a ratifiká­ciós eljárást még idén befejezi a törvényhozás. Frattini külügyminiszter sze­rint az a tény, hogy az új alkot­mányos alapszerződést Rómában írják alá, mindenképpen büszke­ségre ad okot Olaszország szá­mára, amely nem is titkolja, hogy a mielőbbi ratifikálással példát akar mutatni az európai orszá­goknak. Ezt erősítette meg - olasz „üzenetnek“ nevezve a gyorsított ütemű ratifikációt - Gianni Letta, az olasz kabinet he­lyettes államtitkára. Letta bejelentette azt is, hogy péntek estétől az aláíró országok tv-csatornáin olasz film nép- szerűsíti-magyarázza egyszerű, de jelkép értékű eszközökkel az alapszerződés jelentőségét: egy kislány nagyapjával kézen fogva sétál végig a Capitolium palotájá­nak ünnepi termén, ahol az EU meghatározó eseményei történ- tek-történnek. A huszonöt tagország közül ki­lencben - Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Írországban, Dániában, Hollandiában, Belgi­umban, Luxemburgban, Csehor­szágban és Franciaországban — szinte bizonyosan népszavazást rendeznek az alkotmányos szer­ződésről, a tagállamok kb. egy harmadában, köztük Szlovákiá­ban és Magyarországon is Csak parlamenti megerősítésre kerül sor, és vannak tagállamok, ahol erről még nem döntöttek.

Next

/
Thumbnails
Contents