Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-01 / 227. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 1. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ FÁZ A Frankfurter Allgemeine Zeitung tényszerűen számolt be Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásáról, a beszámoló címében is ezt a mozzanatot emelve ki. „A 43 éves szocialista Gyurcsány, Magyar- ország ötven leggazdagabb emberének egyike az ország hatodik kormányfője a szabad választások 1990-es bevezetése óta” - állapította meg a lap tudósítója. A Gyurcsány által elmondottakból a szerző egyebek között azt emelte ki, hogy a kormányprogram alapértéke az igazságosság, a Gyurcsány- kormány a közterhek igazságos elosztását tűzi ki célul, a kormányprogram főcéllá emeli a jólét egyenletes eloszlását. A FÁZ megállapította továbbá, a külpolitikában továbbra is prioritást élvez a szomszédokhoz fűződő jó viszony. A megalakuló kormánytól idegen a történelmi frusztrációból eredő sé- relmi politika. A szomszédos országokban élő magyarok védelmét a Gyurcsány-kormány nem kívánja belpolitikai kampánytémává tenni, a kormány egyik célja ugyanakkor „a magyar nemzet újraegyesítése európai keretek között” - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung az új magyar miniszterelnökre hivatkozva. FIGYELŐ APA Még sok kívánnivalót hagy maga után Horvátországban a sajtószabadság ügye - állapította meg minap kiadott jelentésében a Freedom House (FH) független amerikai megfigyelő szervezet. Az osztrák hírügynökség szerint több más nemzetközi és társadalmi szervezet is ostorozta a közelmúltban Horvátországot a média tevékenységét korlátozó jogszabályok és az állítólagos politikai beavatkozások miatt. E bírálatok több szempontból is kényesen érintik Zágrábot, de leginkább azért, mert a sajtó- szabadság tiszteletben tartása fontos feltétele az ország európai uniós csadakozásának. A Freedom House szerint az ország legfontosabb adója, a Horvát Rádió és Televízió továbbra is politikai befolyás alatt áll. A Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet - csakúgy, mint a horvát sajtószakszervezet - túl szigorúnak tartja a médiában történt rágalmazással kapcsolatos törvényt, noha ezen a téren éppen most, október elejétől lép érvénybe egy fontos enyhítés. Lényege, hogy ezentúl nem az újságírónak kell bizonyítania ártatianságát, hanem a magánvádas indítványt tevő személynek kell bizonyítania, hogy megrágalmazták. Eddig egyeüen horvát újságíró sem került rács mögé rágalmazás miatt, de két elmarasztaló ítélet született már. Az egyik esetben felfüggesztett két hónapos büntetést szabtak ki egy spliti újságírónőre, mert - az ítélet szerint - megrágalmazott egy üzletembert. Egy másik elítélt újságíró úgy kerülte el börtönbe vonulását, hogy Vesna Ska- re Ozbolt igazságügyi miniszter saját zsebéből lufizette az elítélt óvadékát. A nagy attrakció (Szalay Zoltán rajza) Riasztónak minősítik a tervet, mivel az ország feldarabolódásához vezethet Autonómiát fontolgatnak az iraki olajtartományok Autonóm térség létrehozását fontolgatják az olajban gazdag dél-iraki tartományok. KERTÉSZ RÓBERT Ezekben a térségekben úgy vélik, a központi iraki kormányzat nem ad nekik súlyuknak megfelelő képviseletet a kormányzati testületekben, és nem részesíti őket az általuk méltányosnak tartott mértékű gazdasági segítségben - írta a Financial Times. térség életre hívásáról, s az északi kurd terület mintáját követné. A három tartomány a teljes iraki olajtermelés 80 százalékát, ezzel az ország jövedelmének jelentős hányadát adja. Mégis mindössze egyetlen képviselőjük van az Ijád Allávi vezette átmeneti kormányzatban - áll a Financial Times értesülésében. Nyugati diplomatákat idézve a Bagdad folyamatosan (kormányzati) képviselet nélkül hagyja őket. A brit üzleti napilap értesülése szerint a három érintett déli tartomány - Bászra, Majszán és Zí Kár - elöljárói a bászrai vezetők kezdeményezésére már tárgyaltak is egy szövetségi jellegű autonóm neves brit újság azt írta, a déli tartományok „rendkívüli mértékben elégedetlenek, mivel azt látják, Bagdad folyamatosan (kormányzati) képviselet nélkül hagyja őket”. Az egyik diplomata szerint délen úgy érzik, hogy a nedzsefi és a kerbelai vallási központok másodrangúként kezelik őket, és nem fogadják el, hogy a nedzsefi síita vallási vezetés képviselje őket Bagdadban. A Financial Timesnak nyilatkozó térségi szakértők egyike riasztónak nevezte az autonómiatervet, amely szerinte az ország feldarabolódásához vezethet. Az iraki kormányhoz közel álló körök azt gyanítják, az iráni rezsim bátorítja a déli tartományokat az elszakadásra, és az autonómiatárgyalásokat irányító egyes tisztviselők Muktada asz-Szadr, az amerikaiak ellen felkelést kirobbantó síita hitszónok támogatását élvezik - áll a brit lap tegnap megjelent cikkében. A szerző az MTI londoni munkatársa A kutyák, macskák, vadászgörények csak az új okmánnyal léphetik át a határt EU: mától kötelező az állatútlevél S. TÓTH LÁSZLÓ Mától kötelező az állatútlevél az Európai Unión belül gazdájukkal együtt külföldre utazó kutyáknak, macskáknak és - alighanem az esetek töredékét jelenti majd - vadászgörényeknek. Az Európai Bizottság közleményben figyelmeztetett, hogy ezentúl ezek az állatok csak az új dokumentummal léphetik át a határokat. Az útlevél - amelyet állatorvosok állítanak ki, egységesítve, felváltva az eddigi, országonként eltérő okmányokat - a veszettség elleni oltás meglétét tanúsítja majd. Az EU 25 tagállamában ugyanis (a további feltételeket is megszabó Nagy-Britannia, Svédország, Írország és Málta kivételével) ez az egyetlen követelmény a házi kedvencek beutazásához. Az európai uniós rendelkezések szerint az állatok azonosítására idővel egy, a kutyába, macskába vagy éppen vadászgörénybe beültetett mikrocsip Szolgál majd: e rendszer bevezetésére azonban a tagállamok 8 év türelmi időt kaptak, s addig is elegendő az állatok tetoválása, s e számsornak az útlevélben való szesepeltetése. Kivétel itt is Nagy-Britannia, Málta és Írország; a három állam már most mik- rocsipet követel a határátlépés engedélyezéséhez. Mindenesetre a britéknél ezzel megszűnik az eddigi gyakorlat, hogy a kutyák és Eb és útlevele (TASR/EPA-fotó) macskák csak több hónapos karantén után juthattak be a szigetországba: legalábbis az állatútlevéllel rendelkező, azaz EU-országokból érkező egyedek esetében. Az okmányba - mint minden igazi útlevélbe - beragasztható a kutya vagy macska fényképe is, de ez nem kötelező. Az egységes állat- útlevelet már júliusban be akarták vezemi, de a tagállamok többsége nem készült fel. így az EU-bizottság három hónapos haladékot adott, megelőzve, hogy a nyári turistaszezonban, amikor nagyon sokan kedvenc háziállatukkal utaznak nyaralni, az okmány hiánya problémákhoz vezessen. David Byme egészségügyi és fogyasztóvédelmi EU-biztos azonban a jelek szerint még most sem biztos abban, hogy mindén gördülékenyen megy majd. A bizottsági közlemény így fogalmaz: Brüsszelben csak reménykednek abban, hogy a tagállamok mindent megtettek. A szerző az MTI brüsszeli tudósítója KOMMENTÁR A proli újrafelfedezése TÓTH MIHÁLY Majdnem természetesnek vettem, hogy eltartott néhány évig, amíg a magyarországi jobboldali politikusok szókincsében a „panelproli” helyett meghonosodott az „azért a melós is ember” szó- összetétel. Gyanítom, a Fidesz mérsékeltebb megnyilvánulásra edzett vezetőinek nem kis erőfeszítésébe került, amíg radikálisaikkal elhitették, a képviseleti demokrácia már csak olyan, hogy négyévenként van egy nap, amikor a kazánkovács szavazata is ugyanannyit nyom a latban, mint az akadémikusé. Most hadd ne találgassam, hogy e szóhasználati eltolódásban mekkora szerepe volt a politikai realitások felismerésének és mekkora a szociális érzékenységnek. Tény, hogy 2002-es választási veresége óta a jobboldal vezető ereje kevésbé hangsúlyozza, sőt, nem is emlegeti, hogy hatalomra kerülése esetén a helyzetükön egyébként is segíteni képesek lesznek a kedvezményezettjei. A jobboldali Fidesz balról igyekszik előzni a szocialistákat. Természetellenesnek tartom, hogy a Magyar Szocialista Párt dominanciájával működő kormánynak csak új, tegnapelőtt megválasztott elnöke határozta el magát arra, hogy hangsúlyozza: merjünk baloldaliak lenni. A baloldaliságot máshogy definiálja a tanult politológus, kevésbé precíz fogalmi apparátussal, mondjuk, a falusi pedagógus, és a fogalmat egészen csupaszra meztelenítve a kétkezi munkás. Mondjuk, akit a magyarországi jobboldal egyik ideológusa úgy öt éve csak panelproliként emlegetett. De akárhogy állunk is a baloldaliság definiálásával, abban biztosak lehetünk, a legképzetlenebb, politikai oktatásra sosem járt, szegénysége miatt most már újságot se olvasó melós is tudja, mit kellene jelentenie annak, ha valaki baloldaliságról beszél. Persze, nem árt, ha időnként kap némi bátorítást. Gyurcsány bátorított. Ma még nem tudhatjuk, hány pénzt ér ez a bátorítás, és hogy milyen ércből verték ezt a pénzt. Fabatkáról van-e szó, vagy nemesfémből vert tallérról. A baloldaliak közül sokaknak nem könnyű napirendre térniük afölött, hogy milliárdos lett Magyarország szocialista miniszterelnöke. Ilyenkor eszünkbe jutnak azok a régmúlt évtizedek, amelyek alatt a szocdem vezetők zöme szoba-konyhás lakásból került a politikába, néha az országos politikába is. Eszünkbe jutnak a daliás idők, amikor ha egy szocdem nyomdászból parlamenti képviselő lett, az illető a honatyaságból eredő jövedelméből csak annyit tarthatott meg, amennyit nyomdászként keresett. Darvadozni szabad, de közben nem feledkezhetünk meg arról sem, ami időközben a nyugat-európai szociáldemokrata pártokban történt. Szocdeméknél már 80-90 éve nem az a helyzet, mint amikor a tagság és a rokonszenvezők döntő többsége kétkezi munkás volt. Ma a német, a francia, a spanyol és az angol szocialista pártot a szellemi arisztokrácia leg- kiválóbbjai ékesítik, és nem kivételes eset, hogy gazdag emberek is hívei ennek az irányzatnak. Magyarországon nem szoba-konyhából érkezett politikus figyelmeztetett arra, merjünk baloldaliak lenni. Van ebben némi báj, de kockázat is jókora. JEGYZET Hol van az igazság? PÉTERÉI SZONYA A fejlett országokban a reformokat jóval alaposabban készítik elő, vitatják meg, nem úgy, mint Szlovákiában, ahol rekordidő alatt készült el és került elfogadásra a Zajac-cso- mag. Sorsa eldőlt, ha alánja a köztársasági elnök, ha nem. Hogy mit hoz a jövő, nem tudni, az már biztos, hogy a hat törvényt, életbe lépésük után, folyamatosan módosítják majd. Ugyancsak talány, piaci körülmények között miként működik majd az egészségügy, bár az orvosok háta kissé libabőrös. Azt tudják ugyanis, nagy bajban lesznek, ha tévedésből korszerű ellátásban részesítik a csak alapbiztosítással rendelkező beteget, aki nem lesz hajlandó (esetleg nem rendelkezik annyi pénzzel) megfizetni a többletköltségeket. Annyi biztos, nem lesz mentség a hippokratészi esküre való hivatkozás, pénztárcájuk bán(hat)ja a különbözeiét. Elismert szakemberek attól tartanak, hogy az összlakosság jónak nem mondható egészségi állapota tovább romlik. Félő, hogy az emberek majd nem akkor fordulnak orvoshoz, amikor bajuk könnyen kezelhető volna (hiszen önrészt kellene fizetniük), hanem a betegség súlyos stádiumában, amikor már az egészségbiztosító állja a költségeket. Nem egy egészségügyi dolgozó sejti, még ha beleegyezik is abba, hogy a jelenleginél jóval alacsonyabb bérért többet dolgozzon, előbb-utóbb elveszítheti állását. Mert szinte biztos, hogy a részvénytársaságként működő kórházak a kiegyensúlyozott költségvetés, a veszteségmentesség, esetleg a haszonszerzés miatt kevesebb alkalmazottal próbálnak boldogulni. Elképzelni is nehéz, mi lesz azokon az osztályokon, ahol eddig az éjszakai műszakban harminc betegről egy nővér gondoskodott... A miniszter által beígért minőségi betegellátásra, a jobb műszerezettségre sokáig várnunk kell még azért is, mert az ágazat bevételei jelentősen nem emelkednek a jövőben sem, tehát a kórházak zöme - a megszorító intézkedések ellenére - nem lesz képes korszerűsíteni. A keresettel rendelkezők esetében megemelik az egészségbiztosítási járulékot, hamarosan önrészt kell fizetni nemcsak a gyógyszerek, hanem bizonyos betegségek esetében is, viszont az állam az általa biztosítottakért továbbra sem hajlandó fizetni annyit, amennyire kötelezi a minimálbérért dolgozókat. Hol itt az igazság?
