Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-26 / 248. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 26. Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. Holnapután, október 28-án a Vámbéry Irodalmi Kávéházban (Vállalkozók háza, Kukucin utca 459.) 18 órai kezdettel mutatják be Göncz József és Bognár Béla Szép Felvidékünk című könyvét. Az impozáns album a két soproni gyűjtő sok ezer képből álló, különlegességekben gazdag képeslapgyűjteményéből szerkesztett válogatás segítségével mutatja be a trianoni diktátum által elszakított vármegyéket, illetve azok járási székhelyeit. A könyvet, amelyhez Du- ray Miklós írt előszót, Roncsol László méltatja, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY KIS SZÍNPAD: Macska a forró tetőn 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hamlet 14 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Egy szerelem három éjszakája 17 MOZI POZSONY HVIEZDA: 21 gramm (am.) 18, 20.30 MLADOSÍ: Rövidfilm a gyilkolásról (lengy.) 18 Jószomszédi iszony (am.) 20 TATRA: Intermission (ír) 18,20 AUPARK - PALACE: Cápamese (am.) 14, 15, 15.30, 16, 17, 17.30, 18, 19.30 Collateral - A halál záloga (am.) 14.40, 16.20, 17.20, 18.50, 20, 21.20 Garfield (am.) 15.20 Stepfordi feleségek (am.) 17.10, 19.20 Anakonda 2.: A véres orchidea (am.) 15.40,18.20, 20.30 Terminál (am.) 15.30,18.10, 20.40 A Bourne-csapda (am.) 19,21.10 Shrek 2 (am.) 14.30 Post Coitum (cseh) 17.50, 20.10 Eljegyzés a kastélyban - Neveletlen hercegnő 2. (am.) 14.20, 16.40 Intermission (ír) 19.10, 21.50 A falu (am.) 14.20,16.30 Az apokalipszis angyalai - Bíbor folyók 2. (fr.-ang.) 18.40, 20.50 Nem semmi! (cseh) 15.20,17.40 KASSA TATRA: Podium (fr.) 16,18, 20 CAPITOL: Anakonda 2.: A véres orchidea (am.) 16; 18; 20 ÚSMEV: Cápamese (am.) 16, 18 Collateral-A halál záloga (am.) 20IMPULZ: Titkok (fr.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA SZENC - MIER: Én, a robot (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Dirty Dancing 2 (am.) 17, 19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Nicholas G. Winston: Az emberség ereje (cseh-szl.) 19 LÉVA - JUNIOR: A sötétség krónikája (am.) 16.30, 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: János evangéliuma (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Apja lánya (am.) 15.30, 19.30 A Bourne-csapda (am.) 13.30, 20 Collateral - A halál záloga (am.) 15.30, 17.45, 20 Feketék fehéren (am.) 15.45, 20.15 Már megint bérgyilkos a szomszédom (am.) 16.15, 18.15, 20.15 Nők transzban (am.) 13.30,17.30,20.30 Stepfordi feleségek (am.) 16,18 ATemetetlen halott - Nagy Imre naplója (magy.-szl.-lengy.) 15,17.30,20 Tárgyi emlékeink múzeumi dokumentációjáról Museaum Hungaricum ELŐZETES Somorja. Museaum Hungaricum I. címmel tartanak szakmai tanácskozást október 28-án csütörtökön 10 órai kezdettel a szlovákiai magyarság tárgyi emlékeiről és ezek múzeumi dokumentációjáról a Fórum Kisebbségkutató Intézet székházában. A Mátyusföl- di Muzeológiai Társaság, a Galán- tai Honismereti Múzeum, valamint a házigazda szerepét betöltő intézet szervezésében megtartandó konferencián részben magyar, részben szlovák nyelvű előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők. Végh Lászlónak, a Bibliotheca Hungarica igazgatójának megnyitó beszéde után elsőként Nevizánszky Gábor, az SZTA Régészeti Intézetének munkatársa ad elő a Délnyugat-Szlovákia területén feltárt, mind ez ideig közületien 10-11. századi sírleletekről. Ursula Ambrusová a kassai Keletszlovákiai Múzeum gyűjteményére támaszkodva Kemény Lajos életét és munkásságát mutatja be szlovák nyelvű előadásában. Gau- csik István a Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárának képviseletében Sas Andornak a Szlovák Nemzeti Múzeum Levéltárában fellelhető hagyatékát, gazdaságtörténeti munkáit ismerteti. Fehér Csaba, a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának munkatársa Magyar Kálvária 1945-1948 (A kitelepítések és deportálások múzeumi bemutatásának lehetőségei), Pre- sinszky Lajos, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, illetve a helyi Városi Honismereti Ház munkatársa pedig Kistérségi monográfiák a Csallóközben címmel tart előadást. A szakmai tanácskozás programja a délutáni órákban (12.30-tól) Jarábik Gabriellának, A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatójának a múzeum művészettörténeti műtárgygyűjte- ményéről szóló beszámolójával folytatódik. Szabó Kinga, a Szabó Gyula Emlékház létrehozásáról, működési tervéről tájékoztatja a találkozó közönségét. Gudmon Ilona a magyarságnak az Érsekújvári Honismereti Múzeum néprajzi gyűjteményében megtekinthető tárgyi emlékeit veszi számba. Danter Izabella pedig az alsószeli takácsoknak a Galántai Honismereti Múzeum néprajzi gyűjteményében fellelhető termékeiről tart előadást. A Mácza Mihály ülésvezetésével zajló tanácskozás programja szakmai vitával, illetve fogadással zárul, (érvé) Nagy sikerű irodalmi estet tartottak az öt évvel ezelőtt újjászervezett Pozsonyi Casinóban „A humor is meg tud öregedni” A jó hangulatú irodalmi est főszereplői: Duba Gyula, Bárczi Zsófia és Tőzsér Árpád (Koniorczyk Mátyás felvétele) Duba Gyulával, az idén József Attila-díjjal kitüntetett íróval beszélgetett Tőzsér Árpád Kossuth-dí- jas költő nemrégiben a Pozsonyi Casinóban. A jó hangulatú, teltház előtt zajló irodalmi esten szó esett az ismert prózaírónak a nyelvhez, a faluhoz, a városhoz és a tárgyakhoz fűződő viszonyáról. BODNÁR EMESE Duba írásművészetét elsőként Bárczi Zsófia író méltatta. Részletes, a pályája egészét felölelő elemzésében az írót a Garam menti táj megteremtőjének nevezte: „Duba nem csak a szlovákiai magyarság történetét írja meg, hanem elmondja azt is, amit a földről, vízről, szélről, az emberi szándékoknak fittyet hányó, öntörvényei szerint működő világról kell tudni. Novella, regény, vallomás, kritika és humoreszk egészíti ki vagy módosítja, írja tovább egymást Duba életművében” - mondta. Miután az érettségi előtt álló Domonkos István részleteket olvasott fel Duba Gyula egyik könyvéből, Tőzsér Árpádnak eszébe jutott, hogy nem is olyan „régen”, csupán néhány évtizede még ő és a nála öt évvel idősebb Duba voltak „a fiatal írók”. Duba Gyula írói világa ezer szállal kapcsolódik szülőfalujához. „Amit tudok a paraszti-világról és a paraszti életről, azt nem egyszerűen csak elmondani akartam, hanem esztétikumként szerettem volna megjeleníteni. Miért csak a közhelyekbe menő fogalmak legyenek az irodalmi esztétika megfogható tárgyai? Miért nem lehet esztétikus egy szekér leírása, ahogy egy gazda befogja a lovakat, vagy ahogyan kapál?” - mondta az író, aki szerint prózai szövegben nő meg igazán a tárgyak értéke: többet jelentenek önmaguknál, átvitt értelmet nyernek, lelkűk lesz. Az irodalmi esten szó esett arról is, hogy Duba Gyulának 1960 óta minden élménye a városhoz kötődik. Úgy véli, hogy a városi mentalitásnak és ezeknek az emlékeknek kellene most találkozniuk ahhoz, hogy abból épkézláb, modern regény legyen. „Ha megérzem egy író nyelvén a mesterkéltséget, az nekem már nem tetszik, még akkor sem, ha a szöveg különben szép és olvasmányos. A szó és a kép harmóniáját szeretném megteremteni. Ennyi a tudatosság az én írásaimban” - vélekedett az író. Karinthy Frigyes így írtok tije ihlette első, rövid humoros írásait, amelyek nagy sikert arattak az iskola faliújságját olvasgató diákok körében. Negyedikesként került a kezébe az 1953-ban kiadott Új hajtások című Antológia. „Ez a vékony kötetecske csak úgy dübör- gött a traktoroktól, a szántástól és a hegesztéstől” - emlékezett mosolyogva az író. Paródiát írt róla, amit két másik diáktörténettel elküldött a Fáklyának, a Csemadok által kiadott Hét című képes hetilap elődjének. Meg is jelent Sas Andor jegyzetével együtt, amely Dubát humoristává ütötte. „Ma már nem nagy kedvem van humorizálni. A humor valahogy mindig jelen volt az életemben, idővel elkezdett tele lenni abszurd dolgokkal is, aztán jött az irónia... Szóval a humor is meg tud öregedni” - állapította meg az író, akinek 1954-ben még nagyon meg kellett fontolnia, hogy mit mond vagy ír, mert nagyon könnyen a megüthette volna a bokáját. Duba keserű iróniával beszélt katonaéveiről. Prágában légvédelmi tüzérként minden humortól elment a kedve, de a kétéves katonaidő megérlelte első novellista korszakát. Az irodalmi esten nem kis derültséget keltő történeteket mondott el abból az időből, amikor katonatársa és felettese szerelmi történeteit írta meg, parancsra. Verset is írt egy Szilveszter-éji őrségben, amit annyira rossznak talált, hogy reggel apró darabokra tépett. Duba Gyula elmondta, hogy a verset nagyra becsüli, és a lélektani, a metafizikus dolgok megismerésének a lehetőségeként tiszteli. Csakhogy ő maga nem tud verset írni. „Gondolhatod, hogy milyen életem lehetett a katonaságnál, ha verset írtam. Nekem az a vers nem megismerés, hanem menekülés volt” - vallotta be Tőzsér Árpádnak. A pozsonyi irodalmi berkekben egyszerre óvatos idegenkedés és lelkesedés fogadta a diákoskodó Dubát, derült ki visszaemlékezéséből. Életének hétköznapjai ösztönözték novella- és regényírásra: albérletből albérletbe vándorolt, olyan időszaka is volt, amikor minden hónapban máshol lakott. „Egy alkalommal Ligetfaluban egy idős hölgynél vettem ki szobát, aki régi pressburger családból származott. A teraszon rengeteg galamb lakott. Ezek ébresztettek és altattak, néha berepültek a szobámba. Ezt követően több írásomban is megjelentek a galambok. Úgy érzem, sorstársak vagyunk ezekkel a városi madarakkal” - mesélte el Duba Gyula, majd hozzátette, hogy így érzett rá Pozsony „lelkére”. A beszélgetésnek a késő este vetett véget. írók és olvasók, mindenki jó hangulatban, elégedetten, az újbóli találkozás reményében távozott. A Pozsonyi Casinó a közeljövőben Tőzsér Árpádnak Egy titokzatos spanyol falu lakói tűntek fel a szlovákiai és magyarországi települések utcáin Férfiharcok - Nőcsaták FORGÁCS MIKLÓS Jelenet az előadás próbájáról (Simona Lukácová felvétele) Három nap alatt ötiötte ki és valósította meg a budakeszi Kompánia Színházi Társulat és a lévai Póton Színház a Jázminnal illatozol című utcaszínházi előadást, mely Federico García Lorca költői drámái által inspirálva elevenítette meg a pusztító erejű szenvedélyek egyszerre félelmetes és lenyűgöző világát. Az utca egyszerre tere a férfi-nő viszonyt vizsgáló színészeknek és az érzékek birodalmában vergődő szereplőknek. Az utca az a helyszín, ahol különböző sorsok, történetek epizódjai találkozhatnak, s egyszerre működhetnek egy közösség krónikájaként és egyes emberek bizarr kalandjaiként. A kezdőkép egy furcsa társaság tablóját kínálja, délceg pózba merevedett, merev tekintetű, avítt ruhás fiatalemberek oldják fel fokozatosan szinte fenyegető, néma jelenlétüket összecsattanó tenyerek és dobbanó lábak ritmusával. A szellemfaluból először egy kalapos, hosszúkabátos utazó oson elő kopott bőröndjét szorongatva és az üres bőröndöt nyitogatva, mintha lázas agyának rejtett fiókjaiból rángatná elő egyre elevenebb emlékeit. A légben vibráló cigánylány képzetébe egy hús-vér nő gázol bele, s erőszakos légiességgel a férfi nyakába telepszik, aki ingerült férjként a zablává változott kendőn át sorolja közös életükkel kapcsolatos szitkait. A következő alak is egy monomániába sűrítette létezését: cipőtisztítóként a cipők minőségén keresztül keresi az ember minőségét. Piszkos, piszkos, hajtogatja ingerülten, s a közönség lábbelijeit vizsgálva sem talál rá az igazira. A tisztaság gőgjével érkezik a fiatal lány, menyasszonyi cipellőt szorítva arcához, de riadtan és kérdőn meredve maga elé, a jövőbe. Az események felgyorsulnak, viszonyok szövődnek, párok alakulnak és cserélődnek, álmok teljesednek be, és a virtus licitáltatja a vágyakozókat az ösztönök tőzsdéjén. Az utcán emberek válnak a fátum tárgyaivá, és tárgyak lesznek a történet jeleivé. A fogak közé szorított szakajtó lejti táncát az öregasszonnyal, vagy az öregasszony a szakajtóval? A duhaj legény hozza be a mámor üvegbe zárt reményét, vagy az üveg hozza be a legénybe zárt hősködést? A nők féltékenyek a legüdébb lány szépségére, a férfiak részegen táncoltatják halálra az ártatlan, csak jelenlétével provokáló lányt. Szertartásai vannak az életnek és a halálnak, az önfeledt büszkeségnek és a röhejes megaláztatásnak. Felbukkan a kés is, a vér kulcsa, izgága, prófétaszerű figura hámozza ki egy nejlonszatyorból. A férfiak álmai akrobatikus agresszióként bogozzák kaján csomóba a kakaskodó legényeket. A nők álmai férfipofozáson keresztül rugaszkodnak a jól bevált unalomba. A semmiből tűnnek fel a szenvedély kalandorai, a semmibe tűnnek el az érzelmek nyomorultjai. A két rendező, Iva Jurcová és Lukács László 11 színésszel rajzolta bele a jelen valótlanságába Lorca örökkévalóságát.
