Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-23 / 246. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 23. 3 Fókuszban: az 56-os magyar forradalom Gyurcsány Ferenc csak november 4-én koszorúz, Mádl Ferenc tegnap a Műegyetemen mondott beszédet Ünnep számtalan változatban Több tízezren ünnepelték Szűrös Mátyás bejelentését Tizenöt éve kiáltották ki a magyar köztársaságot Jó magyar szokás szerint a politikai pártok az október 23-i forradalmi megemlé­kezések idejére sem tudtak megegyezni, így mindenki külön ünnepel, vagy már ünnepelt, hiszen a megem­lékezések már tegnap el­kezdődtek. ÖSSZEFOGLALÓNK „Az 1956-os forradalom esz­méi, üzenetei és céljai eddig csak részben valósultak meg, Magyar- ország sok tekintetben nem lett olyan igazságos, szolidáris és boldog, amilyennek az egykori felkelők látni szerették volna” - hangsúlyozta Mádl Ferenc ma­gyar köztársasági elnök tegnap Budapesten, a Műegyetem 1956- os megemlékezésén. „Milliós még a szegények és gyengék se­rege, egészségből, műveltségből túl sokaknak jut még túl kevés", politikai közéletünk kultúrája, hitünk, nemzeti és európai ha­gyományaink ereje megújulásra szorul - jelentette ki, hozzátéve: „a határon túli magyarságnál többet kellene törlesztenünk al­kotmányos adósságunkból”, hi­szen ők támogatták a forradal­mat és remélték, hogy a nemzet egységét láthatják benne. Ki­emelte: a forradalomban a köz­vagyonhoz senki sem nyúlt. Ma viszont védeni kell, ugyanúgy, mint szabadságunkat és közbiz­tonságunkat, ugyanakkor az életre, az ifjúságra, a családra és erkölcsi erőnkre is nagy szükség van ma, mert ez a jövő záloga - fűzte hozzá. „A forradalom és be­csülete ellen tevőknek az áldoza­tok, az elesettek, a sebesültek, a mártírok, a sortüzek halottai, a bebörtönzöttek, a megalázottak már szeretnének megbocsátani. Akinél még van júdáspénz, el kellene már dobnia” - mondta Mádl Ferenc. A 3 01-es parcellánál a magyar miniszterelnök november 4-én rója le kegyeletét, a koszorúzás­ra meghívta a közjogi méltósá­gokat is. Október 23-a a forrada­lom ünneplésének napja, no­vember 4-e pedig a méltó gyá­szé, a személyes megemlékezésé - így hangzik a kormány állás­pontja az 1956-os események megünnepléséről. Az 1956-os forradalom kitörésének 48. év­fordulóján ma közjogi méltósá­gok, pártpolitikusok és civil szervezetek képviselői a főváros fontosabb ötvenhatos emlékmű­veinél róják le kegyeletüket. A Jöttek az oroszok... miniszterelnök idén nem lesz je­len október 23-án a Rákoske­resztúri új köztemető 301-es parcellájánál, amely az elmúlt években ezen a napon jobboldali tüntetőktől volt hangos. Gyur­csány Ferenc úgy döntött, no­vember 4-én helyezi el az emlé­kezés koszorúját. Holnap dél­előtt Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével közösen virágot he­lyez el Nagy Imre szobránál, a Vértanúk terén. A nap folyamán a miniszterelnök nyolc ünnepi eseményen vesz részt. Idegenkednek 56-tól Mind az általános iskolában, mind a középfokú oktatásban az átlagosnál kedvezőtlenebb hely­zetben van 1956 tanítása - nyilat­kozta Miklósi László, a Történe­lemtanárok Egyletének elnöke. A gyerekek többsége - szemben a nyolcvanas évek második felében tapasztaltakkal - idegenkedik 1956-tól, viszolyog azért, mert az elmúlt évek eldurvuló közéleti, politikai összecsapásai besároz­ták a magyar történelemnek ezt a fontos ékkövét, (mti, n-g) HÁTTÉR Budapest. Tizenöt éve, 1989. október 23-án kikiáltották a Ma­gyar Köztársaságot, s az aznap ki­hirdetett és hatályba lépett 1989. évi XXXI. törvénnyel megtörtént az 1949-es alkotmány radikális módosítása és egy demokratikus alkotmány létrehozása. Magyarország 1918. november 16-ától volt először köztársaság. Az őszirózsás forradalmat követő pol­gári demokratikus berendezkedést 1919. március 21-én felváltotta a Tanácsköztársaság, ezután - Hor­thy Miklós kormányzósága idején - az ország államformája „király nél­küli királyság” volt. AII. világhábo­rút követően, 1946. január 31-én fogadták el a Magyar Köztársaság megteremtéséről szóló törvényt. A második magyar köztársaság 1949. augusztus 20-áig tartott, akkor a kommunista alkotmány életbelé­pésével létrejött a Magyar Népköz- társaság, amelyben az alaptörvény szerint „minden hatalom a dolgozó népé”, valójában egypárti diktatú­ra volt. Negyven évvel később, a rendszerváltozás egyik fontos lépé­seként, az 1956. október 23-i fórra-' dalom és szabadságharc kezdeté­nek évfordulóján kiáltották ki ismét a köztársaságot. A magyarországi demokratikus változásokra az 1980-as évek má­sodik felében beálló kedvező nem­zetközi feltételek, mindenekelőtt a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov vezetésével történt változások ad­tak lehetőséget. Az 1988-89-ben sorra alakuló (újjáalakuló történel­mi) pártok törekvése a független, demokratikus jogállam megterem­tése volt, s ehhez keretet a békés politikai átmenetet előkészítő Nemzed Kerékasztal-tárgyalások jelentettek. Az Ellenzéki Kerékasz­tal és a Magyar Szocialista Munkás­párt, valamint a társadalmi szerve­zetek és mozgalmak, az úgyneve­zett harmadik tárgyalófél között 1989 júniusa óta zajlott tárgyalás- sorozatot 1989. szeptember 18-án lezáró megállapodásban a felek megegyeztek hat, úgynevezett sar­kalatos törvényjavaslat Országgyű­lés elé terjesztésében, s a parlament októberben elfogadta azokat. A rendszerváltás jogi keretét biztosí­tó alkotmánymódosítás 1989. októ­ber 23-án lépett hatályba. Amikor aznap déli 12 órakor, a harangszót követően Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnöke, ide­iglenes köztársasági elnök az Or­szágházi erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést a Kossuth téren össze­gyűlt több tízezres tömeg hatalmas ovációval, hosszan tartó viharos tapssal köszöntötte. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, a magyar nép sorsfordulói­hoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Szűrös Má­tyás negyedórás beszédét a Him­nusz eléneklése zárta. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról; este is tí- zezrek gyűltek egybe a rendez­vénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. Az 1989. október 23-i dátum egyértelmű jelzése an­nak, hogy az új alkotmányos beren­dezkedés- a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, piacgazdaság, amelyben pártok szabadon alakulhatnak, s széleskö­rű szabadságjogokat biztosít - 1956 örökösének, az akkori törek­vések megvalósulásának tekinthe­tő. Ezt a napot az 1990. május 2-án összeült, szabadon választott Or­szággyűlés az elsőként elfogadott törvényben Magyarország nemzeti ünnepévé nyilvánította. Köztársa­sági elnököt is választott Göncz Ár­pád személyében. (Pan, S-k) 56-ról mondták „1956 nélkül nem lett volna rendszerváltás vér nélkül, és e nélkül nem születhetett volna meg 1989. október 23-án a harmadik magyar köztársaság” - jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter a magyar fővárosban egy XV. kerületi 1956-os emlékmű avatásán. „Ma a megkeserített sorsú nemzet forradalmára emlékezünk, azokra, akiket a háború után a megszerzett szabadsághoz méltatlanul elti­port a hatalom” - mondta Donáth Ferenc, a Nagy Imre-per másodren­dű vádlottjának fia a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete által tartott 1956-os megemlékezésen. „A fiatalok számára megélhetővé kell tennünk a közelmúlt történel­mét, a politikai elit felelőssége, hogy megélhetővé tudja tenni 1956- ot” - mondta Gusztos Péter, az SZDSZ - Új Generáció tagja. (MTI) Köszöntötte a magyarokat, „akik oly nagy mértékben járultak hozzá a kommunizmus bukásához” John Kerry méltatja az 1956-os forradalmat MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. John Kerry de­mokrata párti elnökjelölt tegnap közleményben méltatta az 1956- os magyar forradalmat, a nép szabadságvágyát és elszántságát, s kiemelte, hogy Magyarország teljes értékű partner a transzat­lanti közösségben. Az évforduló alkalmából kiadott közlemény rá­mutat, a magyar nép 48 évvel ez­előtt felkelt a Szovjetunió által a nyakára kényszerített elnyomó kommunista rezsim ellen. Sokan adták életüket a szabadság és a függetlenség védelmében, a szov­jet hadseregnek több mint 200 ezer katonára volt szüksége a for­radalom eltiprásához. A magyar nép szellemét és reményeit azon­ban nem tudták legyőzni. Az 1956-os hősök és utódaik bátor­ságának köszönhetően Magyar- ország ma szabad ország, tagja a NATO-nak, amelynek kibővítését a szenátor is támogatta, és tagja az Európai Uniónak is, vagyis Ma­gyarország teljes jogú partner a transzatlanti közösségben. „Köszöntöm a magyarokat, akik oly nagy mértékben járultak hozzá a kommunizmus bukásá­hoz” - Hangzik a közlemény, elis­merően szólva azokról a magya­rokról, akik az Egyesült Államok­ban találtak menedéket, és nagy­mértékben hozzájárultak az ame­rikai tudományhoz, a filmművé.- szethez, a zenéhez. „Büszke va­gyok arra, hogy a nemzet szerves részét alkotó amerikai magyarság nagyszerű közösségének oly sok tagja támogat engem” - olvasható a közleményben, amely kiemeli Magyarország rendkívüli teljesít­ményét az irodalom, a zene és a sport területén, a Nobel-díjasok számát illetően. A közleményt kísérő doku­mentum szerint az etnikai ki­sebbségeknek normális életet kell élniük Közép- és Kelet-Euró- pában, bárhol akarjanak is élni. Megválasztása esetén John Ker­ry elnökként azon fog munkál­kodni, hogy teljes politikai, kul­turális és szabadságjogokban ré­szesüljenek Közép-és Kelet-Eu- rópa népei. Orosz tank a budapesti utcán (Archív felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA DERÜLT IDŐ; 14-18 FOK A Duna vízállása - Pozsony: 295, apad; Medve: 170, apad; Komárom: 170, apad; Párkány: 100, apad. A Nap kel 07.25-kor - nyugszik 17.46-kor A Hold kel 16.22-kor - nyugszik 01.26-kor ELŐREJELZÉS Reggel és a dél­előtt folyamán még sűrű ködfolt­ok és felhősödés lesz jellemző, amely főleg keleten lesz tartós - ott szinte az egész nap borult égre számíthatunk. Gyenge lesz a szél­mozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14-18 fok között ala­kul, keleten 12 fok várható. Éjsza­ka a levegő hőmérséklete 9 és 5 fok közé csökken. Holnap is derült időre és változóan felhős égboltra számíthatunk, a hőmérséklet 15 és 19 fok körül várható. 0RV0SMETE0R0L0GIA Kedvezőtlen hatású időjárásra számíthatunk ma, noha nagyobb a szellemi és fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító készségünk. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők tartsák be az orvosi előírásokat. Ne­hézségek léphetnek fel a reuma­tikus betegeknél is. Az alacsony vérnyomásúak migrénes fejfájással és szédüléssel számolhatnak. A kö­dös területeken légzési nehézsé­gekkel találkozhatunk. Holnap ha­sonló hatásokra van kilátás. (Archív felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents