Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-23 / 246. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 23. 3 Fókuszban: az 56-os magyar forradalom Gyurcsány Ferenc csak november 4-én koszorúz, Mádl Ferenc tegnap a Műegyetemen mondott beszédet Ünnep számtalan változatban Több tízezren ünnepelték Szűrös Mátyás bejelentését Tizenöt éve kiáltották ki a magyar köztársaságot Jó magyar szokás szerint a politikai pártok az október 23-i forradalmi megemlékezések idejére sem tudtak megegyezni, így mindenki külön ünnepel, vagy már ünnepelt, hiszen a megemlékezések már tegnap elkezdődtek. ÖSSZEFOGLALÓNK „Az 1956-os forradalom eszméi, üzenetei és céljai eddig csak részben valósultak meg, Magyar- ország sok tekintetben nem lett olyan igazságos, szolidáris és boldog, amilyennek az egykori felkelők látni szerették volna” - hangsúlyozta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök tegnap Budapesten, a Műegyetem 1956- os megemlékezésén. „Milliós még a szegények és gyengék serege, egészségből, műveltségből túl sokaknak jut még túl kevés", politikai közéletünk kultúrája, hitünk, nemzeti és európai hagyományaink ereje megújulásra szorul - jelentette ki, hozzátéve: „a határon túli magyarságnál többet kellene törlesztenünk alkotmányos adósságunkból”, hiszen ők támogatták a forradalmat és remélték, hogy a nemzet egységét láthatják benne. Kiemelte: a forradalomban a közvagyonhoz senki sem nyúlt. Ma viszont védeni kell, ugyanúgy, mint szabadságunkat és közbiztonságunkat, ugyanakkor az életre, az ifjúságra, a családra és erkölcsi erőnkre is nagy szükség van ma, mert ez a jövő záloga - fűzte hozzá. „A forradalom és becsülete ellen tevőknek az áldozatok, az elesettek, a sebesültek, a mártírok, a sortüzek halottai, a bebörtönzöttek, a megalázottak már szeretnének megbocsátani. Akinél még van júdáspénz, el kellene már dobnia” - mondta Mádl Ferenc. A 3 01-es parcellánál a magyar miniszterelnök november 4-én rója le kegyeletét, a koszorúzásra meghívta a közjogi méltóságokat is. Október 23-a a forradalom ünneplésének napja, november 4-e pedig a méltó gyászé, a személyes megemlékezésé - így hangzik a kormány álláspontja az 1956-os események megünnepléséről. Az 1956-os forradalom kitörésének 48. évfordulóján ma közjogi méltóságok, pártpolitikusok és civil szervezetek képviselői a főváros fontosabb ötvenhatos emlékműveinél róják le kegyeletüket. A Jöttek az oroszok... miniszterelnök idén nem lesz jelen október 23-án a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál, amely az elmúlt években ezen a napon jobboldali tüntetőktől volt hangos. Gyurcsány Ferenc úgy döntött, november 4-én helyezi el az emlékezés koszorúját. Holnap délelőtt Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével közösen virágot helyez el Nagy Imre szobránál, a Vértanúk terén. A nap folyamán a miniszterelnök nyolc ünnepi eseményen vesz részt. Idegenkednek 56-tól Mind az általános iskolában, mind a középfokú oktatásban az átlagosnál kedvezőtlenebb helyzetben van 1956 tanítása - nyilatkozta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. A gyerekek többsége - szemben a nyolcvanas évek második felében tapasztaltakkal - idegenkedik 1956-tól, viszolyog azért, mert az elmúlt évek eldurvuló közéleti, politikai összecsapásai besározták a magyar történelemnek ezt a fontos ékkövét, (mti, n-g) HÁTTÉR Budapest. Tizenöt éve, 1989. október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot, s az aznap kihirdetett és hatályba lépett 1989. évi XXXI. törvénnyel megtörtént az 1949-es alkotmány radikális módosítása és egy demokratikus alkotmány létrehozása. Magyarország 1918. november 16-ától volt először köztársaság. Az őszirózsás forradalmat követő polgári demokratikus berendezkedést 1919. március 21-én felváltotta a Tanácsköztársaság, ezután - Horthy Miklós kormányzósága idején - az ország államformája „király nélküli királyság” volt. AII. világháborút követően, 1946. január 31-én fogadták el a Magyar Köztársaság megteremtéséről szóló törvényt. A második magyar köztársaság 1949. augusztus 20-áig tartott, akkor a kommunista alkotmány életbelépésével létrejött a Magyar Népköz- társaság, amelyben az alaptörvény szerint „minden hatalom a dolgozó népé”, valójában egypárti diktatúra volt. Negyven évvel később, a rendszerváltozás egyik fontos lépéseként, az 1956. október 23-i fórra-' dalom és szabadságharc kezdetének évfordulóján kiáltották ki ismét a köztársaságot. A magyarországi demokratikus változásokra az 1980-as évek második felében beálló kedvező nemzetközi feltételek, mindenekelőtt a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov vezetésével történt változások adtak lehetőséget. Az 1988-89-ben sorra alakuló (újjáalakuló történelmi) pártok törekvése a független, demokratikus jogállam megteremtése volt, s ehhez keretet a békés politikai átmenetet előkészítő Nemzed Kerékasztal-tárgyalások jelentettek. Az Ellenzéki Kerékasztal és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a társadalmi szervezetek és mozgalmak, az úgynevezett harmadik tárgyalófél között 1989 júniusa óta zajlott tárgyalás- sorozatot 1989. szeptember 18-án lezáró megállapodásban a felek megegyeztek hat, úgynevezett sarkalatos törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztésében, s a parlament októberben elfogadta azokat. A rendszerváltás jogi keretét biztosító alkotmánymódosítás 1989. október 23-án lépett hatályba. Amikor aznap déli 12 órakor, a harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök az Országházi erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést a Kossuth téren összegyűlt több tízezres tömeg hatalmas ovációval, hosszan tartó viharos tapssal köszöntötte. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Szűrös Mátyás negyedórás beszédét a Himnusz eléneklése zárta. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról; este is tí- zezrek gyűltek egybe a rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. Az 1989. október 23-i dátum egyértelmű jelzése annak, hogy az új alkotmányos berendezkedés- a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, piacgazdaság, amelyben pártok szabadon alakulhatnak, s széleskörű szabadságjogokat biztosít - 1956 örökösének, az akkori törekvések megvalósulásának tekinthető. Ezt a napot az 1990. május 2-án összeült, szabadon választott Országgyűlés az elsőként elfogadott törvényben Magyarország nemzeti ünnepévé nyilvánította. Köztársasági elnököt is választott Göncz Árpád személyében. (Pan, S-k) 56-ról mondták „1956 nélkül nem lett volna rendszerváltás vér nélkül, és e nélkül nem születhetett volna meg 1989. október 23-án a harmadik magyar köztársaság” - jelentette ki Kiss Péter kancelláriaminiszter a magyar fővárosban egy XV. kerületi 1956-os emlékmű avatásán. „Ma a megkeserített sorsú nemzet forradalmára emlékezünk, azokra, akiket a háború után a megszerzett szabadsághoz méltatlanul eltiport a hatalom” - mondta Donáth Ferenc, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottjának fia a Nagy Imre Társaság budapesti szervezete által tartott 1956-os megemlékezésen. „A fiatalok számára megélhetővé kell tennünk a közelmúlt történelmét, a politikai elit felelőssége, hogy megélhetővé tudja tenni 1956- ot” - mondta Gusztos Péter, az SZDSZ - Új Generáció tagja. (MTI) Köszöntötte a magyarokat, „akik oly nagy mértékben járultak hozzá a kommunizmus bukásához” John Kerry méltatja az 1956-os forradalmat MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. John Kerry demokrata párti elnökjelölt tegnap közleményben méltatta az 1956- os magyar forradalmat, a nép szabadságvágyát és elszántságát, s kiemelte, hogy Magyarország teljes értékű partner a transzatlanti közösségben. Az évforduló alkalmából kiadott közlemény rámutat, a magyar nép 48 évvel ezelőtt felkelt a Szovjetunió által a nyakára kényszerített elnyomó kommunista rezsim ellen. Sokan adták életüket a szabadság és a függetlenség védelmében, a szovjet hadseregnek több mint 200 ezer katonára volt szüksége a forradalom eltiprásához. A magyar nép szellemét és reményeit azonban nem tudták legyőzni. Az 1956-os hősök és utódaik bátorságának köszönhetően Magyar- ország ma szabad ország, tagja a NATO-nak, amelynek kibővítését a szenátor is támogatta, és tagja az Európai Uniónak is, vagyis Magyarország teljes jogú partner a transzatlanti közösségben. „Köszöntöm a magyarokat, akik oly nagy mértékben járultak hozzá a kommunizmus bukásához” - Hangzik a közlemény, elismerően szólva azokról a magyarokról, akik az Egyesült Államokban találtak menedéket, és nagymértékben hozzájárultak az amerikai tudományhoz, a filmművé.- szethez, a zenéhez. „Büszke vagyok arra, hogy a nemzet szerves részét alkotó amerikai magyarság nagyszerű közösségének oly sok tagja támogat engem” - olvasható a közleményben, amely kiemeli Magyarország rendkívüli teljesítményét az irodalom, a zene és a sport területén, a Nobel-díjasok számát illetően. A közleményt kísérő dokumentum szerint az etnikai kisebbségeknek normális életet kell élniük Közép- és Kelet-Euró- pában, bárhol akarjanak is élni. Megválasztása esetén John Kerry elnökként azon fog munkálkodni, hogy teljes politikai, kulturális és szabadságjogokban részesüljenek Közép-és Kelet-Eu- rópa népei. Orosz tank a budapesti utcán (Archív felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA DERÜLT IDŐ; 14-18 FOK A Duna vízállása - Pozsony: 295, apad; Medve: 170, apad; Komárom: 170, apad; Párkány: 100, apad. A Nap kel 07.25-kor - nyugszik 17.46-kor A Hold kel 16.22-kor - nyugszik 01.26-kor ELŐREJELZÉS Reggel és a délelőtt folyamán még sűrű ködfoltok és felhősödés lesz jellemző, amely főleg keleten lesz tartós - ott szinte az egész nap borult égre számíthatunk. Gyenge lesz a szélmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14-18 fok között alakul, keleten 12 fok várható. Éjszaka a levegő hőmérséklete 9 és 5 fok közé csökken. Holnap is derült időre és változóan felhős égboltra számíthatunk, a hőmérséklet 15 és 19 fok körül várható. 0RV0SMETE0R0L0GIA Kedvezőtlen hatású időjárásra számíthatunk ma, noha nagyobb a szellemi és fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító készségünk. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők tartsák be az orvosi előírásokat. Nehézségek léphetnek fel a reumatikus betegeknél is. Az alacsony vérnyomásúak migrénes fejfájással és szédüléssel számolhatnak. A ködös területeken légzési nehézségekkel találkozhatunk. Holnap hasonló hatásokra van kilátás. (Archív felvétel)