Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-21 / 244. szám, csütörtök
16 Iskola utca ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 21. PÁLYÁZÓ Gyakornoki program AJÁNLÓ Az EPP-ED frakció ösztöndíjas, egyhónapos gyakornoki programokat szervez az MKP fiataljai számára 35 éves korig. Két különböző program közül lehet választani: A speciális program célja, melyet a frakció szervez, hogy a fiatalok megismerkedjenek az Európai Unió politikájával, az ÉPP testvérpártjaival, tanácsadókat képeznek a miniszteri kabinetek, a párt szóvivői szekciója számára. A program egy hónapig tart, 3 hét Brüsszelben, a 4. Strasbourgban. A nyertes pályázó tapasztalatot szerez a parlamenti gyakorlat terén, megtanulja használni a törvényeket, mint politikai eszközöket a mindennapi politikai csatákban, követi a munkacsoportok politikai tevékenységét a választott szakterületeken, a vitákat az egyes jelentések készítése közben, és szavaz az EP plenáris ülésem. így miután visszatér a saját pártjába, rendelkezni fog ismeretekkel az adott szektorból, olyan egyéneket ismer meg, akik aktív szerepet játszanak az EU politika alakításában. Hogyan pályázzon? Az ÉPP adott parlamenti csoportjának elnöke beküldi a pályázati levelet a következő rímre: EPP-ED Group Chairman, at the European Parliament, 47-53 Rue Wiertz, B-1047 Brussels, Belgium. Csatolja az önéletrajzát, amelyikből kitűnik, hogy az illető elkötelezett párttag, nem több mint 35 éves, egyetemi végzettséggel rendelkezik és beszél legalább egy nyugat-európai nyelvet. A pályázati levelet bármikor be lehet küldeni, a pályázati elbírálás 4 héttől 8 hétig tarthat. Hogy hány helyre lehet pályázni, az mindig az adott időszaktól függ, mekkora az igény az újonnan pályázatokra. A pályázás feltételei hasonlóak, műit a Robert Schuman Alapítványnál, amely az alábbiakban olvasható. A szakágak a következők: mezőgazdaság, szociális, gazdasági és pénzügyi, ipari, energetikai, kutatási, nők jogai, kulturális és informatikai, egészségügyi, környezetvédelmi, versenyképességi, fogyasztóvédelmi, polgáijogi, védelmi és biztonságpolitikai ágak. Az ösztöndíj egy hónapra szól, 3 hét Brüsszelben, a 4. Strasbourgban. A program ideje alatt a pályázó kapcsolatban áll a Robert Schuman Alapítvány főtitkárságával. A pályázó elküldi a pályázatát a következő címre: Secretary General of the Robert Schuman Foundation, at the European Parliament, 47-53 Rue Wiertz, B-1047 Brussels, Belgium. Csatol referenciaanyagot az EPP testvérpárjának elnökségi tagjától, továbbá önéletrajzot ír, amiből kiderül, hogy az illető párttag, fiatalabb 35 évesnél, egyetemi diplomával rendelkezik, és beszél legalább egy világnyelvet. Feltételek a speciális és az általános programra pályázóknak: Térítik az utazási költségeket, elszállásolás ingyenes, ingyenes baleseti és egészségügyi biztosítás az ösztöndíj idejére, heti 250 eurós ösztöndíj egy hónapon át. (he) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést október 27-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, A Vidám kalendárium 2005-öt. 1. A nevelés ... családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermekek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet. a. az óvodában b. az iskolában c. az egyetemen 2. Az óvodáskor végére ... nagy utat tesznek meg a fejlődésben, vonzó perspektívaként áll előttük az iskola. a. a nebulók b. az egyetemisták c. a gyerekek 3. A 3-4 éves gyerekek kis segítséggel önállóan,... mossanak kezet, arcot anélkül, hogy a mosdóvizet szétfröcskölnék. a. szappannal b. tusfürdővel c. mosóporral 4. Joggal vagyunk büszkék..., de aggódunk is: a diákok nagyon nagy százaléka borzasztóan keveset tud ahhoz képest, mint amire képes lenne, vagy amit tanult. a. a sikerekre b. a ballépésekre c. az eredményekre Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2c, 3a, 4b, 5a. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal párkányi Kántor Kálmánnak kedvezett a szerencse, az ABART Kiadó ajándékát küldjük neki. Egyes nyugat-európai államokban a tanárok külön biztosításokat kötnek a diákok tettleges támadásai ellen Jók vagy rosszak a magyar iskolák? Az alapiskolát végzett gyermekek negyven százalékának tanulmányi eredménye alacsony szinten mozog (Somogyi Tibor felvétele) Milyen a magyar közoktatás Szlovákiában? Bizonyos szempontból kétségkívül jól állunk. Először hadd említsem, hogy Szlovákiában szlovák, illetve magyar iskolákban (még) van tanítási és tanulási fegyelem. MARKÓ EMIL A legtöbb iskolákban a tanárok rendesen megtartják az óráikat, azt tanítják, amit kell; a munkájukat komolyan veszik. A diákok eljárnak az órákra, tanulnak, és örülnek a jó osztályzatnak, a rossz miatt pedig szomorkodnak. Még létezik a tanári tekintély. Ebből kell kiindulnunk: ezt a tőkét kell kihasználnunk. Egyes nyugat-európai államokban a tanárok külön biztosításokat kötnek a diákok tettleges támadásai ellen. Az Amerikai Egyesült Államokban sok iskolában megmotozzák a diákot, mielőtt belép az iskolába, nehogy fegyvert vigyen be az osztályba. Mindnyájan büszkék vagyunk arra, hogy a magyar nyelvű iskolák diákjai szép eredményeket érnek el a különböző nemzetközi tanulmányi versenyeken, diákolimpiákon. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatok (IEA) is azt bizonyítják, hogy Szlovákiában a magyar tannyelvű iskolák színvonala kielégítő, és Szlovákia jó, illetve elég jó helyen van az országok sorában. Keveset tudnak Joggal vagyunk büszkék az eredményekre, de aggódunk is: a diákok nagyon nagy százaléka borzasztóan keveset tud ahhoz képest, mint amire képes lenne, vagy amit tanult. Hasonló ez a helyzet a tömegsport és az élsport kapcsolatához. Nagyon örülünk az olimpiai aranyérmeknek, de ennek semmi köze az ország általános egészségi állapotához, edzettségéhez; sőt gyanítani lehet, hogy negatív a korreláció. Tény: az alapiskolát végzett gyermekek közel negyven százalékának tanulmányi eredménye igen-igen alacsony szinten mozog, lényegében súrolja az analfabétizmus határát (főleg a roma tanulók körébe, legsúlyosabb régió ebben a tekintetben Kelet-Szlovákia). Sehol a világon nincs ennyi diszlexiás, diszgráfiás gyermek, mint nálunk. Tapasztaljuk, hogy az alsó tagozatból kilépő gyermekek írásproblémákkal küszködnek. A felső tagozatos gyerekek nagy része utál tanulni, sőt több helyen egyszerűen sikk a nem tanulás. Ez annak ellenére igaz, hogy valóban a legtöbb helyen még a fegyelem értéknek számít. Ha elharapódzik egy osztályban ez a szemlélet, akkor a tanárok, tanítók teljesen tanácstalanok. Ötössel nem büntethetnek, mert erre „büszkék” a gyerekek. Az eredményeket tekintve az iskolai munka sajátos kétarcúságot mutat: egyfelől eredményeket, amelyekre joggal vagyunk büszkék, másfelől olyan hiányokat, amelyek komolyan aggasztóak. Ennek a kettősségnek egy oka van: arányt tévesztettünk. Weszely Ödön, a századforduló nagy elméleti pedagógusa az iskola célját a műveltség továbbadásában jelölte meg. A műveltség azonban - mint mondta - tartalmas és állapotot is jelent. Mi az elmúlt évtizedekben egyre többet és többet tanítottunk, az állapot kialakítását azonban elhanyagoltuk. Nyelvész és pszichológus szakértők egy része szerint az idegen nyelvek tanítása alsó tagozatosok esetében (nem anyanyelvi környezetben) több kárral jár, mint haszonnal. Van ennek pszichológiai oka is: nem helyes addig egy idegen nyelv erőltetése, amíg a gyermek az anyanyelvén nem tud jól írni, olvasni, beszélni. Nem is alapiskola már az, amelyik nem kezdi elsőben az angol nyelvet, esetleg a németet. Már olvashattunk olyan egyedi esetről, amikor az anyukák elsős gyermeküket beíratják az alapiskolába, követelik, hogy angol tagozatos osztályba kerüljön, mert a kisgyermek „az óvodában is angolt tanult”. Ezzel kapcsolatban idézem Verebes István nyilatkozatát: „miközben az interneten angol nyelven rengeteg mindenhez hozzá tudok férni, és angolul tudom tanítani a gyermekemet, fogékonnyá tudom- e őt tenni a magyar kultúra iránt? Jól beszél majd több idegen nyelven, de vajon tisztában lesz-e az ország hagyományaival és történelmével?”- (Új Szó, 2004. október 8., 8. oldal) Mostanában divattá vált a számítástechnika tanítása. Negyedik osztályban - valóságos példa, olvashatjuk az újságokban - a tanárnő hardverről, szoftverről, adatbázis-kezeléséről, hajlékonylemezről tanít. Akkurátusán minden felír a táblára, a gyerekek másolhatják. És ha idejük marad, el is magyarázza. És eközben nem tanulnak meg írni, olvasni. Céltévesztés Felső tagozatos tanárok gyakran elmondják, hogy az eredménytelenség oka: a gyermek nem tud írni, olvasni. Mindkettő hihetetlen fáradtságot okoz a diáknak. Az üzenőfüzetbe sem lehet hosszabb ban beíratni, mert a második sor már olvashatatlan. A felső tagozaton pedig még tovább romlik a helyzet. Csak azért tanítani, mert meg tudunk valamit tanítani?! Erkölcsi kérdés ez, több ezer év óta ugyanaz: meg szabad-e tenni azt, amit meg lehet tenni. Szabad-e kísérletezni a gyermekekkel: meg tudunk-e tanítani újabb és újabb szeleteket a tudományok néhány éves eredményeiből? Ez a céltévesztés a magyarázata az iskola eredményességének és eredménytelenségének. Az iskola most egy nagy tóhoz hasonlítható, amelyben kisgyermekek fürde- nek, úszkálnak. Egyszer csak az egyik oldalon bemászik egy krokodil. Néhány gyermek - mert előnyös helyzetben van - a tó túlsó partjánál azonnal kimenekül; mások- mert jól úsznak- távolabbról is; többségüket azonban felfalja a krokodil vagy elnyeli a víz. Gyermekeink igen nagy részének feje fölött összecsap, elvonul a közoktatás. Alapvető feladat tehát, hogy végiggondoljuk a tanítással, neveléssel kapcsolatos elképzeléseinket, elveinket. A felső tagozaton a gimnáziumi, a középiskolában pedig az egyetemi órákat utánozzák Ne neveljünk a kisdiákból enciklopédiát! ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az a szemlélet, miszerint amit Gyuszi nem tanul meg, azt Péter sem fogja tudni, egy tőről fakad a természet kirablásával, az őserdők kiirtásával. Az emberi agy teljesítő- képességét legfeljebb 10%-ig használjuk ki. Ez azt jelentené, hogy iparkodnunk kell 50 vagy 80%-ig kihasználni? Miért kellene kivágni minden fát? A természet eleganciája abban van, hogy nincs kihasználva. Nem kell azért minden bicepszet óriásira fejleszteni, mert megtehető. A modern pedagógiai irányzatok nagy tévedése, hogy azt hiszik, akkor eredményesek, ha minél többet megtanítanak, minél kisebb gyermekeknek. Az óvodában néhány éve még a tantervet ismertették az első szülői értekezleten. Azóta, hál Istennek, itt megváltozott a helyzet. De az alsó tagozatban ma is felsős tananyagot tanítana, néha egyetemi anyagot is. A felső tagozatban gimnáziumi, a gimnáziumiban pedig egyetemi órákat utánoznak. Az egyetemen viszont gyakran azt tanítja a tanár, ami a hobbija. A tananyag növekedése azonban nem fejlődés, hanem rákos növekedés, burjánzás! Néhány ijesztő példa: gyakran halljuk, amint ne^es pedagógusok dicsekednek. Az egyik azt mondja: kisdiákjai az első osztályban már novemberben ismerik az összes kettős mássalhangzót. A másik meg azzal licitál, hogy az ő tanulói ebben a korban már olvasnak. Egykét évvel később esetleg a felkarcsontot tanulják, vagy más érdektelen problémát, ami a sebésznek fontos, az orvostanhallgatónak meg tudni kell az anatómiai-szigorlatra, és lehet, hogy valóban érdekel néhány kisgyermeket, de hogy ebből tananyag legyen! Láttunk arra példát, hogy 8-9 éves gyermekeknek a vérkeringést tanítják. A magyarázat: hogy jobban ismerje magát! Harvey előtt igen sokan éltek, akik nagyon jól ismerték magukat, jobban, mint a mai azonos- ságproblémákkal küszködő ember. Egyszerűen nem igaz, hogy a gyermek önismeretéhez szükséges vérkeringésének ismerete. Mint ahogy az sem, hogy mely vitaminok oldódnak zsírban és melyek vízben. Máshol feladják a kisgyermeknek: nézzen utána, hány csontja van az embernek. Tessék megkérdezni az anatómusokat, fontos dolog-e ez! Lenhossék valami olyat ír, hogy „több mint kétszáz”. És egy anatómusnak ennyi is elég! Elképesztő dolgokkal találkozunk matematikából. Az alsó tagozatos kisgyermeknek matematikából kétféle osztást tanítanak: a benn- foglalást és a részekre osztást. Nyilvánvaló a tanító néni sem értheti, hogy miről van szó, hiszen nem is lehet. Egyféle osztás van - és sokféle példa, amire alkalmazható. Például a bennfoglalásra vagy a részekre osztásra. A 2-szer 3 nem azonos 3-szor 2-vel. Ennek a magasabb matematikában van valami fontos alapja, de nem tartozik a kisgyermekre, (markó) Akkor vagyunk eredményesek, ha minél többet megtanítunk, minél kisebb gyermekeknek? (Somogyi Tibor felvétele) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
