Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-20 / 243. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 20. Európai unió 11 Fontos lépés az emberi egészség védelmében is, hiszen néhány betegség állatokról terjedhet át emberekre Az EU a természet megőrzéséért Többek között a fehér cápák és a delfinek vadászatát is korlátozzák (Illusztráció) Eurószázmilliókat áldoz az Európai Unió jövőre az állatbetegségek elleni küzdelemre, s aktív részt vállal veszélyeztetett fajok - afrikai elefánt, oroszlán, fehér cápák, emberszabású majmok - megmentését célzó programokban is. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS Az Európai Bizottság - nem sokkal a Romano Prodi vezette testület e hónap végi visszavonulása előtt - abban a meggyőződésben döntött a leggyakoribb állatbetegségek megelőzését és gyógyítását segítő uniós támogatás növeléséről, hogy az egyben fontos lépés az emberi egészség védelmében is, hiszen néhány betegség állatokról terjedhet át emberekre. Idén az EU még kevesebb, mint 150 millió eurót fordított erre a célra, jövőre már 188 millió eurót fog az unió területén a közös költség- vetésből a tíz leggyakoribb kór megzabolázására költeni. Uniós szinten 82 programot finanszíroznak jövőre, amelyek mindegyike valamely gyakori betegség elleni harcra vonatkozik. Mint David Byrne leköszönő fogyasztóvédelmi biztos rámutatott, a betegségek megfigyelésével, megelőzésével és a járványszerű terjedés megakadályozásával foglalkozó programokról egyaránt szó van. Bizonyos betegségek- például a szivacsos marhaagyvelő-gyulladás - esetében az unió a biztonsági okokból eltávolítandó állatok után járó kárpótlásból is kiveszi a részét súlyos anyagiakkal. Az emberi élelmiszerek biztonsága szempontjából az állatok egészsége kulcskérdés - mutatott rá az ír felelős. Az unió azonban az állatok védelmében már jóval túllépte saját határait. Az EU nemrégiben egy nemzetközi konferencián jelentős szerepet vállalt több afrikai és tengeri állatfaj védelmére indított programban. Olyan állatokról van szó, amelyek az unió területén legfeljebb állatkertben élnek. Az afrikai elefántok védelmét például az elefántcsont-kereskedelem megakadályozásával segítik. Az afrikai oroszlán sorsát szintén szívén viseli a huszonöt európai tagállam: képviselőik afrikai munkacsoportok alakításában is segítenek. Az emberszabású majmok védelmére az EU állította össze a legfrissebb programot, miként több antilopfajta megmentésének sürgősségére is mutatott rá. A fehér cápák, a delfinek és egyes bálnafajok kereskedelmének, illetve vadászásának korlátozásában a tagállamok szintén aktív részvételre törekszenek. Cees Veerman holland természetvédelmi és mezőgazdasági miniszter külön elismerését fejezte ki, hogy az unió tagországai együtt tudtak működni ezen a területen, és vezető szerepet vállaltak az unión kívüli természet védelmében is. Margot Wallström környezetvédelmi EU-biztos leszögezte, az unió tisztában van azzal, hogy a jövő a biológiai rendszerek működésétől függ, és nagyon komolyan veszi azt a célkitűzést, hogy az évtized végére megállítsa a természet sokféleségének apadását - a jelek szerint lehetőleg az öreg kontinens területén kívül is. Két hónap a döntéshez Nő a biztonság kockázata A kormánykoalíció kijelölt munkacsoportja dönt a jaslovské bohunicei atomerőmű mindkét blokkja 2008-ban történő leállításának javaslatáról. Pavol Rus- ko gazdasági miniszter az általa benyújtott javaslatot azzal indokolta, hogy a két blokk szerkezete egységes egészet alkot, fokozatos leállításuk száz százalékkal növelné a biztonság kockázatát. Ám ezt az érvelést több szakember kétségbe vonta. Az is gondot okoz, hogy Szlovákia az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésben kötelezte magát, hogy az egyik blokkot 2006-ban, a másikat 2008-ban állítja le. A szerződésben foglaltak megváltoztatásához minden tagállam jóváhagyására szükség lesz. Eduard Kukán külügyminiszter véleménye szerint „ez ügyben nem lesz könnyű egységes álláspontra jutni”. Háttérértesülések szerint azonban állítólag a biztonsági okoknál is nyomosabb ok az erőmű leállításának késleltetésére a hiányzó egyéb energiaforrás. Ivan Miklós pénzügyminiszter szerint Bohu- nice kérdésében a kommunikáció módjára is ügyelni kell, mert szerepe lehet a megállapodás sikerében. (tasr, sme) Szlovákia és Magyarország is kap uniós támogatást Szlovákiának közel 52 millió koronát juttat az Európai Bizottság az állatbetegségek elleni küzdelemre. Jozef Bíres, az állami állategészségügyi szolgálat igazgatója elegendőnek tartja ezt az összeget azért is, mivel az űn. kergemarhakór elleni védelemre további mintegy 70 millió koronát juttat Brüsszel az országnak a belépés előtti PHARE-alapból: „A szarvasmarha-állomány BSE- tesztelését a PHARE-alapból fedezzük. Az egyéb betegségekre most jóváhagyott 52 millió sikernek számít. Eredetileg az uniótól a PHARE-n kívül további kilenc betegség legyőzéséhez kértünk segítséget; ebből hét tétel jóváhagyását sikerült elérnünk.” Magyarország is kap a most bejelentett támogatásokból, mégpedig állati agysorvadás elleni küzdelemre 1,085 millió eurót, az elsősorban bárányokat sújtó surlókór elleni védelemre 5 ezer eurót, a szarvasmarháknál gyakori Aujeszky-betegség- gel szembeni harcra pedig 50 ezer eurót. (mti, sme) Szlovénia A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia került ki a polgárháborúból a legszerencsésebben, egyedül kapott közülük meghívót a NATO-ba és az Európai Unióba. A frissen csatlakozott tagországok közül Szlovénia gazdasága a legfejlettebb. A szlovén GDP megközelíti az uniós átlag 75%-át. Szlovénia a legiparosodottabb és legfejlettebb területe volt Jugoszláviának, és politikai szempontból is a legliberálisabb térsége volt a szövetségnek. Az államszocialista gazdaság lebontása és a kapitalizmusra való átállás gyakorlatilag zökkenőmentesen zajlott le. Szlovénia területe 20 ezer négyzetkilométer, lélekszáma 2 millió, fővárosa Ljubjana. Társadalmi rendje köztársaság, a köz- társasági elnököt öt évre közvetlenül választják. A függetlenség óta Szlovéniának alapvetően stabil kormányai voltak. A szlovén parlamentnek (drzavni zbor) 90 tagja van. Egyéni körzetből és pártlistáról is lehet mandátumot szerezni, összesen nyolcvannyolcat. A maradék két helyre az olasz és a magyar kisebbség delegálhat egy-egy képviselőt. A parlament mellett működik egy második CSALÁDTAGOK kamara is (drzavni svet), melynek tagjait az önkormányzatok és különböző érdekvédelmi szervezetek jelölik ki. A szlovénok ősei a VI. században telepedtek le a mai állam területén. Az avarok uralma után a mai Szlovénián több hatalom osztozott, 1918-ig tartott az osztrák-magyar felügyelet, ekkor Szlovénia egyik alapítója lett a Szerb-Horvát-Szlo- vén Királyságnak, mely 1929- ben alakult át Jugoszláviává. Szlovénia már jugoszláv tag- köztársaságként is liberálisnak számított. A társadalom érzékeny volt az emberi-jogi kérdésekre, itt kezdték meg a titóista rendszer lebontását, a pluralizmus, a többpártrendszer bevezetését. Ljubljana javasolta, hogy Jugoszláviát a független államok szövetségévé alakítsák át, ám a konföderalista ötletet Belgrad, a hadsereg és a kommunista párt keményvonalasai elvetették. 1991-ben Szlovénia Horvátországgal együtt kikiáltotta függetlenségét. A belgrádi vezetés csak erőtlen kísérletet tett Szlovénia tartóztatásá- ra, és Horvátországgal és Boszniával ellentétben itt nem folyt évekig háború, csupán tíz napig tartott a függetlenségért vívott harc. Az ország gazdag ásványi anyagokban, természeti értékekben, tengerpartja nyugodt, szép és kedvező árfekvésű. Szlovénia tájai nagyrészt dombosak, az ország területének több mint 90%-a 300 méterrel a tengerszint felett fekszik. Az ország 43%-a mezőgazdasági terület - szőlőültetvények, szántók - a maradék terület pedig erdővel borított. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat. A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). A hagyományos ételeket a gostil- nákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is. (nu.hu, euroinfo.hu) A szlovák gazdaság fejlődési üteme jobb az átlagnál Nagy a munkanélküliség ÖSSZEFOGLALÓ Magyarország gazdasági növekedése 2000-2004 áüagában 3,8 százalék, amelynél szűkebb környezetünkben csak Szlovákia fejlődik gyorsabban (3,9 százalék), s az Európai Unióba bekerült tízes csoport átlaga (3,6 százalék) is alacsonyabb az ötéves magyar és szlovák ütem átlagánál. A nálunk fejlettebb Szlovéniában az átlagos ütem 3.2 százalék, a hasonló fejlettségű Csehországban 3,0 százalék, a kissé fejletlenebb Lengyelországban 3.2 százalék - derül ki a Kopint-Da- torg Rt. most megjelent konjunktúra jelentéséből. Ugyanakkor a Baltikum kis népességű, s jóval alacsonyabb fejlettségi szintről induló államai (Észtország, Lettország, Litvánia) Magyarországnál gyorsabb növekedést produkálnak. A régió munkanélküliségi adatait összehasonlítva kiderül, hogy a 2000-2004 közötti 5,9 százalékos magyar ráta a legkedvezőbb. Szlovéniában 6,4 százalékos, Csehországban 8,4 százalékos az átlagos munkanélküliségi ráta, a lengyel és a szlovák adat ugyanakkor meghaladja a 18 százalékot, s a Baltikum országaiban is kétszámjegyű a munkanélküliségi mutató. Az ÉU 10 új tagjának 2000-2004 közötti átlagos munkanélküliségi rátája 13,5 százalék. Nem ilyen kedvező a kép Magyarország számára, ha az inflációs mutatókat vetjük össze: a vizsgált öt évben a fogyasztói árak átlagosan Magyarországon 7,1 százalékkal nőnek, szemben a 6,8 százalékos szlovén, a 2,6 százalékos cseh, vagy a 4,4 százalékos lengyel mutatóval. Ebben az adatsorban Szlovákia Magyarország mögött van 7,7 százalékkal. Az EU 10 új tagjánál az infláció átlagosan 4,6 százalékkal emelkedik 2000- 2004 között, (mti) EU-segítséget kérnek a gabona értékesítéséhez Tengeri kikötő hiányában MTI-INFORMÁCIÓ Magyarország Csehország és Ausztria támogatásával az uniós agrárminiszterek tanácsülésén az EU segítségét fogja kérni jelentős gabonafeleslegének piaci értékesítésére. A magyar mezőgazdasági tárca azt követően javasolja a téma napirendre tűzését, hogy előző próbálkozásaira a bizottságtól és más uniós grémiumoktól sem kapott kielégítő és érdemi választ. Az idei kiugróan jó termésnek köszönhetően Magyarországon több mint 4 millió tonna gabonafelesleg képződött, amelynek eladása és tárolása komoly nehézségbe ütközik. Úgy tudni, hogy a cseheknek is 1,5-1,8 millió tonnás gabonafeleslegük van, amelynek értékesítéséhez az Uniótól várnak segítséget. A Bruxinfo értesülése szerint a három „szövetséges” azzal kívánja alátámasztani kérését, hogy - mivel a környező országokban mindenhol jó volt a termés - kizárólag tengeren tudnának gabonát exportálni. Mivel a három ország közös vonása, hogy nem rendelkeznek tengeri kikötővel, az exportköltségek becslések szerint tonnánként 10-15 euróval megemelkednének. A gazdák és a kereskedők ilyen körülmények között nem lennének érdekeltek a kivitelben, mivel jóval az intervenciós ár alatt kellene túladniuk a terményen. Osztrák atomellenzők lezárnák a cseh határátkelőt Temelín azért még marad MTI-JELENTÉS Bécs. A nukleáris energia osztrák, cseh és német ellen-zőinek képviselői is részt vesznek abban a tiltakozó akcióban, amelynek keretében az osztrák Atomellenes Bizottság elnevezésű szervezet aktivistái lezárják a wullowitzi osztrák- cseh határátkelőt - jelentette be pénteken Bécsben a temelíni atomerőmű ellen tiltakozó szervezet. Az osztrák bizottság a szombati felső-ausztriai kezdeményezéssel kapcsolatban cáfolta azokat a vádakat, miszerint a vasfüggöny lebontása után újabb akadályokat emelne a térségben. A bizottság szerint a tiltakozó akció nem Csehország, hanem csak a cseh atomlobby ellen irányul. Emlékeztettek arra, hogy már 4 évvel ezelőtt is hasonló akciókat hajtottak végre, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy Csehország megkötötte Ausztriával a melkeri megállapodást. - Ez a megállapodás egyebek között szabályozza a temelíni atomerőmű esetleges üzemzavaraival kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, de lehetővé tesz bizonyos fokú osztrák ellenőrzést is cseh területen. Josef Pühringer felső-ausztriai tartományi elöljáró pénteki állásfoglalásában kiemelte, hogy megérti ugyan az atomenergia-hasznosítás ellenzőinek a rosszkedvét a temelíni atomerőművel kapcsolatban, ám úgy véli, senkinek az érdekeit nem szolgálná egy szomszédsági konfliktus Csehországgal, ahogyan az atomerőmű elleni harcot sem. A tartományi gazdasági kamara elnöke szerint sem oldja meg a teme- líni kérdést a határátkelő lezárása, míg a bécsi Atommentes Jövő elnevezésű szervezet támogatásáról biztosította az akciót. Nem biztos, hogy a határátkelő leállítása megoldja a temelíni atomerőműkérdését (Képarchívum)
