Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-20 / 243. szám, szerda
3 ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 20. Fókuszban: a büntetőjogi reform A hatályos büntetőjogi normák a hatvanas évekből származnak, s ezeket nem volt értelme átfogó módosításnak alávetni, inkább új törvényeket kellett kidolgozni Büntetőjogi reform: szigorúbb szabályozások Gál Gábor: A polgárok szempontjából fontos változtatás, hogy több lehetőség lesz jogos önvédelemre (Képarchívum) Már a parlament előtt van az átfogó büntetőjogi reform, ám a perrendtartás és a büntető törvénykönyv tárgyalását csak novemberre halasztották. Addig az alkotmányjogi bizottság csiszolgatja a két tervezetet, melyekkel kapcsolatban összesen mintegy 400 módosító indítványt nyújtottak be. A két normáról és a reform lényegéről Gál Gábort, a parlamenti testület tagját kérdeztük. B. SZENTGÁLI ANIKÓ A két tervezethez több indítvány érkezett, mint a hat egészségügyi törvényhez egészében. Nem sok a 400 észrevétel? Nincs veszélyben a reform alap- filozófiája? Nagyon sok a technikai jellegű pontosítás, de természetesen vannak alapvető módosítások is. Az első rekodifikációs bizottság már a nyolcvanas években összeült, az új büntetőjogi normák azonban csak most, húsz év után kerültek a parlamentbe. A képviselők tavasszal kapták meg az anyagot, nyáron szinte nem történt semmi, sok módosítás a nyár végén került elő. A Szabad Választás nevű polgári szervezet is az utolsó pillanatban ébredt fel, s terjesztette elő a kábítószer fogyasztóival és terjesztőivel kapcsolatos javaslatát. Ha jól tudom, ez a probléma már megoldódott, azaz a törvény különbséget fog tenni fogyasztó és terjesztő között, más-más büntetések vonatkoznak majd rájuk. Az eredeti és a mostani tervezet sem tesz a kettő között lényeges különbséget, de javasolni fogjuk, hogy a fogyasztó enyhébb, a terjesztő pedig súlyosabb büntetésben részesüljön. Látszólag egyszerű dologról van szó, ám arra is gondolnunk kell, hogy eseüeg az, akinél egy-két adag kábítószer van, nemcsak fogyasztó, hanem terjesztő is, aki éppen a megtévesztés céljából tart magánál kis adagot. Tehát árnyaltabb megoldásra törekedtünk, s remélhetőleg az ezzel kapcsolatos módosító indítványt megszavazza a parlament. Dániel Lipsic igazságügyi miniszter szerint az új jogszabály abból indul ki, hogy azok, akik tiszteletben tartják a törvényeket, nagyobb biztonságban érezzék magukat, a törvénysértők viszont szigorú büntetésben részesüljenek. A jelenleg hatályos büntetőjogi normák a hatvanas évekből származnak, s ezeket nem volt értelme átfogó módosításnak alávetni, inkább új törvényeket kellett kidolgozni. Szerintem a két új norma még mindig nem az igazi, túlságosan a régi törvényekre épül, ugyanakkor bevezet néhány új intézményt, melyek a büntető eljárás gyorsítását célozzák. Megpróbáljuk kiküszöbölni a különböző visszaélési és időhúzási lehetőségeket. Hogyan? Például kevésbé formalizált eljárást szorgalmazunk. A túl formális tárgyalás ugyanis mindig lehetőséget nyújt az időhúzásra. A Lipsic által előterjesztett anyag szerint állítólag az ügyészség a jelenleginél nagyobb felelősséget vállal majd; azaz ha a bíróság előtt nem képes bizonyítani a gyanúsított bűnösségét, az illetőt felmentik. A bíróság ezentúl is lefolytathatja a bizonyítási eljárást, ám nem lesz kötelessége az objektív igazságot kiderítenie... ...az új perrendtartás lehetővé tenné, hogy az ügyész megegyezzen a vádlottal: a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy elismeri bűnösségét, és elfogadja azt a büntetést, melyben a védőügyvéd és a vád képviselője megállapodott, és amely valószínűleg enyhébb, mint amilyet a bíróság kiszabna. Nyugati országokban ez már működik, nálunk ez új elem lesz, melytől az eljárás rövidülésére számítunk. Főleg a nyilvánvaló, egyszerű ügyeknél lehet hatékony. A főtárgyaláson a jövőben nem a bírónak kellene a bizonyítási eljárást lefolytatnia, hanem az ő felügyelete alatt a bizonyítékokat az érintett felek ismertetnék, elsősorban az ügyész és a védőügyvéd ütköztetnék nézeteiket, ami külföldön ugyancsak régóta működik. Vagyis a tárgyalások az amerikai filmekből ismert ügyész-védő heves összecsapására hasonlítanának? Lényegében igen. A peren kívüli megegyezés is elterjedhetne, ami tehermentesíthetné a bíróságokat. Be akarták vezetni az úgynevezett közügyvéd intézményét, mely felváltaná az ex offo, azaz a hivatalból kirendelt ügyvédeket. Pontosabban ez utóbbi is megmaradna, de csak akkor rendelnének ki ex offo jogi képviselőt, ha a közügyvéd valamilyen okból nem tudná vállalni a dolgot. Emberjogi szempontból nézve azonban ezzel megfogalmazódnak bizonyos kételyek. Ex offo csak a védőügyvédi hivatást szabad foglalkozásként űző személy lehet, a közügyvéd viszont állami alkalmazott lenne. A rendőrség, az ügyész, a bíró egyaránt állami alkalmazottak, és bár egymástól függetlenek és munkájukat becsületesen végzik, mégiscsak az államot képviselik. Helyes, hogy a védőügyvéd is végső soron az állam megbízásából védje a polgárt?! Például a peren kívüli megegyezés során nem lenne egészséges ez a viszony, hiszen csupa állami alkalmazott egyezkedne, s nem biztos, hogy mindig az ügyfél érdekeit tartanák szem előtt. A mindenféle visszaélési lehetőségeket elkerülendő sokkal jobbnak tartom az ex offo ügyvédeket. A régi rendszer szerint mindenkinek kötelezően van védőügyvédje, az új norma értelmében erről lemondhatna. S akkor egyedül fog védekezni? Ki mondja majd a védőbeszédet? Ez még csak az eljárás kezdeti szakaszában lenne, viszont fennállna a veszély, hogy a vádlottat a rendőrök rábeszélhetnék: írjon alá valamit, amit esetleg nem kellene. Ezért jobb, ha végig ott van mellette egy kirendelt jogi képviselő. Lipsicen kívül ezt az érvet még a rekodifikációs bizottság is elismerte. A kirendelt ügyvédet ki fizetné? Az állam, illetve ha a vádlottat elítélik, akkor a büntetés részét képezheti, hogy kötelezik ügyvédje tiszteletdíjának térítésére, s ha a börtönben végzett munkából lenne bevétele, akkor ebből fizethetne. A polgárok szempontjából fontos változtatás, hogy több lehetőség lesz jogos önvédelemre, a betörőkkel szemben is lehet lőfegyvert használni. Korábban, ha a támadónál kés volt, az áldozat csak a támadásnak megfelelő mértékben, azaz legfeljebb késsel védekezhetett. Ezentúl erősebb eszközhöz is nyúlhatnánk, mint a támadó, mert végső soron az áldozat nem tudhatja, ellenfele hogyan van felfegyverkezve. Vagyis ha egy betörőt tetten érek a lakásomban, rálőhetek törvényesen tartott pisztolyommal? Igen, például lehet a lábára célozni. Az úgynevezett farmertörvény megmarad? Továbbra is csak kihágás lesz, ha valaki a boltból ellop pár kiflit, néhány cső kukoricáért viszont elméletileg börtönbe zárhatnak? Szélsőséges példát mondok: sétálok a mezőn, letépek három barackot, a tulajdonos épp arra jár, kezében a puskája. Jogos önvédelemre hivatkozva lelőhet? Ez azért túlzás, ilyesmitől nem. kell félni. Tény azonban, hogy létezik egyfajta ellentmondás a bolti és a terménylopás között, ugyanakkor minden eset egyedi, és mindig figyelembe kell venni az összes, köztük az enyhítő körülményeket is. Sok vita folyt a büntethetőség alsó korhatárának a módosításáról. Egyesek ellenzik, hogy 14-re csökkentsék. Mi erről a véleménye? A fiatalok hamarabb érnek be, sajnos már a 14 évesek is elkövetnek bűncselekményeket, úgyhogy látok benne logikát. Vannak országok, ahol még alacsonyabb a korhatár. Szerintem ezt elfogadja a parlament. Vitatható viszont az a javaslat, hogy a tanúk személyi szabadságát is lehessen korlátozni, egy-két napra be lehessen zárni. Lipssc azzal érvel, hogy így meg lehetne akadályozni, hogy egy fontos tanú elszökjön, esetleg befolyásolják. Csakhogy ezzel is vissza lehetne élni, s félő, hogy a tisztességes polgárok jogait fogják megsérteni. Állítólag csökken az egyes büntetések alsó és felső határa közötti különbség, és egyértelmű szabályokat vezetnek be, hogy a bíróságok önkényesen ne szabhassanak ki indokolatlanul enyhe büntetést. Előfordult ugyanis, hogy hasonló bűncselekmények esetében keleten és nyugaton eltérő ítélet született. A javaslat értelmében ha túl sok a súlyosbító körülmény, a kiszabható büntetés alsó határát egyharmaddal, visszaeső elkövető esetében pedig kétharmaddal kell emelni. A nyugati és keleti ítéletek közötti nagy különbségek továbbra sem szűnnek meg, erre a problémára a bírósági reform jelenthet majd megoldást. Általánosságban valóban elmondható, hogy nőni fog a büntetések alsó határa. Ez visszafelé is elsülhet, mert esetleg olyanok is börtönbe kerülhetnek, akik az enyhébb büntetés hatására azonnal jó útra térnének, viszont a fegyintézetben eltöltött idő rányomhatja a bélyegét további életükre. Nem ellenzem a büntetések szigorítását, viszont átgondoltabban kellene ezt megvalósítani. Már csak azért is, mert ha sok embert bezárunk, nem lesz elég fegyintézete Szlovákiának. Szigorodnának a feltételesen szabadlábra helyezés feltételei is. Öt évről szeretnénk legalább négyre - egyesek szerint akár háromra kellene - módosítani a vizsgálati fogságot. Sajnos a társadalom az előzetes letartóztatást is büntetésnek tartja, holott az illetőt még nem ítélték el, s kiderülhet, hogy ártatlan. Talán mert a társadalom csak a maffiózókkal, a nagy halakkal - Majskykkal, Cernákokkal, Pá- payakkal - kapcsolatban hall a vizsgálati fogságról, s már e nevek hallatán sokan összerezzennek... A vizsgálati fogság akkor sem helyettesítheti a büntetést. Ezt az intézményt akkor kell alkalmazni, ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyanúsított elszökik, befolyásolhatja a tanúkat, megsemmisítheti a bizonyítékokat, folytathatja a bűncselekmények elkövetését. A törvénybe iktatott vizsgálati fogság nem csak az úgynevezett nagyhalakra vonatkozik. Tudok olyan esetről, hogy egy 22 éves hölgy már hét hónapja van vizsgálati fogságban, idáig kétszer hallgatták ki, pedig csak titkárnő volt egy olyan cégnél, mely tulajdonosait súlyos gazdasági bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. Úgyhogy ezt is át kell gondolni. Az új törvény enyhíti azoknak a büntetését, akiket vétség miatt ítéltek el, őket házi fogságra vagy kényszermunkára lehetne kötelezni; az előbbi esetében a kezükön lévő elektronikus műszer jelezné, hol tartózkodnak. Ezentúl a jogi személyeket is felelősségre lehetne vonni. Ön ezt helyesli? A miniszter azzal érvel, hogy vannak esetek - például vasúti szerencsétlenségek - amikor nehéz megtalálni konkrét bűnösöket, s ilyenkor a jogi személyt lehetne megbüntetni. Egyelőre nem látok megfelelő garanciát arra, hogy ezzel sem fognak visszaélni, úgyhogy erről is további tárgyalások várhatóak. A büntetőjogi normákba eddig csempészett modern elemek - a koronatanú intézménye, háromszor és elég elv - megmaradnak? Természetesen. Ami idáig bűncselekménynek számított, az továbbra is az lesz? E téren semmi nem változik? Lényegében nem, a klasszikus bűncselekmények közül semmit nem húzunk ki. Az esetleges változások - például a statisztikai adatok hamisításával kapcsolatos rész - a társadalmi és gazdasági fejlődéssel függnek össze. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DÉLUTÁN NAPOS IDŐ, 13-18 FOK A Hold kel 14.53-kor- nyugszik 22.42-kor A Duna vízállása - Pozsony: 310, árad; Medve: 170, apad; Komárom: 170, apad; Párkány: 100, változatlan. ELŐREJELZÉS Reggel borult időre, ködképződésre számíthatunk. Délutánra azonban mindenhol kisüthet néhány órára a nap. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 10, a napos időszakban 13 és 18 fok között alakul. Éjszaka felhős lesz az égbolt, a legalacsonyabb hőmérséklet 9 és 4 fok között várható. Gyenge, változó irányú szél. Holnap borult lesz az égbolt, szinte mindenhol esőre kell számítanunk. Az éjszakai hőmérséklet 8 és 4, a nappali 14 és 18 fok között várható. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai1 időjárási hatások következtében romlik a szellemi és fizikai teherbírásunk és gyengül az összpontosító-képessé- günk. Az alacsonyabb vérnyomá- súaknál migrénes eredetű fejfájás fordulhat elő. Számolhatunk nyugtalansággal és fáradtsággal is. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők fájdalmai enyhébbek lehetnek, ám ajánlott az orvosi előírások szigorú betartása. Holnap a maihoz hasonló kedvezőtlen hatásokra számíthatunk. KIJEV 12
