Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-19 / 242. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 19. Nyolc állam szavazói dönthetik majd el az amerikai elnökválasztás kimenetelét Putyin Bushnak segített A háborús bűnös, a hágai letartóztatási parancs elől 9 éve bujkáló Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezető önéletrajzi regénye hamarosan a boltokba kerül Belgrádban. Miroszlav Toholj könyvkiadó állítja: titkos csatornákon jutott el hozzá Az éjszaka csodálatos krónikája című Karadzsics-mű kézirata. (Reuters-felvétel) Szombaton lesznek a koszovói választások Szerb ellenkampány RÖVIDEN Tibetnekjobb Kínával Újdelhi. Tibetnek jobb, ha Kína része marad, feltéve, hogy tiszteletben tartják kultúráját és természetes környezetét. Ezt a dalai láma mondta az amerikai Time magazinnak adott interjújában. Tibet emigrációban élő vallási és politikai vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Tibet jelentős elmaradottsággal küzd. Nagy, természeti kincsekben gazdag, de nem rendelkezik sem technológiával, sem szakértőkkel ezek kiaknázására. „Ezért nagyobb előnyt tudunk kovácsolni abból, ha Kína szerves része maradunk, feltéve, ha kultúránkat és csodálatos természetes ' környezetünket tiszteletben tartják és erre kapunk bizonyos garanciát” - fogalmazott. A Nobel-békedí- jas vallási vezető szerint derűlátásra ad okot, hogy a kínaiakat érdekli a tibeti kultúra és vallási élet, annak ellenére, hogy a pekingi rendszer nem változott. (MTI) Új osztrák külügyminiszter Bécs. Ursula Plassnik asz- szony, Ausztria eddigi berni nagykövete lett az új osztrák külügyminiszter. A 48 esztendős Plassnik Benita Ferrero- Waldnert váltja e poszton, aki november 1-jétől az EU kül- kapcsolatokkal foglalkozó biztosa lesz. Wolfgang Schüssel kancellár tegnap ismertette pártja elnökségével a külügyminiszteri poszt betöltésére vonatkozó javaslatát, s a testület egyhangúlag támogatta a döntést. A jogi végzettségű - az átlagosnál jóval magasabb termete miatt a bécsi sajtóban „nagy szőkének” becézett - Plassnik asszony sokáig a kancellár legközelebbi munkatársai közé tartozott, Schüssel kabinetfőnöke is volt, majd államtitkárként a külügyben dolgozott, amikor a mostani kancellár még külügyminisztervolt. (MTI) Ursula Plassnik több mint 20 éves külügyi tapasztalattal rendelkezik (TASR/AP) Politikai gyilkosság Cserkeszk. Meggyilkolták tegnap Anszar Tibujevet, a dél-oroszországi Karacsáj- és Cserkeszföld autonóm köztársaság miniszterelnök-helyettesét. A tettesek akkor végeztek a politikussal, amikor reggel a hivatalába igyekezett. A gyilkosoknak sikerült elmenekülniük, miután valósággal szitává lőtték a Tibujevet szállító autót. (MTI) Washington. Vlagyimir Putyin tegnap váratlanul George Bush segítségére sietett az elnökválasztási kampányban. Bush 8 százalékpontos vezetésre tett szert demokrata párti kihívójával, John Kerryvel szemben. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az USA Today/CNN/Gallup vasárnapi felmérése szerint a biztos szavazók 52 százaléka Bush elnököt, 44 százaléka Kerry szenátort, 1 százaléka pedig Ralph Nader független jelöltet támogatja. Az USA Today internetes kiadása szerint ez az előny törékeny és cseppet sem ad okot az elnöknek a megnyugvásra. Mindenesetre Bush március óta még nem állt ilyen jól és nem könyvelt el ekkora javulást, mint most, alig két héttel a választások előtt. A közvélemény-kutató intézett legutóbbi, október 9-10-e között végzett felmérésében még Kerry vezetett 49 százalékos támogatottsággal Bush elnök 48 százalékával szemben. A Newsweek hírmagazin előzőleg, pénteken közzétett felméBagdad. Az iraki amerikai erők volt parancsnoka tavaly decemberben panaszkodni volt kénytelen a Pentagonnak, hogy az akadozó utánpótlás miatt veszélyben van a szárazföldi hadsereg harcképessége. Ezt tegnap jelentette internetes kiadásában a The Washington Post. Ricardo Sanchez altábornagy a szárazföldi hadsereg parancsnokainak küldött levelében azt írta, hogy a harckocsikhoz, a helikopterekhez és más eszközökhöz nélkülözhetetlen alkatrészek átlagosan 40 naponta érkeznek Irakba, ami olyan hosszú idő - a hadseregben megszokottnál háromszor hosszabb és akkora problémát okoz, hogy „nem tudja tovább tarMTI-ÖSSZEFOGLALÓ Minszk/Moszkva. A fehérorosz választópolgárok elsöprő többsége jóváhagyta a vasárnapi népszavazáson, hogy az alkotmány módosításával Alekszandr Lukasenko államfő harmadszor is indulhasson az elnökválasztáson. Ezt tegnap közölte a választási bizottság. Az előzetes eredmények szerint erre a népszavazáson részt vett választópolgárok 77,3 százaléka mondott igent. A voksoláson a választópolgárok 89,7 százaléka vett részt. Lukasenko harmadszori elnökjelöltségéhez módosítani kell a szovjet utódállam alkotmányát, törölve belőle azt a korlátozást, amely két elnöki mandátumot engedélyezett egy személynek. Az alaptörvény megváltoztatásához a tízmilliós országban az összes bejegyzett választópolgár - vagyis nem csupán a népszavazáson részt vettek - több mint a felérése szerint az elnöknek. 50, Kerrynek 44 százalékos a támogatottsága. A Time magazin ugyancsak pénteken az elnöknek 48, a szenátornak 47 százalékot mutatott ki. A Zogby kutatóintézet pénteken Bush elnök előnyét 48:44 százalékban állapította meg, a The Washington Post napilap pedig 50:47 százalékban. A két amerikai elnökjelölt kampánystratégáinak számításai szerint a választási győzelem alapvetően nyolc olyan bizonytalan szövetségi államon múlhat, ahol teljesen kétesélyes, ki szerzi meg a szavazatok többségét. Az ellenfelek leginkább 8 államra koncentrálnak. Ezek az államok - Florida, Ohio, Pennsylvania, Wisconsin, Iowa, Nevada, New Hampshire és Új-Mexikó - összesen 99 elektori szavazattal rendelkeznek, közülük is a legkívánatosabb falat Florida a maga 27 elektori szavazatával. Bush jelenleg 26 államban számíthat győzelemre és összesen 222 elektori szavazatra, míg Kerry 16 állam és a főváros támogatásában s összesen 217 elektori szavazatban bízhat. Az orosz államfő szerint a nemzetközi terrorizmus győzelmet arat Amerika és az Irakban állomásozó nemzetközi koalíciós tani a hadműveletek addigi szintjét”. Több magas rangú tiszt úgy nyilatkozott a lapnak, hogy Sanchez panaszainak zömét már elkezdték orvosolni, és a többire is sort kerítenek. Gary Motsek, a hadsereg anyagellátó részlegének műveleti igazgatóhelyettese kijelentette, hogy a helyzet már sokkal jobb, mint amikor az altábornagy a levelet írta. Sanchez arra is panaszkodott, hogy katonái nem kapták meg a golyóálló mellényük megerősítését szolgáló betéteket, a levél megírását megelőző hónapban kétszer halasztották el ezek Irakba szállítását. Rövid ideig irakiak fogságában volt a hét végén egy ausztrál újságíró, akit azonban 24 óra múltán sértetlenül szabadon engedtek. Az ausztrál külügyminiszter nek a jóváhagyása szükséges. Az ellenzéki pártok képviselői egyöntetűen színjátéknak minősítették a népszavazást. A választókra gyakorolt leplezetlen nyomásnak nevezték, hogy kora délután az állami televízió exit-poll eredményeket ismertetett, amelyek szerint az addigi szavazatok több mint 80 százaléka az elnök újraválasztásának lehetőségét támogatja. Többen panaszolták, hogy az ellenzéki szervezetek internet-honlapjai egész nap hozzáférhetetlenek voltak. A népszavazással egyidejűleg parlamenti választásokat is tartottak. A választópolgárok a 110 tagú parlament jelöltjeit választották meg 330 jelölt közül. E választásokról eredményeket tegnap délutánig nem közöltek. Lukasenko 1994 óta irányítja országát, mindinkább önkényuralomra emlékeztető módszerekkel. A politikust a nyugati országok az emberi jogok megsértésével vádolerők felett, ha Busht november 2- án nem választják újjá. Putyin tegnap Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbéban - ahol részt vesz a Közép-ázsiai Együttműködés csúcstalálkozóján - sajtótájékoztatón fejtette ki álláspontját az amerikai elnökválasztásról. Miközben hangsúlyozta, hogy Moszkva tiszteletben tartja az amerikai nép döntését és együtt fog dolgozni a megválasztott elnökkel, rámutatott: a külföldi terroristák Irakban végrehajtott támadásaikkal személyesen Bush elnököt veszik célba, hogy maximális veszteséget okozva, megakadályozzák az újraválasztását. „Mindenki jól tudja, hogy Oroszország ellenezte a katonai beavatkozást Irakban. Nézeteink most is jelentősen különböznek Bushétól. Mindaz, amit mondani tudok, az egy másik táborba tartozó ember véleménye” - hangoztatta Putyin, hozzátéve, hogy az amerikai elnökválasztáson az iraki probléma csak kis mértékben befolyásolja a választók döntését. Ugyanakkor elhárította a véleménynyilvánítást Kényről. „Nem szeretném elrontani a kapcsolatokat egyik jelölttel sem, ezért nem kívánok válaszolni erre a kérdésre” - mondta az orosz államfő. bejelentése szerint az illető egy olyan bagdadi negyedbe ment egy értesülést kivizsgálni, ahová nem lett volna szabad belépnie. Az amerikai erők három napi fogva tartás után, tegnap szabadon engedték Fallúdzsa város főtárgyalóját. Háled el-DzSumaili sejk elmondta, hogy az amerikaiak egy környékbeli tengerészgyalogos táborba szállították, majd helikopteren egy másik helyre, de fogva tartása alatt jól bántak vele. A sejk őrizetbe vétele előtt omlottak össze a főtárgyaló és a bagdadi ideiglenes kormány tűzszüneti tárgyalásai, miután Allávi miniszterelnök megfenyegette a lázadókat: nagyszabású offenzívát indítanak a város ellen, ha nem adják ki az állítólag ott rejtőző Abu Muszab az-Zarkávi jor- dániai terroristát és híveit. ják. Az EU és az USA is erős kételyeit hangoztatta a vasárnapi választások tisztaságát illetően, arra figyelmeztetve, hogy a már így is elszigetelt kelet-európai ország még inkább elidegenedhet szomszédaitól. Minszkben vasárnap ismeretlenek megtámadták és bántalmazták Pavel Seremet orosz televíziós újságírót, akit ezután a rendőrség őrizetbe vett - közölte Szvetlána Kalinkina újságíró, aki az eset szemtanúja volt. Seremet és Kalinkina korábban bíráló élű életrajzi könyvet írtak Lukasenkóról. Egy neve elhallgatását kérő fehérorosz rendőrségi tisztségviselő közölte, hogy Seremet ellen verekedésben való részvétel miatt, huliganizmus gyanújával szabálysértési eljárást indítottak. Az EBESZ megfigyelői tegnap bohózatnak minősítették, a FÁK megfigyelői viszont rendben lévőnek találták a népszavazást. Uta Zapf, az EBESZ fehéroroszországi MTI-JELENTÉS Belgrád. Öt nappal a koszovói parlamenti választás előtt a szavazás bojkottját célzó ellenkampányba lendültek a koszovói szer- bek politikai vezetői. A koszovói Szerb Nemzeti Tanács (SNV) és a szerb többségű önkormányzatokat tömörítő társulás által életre hívott „választásellenes stáb” tegnap a tartomány északi részén fekvő, többségben szerbek lakta Leposavic településen megtartotta első ellenkampány-gyűlését. A politikai vezetők arra figyelmeztették a szerbeket, hogy szavazás esetén „öngyilkosságot követnek el és hátba döfik nemzettársaikat is”. Közleményük szerint az október 23-i választáson való részvétellel a szerbek „tudatosan lemondanának Szerbiáról és áldásukat adnák a független Koszovóra”. A testület álláspontja: a szerb kormányra kell hallgatni, s a lét- biztonságot szavatoló intézményes garanciák nélkül a szerbek nem voksolhatnak. A koszovói szerb politikai vezetők akciója válasz arra, hogy munkacsoportjának vezetője a Financial Times Deutschlandnak kijelentette, a megfigyelők tevékenységét erősen korlátozták a hatóságok, szokatlanul sok akadályt gördítve útjukba. Egy másik megfigyelő, a német Georg Schirmbeck CDU-képviselő az Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozva bohózatnak minősítette a népszavazást, amely tökéletes rendezésben zajlott le. A volt szovjetköztársaságokból álló Független Államok Közössége nevében a végrehajtó bizottság elnöke, Vlagyimir Rusajlo viszont szabadnak, tisztességesnek és legitimnek mondta a népszavazást. Szerinte a referendum számos európai és amerikai szervezet részéről megnyilvánuló „példátlan nyomás közepette zajlott le”, márpedig az efféle cselekmények nem felelnek meg a nemzetközi jog elveinek. Hasonló értékeléseket adtak egyes arab és ázsiai országok megfigyelői is. Borisz Tadics szerb elnök urnákhoz szólította a koszovói szerbeket, s ezután a reá hallgató koszovói szerbek két választási jelöltlistát állítottak. Belgrádi elemzők szerint Tadics felhívásának sok haszna nem lesz, s a koszovói szerbek elenyésző hányada megy el szavazni, ettől függetlenül azonban a szerbeknek húsz garantált helyük van a tartományi parlamentben. Tadics felhívása a szerbiai politikai porondon is hullámokat ver, a kormány és a köztársasági elnök három hónapig tartó felhőtlen viszonya egyre inkább elmérgesedik. Tadics azzal vádolta a kormányt, hogy költségvetési pénzekből fedezték a koszovói szerbek múlt heti szerdai belgrádi tüntetését. A kormány ezt cáfolta, Tadics viszont felelősségre vonást követel. A szerb radikálisok a milosevicsi szocialistákkal szövetkezve sürgősségi eljárással kezdeményezték Tadics alkotmányos felelősségre vonását, azaz leváltását. Ehhez kétharmados parlamenti döntés kell, amelyet népszavazással is meg kell erősíteni. Ismeretlen terroristák Mérgezéssel fenyegetnek Párizs. Egyelőre eredménytelenül kutat a rendőrség azon zsarolók után, akik nyolc nagy kozmetikai és élelmiszeripari vállalatot fenyegetnek azzal, hogy megmérgezik termékeiket. Patrick Hamon rendőrségi szóvivő tegnap elmondta, a múlt héten 350 nyomozó kutakodott Toulouse postahivatalaiban a zsaroló levelek szerzői után, mindhiába. Egyetlen gyanúsítható személyt sem sikerült felderíteni. A magukat AZF csoportnak nevező zsarolók júliusban írtak levelet 8 multinacionális cégnek és mindegyiktől egymillió eurót követeltek. A Le Figaro tegnap kinyomtatta az egyik zsaroló levél fénymásolatát: „Úgy látszik, hogy a nagyvállalatok szemében az emberélet kevésbé számít, mint a pénz. Mivel önök nem fizetnek, 2004. október 7. után megmérgezzük különböző termékeiket, amelyeket Franciaországban forgalmaznak.” (MTI) Veszélyben a szárazföldi hadsereg harcképessége - köntörfalazás a Pentagonban Akadozó amerikai utánpótlás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Lukasenko harmadszor is indulhat az elnöki posztért - hiábavalónak tűnik az ellenzék tiltakozása Fehérorosz bohózat tökéletes rendezésben
