Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-02 / 228. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 2. Családi kör 13 Tavaly Szlovákiában csaknem kétezer 15 évnél fiatalabb gyermek esett családi erőszak áldozatául Családban marad a szégyen Ha nem segítünk a bántalmazott gyermekeken, a durva családi légkör hatása elég hamar megmutatkozik viselkedésükön Ha az ember elolvassa az újságot, vagy meghallgatja á híreket a rádióban és a televízióban, elszörnyed a borzalmaktól, szinte nem is hiszi, mi minden fordul elő naponta a világban, amelyben él. HELYZETJELENTÉS Háborúk, gyilkosságok, rablások, betörések; az erőszak, a megaláztatás, a testi és a lelki szenvedés számtalan formában jelenik meg előttünk, és ilyenkor általában felsóhajtunk: milyen jó, hogy legalább otthonunkban béke van - nyugalom és biztonság. Talán ez az önvédelmet szolgáló lelki mechanizmus az oka annak, hogy azok a hírek a legelretten- tőbbek, melyek a családon belül megjelenő erőszakról szólnak. Nagyon nehezen fogadjuk el azt a tényt, hogy a gyűlölet és az agresszivitás, a testi és a lelki erőszak egyre gyakrabban jelenik meg a családon belül is, és nem akarjuk elhinni, hogy embertársaink jelentős része számára a család többé nem a béke szigete. Közelebbről megvizsgálva a családon belüli erőszak formáit, rendszerint azt találjuk, hogy valamennyinek azonos a dinamikája: az elkövető hibásan alkalmazza erejét, családon belüli hatalmát, ellenőrzési, irányítási lehetőségeit, autoritását. 3500 gyermek hal meg Az UNICEF által nyilvánosságra hozott, a világ 27 fejlett országában készült felmérés szerint évente 3500 gyermek hal meg családon belüli erőszak következtében. A gyermekbántalmazás egyre gyakoribb téma. Nem véletlenül, hiszen a veszélyeztetett gyermekek száma évről évre növekszik. Lassan mindennapi „szenzáció”, hogy itt kisgyereket éheztetnek, ott halálra vernek, amott szexuálisan zaklatják vagy prostitúcióra kényszerítik. A családon belüli erőszak megítélése egyértelműen szemléletfüggő, a patriarcháli- sabb, konzervatívabb, tekintély- tisztelőbb emberek általában nem tekintik annyira veszélyesnek, mint a liberális gondolkozásúak. Természetesen, amikor a brutális tényekkel szembesülnek, akkor a kevéssé szabadelvűén vélekedők is megdöbbennek, de általában valamilyen felmentő indokot keresnek. Nálunk széles társadalmi körben elfogadott nevelési eszköz a fizikai bántalmazás, és nem ritka a gyermekek családon belüli szexuális zaklatása sem. Bár jogilag szabályozott a probléma - a gyermekbántalmazás büntetendő cselekmény ennek ellenére a jogszabályok végrehajtói többnyire tehetetlenek azokban a konkrét esetekben, amelyekben segítségüket és intézkedésüket kérik. Vagyis a paragrafus csak papíron kötelez, érvényesítésére nemigen kerül sor. Hiányoznak a konfliktuskezelő stratégiák és az olyan segélyszervezetek, otthonok is, amelyek érdemben segíteni tudnának a családoknak. A családi erőszak A tavalyi év folyamán Szlovákiában csaknem kétezer 15 évnél fiatalabb gyermek esett a családi erőszak áldozatául. Azok a hivatalok, amelyeknek a bántalmazott gyerekek ügyét kellene segíteniük, gyakran túlzsúfoltak, egy szociális gondozóra nálunk 450-550 család jut, míg a fejlettebb országokban ez nem haladhatja meg a húszat. A megoldatlan családi erőszak hatással van a későbbiekben a társadalomra is, hiszen külföldi felmérések azt igazolják, hogy a pedofilok 75%-át gyermekkorában szexuálisan molesztálták, a bűncselekmények elkövetőinek 26%-át gyermekkorában bántalmazták. A közhiedelemmel ellentétben, sajnos nem az utcán, a diszkóban, a közlekedési eszközökön, nem az elhagyott parkokban és eldugott mellékutcákban leselkedik a gyermekekre a legtöbb veszély, hanem a családban. És ez azért jelent fokozott fenyegetettséget, mert a szégyenteljes események rejtve maradnak a kis közösségben, csak nagyritkán kerülnek napvilágra a gyerek, az anya, a rokonság félelme, netán közömbössége miatt. A hallgatás egyfajta védekezés, hiszen a kicsinek továbbra is ott kell élnie abban a közegben, ahol a hántás, a megaláztatás érte és éri. Egy fedél alatt kell élnie az őt szexuálisan bántalmazó, zaklató apával, nevelőapával, testvérrel, rokonnal, ezért nem mer panaszkodni, inkább tűr a végsőkig. Ugyanez a helyzet a gyermekintézményekben, ahol bizony hosszú ideig megbújhatnak, észrevétlenül dolgozhatnak agresszív, pedofil hajlamú emberek is, vagy esetleg az idősebb gyerekek bántalmazzák a kisebbeket, gyengébbeket, könnyű prédát találva bennük. Bántalmazott gyermek Ha nem segítünk a bántalmazott gyermekeken, a durva családi légkör hatása elég hamar megmutatkozik viselkedésükön. A gyermek depressziós lesz, önbizalomhiányos, védtelennek érzi magát. Komolyabb esetekben krónikus testi és lelki betegségek alakulhatnak ki nála. Érzelmi életét sem tudja irányítani, hiszen az egyik felnőttre azért haragszik, mert bántotta, a másikra meg azért, mert nem segített, amikor szüksége lett volna rá. Azok a gyerekek, akiket hosszú távon kínoznak vagy kihasználnak, nagyobb valószínűséggel nyúlnak a drogokhoz vagy az alkoholhoz, s felnőttként nem ritkán önkézzel vernek véget életüknek. Elrémísztőek azok a számadatok, amelyek a gyermekbántalmazás eseteit dolgozzák fel. Ezek szerint 2002-ben az 1-18 éveseken 1713 esetben követtek el erőszakot, 2003-ban ez 1798-ra nőtt. 2002- ben 108, 2003-ban pedig 126 hatévesnél fiatalabb és 1013 tizenöt évesnél fiatalabb gyermeket bántalmaztak a családban. Az erőszak a családon belül éppen annyira elfogadhatatlan, mint az élet más területein. Ennek nemcsak etikai, hanem praktikus okai is vannak: ha a család célja a meleg, szeretetteljes kapcsolatok létesítése, a gondoskodás, a családban élő személyek kölcsönös elismerése és tisztelete, valamint a gyermek hatékony felkészítése az otthonon kívüli életre, a családon belül megnyilvánuló erőszaknak csakis nemkívánatos következményei lehetnek. Ranshburg Jenő, Lévai Katalin és Szunyogh Szabolcs szakmai beszámolói alapján írta Horváth Erika A világ fejlett országaiban 3500 gyermek hal meg családon belüli erőszak következtében (Képek: Archívum) SZÓ MI SZÓ // Őszi hangulatban MÉRI MAGDOLNA „... az az ősz olyan gondatlan rossz gazda; / Amit a kikelet / És a nyár gyűjtöget, / Ez nagy könnyelműen mind elfecséreli...” - mondja Petőfi. És bizony, igaz! Könnyelmű az ősz. Persze, egy pillanat alatt megbocsátunk neki, hiszen könnyelműek vagyunk néha mi is, és olyan jólesik szabadon dúskálni a kimeríthetetlennek látszó kincsestárban. Most lehet végigsimítani az alma piros, viaszos bőrén, mielőtt beléharapunk, s fogunk közt lecsordul savanykás leve. Letörölni a szilva hamvát, és körmünket nyomni a szőlőszem feszülő bőrébe, hogy kicsattanjon, spricceljen az édes ital, melyet nemsokára pohárba töltve fenékig üríthetünk. Emlékezünk a gyerekkori nagy szüretekre, amikor még olyan más színben láttunk mindent. Milyen jó visszaidézni a régi szüretek idill- jét, elfeledkezni néha a rohanó világról, s a napi taposómalomról. Gyönyörködni a kert látványában vagy az őszirózsák tarka-barka színpompájában. Ösztönösen bennünk él, mindezt megőrizni, néha el-elkap a habzsolás vágya egy-egy gyönyörűen termő gyümölcsöskert vagy piac láttán. Irigyeljük az igazán jó gazdasszonyt, aki majd büszkén néz körül éléskamrájában, immár a polcokon sorakoznak a nyár megőrzött ízei, a lekvárok, befőttek. Sárga, zöld, vörös, lila színek, amelyekért most már, hogy megdolgoztunk értük, fáradtunk értük - majd csak ízlelni, élvezni, befogadni kell. Igaz? Éléskamrájuk polcaira büszke háziasszonyok már egyre kevesebben vannak. Jóval többen, akiknek mélyhűtőjében jegesen csörög a zöldborsó, a bab, a piros paradicsom és eper, málna. Nem annyira látványos, de ez is megnyugtató, hogy van, hogy a miénk. Ezek a javaink melegítenek kívül-belül, megnyugtató, hogy a magunkénak tudhatjuk, hogy ott kínálkozik a teli kamra lehetősége: a nagylelkű adakozás. Akár hegedülő tücsökként, akár szorgos hangyaként töltöttük el az idei nyarat, valamit megint gyűjtöttünk. Ha mást nem, a nap melegét, a szerencsések a szép napok emlékét is, amely most szemükből sugárzik vissza. S miközben a valószínűtlenül kék ég megértőén nevet ránk, gyűjtsük be, amit az ősz kínál, mielőtt még elfecséreli. Szakítsuk le gyümölcseit. Mert - „Itt van az ősz, itt van újra, / S szép, mint mindig, énnekem. / Tudja isten, hogy mi okból / Szeretem? de szeretem.” - ez is Petőfi. (Bálint Magdolna illusztrációs felvételei) L0CS0G0TOTYOGOK Kedves Szülők, Nagymamák, Nagypapák, Óvó nénik! OLVASÓINK ÍRJÁK Bár alábbhagyott a közlési kedv, továbbra is szívesen fogadjuk totyogó és ugrándozó gyermekeik, unokáik, védenceik egy-egy aranyos mondatát. A legeredetibbekért továbbra is az Üj Nő szakácskönyvét küldjük, mi viszont leveleiket a Családi Kör címére várjuk, valamint e- mail címünkre: csaladivilag@ujszo.com Szeptemberi együttműködéséért Gányovics Juditnak Dunaszerda- helyre, Kasinszkyné Máriának Királyrévbe és Szabó Katalinnak De- ákira postáztuk a könyvet. ♦♦♦ Az óvodások nagyon szeretik a pudingot. Mindennap megkérdezik a szakács nénitől: - Irma néni, mikor lesz puding? Irma néni unja már a naponta elhangzó kérdést: - Majd holnap - válaszolja. Egy délután Irma néni osztani kezdi az uzsonnát, Sziduska örömmel felkiált: - Jé, de jó, hogy máma holnap van! A gyerekek evés közben sokat beszélnek, az óvó néni csendesíti őket. Helenka megszólal:- Ugye, súdruzka ucitefka, magyar ember evés közben nem beszél? Marianna új, hosszú szoknyában érkezik az óvodába. Boldogan mutogatja.- Milyen szép szoknyád van, Marianna - dicséri az óvó néni.- Nekem is nagyon tetszik, óvó néni. Sokkal szebb, mint az az icipici farmerszoknya, ami tegnap volt rajtam - válaszolja és pörögni kezd. Vinciké egy ideig szótlanul nézi önfeledten pörgő barátnőjét, majd megszólal:- Hát, Marianna, szerintem az a másik sokkal jobb volt... Déneske keservesen sír, a nagyok nem akarnak vele játszani, mert kicsi. Semmivel sem lehet megvigasztalni.- Ne sírj, Déneske, ha megnősz, akkor majd te is megjavítod a cipőket, mint az apukád - próbálja vigasztalni az óvó néni.- Én ugyan nem - tiltakozik hevesen Déneske -, én traktorista leszek, nem suszterista! András a szünidőben vidáman hancúrozik barátaival nagyszülei udvarán. Hirtelen csönd lesz, s a házból kilépő nagypapa nem látja a gyerekeket. Egy terebélyes almafa lombjai közt talál rájuk:- Azonnal gyertek le a fáról, leveritek az almát! - szól rá haragosan a gyerekekre.- De bácsi, most vadmacskák vagyunk - hallatszik a félénk válasz a fáról.- Ja, az más - szól a nagypapa, és békésen visszaballag a házba. Mészáros Katalin, Vágsellye A Lelki Egészség Ligája A lelki egészség világnapja (október 10.) alkalmából a Lelki Egészség Ligája ligetfalui székházában október 7-én 17 órakor Nezábudka (Nefelejcs) Galéria megnyitására invitálják az érdeklődőket a szervezők. A kiállításon, a Pfizer gyógyszertársaság filantróp programjának köszönhetően, a hazai elmegyógyintézetekben kezeltek képzőművészeti alkotásait mutatják be. Este 19 órai kezdettel filmvetítésre is sor kerül, ezt követően szakértők közreműködésével vitaestet tartanak. Október 14-én a legelterjedtebb szenvedélybetegségről, a dohányzásról beszélget Ivan Novotny pszichiáter, október 28-án az alkoholizmusról, a gyógykezelésről, valamint a leszokás lehetőségeiről Dana Nejdlová pszichiáter és Martin Bútora pszichológus tájékoztat. Közben, október 21-én filmvetítést tartanak, a Fiatalon meghalni című amerikai film után Viera Satinská, Kristina Krizanová pszichiáterek elemzik a látottakat. A Lelki Egészség Ligája ligetfalui székházában (Sevcenkova 21., a REMA1000 üzlet mögött) a vitaestek és a filmvetítések 18 órakor kezdődnek. (erf) ZA DuáEVrtt J.iGA^FV'' *m*Avíe
