Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-16 / 240. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 16. RÖVIDEN EP-ajánlás a ratifikálásra Brüsszel. Az Európai Parla­ment felszólította az EU tagál­lamait, hogy mindenütt egy­szerre, jövő év május 5. és 8. között ratifikálják az uniós al­kotmányt. A dátum nem vélet­len: ez a II. világháború euró­pai befejezésének hatvanadik évfordulója. Mint a határozat egyik kezdeményezője, egy francia EP-képviselő mondta: ezzel az EU erős szimbolikus alapra építhetné jövőjét. Rá­adásul a különböző (népsza­vazással, vagy éppen parla­mentijóváhagyással zajló) ra­tifikálási folyamatok egy idő­pontra koncentrálásával csök­kenteni lehetne annak esélyét, hogy az egyes országokban a helyi, belpolitikai viták domi­náljanak, ezektől függjön a szentesítés sikere. (MTI) Vannak utódai bin Ladennek Monaco. Nem képes terro­rista műveleteket elrendelni közép-ázsiai búvóhelyéről Oszama bin Laden, az al-Kaida vezetője, mert kénytelen min­den figyelmét a rejtőzködésre fordítani - állította tegnap Eu­rópa egyik vezető antiterro- rista illetékese. Baltasar Gar­zon spanyol vizsgálóbíró sze­rint azonban bin Laden elszi­getelődése ellenére nem szűnt meg a terrorizmus veszélye, mert felbukkantak más veze­tők, akik képesek a vezértől függetlenül csoportokat pén­zelni és irányítani. (MTI) Véglegesítették a határokat Peking. Egyezményt írtak alá immár a teljes orosz-kínai határvonal kijelöléséről Vla­gyimir Putyin orosz elnök két­napos pekingi látogatásán. Putyin és Hu Csin-tao kínai ál­lamfő közös nyilatkozatot is ki­adott a terrorizmus elleni harc fontosságáról. A két elnök elis­merő szavakkal méltatta a ha­táregyezményt, amely 40 évi tárgyalások után immár min­denütt pontosan kijelöli a 4300 kilométer hosszú orosz-kínai határt. A legfonto­sabb konkrét kérdés a tárgya­lásokon gazdasági természetű volt. Az energiahordozóknak szűkében levő, viszont szédü­letes ütemben növekvő kínai gazdaság rá van utalva az orosz olajszállításokra. Peking szorgalmazza ezért, hogy épít­senek csővezetéket a Bajkál- tóhoz közeli, oroszországi An- garszktól az északkelet-kínai Tacsingig. Kína szeremé, ha Moszkva mint fő vásárlóra szá­mítana rá, de Oroszország csak évi 30 millió tonna olaj szállítására vállalt kötelezett­séget, jóval kevesebbre, mint amennyire Peking igényt tar­tana. (MTI) Hu Csin-tao és Putyin (Reuters) Blair összeveszett Zapateróval a balatonőszödi Haladó kormányzás csúcstalálkozón Atrocitás nélküli megemlékezés a Terror Házánál A nyilas terror évfordulója Éles brit-spanyol vita Balatonőszöd. Óriási hibá­nak nevezte tegnap az ira­ki háborút Jósé Luis Zapatero spanyol kor­mányfő és elmondta: nem ért egyet brit kollégájával, Tony Blairrel az arab or­szágban uralkodó helyze­tet illetően. Erről a balatonőszödi Haladó kor­mányzás csúcstalálkozó résztvevői számoltak be. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Blair és Zapatero között éles vita bontakozott ki Irakról a csúcstalálkozón. Az iraki válság kezelésében Nagy-Britannia az USA legfőbb szövetségesének számít, Spanyolország azonban a kormányváltás után hazahívta katonáit Irakból. „A vita - kimért hangon - egy iraki nemzetközi rend megteremtésének szüksé­gességéről zajlott. Zapatero ek­kor megismételte, hogy az iraki háború óriási hiba volt, ami az idő múlásával egyre inkább be­bizonyosodott” - mondta el egy spanyol forrás az AFP-nek. Blair pedig igyekezett igazolni a hábo­rút és a vita polarizálódott. E forrás szerint több vezető, köztük Ricardo Lagos chilei el­nök és Paul Martin kanadai kor­mányfő a spanyol álláspontot tá­mogatta, míg Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő, úgy tűnt, Tony Blairhez áll közelebb. A Tony Blairrel rövid kétoldalú megbeszélést folytató és vele együtt nyilatkozó Gyurcsány nyitottnak és szenvedélyesnek nevezte a vitát. Leszögezte: „ahány vezető, annyifajta közelítés a részletekben”. Mint mondta, az iraki biztonsági stabilitás megterem­tése közös globális érdek, ami­ben mindenkinek feladatai van­nak. Egy chilei forrás szerint Blair „realista támogatást” akart az iraki válságban, de spanyol kollégája az ENSZ BT által rögzí­tett nemzetközi szabályok tiszte­letben tartását kérte. Maga Tony Blair balatonőszödi sajtótájékoz­tatóján kijelentette: Irak jövőjére kell összpontosítani, még akkor Gyurcsány és Blair. Állítólag Irakkal kapcsolatban is hasonló né­zeteket vallanak. (Reuters-felvétel) is, ha minden országnak megvan a saját álláspontja ezzel kapcso­latban. Blairnek egy Nagy-Britanniá- ból kapott telefonhívás miatt idő előtt távoznia kellett a csúcsta­lálkozóról. A csúcstalálkozó résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint megvitatták egye­bek között az Irakban kialakult helyzetet is. A dokumentumban elítélik a terrorizmus minden Az iraki biztonsági stabilitás megteremtése közös globális érdek. formáját, és támogatják azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, a- melyek a terrorizmus léte és el­terjedése ellen küzdenek. „Vég­hez kell vinnünk ezt a feladatot, de úgy, hogy mindeközben tisz­teletben tartjuk az alapvető sza­badságjogokat és emberi értéke­ket. Sőt az állampolgárok biz­tonságának megteremtése volta­képpen nem más, mint szabad­ságuk védelme” - áll a dokumen­tumban, mely hangsúlyozza: csak az ENSZ-szel együttműköd­ve képzelhető el az otthon biz­tonsága és a nemzetközi stabili­tás megteremtése minden polgár számára. „Mi, haladók, mélyen hiszünk abban, a gazdasági fej­lődés alapvetően meghatározza a hosszú távú, globális biztonság megteremtését azáltal, hogy csökkenti az egyenlőtlenséget és a kirekesztést: még csírájában fojtja el a konfliktusok kialakulá­sát és a terrorizmust.” Gyurcsány Ferenc a rendez­vényt záró sajtótájékoztatón fel­tette a kérdést: „Lehet-e úgy nö­velni a szociális biztonságot, a társadalmi igazságosságot, hogy közben a versenyképesség és a gazdaság dinamizmusa ne csök­kenjen? Ezt járták körül a világ öt földrészéről érkezett baloldali állam- és kormányfők csütörtö­kön és tegnap Balatonőszödön.” A résztvevők baloldali megoldá­sokat kerestek a világ nagy prob­lémáira, kiemelt téma volt, mi­ként lehetne erőteljesebb támo­gatást nyújtani a világ elmara­dott részének a gazdasági és szo­ciális felzárkózásban. A vallásuk tiltja, hogy egy másik muzulmánt megöljenek a böjti hónap idején Amerikai katonák ramadánja MTI-JELF.NTES Bagdad. Abdel Rachid Mohammad az amerikai hadse­reg történetének első imámja. Tegnap egy maroknyi amerikai katonával együtt megkezdte a muzulmán ramadán böjti hóna­pot. Mindannyian két tűz között vannak: vallásuk tiltja, hogy egy másik muzulmánt megöljenek ramadán idején, ugyanakkor kö­telességeik vannak hazájukkal szemben. „Nagyon nehéz muzul­mánnak lenni Irakban, fegyverrel a kézben. Nem tölthet el büszke­séggel senkit mások halála” - ál­lítja az 51 éves imám, aki ugyan­azt az egyenruhát viseli, mint a többi amerikai katona, igaz, neve arab betűkkel szerepel zubbo­nyán. Holott a baptista szülőktől származó, 15 évesen áttért férfi csak a Koránból ismeri az arab nyelvet. Az afro-amerikai, hét­gyermekes Mohammad nyolc hó­nappal ezelőtt érkezett Irakba. Elmondása szerint szeretne talál­kozni iraki vallási vezetőkkel és elmenni a hagyományos pénteki imára egy helyi mecsetbe, de ez biztonsági okok miatt lehetetlen. Mohammad sejk meg akarja törni a Bagdadtól északra fekvő Camp Cooke táborban állomásozó mu­zulmán katonák elszigeteltségét, ezért elhatározta: a ramadán ide­jén minden szombaton meghívja az iraki biztonsági erők 20-25 tagját egy iftárra, a napi böjt vé­gétjelző étkezésre. Camp Cooke 15 000 katonája között alig 15 muzulmán van, az iszlám hívők száma az ott dolgo­zó pakisztáni és jordániai mun-. kásokkal együtt emelkedik száz­ra. Ők látogatják a tábor mecset­jét, amely az imám büszkesége, szerinte a mecset az amerikaiak és irakiak közti megértés szim­bóluma. Egy iraki hívő adott pénzt a felépítésére. Ugyanakkor ÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. A nyilas terror áldo­zataira emlékeztek tegnap a nyila­sok hatalomra kerülésének 60. év­fordulóján. Nagyobb atrocitás nél­kül zajlott le az újfasiszta eszmék ellen rendezett sokezres esti de­monstráció a Terror Háza előtt. A rendőrség rendzavarás miatt hat fi­atalt állított elő. A Terror Háza előtt három nagyméretű gyertyát gyúj­tottak meg a nácizmus 35 millió európai, az egymillió magyar, vala­mint a 600 ezer magyar zsidó és ci­gány áldozat emlékére. A megemlékezéssel egy időben mintegy százan gyűltek össze a Szabadság téren, köztük újfasiszta és hungarista fiatalok. A tüntetés egyik szónoka, Budaházy György azt hangsúlyozta, az ordas eszmé­ket, a fasizmust és a bolsevizmust egyaránt el kell ítélni, és nyilas ve­szély ma nem létezik Magyarorszá­gon. (MTI, ú) Ma választják meg az MSZP új vezetőségét Tisztújító kongresszus MTI-JELENTES Budapest. Tegnap délután meg­kezdődött a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kétnapos tisztújító kongresszusa. A küldöttek a párt vezetőinek beszámolóit hallgatták meg: Kovács László pártelnökét az országos elnökség munkájáról és Jánosi Györgyét az országos vá­lasztmányéról. A tanácskozáson részt vett Jósé Luis Rodriguez Za­patero spanyol kormányfő és Poul Nyrup Rasmussen volt dán minisz­terelnök. Három vitaindító is volt: Hiller István alelnöké a párt új program­járól, Lamperth Mónika elnökségi tagé az alapszabály módosításáról és Szili Katalin elnökhelyettesé a párt szervezeteinek és működésé­nek korszerűsítéséről. A párt új ve­zetőségét ma választják meg. A pártelnöki posztért ringbe szálló hat politikus közül a visszalépések után a két jelenlegi alelnök maradt versenyben: Hiller István és Szeke­res Imre. A beszédek után a kongresszus résztvevői a nyüas terror áldozatai­ra emlékező demonstráción vettek részt az Andrássy úton. Ijedtében visszamenekült az ülésterembe Puszi Tremagliának MTI-HIR Róma. Három, a homoszexuáli­sok jogaiért küzdő olasz aktivista csütörtökön este az olasz képvise­lőház előtt arcon csókolta Mirko Tremagliát. A külföldön élő olaszok ügyeinek minisztere egy nappal ko­rábban becsmérlően nyilatkozott a melegekről. A színes ruhákba öltö­zött „merénylők” órahosszat várták a jobboldali Nemzeti Szövetség tagját, aki ijedtében visszamene­kült az ülésterembe. A jelenetet többször bemutatta a maróan sza­tirikus, közkedvelt Striscia la noti- zia televíziós show. Tremaglia egy- jobboldali politikusok által is kár­hoztatott - kijelentésre ragadtatta magát, amikor védeni akarta Rocco Butiglionét, az olasz kormány je­löltjét az Európai Bizottságba, akit az Európai Parlament polgári jogi bizottsága leszavazott, többek kö­zött mert bűnnek nevezte a homo- szexualitást. Buttiglione is úgy nyi­latkozott, köszöni a szolidaritást, de Tremaglia elvetette a sulykot. Nagyszabású amerikai-iraki offenzíva indult Fallúdzsa még ellenáll tisztában van azzal, hogy to­vábbra is’erős az ellenségesség az amerikai hadsereggel szem­ben. „A kamikázék nem mudzsahidok, nem Isten harco­sai, mert muzulmánokat ölnek, ami tilos a Korán szerint. Az ön­gyilkos merénylők fiatalok és se­bezhetők. Akik halálba küldik őket a paradicsom és 70 szűz ígéretével, a Sátán küldöttei.” Tisztában van azzal is, hogy Irak megszállását muzulmán földön keresztény jelenlétként élik át. „Az emberek itt hitetlennek te­kintik az összes amerikait. Arra kérem őket, hogy ismerjék meg jobban országunkat: nyolcmillió muzulmán él az USA-ban.” De rögtön hozzáteszi, hogy az ame­rikai katonáknak is nagyobb ér­zékenységet kellene tanúsítani­uk az ország hagyományai és szokásai iránt. Ezért nyomtatott külön brosúrákat, hogy felvilá­gosítsa társait a ramadánról. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Az amerikai hadsereg és az iraki biztonsági erők nagysza­bású offenzívát indítottak Fallú­dzsa ellen. A támadás már csütör­tökön kezdődött légicsapásokkal. Páncélozott harcjárműveket, tüzér­séget, helikoptereket és harci gépe­ket is bevetettek az amerikaiak. Az offenzíva célja „lesújtani a terroris­ta elemekre, amelyek a ramadán muzulmán szent hónap alatt táma­dásokat akarnak indítani az iraki rendfenntartó erők és ártatlan civi­lek ellen”. Az amerikaiak azt gya­nítják, hogy Fallúdzsában rejtőzik Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista, az at-Tauhíd val Dzsihád szélsőséges szervezet vezetője. Az elmúlt 24 órában nyolc légitáma­dást indítottak Zarkávi feltételezett rejtekhelye ellen. Ijád Allávi iraki kormányfő már szerdán nagy támadással fenyeget­te meg a lázadó várost, ha lakosai nem adják ki Zarkávit és embereit, akik számos iraki merénylet elkö­vetőiként jelentkeztek az elmúlt hónapokban. Az iraki kormánnyal tárgyaló fallúdzsai delegáció ezért csütörtökön tiltakozásul felfüg­gesztette a bagdadi vezetéssel való megbeszéléseket. Szintén tegnapi hír, hogy amerikai tengerészgyalo­gosok őrizetbe vették Fallúdzsa fő tárgyalóját, valamint a lázadók ál­tal elfoglalt város rendőrfőnökét. Nem nehezítik a palesztinok életét a ramadán alatt Izrael mérsékli offenzíváját MTI-OSSZEFOGLALO Gáza/Rámalláh. Izrael a Gázai övezetben 16 nappal ezelőtt megin­dított tisztogató offenzívájának „visszafogását” tervezi. Zeév Bőim, a védelmi miniszter helyettese a közszolgálati rádióban megerősí­tette, hogy a hadsereg visszavonja egységeit a Dzsabalíja palesztin menekülttáborból, ahol a legsúlyo­sabb harcok folytak. Ez azonban nem jelenti a hadművelet teljes le­állítását. A rádió úgy tudja, az izra­eli egységek új állásokat foglalnak el a tábor feletti dombokon, de visszatérnek Dzsabalíjába, ha on­nan további rakétákat lőnek ki a dél-izraeli Szderót városára. Bőim azt mondta, nem akarják megne­hezíteni a palesztin lakosság életét a ramadán alatt. A gázai összecsa­pásokban 102 palesztin vesztette életét, köztük 41 civil. Meghalt há­rom izraeli és egy ott dolgozó thai­földi mezőgazdasági munkás is.

Next

/
Thumbnails
Contents