Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-14 / 238. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 14. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Öngyilkos lett a vállalkozó Kassa. Önkezével vetett véget életének kedden reg­gel egy 40 éves helyi magán- vállalkozó. Imrich J. saját - törvényesen birtokolt - kézi­fegyverével lőtte halántékon magát. A szakértő idegenke­zűségre utaló nyomokat nem talált; elrendelte a holt­test boncolását. A férfi tetté­nek oka egyelőre ismeret­len. (SITA) " Tíz évet kapott az anyagyilkos Pozsony. Édesanyja meg­gyilkolásáért tíz év börtön- büntetésre ítélték a bártfai illetőségű Ján Lazort. A Leg­felsőbb Bíróság tegnap erő­sítette meg az 54 éves férfi ügyében kimondott ítéletet. A testület szerint mind a nyomozás során, mind pe­dig az Eperjesi Kerületi Bíró­ságon minden kétséget kizá­róan bebizonyosodott: a fér­fi tavaly augusztusban előre megfontolt szándékkal kö­vette el a gyilkosságot. Az­nap Lazor jelentős mennyi­ségű alkohollal a vérében tért haza, civakodni kezdett anyjával, majd mellkason szúrta. (TASR) Gyújtogatás a gimnáziumban Szobránc. Ismeretlen el­követő tüzet okozott a helyi gimnázium épületében. A rendőrség tájékoztatása sze­rint az illető kifeszítette az egyik alagsori ablakot, me­lyen keresztül égő rongyot hajított a raktárhelyiségbe. Noha a lángok hamar el­aludtak, a berendezésben esett kár eléri a 15 ezer ko­ronát. (SITA) AJÁNLÓ Emléktúra Radnóti Miklós nyomában Rimaszombat. A holoka- usztra emlékezve szervez em­léktúrát a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület, a Rima­szombat és Vidéke Polgári Tár­sulás és a Szlovákia Reformá­tus Keresztyén Egyház Tudo­mányos Gyűjteményei. Rad­nóti Miklós nyomában indul­nak el, emlékezve a költő 1941-es gömöri látogatására. A költő nagyszülei Rima- szécsen az izraelita temetőben nyugszanak, az ő nyughelyük­nél a túra résztvevői megem­lékezést tartanak. Egykoron a költő a művésznevét Radnót, a Balog völgye szebb napokat is látott községének neve alap­ján választotta, ahol gyerekko­rának egy részét is töltötte. A túra során az érdeklődők ellá­togatnak Runyába, Madzag­pusztára, ahol Radnóti Miklós és felesége 1941-ben megláto­gatta a költő unokanővérét, Meiszter Klárát. Radnóti Mik­lós műveiből Balázs István, miskolci előadóművész olvas majd fel. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak 2004. október 16-án, szomba­ton délelőtt a lénártfalvai vas­útállomáson, a túra kiinduló­pontján. (szászi) A feszült légkörű, ingerült szóváltásokkal tarkított találkozón feltételeket szabtak a szülők (A szerző felvétele) A szülők úgy érzik, a fejük fölött döntöttek, és levegőnek nézik őket Botrányszag a kassai magyar óvoda körül Kassa. Több, mint valószí­nű, hogy tizenhat éves si­keres működés után elmé­letileg megszűnik, gyakor­latilag máshová költözik a Zádielská utcai óvoda ma­gyar csoportja. JUHÁSZ KATALIN A Kassa-Óvárosi Önkormányzat a 24 magyar ovist a Tatranská ut­cai óvodaépületbe költöztemé, he­lyükre pedig az ottani 30 gyerek érkezne. A költözködés ezzel nem áll meg, az állítólag életveszélyes­sé vált Moyzes utcai óvodából nyá­ron elköltöztetett magyar óvodát ugyanis szintén a Tatranská utcá­ba költöztetnék, három hónappal azután, hogy letelepedtek a Zizka utcában. A változások felkészület­lenül érték a szülőket és a pedagó­gusokat, a városrész polgármeste­re viszont azt állítja, azonnal cse­lekedni kell, mivel mindhárom szóban forgó óvoda fenntartása ráfizetéses. Süli János szerint mindez a demográfiai hullám­völgy miatt történik, kevés a gye­rek, és a júniusban beíratott óvo­dásoknak csak 72 százaléka jelent meg szeptemberben az oviban. Süli mindezt a szerdai szülői érte­kezleten jelentette be. A feszült légkörű, ingerült szóváltásokkal tarkított találkozón a szülők kije­lentették, két feltétellel egyeznek bele a költöztetésbe. Az egyik, hogy a gyerekek együtt maradhat­nak; nem osztják szét őket korcso­portok szerint a „Zizkováról” érke­ző három csoportba. A másik, hogy a két óvónő közül legalább egy továbbra is a kicsikkel marad. Szerintük ugyanis túl nagy válto­zást jelentene a gyerekek számá­ra, ha az új környezetben új, isme­retlen óvópedagógus várná őket. Azt is nehezményezik, hogy a vál­tozás novembertől, tanév közben megy végbe anélkül, hogy előző­leg véleményt nyilváníthattak vol­na az ügyben. A polgármester, va­lamint helyettese a szülői értekez­leten ígéretet tettek arra, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a csoportot nem számolják fel, az vi­szont nem derült ki, velük marad- hat-e a megszokott és szeretett óvó nénik egyike. A szülők állítják, hogy gyerme­keik jól érzik magukat a hetero­gén közösségben, ahová kis- és nagycsoportosok együtt járnak. Ez a megoldás azonban meglehe­tősen szokatlan, ezért hajlik az önkormányzat a kor szerinti beso­roláshoz. Az ügy végére várható­an holnap kerül pont, amikor a három intézmény igazgatói talál­koznak a városi hivatal illetékese­ivel. A szerdai értekezlettel egy időben zajló Zizka utcai szülői ér­tekezleten egyébként a szülők megszavazták, hogy az óvoda a jelenlegi helyén marad. Úgy tű­nik, az illetékesek elfelejtették tá­jékoztatni őket, hogy erről már döntöttek helyettük. A nyári köl­tözést követően tizenöt gyerekkel kevesebben maradtak a magyar óvodában. Félő, hogy az újabb költözés hírére még több szülő dönt úgy, inkább szlovák oviba adja a gyermekét. Rehabilitációs központ és lakások lelki betegek számára Új munkahelyek is létesülnek SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. Tizennégy lelki beteg számára lakhelyet, harminc számára pedig rehabilitációs köz­pontot nyitottak október 12-én Ri­maszombatban, az egykori járási katonai parancsnokság átalakított épületszárnyában. A várostól erre a célra megkapott épületet az OPORA G+N elnevezésű, a lelki betegek rehabilitációját segítő ci­vil társulás működteti, a lakhe­lyek és a központ fenntartója a Besztercebányai Kerületi Önkor­mányzat. Hét rászoruló számára egy évig biztosít kényelmes lakha­tást ez az épület, amelynek kiváló a felszereltsége. Egy- és kétágyas szobákban lakhatnak a betegek, a kényelmüket társalgó, szociális helyiségek, konyhák biztosítják, az épület alagsorában pedig mo­dern berendezésekkel felszerelt keramikus műhely, varroda és asztalosműhely nyújt majd mun­kalehetőséget a környékről bejá­rók számára is. Hat új munkahely is létesült az intézmény beindulá­sával Rimaszombatban. Dusza Bálint, az intézmény vezetőjének elmondása szerint a most meg­nyílt lakóhelyek és a rehabilitáci­ós központ Szlovákiában a máso­dik ilyen jellegű intézmény. Meg­alakításához a Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériumtól kaptak támogatást, valamint a szerencsejátékok bevételéből ki­alakított alapítványi forrásokból pályáztak a kormánynál. „Értelmet adunk a lelki betegek életének, segítünk, hogy ne zár­kózzanak el a világtól, hogy nor­mális körülmények között élhes­senek, hasznos munkát végezhes­senek, társaságba járjanak. Meg kell tanítani őket a rendszeresség­re, visszaszoktatni őket az élet mindennapi kerékvágásába, elő­segítve ezzel a gyógyulásukat és beilleszkedésüket. Az épület rendbetétele kétmillió koronába került, a berendezés további fej­lesztésére további pályázatokat készítünk. A műhelyekben vég­zett tevékenységből szeretnénk kiegészíteni a bevételeinket. A ré­gió magyar megyei képviselői az első szóra felvállalták a gondolat támogatását és tolmácsolását. Azt is szeretnénk megoldani, hogy a vidékről bejárók útiköltségét is fe­dezni tudjuk” - mondta Dusza Bálint. Az önkormányzati kerületi hivatal egészségügyi osztályának vezetője, Richard Risnovsky elis­merően nyilatkozott az új intéz­ményről. Risnovsky szerint a me­gyében fontos lenne ilyen intéz­ményhálózat kialakítása és mű­ködtetése, a rimaszombati ta­pasztalatok alapján ezzel a kér­déssel egy éven belül újra foglal­koznak. Selmecbánya jöhetne számításba folytatásként, ahol a megye egyik legnagyobb lelkibe- teg-gondozója van. Czifrus István, Rimaszombat polgármestere szintén elismerés­sel nyilatkozott az új intézményről. „Minden - a városban működő - egészségügyi intézmény az itt élők életminőségének javítását szolgálja, a most megnyílt köz­pontnak komoly erkölcsi haszna van, hiszen a lelki betegek utó­gondozása fontos feladat”- mondta Czifrus. A központban működik majd a TREND G+N polgári társulás irodája is, amely­nek feladata a családon belüli erő­szaktól szenvedők segítése. Bérlakásépítés helyett önkormányzati csőd Két vádlottja van az ügynek SZÁSZAK GYÖRGY Kassa. Annak ellenére, hogy a képviselők közül évközben többen is nemtetszésüket fejezték ki azok­kal a módszerekkel kapcsolatosan, ahogy a Dargói Hősök Városrész polgármestere a Hóra nevezetű te­rületen a bérlakások építését el­kezdte, mégis képtelenek voltak rendet teremteni e beruházás kö­rül. Monika Smolková alpolgár­mester a sajtónak adott nyilatkoza­ta szerint, sajnos a dolgok odáig fa­jultak, hogy most már csak a csőd­eljárás következhet. Mint mondot­ta, júliusban az építésügyi minisz­térium felszólítására az állami la­kásfejlesztési alap felbontotta a ve­lük kötött szerződést, mert nem tel­jesítették a benne foglaltakat. A szóban forgó bérlakások építé­se körül valóban nagy a homály. Már maga az a tény is furcsa, hogy az építkezés megkezdése előtt a ki­szemelt terület vagyonjogi rende­zését az önkormányzat nem bonyo­lította le. Idegen tulajdonban levő telken kezdte el a bérlakások építé­sét, amihez ennek ellenére az álla­mi lakásfejlesztési alaptól megkap­ta a támogatást. A helyzet mai állá­sa szerint az is megkérdőjelezhető, hogy egyáltalán fel akarták-e építe­ni ezeket a lakásokat, vagy más ter­veik voltak. Az építkezés kivitele­zését végző cég mintegy harminc millió koronányi beruházást elvég­zett ugyan, de aztán anyagbeszer­zési gondokra és hasonlókra hivat­kozva sok milliót kasszírozott az önkormányzattól, miközben az építkezést nem folytatták. Közben eljárás indult Kassa egyik alpolgár­mestere és egy ügyvéd ellen, akiket korrupció vádjával azóta vizsgálati fogságban tartanak. Ennek az ügy­nek nyilván további bírósági vonza- ta is lesz, a pénzügyi ellenőrzésen azt állapították meg, hogy több esetben is vétettek a költségvetési rend ellen. Megállapítást nyert, hogy az önkormányzatnak 13 mil­lió korona adósságtörlesztési hátra­léka keletkezett, továbbá a kötbér értéke elérte a 12 millió koronát. Hűden kezelést állapítottak meg a folyósított 63 millió koronányi épít­kezési kölcsönt illetően is, ebben az esetben a büntetőkamat közel 80 millió korona további terhet jelent. Monika Smolková alpolgármes­ter úgy látja, a lakótelep önkor­mányzata az adósságokat nem tud­ja visszafizetni, így más kiút nincs, mint a csődeljárás megindítása. Mint elmondta, az önkormányzat hivatalai is bérházakban vannak, saját tulajdonú ingatlanaik nincse­nek, eladni sem tudnak semmit, egyedül a szolgálati gépkocsijuk ér­tékesíthető, amiből alig több, mint százezer korona bevételre számít­hatnának. Mivel az önkormányzat évi költségvetése 17 millió korona- aminek 60 százalékát a bérek képe­zik - így sajnos valószínű, hogy e meglehetősen szövevényes ügy kö­vetkezményeit az itt lakók is kény­telenek lesznek elszenvedni. Rendezvény a Magyar Közösségi Házban Népi Mesterségek Napja LECZO ZOLTÁN Nagykapos. Az Ung-vidék köz­pontjában lévő Magyar Közösségi Házban rendezték meg a Népi Mesterségek Napját. Galgóczy Ti­bornak, a népművészet kiváló mesterének műveiből, az Erdélyi János -teremben nyílt kiállítás. A jelenleg Kassán élő, de Ung-vidéki származású mester egyedi techni­kával készíti szaruba vésett alko­tásait. A közösségi ház udvarán az érdeklődők a hagyományos népi mesterségekkel ismerkedhettek: Vajda László a citerakészítés, Ferencz György a fafaragás, Hu- dák Margit a mézeskalács-készí­tés és -festés szakmai fogásait mu­tatta be. A miskolci Mandorla Közművelődési Egyesület képvi­selőitől a nemezelés és az agyago­zás, a nagykaposi Otthon Non­profit Szervezet tagjaitól pedig a szövés technikáját sajátíthatták el az érdeklődők. Délután Galgóczy Tibor is előadást tartott, majd a Fabotó citerazenekar és a kistárkányi Kösöntyű zenekar lé­pett fel. A Népi Mesterségek Nap­ját a Komócsa néptáncegyüttes fellépése és a Szeredás zenekar közreműködésével rendezett táncház zárta. Gabri Rudolf, a közösségi ház vezetője elmondta, a központ de­cemberi megnyitása óta rengeteg nagy sikerű kulturális rendez­vénynek adtak otthont. Ilyen volt a Bodrogközi és az Ung-vidéki Énekkarok Fesztiválja, az Erdélyi János Napok vagy a nemzetközi diáktalálkozó. A házban több ma­gyar civil szervezet és társulás is irodát működtet. Az itt tartandó rendezvények költségeit különbö­ző alapítványok támogatásaiból, valamint más pályázati pénzekből fedezik. Az Apáczai Közalapít­ványtól nemrégiben az Ung-vidéki agrárvállalkozókért és a Szlováki­ai magyar felnőttképzés stratégiai alternatívái elnevezésű program­juk is támogatást kapott. Előrelát­hatólag az idén decemberben nyit­ják meg azt az új könyvtárat, me­lyet az Illyés Közalapítvány segít­ségével hoznak létre. A szövés technikáját a nagykaposi nyugdíjasotthon lakói mutat­ták be (Szabó Bernadett felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents