Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-13 / 237. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 13. 32 Szülőföldünk Nagy Gabriella polgármester asszony szerint egy nyugdíjasklubot kellene létrehozni a településen A fiatal tanyiak tarka műsorral kedveskedtek az idősebbeknek A nagyapáknak, nagymamáknak a helyi alapiskola kisdiákjai nyújtottak át egy csokorra való verset-éneket (Vas Gyula felvételei) Tany. Tarka műsorral, fi­nom ebéddel és fejenként kétszáz koronás vásárlási utalvánnyal köszöntötték a hatvan év feletti lakosokat az idősek hónapja alkal­mából a településen. V. KRASZNICA MELITTA Nagy Gabriella polgármester ünnepi köszöntőjében Téréi anya szavait idézve rámutatott: nem te­hetnek nagy dolgokat, csak kicsi­ket, de azt nagyon nagy szeretet­tel. „Sajnos, nem vállalhatjuk át a gáz- és villanyszámláikat, erre nincs módunk. De szeretnénk egy kellemes délelőttöt szerezni Önöknek, hogy kicsit megpihenje­nek, szórakozzanak, érezzék, fon­tosak számunkra” - mondta. Arra kérte az egybegyűlteket, hogy leg­nagyobb kincsüket, az élettapasz­talatukat osszák meg a fiatalabb nemzedékkel, azt ugyanis nem le­het a számítógéptől meg­tanulni, nem helyettesít­hető az internetről letöl­tött programokkal sem. A nagyapáknak, nagyma­máknak a helyi alapiskola kisdiákjai nyújtottak át egy csokorra való verset- éneket - hol mosolyt fakasztva, hol egy-egy könnycseppet csalva a szemekbe. Majd a Tanyi Fiatalok ifjúsági csoport vérpezsdítő ze­nés-táncos produkcióját láthatta a közönség. A cigánytáncot, kán­kánt lejtő lányok bizony nagy tet­szést arattak az idősebb nemze­dék tagjai körében. A 830 lelket számláló község­ben 178 a hatvan évnél idősebb ember, ami az összlakosság mint­egy 21 százaléka. A polgármester asszonytól megtudtuk, eddig nem volt nyugdíjasklub a településen, ám ezen a közeljövőben változtat­ni szeretnének. „Az önkormány­zat egy fűthető, televízióval fel­szerelt helyiséget szeretne a klub rendelkezésére bocsájtani, ahol összejöveteleket tarthatnák az idősek” - tette hozzá. Már meg­történtek az első lépések a klub megalakítása ügyében: a magyar- országi testvérközségben, Ász­áron járt egy kisebb küldöttség, hogy az ottani tapasztalatokból merítsenek. Szabó Magda, a nyugdíjasklub egyik előkészítője szerint az igények alapján alakít­ják majd ki a klub programját. „Az ászáriak közös színházlátogatáso­kat szerveznek, megünneplik tag­jaik születésnapját, éneklőcsopor­Fűthető, televízióval felszerelt klubhelyiséget alakítanának ki. tot hoztak létre - mondta. - Ha­sonló dolgokra bizonyára itt is lesz igény. De egy jó kis beszélge­tés, receptek vagy kézimunka­minták cseréje is bizonyára töb­bek számára kellemes kikapcsoló­dást jelent majd.” A közös játék legalább akkora élményt jelentett a felnőtteknek, mint a gyerekeknek Tök jó tökparti a Víz utcai óvodában V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Vetélkedőkkel, ügyességi versenyekkel tarkított, remek hangulatú tökpartit ren­dezett az egykori Kassai utcai óvoda szülői munkaközössége. Az „egykori” megjelölés abból adódik, hogy az intézmény - a városi testület határozata értel­mében - szeptember elején meg­szűnt, így a magyar osztály Michacs Szilvia és Domonkos Éva óvónőkkel együtt a Víz utcai óvodába költözött. „A Kassai ut­cai óvodában minden évben ren­deztünk tökpartit, a gyermeknap alkalmából pedig gulyáspartit, amelyen a gyerekek együtt tölt­hettek egy-egy vidám délutánt a szülőkkel és az óvónőkkel. Ezt a hagyományt szeretnénk folytatni az új körülmények között is, de a befogadó óvoda többi csoportjá­val együtt - avatott a részletekbe Leszkó Melinda szervező, a szü­lői munkaközösség vezetőségi tagja. - Az ilyen délutánok na­gyon jó alkalmat kínálnak arra, hogy a szülők közelebbről megis­merkedjenek egymással és az óvónőkkel, együtt játszanak cse­metéikkel, ami legalább akkora élmény a felnőtteknek, mint a gyerekeknek.” A program - amelynek összeál­lításából mind a hét jelenlévő óvónő tevékenyen kivette részét - rendkívül sokoldalú volt. Az első pont egy rendhagyó bemutatko­zás volt: minden családnak, bele­értve az óvónéniket is, el kellett készítenie a saját címerét, majd annak alapján néhány szóban jel­lemeznie magát. Ezután ügyessé­gi vetélkedők következtek: lehe­tett Hamupipőke módjára lencsét és babot válogatni, találós kérdé­seket fejteni, madzagon függő kockacukrot falatozni stb. Az ef­fajta közös délutánok elmaradha­tatlan része a kötélhúzás, a stafé­tafutás, a zsákban futás, amely versenyszámokba a gyerekeken kívül természetesen a szülőknek és a pedagógusoknak is „kötelező­en” be kellett kapcsolódniuk. Nem is nagyon kellett biztatni őket, szívesen „álltak kötélnek”. Közben előkerültek a szatyrokból, kosarakból a délután névadói, a kibelezett tökök, és az ügyes apu- kák-anyukák közreműködésével töklámpásokat faragtak. Emellett burgonyából, sárgarépából, tol­iakból, falevelekből, bogyókból is sorra készültek az ötletesebbnél ötletesebb figurák, sünök, százlá­búk. Az „energia-utánpótlásról” néhány apuka gondoskodott: fá­radhatatlanul sütötték a virslit és a kolbászt. A parti hangulatos helyszíne egyébként a Holt-Vág partján fekvő komáromi búvár­klub volt. „Örülünk, hogy az egykori Kas­sai óvodai szülőkön kívül sikerült megszólítanunk a Víz utcaiakat is. Reméljük, e rendezvénynek ta­vasszal lesz folytatása” - mondta a nap végén Leszkó Melinda. A ki­pirult, boldog gyermekarcokat és az elégedett szülőket látva ez nem is lehet kétséges. Léván (is) szükség lenne egy hajléktalanszállóra Ingyen ebéd naponta FORGÁCS MIKLÓS Léva. Minden napra meleg ételt! címmel szeptember 14-én a Jézus mindenkiért (Jezis pre kazdého) ökumenikus vallási szövetség ebédosztó akciót kezdett a város­ban. Az 1991-ben bejegyzett polgá­ri társulást hét egyház tagjai alapí­tották, kizárólag adományokból tartják fenn magukat, és a felvilá­gosító tevékenység mellett főleg humanitárius akciókat szervez­nek.: „A szövetség vezetője, Ondrej Garaj már régóta fontolgatta, mi­ként lehetne segítem a rászoruló­kon - mondta Dusán Peter, az akció koordinátora. - Elhatároztuk, munkanapokon 11 és 12 óra között sűrű, meleg levest adunk jövede­lem nélkülieknek és hajléktalanok­nak. Tervünket a munkaügyi mi­nisztérium anyagi segítségével tud­tuk megvalósítani.” A források az idei év végéig áll­nak rendelkezésre, de Dusán Peter reméli, folytatni tudják az akciót, hiszen télen is nagy szükség lenne a meleg ételre. „Egy adag 20 koroná­ba kerül, mi ingyen osztjuk. Volt szó arról, hogy egy koronáért meg­vásárolható jegyekért adjuk az ételt, de csak abban az esetben, ha több mint 50 érdeklődő jelentke­zett volna. Pillanatnyilag 30 körül van az étkezők száma. Ezúton is szeretnék minden rászorulót buz­dítani, keressen fel bennünket, még húsz adaggal többet tudunk kiosztani” - nyilatkozta Peter. A ré­gi piac már több évtizede bezárt, így ő és az ugyancsak tartósan munkanélküli, de minden önkén­tes munkára kész Maros P. áthatol- hatadan rengeteget talált a kerítés mögött. Augusztus 17-én csá­kánnyal leverték a vasláncot, egy hétig irtották a gazt. A következő egy hét alatt az ebédosztásra vett faházikót rakták össze, majd követ­kezett a festés, a kerítés toldozgatá- sa, s alig egy hónap után megkez­dődhetett az akció. „A levest a Vöröskereszt lévai szervezete főzi. Kitűnő a kapcsola­tunk a rendőrséggel és a várossal. Örömmel értesültünk arról, hogy Stefan Misák, Léva polgármestere saját pénzén vesz tetőt az asztalok fölé” - árulta el a koordinátor. Az ebéden kívül ruhát is osztanak, bárki elmondhatja, mire lenne szüksége. Amit lebet, a raktárkész­letből a helyszínre szállítják - az osztrák Nehetnia missziós szerve­zettel együttműködve. Az ételt há­rom asztal mellett lehet elfogyasz­tani. Főképpen 40-50 közötti férfi­ak érkeznek, általában hajléktala­nok. „Egy haverom mondta, jöjjek ide, megéri... Egy tányér leveske, és ha marad, duplázni is lehet” -mondta egy negyvenes férfi. „Én rokkantnyugdíjas vagyok, a csont­jaim betegek, már nyolcszor műtöt­ték, az álkapcsomat összedrótoz­ták. A rendőrség nem tesz semmit, a szociális hivatalban sem törődnek velem, le vagyok írva. Mindennap húsz kilométert teszek meg ezért a kis levesért. Egy magánvállalkozó engedte meg, hogy az üres házá­ban lakjak. De nincs se gáz, se vil­lany, se víz. Elég szomorú, hogy a 21. században csak a jótékonysági szervezetekben bízhatunk” -meséli egy harminc körüli fiatalember. Mindenki nagyon fél a téltől, szükség lenne egy hajléktalanszál­lóra. A legközelebbi Zselízen van. A két ételosztó aktivista (Zoller Viktória felvétele) Eszmecsere az agráriumról és a vidékfejlesztésről Európai Találkozó JÓZAN MÓNIKA Nagymegyer. Berlin, Budapest és Párizs után a helyi Thermal Szállóban került sor a Virgil vi­dékfejlesztő hálózat európai talál­kozójára, melyen öt ország képvi­seltette magát. Három téma köré csoportosultak az előadások és a megbeszélések: vidékfejlesztési támogatási rendszerek, közigaz­gatási hivatalok hatásköre és le­hetőségei a régiófejlesztés terén, valamint európai uniós pályáza­tok ismertetése és készítése. „Az összejövetel célja szakmai kapcsolatok kiépítése a kelet-eu­rópai országokkal és az új uniós tagállamok szervezeteivel” - tud­tuk meg a Virgil társulás elnöké­től, Sigfrid Wölfingtől. A Vidéki Turizmus és Agroturizmus Szlová­kiai Szövetsége egy éve tagja az 1990-ben alapított hálózatnak, amely Európában a vidékfejlesz­tést támogatja. A háromnapos rendezvényen azonos profilú francia, spanyol, német, svéd és magyar szervezetek képviselői tartottak megbeszélést, tapaszta­latot cseréltek, és tájékoztatták egymást a lehetséges együttmű­ködésekről. A támogatásokról tá­jékoztató előadást tartottak a me­zőgazdasági, a gazdasági, vala­mint az építésügyi- és régiófej­lesztési minisztérium munkatár­sai. A program részeként a külföl­di szervezetek küldöttei körutat tettek Szlovákiában, hogy megis­merkedjenek a különböző régiók és a mezőgazdaság helyzetével, lehetőségeivel. Hazánkat a már említett egyesületen kívül a Me­zőgazdasági Szövetkezetek és Ke­reskedelmi Társaságok Szövetsé­ge, valamint a Vidék Parlamentje képviselte a találkozón. SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: nyugatiregio@ujszo.com Készülnek a töklámpások „Húzd meg, ereszd meg...!” (Vas Gyula felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents