Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-13 / 237. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 13. Európai unió 11 Költségvetési vita a EU-külügyminiszteri csúcson A felzárkózáshoz pénz kell Imázskiállítás Brüsszelben: Meddig terjed az alkotói szabadság, és hol kezdődik a rendező felelőssége? Görbe tükör Brüsszel után a kiállítást több országban bemutatják (Világháló) ÚJ SZÓ-JELENTÉS Luxembourg. Vita nélkül vette tudomásul az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa azt a határozatot, mely felszólítja Jugoszláviát, hogy mihamarabb vessen véget a magyarok elleni atrocitásoknak, és vizsgálja ki azokat, tájékoztatta lapunkat Berényi József, a külügyminisztérium államtitkára. A külügyminiszterek tárgyaltak az unió 2007 és 2013 közötti keretköltségvetéséről is. Ám konkrét részletekbe nem mentek, csupán annak struktúrájáról vitatkoztak. Eduard Kukán külügyminiszter hozzászólásában annak a vélekedésének adott hangot, hogy a költségvetést úgy kell összeállítani, hogy az újonnan csatlakozott országok elegendő pénzhez jussanak a felzárkózáshoz. Egy új brüsszeli jelentés megnevezi az EU legnagyobb ipari szeny- nyezőit. Az EPER (European Pollutant Emission Register - Európai Szennyezők Regisztere) nyi 1- vántartása szerint a legnagyobb levegő- és vízszennyező országok: Franciaország; Nagy-Britannia; Olaszország és Spanyolország. A 15 régi tagország, illetve Magyar- ország és Norvégia szolgáltatta adatokból készített jelentés egyik következtetése, hogy a szennyezés Berényi kifejtette, a „tizenötök” és az újonnan csatlakozónak között érezhető némi feszültség, s ez a költségvetési vitában is megmutatkozott: Svédország és Francia- ország képviselői kijelentették, a bruttó hazai össztermék egy százalékánál nem szeretnének többet befizetni. Berényi szerint 2005 első negyedévében már konkrét összegekről is tárgyalni fognak. A külügyminiszterek érintették Horvátország uniós csatlakozásának kérdését is. Mint ismeretes, Horvátország és Szlovénia kapcsolatát egy rendezetlen államhatárszakasz körüli vita árnyékolja be. Bár Horvátország esélyei jók, Szlovénia megnehezítheti a csatlakozási folyamatot. Ám Berényi úgy gondolja, megakadályozni nem lesz képes, csupán erőfitogtatásról van szó. (kcr) viszonylag nagy hányadáért mindössze néhány gyár felelős. A jelentés szerint a sertés- és há- ziszárnyas-farmok felelősek a levegőbe kerülő ammónia kibocsátásáért. Megdöbbentő megállapítás, hogy a higanyt a fémfeldolgozó ipar és a vegyipar egyes területein közvetlenül a folyókba öntik. A nagy ipari szennyezőknek 2007 októberéig van idejük változtatni a károsanyag-kibocsátás mutatóin, hiszen akkor lép életbe az integrált szennyezés-megelőzés és -ellenőrzés direktívája. Szeptember 13-án nyílt meg Brüsszelben az a kiállítás, mely a holland uniós elnökség emlékezetessé tételére szolgál. A belga főváros egyik főterén felállított sátorban bemutatott 80 méter hosszú „mű“ megalkotását részben az Európai Bizottság finanszírozta, s Romano Prodi, az EU távozó, de még hivatalban lévő elnöke nyitotta meg. ÖSSZEÁLLÍTÁS Az alkotást Rem Koolhaas nemzetközi hírű építész jegyzi, a szervezésben saját cége, az OMA (Office for Metropolitan Architecture) és a brit The Foreign Policy Centre vett részt. A fotókat, más képrögzítési formákat és írott szövegeket is felhasználó paraván címe szerint Európa képét ígéri. Sajtóhíradásokból már ismert, hogy a Magyarországról szóló fejezet hősei Cicciolina, Anettka és Kulcsár Attila; Orbán Viktor mint szomszédaival és Európával kötöz- ködő politikus; Medgyessy Péter, a D-209-es. Kapunk még magyaros káromkodást, Rubik-kockát, Gábor Zsázsát és egy hibás grafikont arról, milyen választási eredmények születtek 1998-ban. A kiállításról szóló beszámolók is bejárták a magyar sajtót. Bár a kül- ügy formálisan nem foglalt állást az ügyben, mind Gottfried Péter integrációs államtitkár, mind pedig Magyarország európai uniós nagykövete kifejezte holland partnerének a fenntartásait. A külügy elsősorban a ténybeli tévedések korrigálást kérte, miután a szervezők világossá tették álláspontjukat: bár az ország beállítása vitatható, mégsem változtatható meg, mivel a művészi szabadság elve védi. A szóvivő szerint „a kiállítás célja az volt, hogy provokáljanak”. Na ez sikerült.. A művész és saját irodája mögött azonban felsejlik egy másik cég is, amelynek bemutatása talán sok tekintetben eligazítja a tágabb összefüggések iránt érdeklődőt. A The Foreign Policy Centre (Külpolitikai Központ) brit székhelyű, európai színtéren tevékenykedő „think tank“ (agytröszt, politikai háttérintézet) következetesen az euro- atlanti baloldali értelmiség tipikus témáit szólaltatja meg. A kiállítás felelőse, Martyna Ridman szerint a kiállítás célja áz volt, hogy egy új Európa-kép lehetőségét teremtse meg. Sajnálná, hogyha a kiállítás anyaga bárkit sértene, ez nem állt szándékukban. Arra a kérdésre, hogy vajon miért nem maradtak a puszta történeti hitelességnél, Martyna Ridman azt felelte, hogy ez nagyobb szabadságot biztosított a művésznek. Sokak szerint a művészi szabadságra való hivatkozás legalábbis sántít. A politikailag megrendelt, ráadásul politikai témát feldolgozó művészet esetében nagyon is könnyen adódnak politikailag tisztázandó vonatkozások. Főként, ha az alkotócsoport egyik intézményes tagjának politikai elkötelezettsége nyilvánvaló. A művészetnek sajátos nyelve van, melynek lényege az értelem elhomá- lyosítása vagy akár megsokszorozása is. Ezért nem vonható felelősségre, ha nem ragaszkodik Európa valamely ideálisan igaz képéhez. S persze az sem vitatható, hogy a művészetnek joga van politizálni, s arra is, hogy megformálja saját Európa-képét. Ám ha az unió égisze alatt zajlik a rendezvény, akkor felvethető a rendezői felelősség kérdése: biztos-e, hogy a művészi kifejezésforma volt a legalkalmasabb médium a probléma tálalására... A kiállítás internetes felvezető szövege szerint az esemény célja a kontinens kihasználatlan vizuális lehetőségeire, Európa „ikonográfiái deficitjére“ felhívni a figyelmet, és így kapcsolódik az Európa kommunikálása című projektumhoz, melynek kérdését az Európa-ügyi miniszterek október 5-i informális találkozója is érintette. (Heti Válasz) Rem Koolhaas holland tervező a posztmodern építészet egyik állócsillaga. Bár kritikusai szerint az építész inkább elmélkedni tud meggyőzően a társadalom és az építészet kapcsolatrendszerérői, elsősorban a metropoliszok világáról, semmint épületei lennének meggyőzőek, ám megítélése így is igen kedvező a nyugati világban. 1978-as Delirius New York című könyvében dekonstruktivista elméleteket fejteget. A Pritzker-díjas alkotó olyan épületek terveit jegyzi még, mint a chicagói Illinois Institute of Technology, a berlini holland nagykövetség vagy a Rotterdami Kunsthal. Megnevezte az EU a nagy környezetszennyezőket Szigorítják az ellenőrzést euro.hu CSALÁDTAGOK Svédország A Skandináv-félsziget legnagyobb országa, területe közel 450 ezer négyzetkilométer. Ez a csodálatos északi ország nem csak az Absolut vodkáról és a Volvóról híres. Kristálytiszta levegője, változatos felszíni formái, kultúrája és kikapcsolódási lehetőségei is csábítják a turistákat. Gleccserei, tengerpartjai és hegyei nagyon változatossá teszik a tájat. Az ország északi részének különleges természeti jelensége, hogy nyáron egész nap világos van, a Nap nem bukik a horizont alá. Svédország államformája alkotmányos monarchia. 1995- ben lett az EU tagországa. A 9 milliós ország lakosságának összetétele: svéd, finn, lapp, jugoszláv, dán, norvég, török, görög. Hivatalos nyelve a svéd, de elfogadott a finn és a lapp is. Népességének javarésze, 87 százaléka lutheránus, a többi római katolikus, zsidó, baptista, muzulmán, ortodox és buddhista. Az ország egész huszadik századi történelmét a béke és a semlegesség jellemezte. Ennek köszönhetően az országban magas az életszínvonal, fejlett kapitalista gazdasági rendszerhez modern elosztó- és széleskörű szociális ellátórendszer társul, kitűnő kül- és belső kapcsolatokkal, valamint képzett munkaerővel. A svéd jóléti állam mindig sokat adott, sokkal nagyobb szociális biztonságot kínált, mint a többi nyugat-európai ország. De közben többet vett el. Az elmúlt 70 évben - kilenc évet leszámítva - a szociáldemokraták voltak hatalmon. Igaz, ők sohasem államosítottak, viszont messze mentek az újraelosztásban. Elmondható: Svédország egyik világhíres találmánya, mondjuk a dinamit, a gyufa és az asztali telefon mellett a svéd adórendszer. Svédország nem tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak. Stockholm a középkortól az ország fővárosa a Skandináv-félsziget legjelentősebb kereskedelmi és tengerészeti központja. A város a legszebb arcát a tenger felől mutatja. A fővárostól keletre fekvő Djurgarden nemcsak egy gyönyörű park, hanem számos látványos múzeum otthona. Itt alapították a vüág első skanzenjét, mely kiállításokból, állatkertből, akváriumból, erdészeti pavilonból és dohánymúzeumból áll. Göteborg, Svédország második legnagyobb városa, csodálatos kikötőjéről és bevásárló utcájáról híres. A világ egyik legjobb szórakoztatóparkja, a Liseberg is itt található. A tenger közelsége miatt leginkább halételeket fogyasztanak a svédek. A sózott hering különösen népszerű, legtöbbször burgonyával fogyasztják. Svédország a bioételek kedvelőinek paradicsoma, mivel a növénytermesztésben minimális mennyiségű vegyszert használnak. Bor, sör és égetett szesz csak hétvégén az arra kijelölt helyeken kapható. (nu.hu, ú) A svéd állam visszacsalogatná a gazdag magánszemélyeket és cégeket Adóparadicsom a svédeknek ÖSSZEFOGLALÓ A vállalatok és a gazdag magánszemélyek visszacsalogatása érdekében folyamatosan mérsékli az adóterheket a svéd kormány. A skandináv ország kabinetje az örökösödési és az ajándékozási adó eltörlését, valamint a vagyonadó csökkentését tervezi jövőre. A korábban kiemelkedően nagy állami újraelosztást megvalósító skandináv ország ma már vonzóbb székhely a holdingok számára, mint Hollandia vagy Luxemburg. Stockholm nemrég 28 százalékra mérsékelte a vállalati nyereségadó mértékét, és egyéb törvénymódosításokkal is igyekszik visszacsalogatni a tőkét. így például adómentessé vált minden, vállalati tulajdonrészek eladásából származó bevétel, és a tőzsdén nem jegyzett cégeknek az anyavállalat felé teljesített osztalékfizetései után sem tartja a markát a kincstár. A kamat- fizetések az adott vállalat eladósodásának mértékétől függedenül teljes mértékben levonhatók az adóból. A tulajdonosoknak így lehetőségük van arra, hogy alultőkésítsék cégüket, majd a nyereséget kamatfizetés révén csökkentsék; ők maguk közben letelepülhetnek valamelyik off-shore adóparadicsomban. - magyarázza Johan Rasin, a Lindebergs Grant Thornton adótanácsadó cég szakértője. A svéd kormány amiatt került lépéskényszerbe, mert az utóbbi években érezhetően csökkent a tőkebeáramlás mértéke, és olyan hazai nagyvállalatok is külföldre helyezték székhelyüket, mint például az IKEA vagy a Tetra Pak - emlékeztet a Financial Times Deutschland. A végső lökést a részben állami irányítás alatt álló svéd posta és a Telia távközlési óriás cég adta meg, amelyek a leányvállalataik eladásából származó bevételek adó- mentessége érdekében Hollandiában alapítottak holdingot. Miközben a vállalatok számára hovatovább adóparadicsommá válik a skandináv ország, a magán- személyek jövedelemadó-terhei továbbra is kiemelkedően magasak. Ezen kismértékben változtat, csak hogy a jövő évi költségvetés tervezetében Göran Persson miniszterelnök az örökösödési és az ajándékozási adók eltörlését, illetve a vagyonadó mérséklését helyezte kilátásba. A kiemelkedő jövedelmű svédek számára ezután is nagy lesz a kísértés, hogy külföldi adóparadicsomokba települjenek át. (MNO, Világgazdaság) Varsó a legközkedveltebb Elérhető piac, csekély költségek Alacsony költségei miatt Varsó a legnépszerűbb vállalati telephely Közép-Kelet-Európában. A második helyen Moszkva áll, majd Prága és Budapest következik - állapítja meg a Cushman & Wakefield Healey & Baker tanácsadó vállalat felmérése. Az 500 legnagyobb európai vállalat körében végzett kutatás szerűit Nyugat-Európában London, Párizs és Frankfurt áll a kedveltségi lista élén. A listát tizenkét telephely létesítés szempontjából lényeges tényező mérlegelése alapján állították össze. Figyelembe vették például a piacok elérhetőségét, a szállítási és közlekedési lehetőségeket, valamint a képzett munkaerőt. A megkérdezett európai vállalatoknak 26 százaléka létesített telephelyet külföldön az elmúlt két évben. 45 százalékuk Közép-Kelet- Európát, 38 százalékuk Nyugat-Eu- rópát, 18 százalékuk Indiát, 15 százalékuk pedig Kínát választotta. A mintaként szolgáló cégek 18 százaléka tervezi külföldi telephely létesítését az elkövetkező két évben. 51 százalékuk Közép-Kelet-Európába, 24 százalékuk Nyugat-Európába, 22 százalékuk Indiába és ugyanannyi Kínába tart. Az európai vállalatok számára a közelség, az alacsony bérköltségek, a jó nyelvtudás, a rugalmas és képzett munkaerő, valamint a nyugatinál lényegesen olcsóbb ingatlanok szólnak Kelet-Európa mellett. Európán kívül az elkövetkező öt évben az indiai és a kínai nagyvárosok bizonyulhatnak favoritnak, mivel ezek olcsó bérköltségekkel hozzák elérhető közelségbe a térség óriási piacait, (euro-hu) Stockholm, Észak Velencéje nemcsak adó-paradicsom... (Képarchívum)
