Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-12 / 236. szám, kedd
18 Agrárkörkép ...... Po zsonyi és a budapesti terménytőzsde Decembertől közösen üzletelhetnek ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 12. A biodiesel nemcsak a jövő, hanem már a jelen üzemanyaga, energetikailag egyenértékű a kőolajjal Kötelező lesz a bio üzemanyag ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Együttműködési szerződést írt alá nemrégiben a pozsonyi és a budapesti terménytőzsde, amely várhatóan jelentős mértékben növeli majd a mezőgazdasági terményekkel való üzletelés lehetőségeit. A szerződés értelmében a legnagyobb szlovákiai mezőgazdasági terményforgalmazók és - feldolgozók ez év decemberétől már a pozsonyi terménytőzsde brókerei közvetítésével a budapesti terménytőzsdén is köthetnek majd üzleteket. Erre mindkét fél alkuszainak lehetősége nyílik, a tőzsdék vezérkara közös üzleti rendszer kiépítésében is megegyezett, egyúttal az üzleti információk és elemzések adatainak kölcsönös cseréjében is megállapodás született. Mint ismeretes, a budapesti terménytőzsde az Európai Unió harmadik legnagyobb terménytőzsdéje, jelenleg a magyar gabonapiac 22 százalékának forgalmát bonyolítja. A közép-kelet európai térség tőzsdéinek együttműködésétől a versenyképesség megtartását és a nagy nyugati tőzsdékkel való lépéstartás lehetőségeinek kialakítását várják, ennek érdekében az év végére a térség tőzsdealkuszai közös találkozót szerveznek az együttműködés formáinak megvitatására, (ly) (Illusztrációs felvétel) Rekordszintű cukortartalom az idei betakarításban Teljesítjük a kvótát ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Idén a tavalyihoz képest mintegy két és félezer hektárral nagyobb területen termesztettek cukorrépát a hazai termelők, s a 33 400 hektárnyi vetésterületről az előzetes felmérések alapján 200 ezer tonna cukrot állítanak majd elő. A cukorrépa termése szépnek ígérkezik, az előzetes mérések alapján idén rekordszintű cukor- tartalmú répát dolgoznak fel a cukorgyárak, az adatok szerint a cukorrépa átlagos cukortartalma eléri al7,5 százalékot. Mint ismeretes, a számunkra megszabott cukorkvóta 207 ezer tonna cukor előállítását és forgalmazását teszi lehetővé az unión belül, a feldolgozóknál az előző időszakban kialakult mintegy 30 ezer tonnányi készletet várhatóan harmadik országok piacain kell majd értékesíteniük a gyártóknak. A készletek felhalmozódását az illetékesek szerint az okozta, hogy a belépés előtt Szlovákiában nem jól működött a védekezési mechanizmus az illetéktelen és olcsó cukor behozatala ellen, így a hazai gyártóknál emiatt jelentős készletek halmozódtak fel. A cukorpiac jelenlegi állása alapján azonban nem várható a cukor árának módosulása. A gyártók napjainkban 22-27 koronáért adják el a forgalmazóknak, az üzletek polcain 30-40 korona közötti áron kapható. Az előrejelzések szerint a cukor fogyasztói ára a rá vonatkozó előírások betartása révén nem lépheti túl a 40 koronát, s várhatóan a 38 korona körüli értéken állapodik majd meg. (sz) (Illusztrációs felvétel) Az olajrepce a biodízel egyik alapanyaga. (Illusztrációs felvétel) A hozzáférhető információk szerint az Európai Unió tagországaiban jelenleg évente 1,5 milliárd liter üzemanyagot állítanak elő növényi alapanyagokból, s a tervek szerint az évtized végére az így készített és felhasznált biodízel mennyiségét várhatóan megkétszerezik. ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Feltételezhetően ennek a célnak az eléréséhez nagy lökést ad majd az az előírás, amely jövő év elejétől az üzemanyaggyártók számára kötelezővé teszi, hogy az összes kőolajszármazéké üzemanyaghoz legalább 5 százalék mennyiségben növényi alapanyagokból származó ún. bio üzemanyagot keverjenek. A biodízel ugyanis gyakorlatilag ugyanolyan energetikai értéket képvisel mint a kőolajból származó üzemanyag, ráadásul vegyi tulajdonságai alapján nem minősül veszélyes anyagnak, ami a szállításnál és a raktározás során is előnyösebb. A növényi olajszármazékok egyúttal a környezet szennyezése szempontjából is jóval kevesebb veszélyt jelentenek, mivel ezek az olajszármazékok a talajban rövid idő alatt, mintegy 3 hét alatt teljesen le- bomlanak, s nem jelentenek külön terhet a környezetkárosítás szempontjából. Mint ismeretes, olajat mintegy 300 különböző fajta növényből lehet kinyerni, a legismertebbek a repcéből, szójából, napraforgóból, olivabogyókból, kókuszdióból stb. sajtolt olajok, amelyeket azonban a motorokban való felhasználás érdekében észterifikációval kell, hogy módosítsanak, az így nyert metilészter már a kőolaj alapú üzemanyaghoz is hozzákeverhető, a motor teljesítményét gyakorlatilag nem befolyásolja, sőt az üzemanyag égésekor keletkező káros anyagkibocsátás mértékét is csökkenti. Az észterifikálás melléktermékeként nyert glicerin pedig a szappangyártás egyik alapanyaga, vagy egyéb termékek gyártásához is felhasználható. Szlovákiában a feltételezések szerint több mint 40Ö ezer hektár olyan mezőgazdasági terület van, amelyeken a talaj fertőzöttsége miatt az élelmiszergyártásra használt alapanyagok nem ter- melhetők, ezeket a területeket viszont a biodízel alapanyagának termesztésére ki lehetne használni. Az előzetes számítások szerint csaknem félmillió tonnányi hagyományos kőolaj alapú üzemanyag felhasználását lehetne így kiváltani. Nálunk az elmúlt évtized végén összesen hét biodízel előállítására alkalmas gyártóegységet létesítettek, amelyek évente összesen 5500 tonna növényi alapanyagú üzemanyag előállítására voltak képesek. Egyelőre ugyan a biodízel előállítási költsége még magasabb a hagyományos üzemanyag előállításánál, de az észterifikáció költségeit fokozatosan fedezni lehetne a melléktermékként keletkező glicerin értékesítéséből származó bevételekkel. Hazánkban a repceolaj további feldolgozása mellett az egyéb nem hagyományos energiaforrások pl. a biogáz, a szalma és a faforgács ezirányú kihasználásának is vannak esélyei. A repcetermesztés e célból való felfuttatásának támogatása vélhetően komoly lökést és jelentős pénzforrást is nyújthatna a termelőknek és az egész ágazat versenyképességének esélyeit is növelné. S noha az újrafelhasználható energiaforrások alkalmazása terén nemzetközi szerződések révén mi is érdekeltek vagyunk a környezetkímélő technológiák és energiaforrások felhasználásának fokozásában, a kormányprogramban és a folyamatosan fenntartható fejlődés nemzeti programjában megszabott célkitűzések gyakorlati végrehajtásában azonban egyelőre nem sokat léptünk előre. Ugyanakkor az EU, illetve a környező országok az utóbbi években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre ezen a területen. Lengyelországban például cseh közreműködéssel 50 ezer tonna éves kapacitású repce-olajfeldolgozó üzemet létesítenek, Csehországban 70 ezer tonnányi biodízel előállítására megfelelő kapacitással rendelkeznek, ennek megfelelően a repce vetésterülete az utóbbi évtizedben 105 ezer hektárról több mint 300 ezer hektárra növekedett. Növelték a metilészter előállítását Németországban és Franciaországban is. (yl) A talajban rövid idő alatt lebomlik, nem terheli a környezetet A jól előkészített és megfelelően trágyázott talaj a jó termés elérésének legfontosabb követelménye Az őszi gabonafélék tápanyagellátása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A talajok tápanyagpótlásának elsődleges feladata, hogy a kultúrnövények számára megfelelő mennyiségben és arányban biztosítsa a fejlődéshez szükséges alapanyagokat. Gyakorlati tapasztalatok alapján is nyilvánvaló, hogy a jó erőben lévő, megfelelő tápanyagellátottságú talajban a növények még a szélsőséges légköri és időjárási viszonyokat is jobban elviselik, a kedvezőtlen feltételek ellenére is jobb hozamokat hoznak. A térséget immár néhány éve sújtó aszályos időjárás következményeinek ismeretében felértékelődik a talajok tápanyagellátásának kérdése, az idevonatkozó gyakorlati ismeretek következetes betartása. Ismeretes például, hogy a megfelelően trágyázott búza 1 kg zöldanyag kitermeléséhez 480 liter vizet igényel, a nem trágyázott, vagy gyenge tápanyagellátottságú, illetve egyoldalúan, csak nitrogénnel trágyázott talajban ennek a mennyiségnek a kitemeléséhez már 800-90 liter vízre van szükség. Az őszi gabonafélék tápanyagpótlásában az egyes fajták éves tápanyagszükségletéből indulunk ki. A trágyázással azt a mennyiséget igyekszünk pótolni, amelyet a növények a talajból az adott termés előállítására kivonnak. Az őszi gabonafélék 1 tonna termés előállításához hektáronként 12 kg P205-öt és 25 kg K20-t vonnak ki a talajból, így például a tervezett 5 t/ha hozamhoz 60 kg P205-öt és 125 kg K20-t kell tápanyagpótlás fejében kijuttatni. A tápanyagpódást természetesen a talaj vizsgált tápanyagértékei alapján végezzük. Ha a talaj tápanyagtartalma megfelelő, a fend megszabott mennyiségek akár negyedével is csökkenthetők, sőt például magas foszfortartalom esetén a foszforpódás 2-3 évre akár ki is hagyható. A nitrogén őszi adagjának meghatározásában abból a feltételezésből kell kiindulni, hogy a tél beálltáig a búza hektáronként mintegy 20 kg nitrogént képes felvenni a talajból. Ennek alapján a nitrogéntartalmú műtrágyák hasznosulásá- • nak mértékét (60%) és a talajban levő szerveden nitrogén mennyiségét figyelembe véve hektáronként 0-30 kg az a mennyiség, amelyet az őszi búza alá a talajelőkészítés során érdemes kiadagolni. Az aszálytól leginkább sújtott kukoricatermesztő körzetekben, ahol rendszeresek a tavaszi szárazságok és az altalajba való bemosódás kockázata kisebb, a tervezett évi nitrogénmennyiségnek akár több mint a felét is kijuttathatjuk. (feld.-ls) (Illusztrációs felvétel) wmmmm A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
