Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-09 / 234. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 9. Fókuszban: a nobel-békedíj 3 A tartós fejlődés, a demokrácia és a béke érdekében tett erőfeszítéseiért érdemelte ki az elismerést Mama Mid a Nobel-békedíjas Wangari Maathai már alternatív Nobel-díjat is kapott (Reuters-felvétel) Wangari Maathai kenyai környezetvédő kapta a 2004. évi Nobel-békedíjat -jelentette az NTB norvég hírügynökség tegnap Osló­ban a Nobel-díj bizottságra hivatkozva. ÖSSZEFOGLALÓNK Wangari Maathai, aki jelenleg környezetvédelmi államtitkár Ke­nyában, már a hivatalos bejelentés előtt közölte, hogy a Norvégia nai­robi nagykövetétől értesült a kitün­tetésről. A Nobel-bizottság indoklá­sa szerint Wangari Maathai „a tar­tós fejlődés, a demokrácia és a béke érdekében tett erőfeszítéseiért” ér­demelte ki az elismerést. Wangari Maathai 1940. április 1- jén született a kenyai Nyeri hely­ségben. Ő volt az első nő Kelet- és Közép-Afrikában, aki doktorátust szerzett. 1964-ben az egyesült álla­mokbeli Atchisonban a Mount St. Scholastica College-ban kapta meg tudományos fokozatát biológiai tu­dományokból. A biológusi doktorátussal ren­delkező Wangari Maathai első nyi­latkozatában élete legnagyobb meglepetésének nevezte a Nobel- békedíjat. Hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem és a béke elő­mozdításának ügye szorosan ösz- szefügg, különösen akkor, amikor a természetes erőforrások egyre rit­kulnak, és mindenki meg akarja őket kaparintani. „A béke magvait ültetjük el a mának és a jövőnek” - jelentette ki. A 64 esztendős kör­nyezetvédő aktivista 1977-ben ala­pította meg a „Zöld Öv Mozgal­mad’, a legnagyobb afrikai faülteté­si programot, amely a biológiai sokszínűség erősítése mellett szá­mos munkahelyet teremtett a nők­nek, emelve ezzel társadalmi meg­becsülésüket az afrikai társadal­makban. Ennek keretében több mind 30 millió fát ültettek Afrika- szerte. Fiatal korától kezdve az em­beri jogok bátor védelmezője volt, szembeszállt Daniel Arap Moi ke­nyai elnök diktatórikus rendszeré­vel, és a benne elharapózott kor­rupcióval, ezért rendszeresen zak­latták a 70-es és 80-as években, sőt, börtönbüntetésre is ítélték. A nyolcvanas évek végén sikerült meghiúsítania, hogy a kenyai fővá­ros legnagyobb parkjába, az Uhuru parkba felhőkarcolót építsenek. 2002-ben választották be a ke­nyai parlamentbe, 2003-ban pedig az ország környezetvédelmi állam­titkára lett. Hazájában mindenki „Mama Mici”-ként, a Fák Anyja­ként ismeri. A már 1984-ben alter­natív Nobel-díjjal kitüntetett Maat­hai asszony és a Zöld Öv Mozgalom számos nemzetközi elismerésben részesült az elmúlt években, töb­bek között megkapta a Petra Kelly- díjat és az Arbor Day alapítvány természetvédő tudósoknak járó J.Sterling Morton-díját. Nobel-bé­kedíjával kapcsolatban Öle Dan- bolt Mjoes, a Nobel-bizottság elnö­ke hangsúlyozta: első ízben kapta meg a díjat környezetvédő, és ezzel a bizottság új dimenziót adott a bé­ke értelmezésének. Elsőként Wangari Maathai ki­tüntetését a kenyai kormány üd­vözölte. Alfred Mutua kormány- szóvivő szerint a Nobel-békedíj nagy elismerése hosszú évek munkájának. „íme egy példa arra, hogy ha valaki jó ügybe fekteti energiáit, előbb-utóbb elismerik, és ez egy jobb világhoz vezet” - mondta a szóvivő. Wangari Maathai az első afrikai nő, aki elnyerte a Nobel-békedíjat annak több mint százéves történe­tében. Korábban összesen 11-en kaptak Nobel-díjat a fekete konti­nensről. A békedíjat vehette át Al­bert John Luthuli zulu törzsfőnök, a dél-afrikai Afrikai Nemzeti Kong­resszus elnöke (1960), Anvar Szadat egyiptomi államfő (1978), Desmond Tutu dél-afrikai püspök, polgárjogi harcos (1984) Nelson Mandela és Frederik Willem de Klerk, a dél-afrikai apartheidrend­szer megszüntetői (1993) és Kofi Annan ENSZ-főtitkár (2001). Az írók közül a nigériai Wole Soyinka (1986), az egyiptomi Nagib Mahfúz (1988), a dél-afrikai Nadine Gordimer (1991) és a szin­tén dél-afrikai J.M. Coetzee (2003) lettek Nobel-díjasok, míg 1951-ben a dél-afrikai Max Theiler orvosi, 1999-ben pedig az egyiptomi-ame­rikai Ahmed Zewail kémai Nobel- díjat kapott, (mti, ngo) Wangari Maathai az esélytelenek nyugalmával vágott neki a küzdelemnek Már a Nobel-békedíjas szem­élyére is lehet fogadni. Idén igencsak kevesen nyertek, mert a kenyai környezetvédőnő elég­gé esélytelennek számított. Az új fogadást tavaly vezette be az ausztráliai www.centrebet.com internetes portál, ma már három honlapon is lehet fogadni a győztesre. Paddy Power ír buk­méker ( www.paddypower.com ) ezt azzal magyarázza, hogy a fogadóirodák „olyan dolgokra nyitják meg a nyerési lehetősé­get, amelyek minél több embert érdekelnek, márpedig a Nobel nagy falat, minden évben sok tinta folyik el körülötte.” A Nobel-békedíjról döntő bi­zottság nem nézi rossz szem­mel a fogadást, bár a nagy ügyek és a nagy díjak ritkán jár­nak párban. „Pozitív dolog, ha nagyobb figyelmet fordítanak ránk, még akkor is, ha ezek a fogadások nem különösebben fontosak számunkra” - mondta Geir Lundestad, a bizottság tit­kára. Idén a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség és vezér- igazgatója, az egyiptomi Mo­hamed ElBaradei volt a legfőbb esélyes minden portálon: 2:1 arányban lehet fogadni rá. Az esélyesek közt tartották szá­mon már tavaly is II. János Pál pápát és Václav Havel volt cseh államfőt is, akiknek idén sem sikerült befutniuk. (Pan) KRONOLÓGIA Az utóbbi 15 év Nobel-békedíjasai A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem az alapító Alfred No­bel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át. Az első díjátadáskor Norvégia még Svédország része volt. A díjat odaítélő bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, de a kabinettől függetlenül tevékenykedik. Döntését kizáróla­gos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgya­lások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, va­lamint az alapító szándékait figyelembe véve már az emberi jogo­kért küzdők is megkaphatják. Az első Nobel-békedíjat 1901-ben Henri Dunant és Frédéric Passy, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítói kapták. Az elmúlt tizenöt év Nobel-békedíjasai. (zárójelben az indoklás): 1989 - Dalai láma, a tibeti buddhista szerzetes állam, száműze­tésben élő vezetője. (Tibet felszabadítása érdekében minden erő­szak elutasításával folytatott tevékenységéért.) 1990 - Mihail Gorbacsov, szovjet-orosz politikus, Szovjetunió első megválasztott államfője. (A nemzetközi békefolyamat elő­mozdításában szerzett érdemeiért.) 1991 - Aung San Suu Kyi, mianmari ellenzéki politikusnő. (A Burmában a hatalmat birtokló diktatúra ellenfeleként a demokrá­cia jelképévé vált.) 1992 - Rigoberta Menchú, guatemalai polgárjogi harcos. (A egyik maja indián törzsből származó asszony sokat tett az indiá­nok társadalmi felemelkedéséért.) 1993 - Frederik Willem de Klerk, dél-afrikai elnök és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetője. (A dél-afrikai fajgyűlölő rendszer felszámolásáért tett erőfeszítéseikért.) 1994 - Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő. (A közel-keleti béke történelmi folyamatához való hozzájárulásukért.) 1995 - A leszerelést támogató Pugwash mozgalom, illetve Joseph Rotblat a mozgalom egyik alapítója, és 1988-tól elnöke - megosztva. (Az atomfegyverek csökkentése és felszámolása terü­letén elért eredményekért.) 1996 - Carlos Belő püspök és Jósé Ramos Horta ellenállási veze­tő. (A kelet-timori konfliktus igazságos és békés rendezése érdeké­ben tett erőfeszítéseikért.) 1997 - A Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásá­ért (ICBL) és Jody Williams, az ICBL koordinátora. (A taposóak­nák betiltását célzó nemzetközi erőfeszítéseikért.) 1998 - John Hume és David Trimble, északír politikusok. (Az 1998. április 10-én Belfastban aláírt északír békemegállapodás lét­rejöttében játszott szerepükért.) 1999 - Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet. (A Föld több kontinensén folytatott humanitárius tevékenységért.) 2000 - Kim De Dzsung dél-koreai elnök. (A demokrácia és az emberi jogok melletti elkötelezettségéért, kiváltképpen az Észak- Koreával való megbékélés érdekében kifejtett állhatatos erőfeszí­téseiért.) 2001 - Az Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan ENSZ- főtitkár. (Az emberi jogokért és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekért.) 2002 - Jimmy Carter, volt amerikai elnök. (A nemzetközi konf­liktusok békés megoldását célzó, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítását, a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítését szolgáló több évtizedes erőfeszítéseiért.) 2003 - Sirin Ebadi, iráni jogásznő, emberi jogi aktivista. (A nők és a gyermekek jogaiért folytatott harcáért.) (Pan) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: B0R0NGÓS IDŐ; 10-16 FOK A Nap kel 07.04-kor - nyugszik 18.13-kor A Hold kel 01.09-kor - nyugszik 16.51-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, árad; Medve: 180, apad; Komárom: 170, apad; Párkány: 95, apad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0G1A á3 Erősen felhős, borult időre szá­míthatunk ma, sok helyütt eső­zések, záporok és zivatarok várhatóak. Gyenge, vál­tozékony lesz a délutáni északnyu­gati, északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10-16 fok kö­rül alakul. Éjszaka 8 és 4 fokos hőmérsékleti értékekre számítha­tunk. Holnap is sűrű felhősödés várható, mely északról fokozatosan csökken. Főként az ország déli ré­szén képződhetnek záporok. A hő­mérséklet 9 és 13 fok körül alakul. A mai hidegf­ront hatására leg­többünk szellemi és fizikai teherbí­rása, összpontosí­tó készsége javul. A szív- és érrend­szeri panaszokkal küszködök vi­szont legyenek óvatosak. Az alacso­nyabb vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. A reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket is megviselheti az időjárás. Az ízületek tájékán és a ré­gebbi sebek helyén enyhébb fájdal­mat érezhetünk. Holnap a maihoz hasonló hatásokra számíthatunk. TUNISZ 32^.

Next

/
Thumbnails
Contents