Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-08 / 233. szám, péntek
14 IZVILÁG ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 8. TERÜU-TERÜU... Hogy a szemünk is jóllakjon... KÍNÁLÓ Megteríteni az asztalt egy-egy ünnepi alkalomkor jóval többet jelent, mint csupán kanalat, kést, villát készíteni a tányérok mellé. Valami olyat próbáljunk létrehozni, amire sokáig emlékezünk majd. A vendég mind az öt érzékszervével észlel: amikor belép, illatozik a friss virágdísz, kellemes zene szól, simogat az abrosz da- masztja, és a tálalást látva már a szemével jóllakott, pedig még meg sem ízlelte a kifogástalan menüt... Névnap Nemcsak a születésnap, a névnap is jó alkalom a családi összejövetelre, a közös ünneplésre. A dekoráció egyszerű, olcsó, mutatós és ami a legfontosabb: személyes. Színes filctollakkal, különböző méretű betűkkel teleírunk egy régi asztalterítőt az ünnepelt nevével. Elszórunk néhány virágszirmot, a szalvétát díszes zsinórral átkötjük, és készen is van a nem mindennapi terítés. (BeTi) Minél szívesebben látott vendég jön a házhoz, annál beljebb vezetik a házba Régi vendégek A régi Centrál vendégei (Képarchívum) „Üdvözlégy, idegen, szívesen fogadunk; legelőször végy lakománkban részt, azután mondd el, mi a célod.” (Devecseri Gábor fordítása) ÍZELÍTŐ Homérosz Odüsszeiájában e szavakkal fogadta Télemakhosz a Mentész képében hozzá érkező Pallas Athénét - a vendéget. A vendégszeretet nem csupán a görögök sajátja volt, az ókor más népei is kezdték gyakorolni. A nyár elmúltával, a kerti munkák befejeztével, mindenszentek, karácsony közeledtével jobban eljárunk rokonainkhoz, barátainkhoz egy kis vendégségbe. Nézzük meg érdekességképpen, hogy is zajlott valamikor a vendéglátás. Valamikor a vendéglátás körülményeit szokásjogok, vallási törvények és hagyományok szabályozták. Azután a társadalmi fejlődés során, ahogyan a közlekedési, valamint ellátási körülmények javultak, már az ókorban módosult a vendégeskedésnek a lényege. Julius Caesar így ír erről: „Vendéggel rosszul bánni nagy bűn, bárki bármely ügyben megy hozzájuk jogtalanságtól védelmezik, sérthetetlenséget élvez, minden ház nyitva áll előtte, és élelmüket megosztják vele.” Európa vándorló népeinél így a magyarságnál is újabb formája alakult ki a vendéglátásnak. Miután kialakult egy új társadalmi rend, ezáltal létrejött a vendéglátásnak újabb formája is. Zsig- mond 1405. évi dekrétumainak 43. cikkelye pontosan megmondja, miről is van szó: „Ha és amikor ... A király vagy királyné őfelsége országunk valamely városába... vagy szabad községbe találna menni, akkor annak a helynek a polgárai.... A mi felségünknek és a királyné felségének egy ebédre vacsorára alkalmas élelmiszereket tartoznak kellő bőségben adni.” Későbbiek folyamán nemcsak az uralkodók és egyéb főurak vendégeskedtek szívesen, hanem a polgárság is. A kézműveseknél pedig néhány alkalommal céhlevél szabta kötelesség volt a vendéglátás. Pl.: nézzünk meg egy marosvásárhelyi étlapot: Első tál étel: minden asztalra eczettel, tormával csuka legyen, Második tál étek: Gyümölcsös lével lúd legyen, Harmadik tál étek Rizskásás legyen velős konczokkal és így tovább. Hasonlóképpen a vacsora is legalább négy fogásból állt. A végén, gyümölcsöt fogyasztottak. Mindkét alkalommal legalább három veder bor is elfogyott. A vendéglátásnak évszázadok során kialakult a népi ceremóniája is: A vendéget mindig a gazda fogadja és csakis a férfiak fognak kezet. Minél szívesebben látott vendég jön a házhoz, annál beljebb vezetik a házba. A főhely a szobában, az asztal mellett, a belső oldalán van, az ajtóval szemben. A gazd- asszony letörli a széket a kötényével, míg a helyet a gazda kínálja. A gazdasszony behozza a boros- kancsót, esetleg a poharakat is, ha az szokás. A gazda előbb maga iszik, majd a vendégre köszönti: „Erő, egészség!” A vendég pedig fogadja: „Soha el ne hagyjék!” A gazda megtölti a poharat a vendégnek, mondván: „Becsülettel adom.” Mire pedig a vendég: „Köszönöm, becsülettel veszem.” Arany János a Családi körben így ír erről: „Mért ne fogadnák be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgyis, sok bezárt kilincsen!” Petőfi szintén verselt a vendégekről Barátaimhoz című költeményében: „Nos, fiúk nem szólt a szarka Házfödélteken ? Vagykiálmodá meg, hogy ma Vendégtek lészen ?” Egyes időszakokhoz bizonyos ételsorok kötődtek. így pl. karácsonykor a sonka, farsangkor a disznóhús, valamint a fánk, hús- vétkor a bárány, pünkösdkor pedig marhahús adta meg az ételsor jellegét. Ha pedig nagyon népes volt a vendégség, tréfás rigmusokkal bejelentették az egyes fogásokat. Szegeden pl. a túrós lepényt imigyen: „Ezt a lepényt tejbe vajba fürösz- tötték, / Túróval, kaporral jól megkeresztelték, /Forró kemencében pirosra sütötték,/A nagykonyhakéssel darabokra szelték, / Vegyen belőle, s ki ahogy tudja,/Magyarosan fecskefarokra harapja. ” Olykor bizony a cigány is felbukkant, s főleg a fiatalok táncra is perdültek, míg az idősebbek nótázgattak, borozgattak és elbeszélgettek a világ folyásáról. A vendégeskedésen ezzel a nótával vetettek általában véget: Nem, nem, nem, nem, nem, /Nem megyünk mi innen el, / Míg a gazda minket innen / Furkósbottal ki nem ver. // Ha nem tetszik a gazdának, /Hogy mi itten mulatunk, / Vigye el a házát innen, / De mi itten maradunk! Ma már talán megmosolyogtató néhány régi szokás, de azért nem ártana nekünk sem időt szánnunk olykor-olykor rokonainkra, szomszédainkra, barátainkra, hogy kiszakadjunk a mindennapok taposómalmából, s hogy egy kissé megszépítsük a hétköznapokat is. (Feldolgozta Méri Magdolna) A főhely a szobában, az asztal mellett, a belső oldalán van, az ajtóval szemben IZVILAG Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: ízvilág, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469 Nézze a Forma-1 futamait és nyerjen az Új Szóval egy ÍOO OOO Sk értékű házi mozit Játsszon mindennap október 11-től október 25-ig az Új Szóval Hogyan kapcsolódhat be a játékba? Minden játéknapon az Új Szóban megjelenik egy kérdés (a, b, c, d válaszlehetőséggel). Az ön feladata, hogy SMS-ben, a megadott formában, küldje el a 6661-es számra annak a válasznak a betűjét, amelyet helyesnek tart. Másnap az Új Szóból megtudja, megnyerte-e az aznapi díjak valamelyikét. A játék naponta reggel 5-től 24.00 óráig tart. Ha a napi díjak egyikét szeretné elnyerni, a helyes választ 16 óráigkell beküldeni. Az Ön feladata a lehető legtöbb pontot megszerezni a játék folyamán. A játéknak összesen öt különálló szakasza van. A játék bármelyik szakaszába bekapcsolódhat. Hány pontot érhet el? Egy játékszakasz folyamán összesen 680 pontot szerezhet. Ha a napi választ 10-ig küldi be, 40 pontot, 13-ig 30 pontot, 16-ig 20 pontot és 16 óra után 10 pontot szerez. Ráadásul az első 100 helyesen válaszoló játékos minden nap 10 pontot kap bonuszként. Minden egész órában az első tíz játékos az addig elért pontjaihoz további 10 pontot szerez! A 12. nap után (a 13. szerencsenapon) minden résztvevő játékos 8 óra után kap egy kérdést. Erre a kérdésre a játékos 16 óráig válaszolhat. A helyes válaszért a játékost a következőképpen jutalmazzuk: Ha 10-ig küldi be a választ, 80 pontot, ha 13-ig küldi be, 40 pontot, és ha 16 óráig küldi be, 20 pontot szerez Aki nem szeretné, hogy a 13. játéknapon kérdést kapjon SMS-ben, az bármikor kijelentkezhet a játékból a 6661-es számon az alábbi formájú SMS elkuldésévehsport stop Milyen díjakat nyerhetnek? Napi nyeremények: Minden 100. helyes választ beküldő játékos nyer egy Az Új Szó Sportéve feliratú pólót. Az összes játékos közül, aki 16 óráig helyesen válaszol a kérdésre, kisorsolunk egy 3000 korona értékű márkás kozmetikumot. Főnyeremények: A 13. játéknapon, hétfőn, október 25-én 16.00 óra után zárul a játék ötödik szakasza. Aki a legtöbb pontot szerezte, 100 000 Sk értékű házimozit nyer. Föld körüli utazás: Az a játékos, aki a legtöbb pontot szerezte az összes szakaszban, megnyeri a fődíjat: a világ körüli utat azon városok érintésével, ahol a 2004-es év fő sport-eseményei zajlottak. Pontegyenlőség esetén sorsolással döntünk.
