Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-08 / 233. szám, péntek

14 IZVILÁG ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 8. TERÜU-TERÜU... Hogy a szemünk is jóllakjon... KÍNÁLÓ Megteríteni az asztalt egy-egy ünnepi alkalomkor jóval többet jelent, mint csupán kanalat, kést, villát készíteni a tányérok mellé. Valami olyat próbáljunk létrehozni, amire sokáig emlékezünk majd. A vendég mind az öt érzékszervével észlel: amikor belép, il­latozik a friss virágdísz, kellemes zene szól, simogat az abrosz da- masztja, és a tálalást látva már a szemével jóllakott, pedig még meg sem ízlelte a kifogástalan menüt... Névnap Nemcsak a születésnap, a névnap is jó alkalom a családi összejö­vetelre, a közös ünneplésre. A dekoráció egyszerű, olcsó, mutatós és ami a legfontosabb: személyes. Színes filctollakkal, különböző méretű betűkkel teleírunk egy régi asztalterítőt az ünnepelt nevé­vel. Elszórunk néhány virágszirmot, a szalvétát díszes zsinórral át­kötjük, és készen is van a nem mindennapi terítés. (BeTi) Minél szívesebben látott vendég jön a házhoz, annál beljebb vezetik a házba Régi vendégek A régi Centrál vendégei (Képarchívum) „Üdvözlégy, idegen, szívesen fogadunk; legelőször végy lakománkban részt, azután mondd el, mi a célod.” (Devecseri Gábor fordítása) ÍZELÍTŐ Homérosz Odüsszeiájában e szavakkal fogadta Télemakhosz a Mentész képében hozzá érkező Pallas Athénét - a vendéget. A vendégszeretet nem csupán a gö­rögök sajátja volt, az ókor más né­pei is kezdték gyakorolni. A nyár elmúltával, a kerti munkák befe­jeztével, mindenszentek, kará­csony közeledtével jobban eljá­runk rokonainkhoz, barátainkhoz egy kis vendégségbe. Nézzük meg érdekességképpen, hogy is zajlott valamikor a vendéglátás. Valamikor a vendéglátás kö­rülményeit szokásjogok, vallási törvények és hagyományok sza­bályozták. Azután a társadalmi fejlődés során, ahogyan a közle­kedési, valamint ellátási körül­mények javultak, már az ókorban módosult a vendégeskedésnek a lényege. Julius Caesar így ír er­ről: „Vendéggel rosszul bánni nagy bűn, bárki bármely ügyben megy hozzájuk jogtalanságtól védelme­zik, sérthetetlenséget élvez, min­den ház nyitva áll előtte, és élel­müket megosztják vele.” Európa vándorló népeinél így a magyarságnál is újabb formája alakult ki a vendéglátásnak. Miu­tán kialakult egy új társadalmi rend, ezáltal létrejött a vendéglá­tásnak újabb formája is. Zsig- mond 1405. évi dekrétumainak 43. cikkelye pontosan megmond­ja, miről is van szó: „Ha és amikor ... A király vagy királyné őfelsége országunk vala­mely városába... vagy szabad köz­ségbe találna menni, akkor annak a helynek a polgárai.... A mi felsé­günknek és a királyné felségének egy ebédre vacsorára alkalmas élelmiszereket tartoznak kellő bő­ségben adni.” Későbbiek folya­mán nemcsak az uralkodók és egyéb főurak vendégeskedtek szí­vesen, hanem a polgárság is. A kézműveseknél pedig néhány al­kalommal céhlevél szabta köte­lesség volt a vendéglátás. Pl.: néz­zünk meg egy marosvásárhelyi ét­lapot: Első tál étel: minden asztal­ra eczettel, tormával csuka le­gyen, Második tál étek: Gyümöl­csös lével lúd legyen, Harmadik tál étek Rizskásás legyen velős konczokkal és így tovább. Hason­lóképpen a vacsora is legalább négy fogásból állt. A végén, gyü­mölcsöt fogyasztottak. Mindkét alkalommal legalább három ve­der bor is elfogyott. A vendéglá­tásnak évszázadok során kiala­kult a népi ceremóniája is: A vendéget mindig a gazda fogad­ja és csakis a férfiak fognak kezet. Minél szívesebben látott vendég jön a házhoz, annál beljebb veze­tik a házba. A főhely a szobában, az asztal mellett, a belső oldalán van, az ajtóval szemben. A gazd- asszony letörli a széket a kötényé­vel, míg a helyet a gazda kínálja. A gazdasszony behozza a boros- kancsót, esetleg a poharakat is, ha az szokás. A gazda előbb maga iszik, majd a vendégre köszönti: „Erő, egészség!” A vendég pedig fogadja: „Soha el ne hagyjék!” A gazda megtölti a poharat a ven­dégnek, mondván: „Becsülettel adom.” Mire pedig a vendég: „Kö­szönöm, becsülettel veszem.” Arany János a Családi körben így ír erről: „Mért ne fogadnák be, ha tanyája nincsen, Mennyit szenved úgyis, sok bezárt kilincsen!” Petőfi szintén verselt a vendé­gekről Barátaimhoz című költemé­nyében: „Nos, fiúk nem szólt a szarka Házfödélteken ? Vagykiálmodá meg, hogy ma Vendégtek lészen ?” Egyes időszakokhoz bizonyos ételsorok kötődtek. így pl. kará­csonykor a sonka, farsangkor a disznóhús, valamint a fánk, hús- vétkor a bárány, pünkösdkor pe­dig marhahús adta meg az ételsor jellegét. Ha pedig nagyon népes volt a vendégség, tréfás rigmusok­kal bejelentették az egyes fogáso­kat. Szegeden pl. a túrós lepényt imigyen: „Ezt a lepényt tejbe vajba fürösz- tötték, / Túróval, kaporral jól meg­keresztelték, /Forró kemencében pirosra sütötték,/A nagykonyha­késsel darabokra szelték, / Vegyen belőle, s ki ahogy tudja,/Magya­rosan fecskefarokra harapja. ” Olykor bizony a cigány is felbuk­kant, s főleg a fiatalok táncra is per­dültek, míg az idősebbek nótázgat­tak, borozgattak és elbeszélgettek a világ folyásáról. A vendégeskedésen ezzel a nótá­val vetettek általában véget: Nem, nem, nem, nem, nem, /Nem megyünk mi innen el, / Míg a gaz­da minket innen / Furkósbottal ki nem ver. // Ha nem tetszik a gaz­dának, /Hogy mi itten mulatunk, / Vigye el a házát innen, / De mi it­ten maradunk! Ma már talán megmosolyogtató néhány régi szokás, de azért nem ártana nekünk sem időt szánnunk olykor-olykor rokonainkra, szom­szédainkra, barátainkra, hogy ki­szakadjunk a mindennapok tapo­sómalmából, s hogy egy kissé meg­szépítsük a hétköznapokat is. (Feldolgozta Méri Magdolna) A főhely a szobában, az asztal mellett, a belső oldalán van, az aj­tóval szemben IZVILAG Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: ízvilág, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469 Nézze a Forma-1 futamait és nyerjen az Új Szóval egy ÍOO OOO Sk értékű házi mozit Játsszon mindennap október 11-től október 25-ig az Új Szóval Hogyan kapcsolódhat be a játékba? Minden játéknapon az Új Szóban megjelenik egy kérdés (a, b, c, d válaszle­hetőséggel). Az ön feladata, hogy SMS-ben, a megadott formában, küldje el a 6661-es számra annak a válasznak a betűjét, amelyet helyesnek tart. Másnap az Új Szóból megtudja, megnyerte-e az aznapi díjak valamelyikét. A játék naponta reggel 5-től 24.00 óráig tart. Ha a napi díjak egyikét szeretné elnyerni, a helyes választ 16 óráigkell beküldeni. Az Ön feladata a lehető legtöbb pontot megszerezni a játék folyamán. A játéknak összesen öt különálló szakasza van. A játék bármelyik szakaszába bekapcsolódhat. Hány pontot érhet el? Egy játékszakasz folyamán összesen 680 pontot szerezhet. Ha a napi választ 10-ig küldi be, 40 pontot, 13-ig 30 pontot, 16-ig 20 pontot és 16 óra után 10 pontot szerez. Ráadásul az első 100 helyesen válaszoló játékos minden nap 10 pontot kap bonuszként. Minden egész órában az első tíz játékos az addig elért pontjaihoz további 10 pontot szerez! A 12. nap után (a 13. sze­rencsenapon) minden résztvevő játékos 8 óra után kap egy kérdést. Erre a kérdésre a játékos 16 óráig válaszolhat. A helyes válaszért a játékost a következőképpen jutalmazzuk: Ha 10-ig küldi be a választ, 80 pontot, ha 13-ig küldi be, 40 pontot, és ha 16 óráig küldi be, 20 pontot szerez Aki nem szeretné, hogy a 13. játéknapon kérdést kapjon SMS-ben, az bármi­kor kijelentkezhet a játékból a 6661-es számon az alábbi formájú SMS elkuldésévehsport stop Milyen díjakat nyerhetnek? Napi nyeremények: Minden 100. helyes választ beküldő játékos nyer egy Az Új Szó Sportéve felira­tú pólót. Az összes játékos közül, aki 16 óráig helyesen válaszol a kérdésre, kisorsolunk egy 3000 korona értékű márkás kozmetikumot. Főnyeremények: A 13. játéknapon, hétfőn, október 25-én 16.00 óra után zárul a játék ötödik szakasza. Aki a legtöbb pontot szerezte, 100 000 Sk értékű házimozit nyer. Föld körüli utazás: Az a játékos, aki a legtöbb pontot szerezte az összes szakaszban, megnyeri a fődíjat: a világ körüli utat azon városok érintésével, ahol a 2004-es év fő sport-eseményei zajlottak. Pontegyenlőség esetén sorsolással döntünk.

Next

/
Thumbnails
Contents