Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-07 / 232. szám, csütörtök

28 Digitália plusz ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 7. Teszteltük a Nokia 6670-es készülékét, valamint a Bluetooth billentyűzetet Drót nélkül.. TESZT A napokban mutatta be a Nokia a 6670-es készülékét, mely nem tit­koltan a 7610-es kicsit visszafogot­tabb, menedzseresebb változata. Igaz, tudásában nem sokban külön­bözik a Nokia első, egy megapixeles kamerával felszerelt készülékétől, de azért vannak kivételek. Olyany- nyira hasonlít, hogy az egyik hazai operátor elküldte a 7610-es készü­lék GPRS- és MMS-beállításait, és a készülék - mint egy jó katona - tud­ta a dolgát, indulhatott a szörfözés.­A telefon az első olyan Series 60 termék, amely támogatja az F- Secure mobü vírusirtó szoftverét. Az okostelefonok iparágvezető plat­formján, a Series 60-on alapuló No­kia 6670 az e-maü mellékletek olva­sásához dokumentum-nézőt, erő­teljes személyes információkezelő (PIM) funkciókat, a PDF állomá­nyokat támogató intemetbön- gészőt, és a Nokia vezeték nélküli billentyűzet révén gyorsabb adat­bevitelt kínál. A Nokia 6670 a 65.536 színárnyalatot megjelenítő, nagy felbontású kijelzőn, illetve a fotók és videofelvételek készítése során egyaránt alkalmazható, négyszeres zoomon túlmenően megapixel méretű képek és video­felvételek gyors rögzítését, nyomta­tását, tárolását, illetve küldését is le­hetővé teszi. Szerkesztőségünkbe az említett modell egy szintén a közelmúltban bemutatott segédeszközzel, azaz Bluetooth-billentyűzettel érkezett. Tapasztalataink. A billentyűzetet csak olyan Bluetooth kapcsolatot támogató készülékhez tudjuk csat­lakoztatni, amely Symbian operáci­ós rendszeren fut. A készülékhez csomagolt memóriakártyán megta­lálható a telepítőprogram, így nem tartott hosszú ideig a két gép össze­kapcsolása. A billentyűzet egy ösz- szecsukható tartozék, mely haszná­lat után könnyen a zsebbe (oda ta­lán egy kicsit súlyos), vagy az akta­táskába csúsztatható. A billentyű­zet kinyitását követően egy egész QWERTY-billentyűzet tárul elénk, azzal a különbséggel, hogy a szá­mok már nem kapta külön helyet, azok a felső, harmadik betűsoron osztoznak éppen a betűkkel. A be­kapcsolást követően a készülék könnyen megtalálta a 6670-est, így máris indulhatott a mobilkommu­nikáció új dimenziója. Az üzenete­ket sokkal gyorsabban meg lehet vele írni, de nemcsak az írást gyor­sítja a billentyűzet, hiszen segítsé­gével az egész telefon kezelhető. Külön billentyűt kapott a Symbian operációs rendszer, és az üzenetek menü, a szünet mellett jobb oldalon három billentyű található, melyek a kijelző alatt lévő bal és jobb gombot helyettesítik. A megerősítés a két gomb között található „ponti’ jellel történik. A Bluetooth-billentyű­zettel - mint említettem - egy új dinemzió nyílik meg a felhasználó előtt, hiszen sokkal élvezetesebb az internetböngészés, a wapozás, a képszerkesztés, és a csengőhan­gok letöltése. A Nokia 6670-es ké­szülék pedig hozta a formáját: mindent tud, amit tudnia kell (egyetlen hiányosságként az infra hiánya róható fel), (szí) és Biztonságos Internet csomagot A Nextra ADSUnk szolgáltatáshoz minőségi számítógép-védelmet kap vírusok, nemkívánatos posta (spam) és interneten keresztüli támadások ellen. Az AVG Anív Virus Professional, Nextra Mailbox Antivirus és további programok növelik kényelmét és biztonságát. @ nextra www.nextra.sk UP 1900 A Panasonic a DMC FZ10-esbe belerakott mindent, amit egy amatőr elvárhat Felső középkategória Több digitális középkate­góriás gépet teszteltem már, de azt hiszem megta­láltam azt a gépet, amelyet komolyan szívesen meg­vennék magamnak, s bár­milyen ismerősömnek nyugodt szívvel ajánla­nám. A Panasonic a DMC FZlO-esbe belerakott min­dent, amit egy amatőr sze­retne a gépében tudni. TESZT A japán elektronikai termékeket gyártó cégtől egy ideig idegenked­tem, de aztán több szakértő isme­rősöm is meggyőzött, hogy a Leica optikák megteszik a magukét, a Pa­nasonic „csak” az elektronikát szál­lítja, abban meg megbízható. A gép erősen retrós kinézetű, de nemcsak ez tetszik benne, hanem az is, hogy az ember első ránézésre még akár azt is hiheti, hogy á| egy valódi tükörref­lexes géppel került szembe, vagyis mögé. A 12-szeres zoom és a négy megapixeles felbontás min­denkinek ki kel­lene elégítse az igényeit, aki meg ennél töb­bet akar, annak nem ebben a ka­tegóriában kell fényképezőgépet ke reside. A gép kezelése elég könnyen megtanul ható, bár én egy kicsit sokallot- tam rajta a gombokat. Egyrészt. Másrészt meg jól néz ki azzal a sok gombbal, mert komoly gép látsza­tát kelti. A gépet nappali fénynél és éjszaka is kipróbáltam, s nagyon elégedett voltam a képekkel. Már korábban több cikkben is leírtam, hogy hiányzott az a középkategóri­ás digitális fényképezőgép, melyen szépen ki lehet kapcsolni az automatikát, és az ember elkezd­het játszani. Az FZ10-es már ez a masina. Manuálisan állítható rajta a zársebesség, a fényérzékenység, bár itt megjegyzem, hogy 800-as ISO-t még berakhatták volna, az 50-400-as tartomány kissé szűknek tűnik. Kézileg korrigálhatom a fe­héregyensúlyt, nagyon kellemesen működik a manuális élesítés is. Amivel egyébként gondok vannak, az bizony az AF segédfény. Ez egy komoly probléma volt, ami hamar kiderült. Amint a sötét szobában próbáltam valamire beélesíteni, a gép nem nagyon tudott mit kezde­ni magával. Ilyenkor megvillantja párszor a vakut, berreg a motor, de igazi satisfactionre nem nagyon számíthat az ember. Nem igazán értem, hogy ha a Sony a hasonló kategóriájú gépeibe akkora AF se­gédfényt tesz, hogy az lassan bevi­lágítja az egész szobát, itt miért nem lehet ezt alkalmaz­ni. Bár az FZ Ki­esnek egész kellemes beépített vakuja van, ugye a manuális beállításoknál azonnal csorogni kezd a nyálunk, s egy jó nagy vaku után sóvárgunk, amivel aztán lehet tesztelgetni mindenfé­lét. Sajnos ez nekem sem jött össze, ezért különleges képeket nem na­gyon sikerült készítenem. A vaku talán még azért lett volna jó, mert saját AF segédfénnyel tán még javí­tott is volna az automata élesíté­sen. Gyakran elkap a düh, amikor egy üyen gép kerül a kezembe, s kapom hozzá a nevetséges kártyát. Sajnos ez történt az FZ10-essel is, a gyártó csak egy 8 megás kártyát volt képes hozzácsomagolni, amire legjobb felbontással pontosan hat darab kép fér csak rá. Nem, nem és egy­szerűen nem értem, miért jó ez. Amikor utánanéztem a neten, kide­rült, hogy az USA-ban és Nagy Bri­tanniában az összes értékesítő cég ajándékoz hozzá még legalább egy 256-os SD kártyát, így nem igazán értem, miért jó, hogy itt meg szívat­ják az embert. A gép pozitív és negatív tulaj­donságai összefoglalva körülbelül így néznének ki: Plusz: Nagyon jó a 12-szeres zoom, kiváló fényerővel rendelke­zik, a nagy fókusztávolsághoz ké­pest kicsi a lencse torzítása. A ma­nuális fókusz jól használható, a fehéregyensúly finomhangolása kellemes meglepe­tés, a beépített va­si ku egész jó hatótá­volságú és magas, is nincs vörösszem effektus. Van vaku- papucs. Az LCD ki­jelző kiváló felbon­tású és fényerejű. A képek gyorsan leját- szatók, saját 16-szo- ros nagyítással ren­delkezik. Mínusz: Csak jpg formátumba menthetők a képek, hiányzik az ISO 800, nincs segédfény. A zoomgyűrű túl kicsi, az állványmenet nem a gép súly­pontjánál van. Az akkumulátor mé­reteihez képest gyenge, de ami a legrosszabb, az az EVF (a nézegetőke). Ilyen torzítós dolog­gal már régen találkoztam. Mindeme hiányosságok ellenére továbbra is azt vallom, a Panaso­nicnak a Leicával egy nagyon jó kis gépet sikerült összeraknia. Csak ne lenne olyan drága! (Nagy András) A 8,15 milliós Ausztriában már 2,3 millió háztartásban van számítógép Ausztriában bővült a netpenetráció NETV1LÁG Az osztrák háztartások 69 száza­lékának van már legalább egy szá­mítógépe és 55 százalékának internetes kapcsolata is - derült ki abból a felmérésből, amelynek eredményeit az osztrák sajtó ismer­tette. A bécsi Markant tanácsadó intézet által elvégzett felmérés sze­rint a 8,15 milliós Ausztriában már 2,3 mülió háztartásban van számí­tógép. A kikérdezéses alapon készí­tett felmérés eredményeinek meg­bízhatóságát egyelőre kétségbe vonja az osztrák statisztikai hivatal, amely azonban csak néhány hét múlva tud teljes képiét alkotni a háztartások számítástechnikai fel­szereltségéről. A hivatal legutóbbi összesítései szerint ugyanis tavaly az év közepén az osztrák háztartá­sok 49 százalékában volt számító­gép, és 36 százalékának volt internetkapcsolata. A hivatal nem vonja kétségbe, hogy tovább növe­kedett a háztartások számítógép­pel való ellátottsága, de kétséges­nek tartja, hogy a növekedés a Markant által kimutatott lett volna. A tanácsadó cég szerint minde­nekelőtt a fiatalok körében növek­szik a számítástechnika iránti ér­deklődés. Azokban a háztartások­ban például, ahol a 15. és a 29. élet­év közötti korosztályúak élnek, minden négyből háromban van már internet-hozzáférés. A Markant felméréséből kiderül, hogy a mobiltelefonozás is roham­léptekkel terjed Ausztriában, ahol a cég felmérése szerint a háztartások 81 százalékában van már legalább egy maroktelefon. A statisztikai hi­vatal tavaly arról adott hírt, hogy az osztrák háztartások 75 százalé­kában van már legalább egy hor­dozható telefonkészülék. A mobiltelefónia mindenekelőtt a 18. életévnél fiatalabb osztrákok köré­ben, valamint az átlagosnál na­gyobb háztartásokban terjed ro­hamléptekkel. (MTI) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents