Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-07 / 232. szám, csütörtök

Panoráma ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 7. 20 NAPTÁR Október 7 EGY GONDOLAT „Mert a teknősbéka biztosan jár a lábán, ok ez arra, hogy szárnyát szegjék a sasnak?” Edgar Allan Poe NÉVNAP Amália A név ősi germán eredetű, je­lentése: védelem. Ma Engel­bert és Márk, valamint Eliska nevű ismerőseinket is kö­szöntsük! MAI ÉVFORDULÓINK 15 éve alakult meg a Magyar Szocialista Párt, miután az MSZMP XIV. kongresszusán megszűnt a kommunista ál­lampárt. 45 éve hunyt el Mario Lanza vi­lághírű amerikai operaénekes. Igazán népszerűvé azonban a mozi tette, ő volt A nagy Caruso című zenés film fősze­replője. 155 éve hunyt el Edgar Allan Poe amerikai költő. De őt te­kintik a fantasztikus irodalom, valamint a krimi atyjának is. A Morgue utcai gyilkosság című elbeszélése tekinthető az első detektívregénynek, s a legjobb krimiszerzőknek ma is Edgar Allan Poe-díjat osztanak. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! 75 éves Hans-Peter Dürr német fizikus. 65 éves Harold Kroto brit ké­mikus, az 1996-os kémiai No- bel-díj egyik kitüntetettje. 55 éves Zentai Péter László kri­tikus, műfordító. 25 éves Simona Amanar ro­mán tornásznő. Halász Judit (1942) színésznő, énekesnő. Vlagyimir Putyin (1952) orosz politikus, 2000 márciusa óta Oroszország elnöke. NAPI VICC- Doktor úr, meddig tart még a műtét?- Műtéééééét? Hát nem bonco­lunk?! David J. Gross, H. David Politzer és Frank Wilczek (Reuters-felvételek) Fizikai Nobel-díj: a három amerikai elmélete a kvantum-színdinamika nevet kapta Furcsa kölcsönhatások A kedden díjazott három amerikai kutató tárta fel a protonokat és neutronokat alkotó, az anyag elemi épí­tőköveinek tartott kvarkok közötti erők szokatlan tu­lajdonságait. Alapvető fon­tosságú ez a fizika nagy egyesített elméletének megalkotásához. ORIGO A 2004-es év fizikai Nobel-díját megosztva David J. Gross, H. David Politzer és Frank Wilczek amerikai kutatók kapták, az anyag elemi épí­tőköveinek tartott kvartokkal kap­csolatos részecskefizikai kutatásai­kért. A Nobel-díj odaítélésének hi­vatalos indokolása szerint a három amerikai elméleti fizikus az „aszimptotikus szabadság az erős kölcsönhatás elméletében” felfede­zéséért kapta az elismerést. Az ol­vasók döntő többségét nyilvánvaló­an riasztó szakszöveg mögött a ter­mészet egyik alapvető kölcsönhatá­sának leírásában elért fontos ered­mény rejtőzik. A természet jelenségeit ugyanis négy alapvető kölcsönhatás kor­mányozza: az elektromágneses, a gyenge, az erős és a gravitációs kölcsönhatás. Az erős kölcsönha­tás tartja össze az atommagokat. Az atommagok pozitív töltésű protonokból és semleges neutro­nokból állnak. A protonok és a ne­utronok azonban maguk is össze­tettek, három-három kvarkból épülnek fel. A kvarkok létezését először elméleti fizikusok feltéte­lezték még az 1950-es években, később pedig kísérletileg is igazol­ták, hogy a protonokban valóban ott van a három kvark. A tudományos kísérletek során azonban szabad kvartot nem sike­rült megfigyelni - úgy tűnt tehát, hogy a kvarkok be vannak börtö- nözve a protonokba, neutronokba és más részecskékbe. A most díja­zott három amerikai kutató erre adott elegáns, matematikai ala­pon nyugvó magyarázatot, még 1973-ban. David J. Gross, H. David Politzer és Frank Wilczek feltárták a kvarkok közti erők szokatlan tulaj­donságait. Ezt az erőt színes erő­nek is szokták nevezni - a kvarkok töltését színtöltésnek nevezik-, de ezeknek természetesen semmi kö­zük a makrovilág színeihez, csak a magyarázatot megkönnyítő önké­nyes elnevezések. Az erős kölcsön­hatást leíró elmélet a kvantum­színdinamika nevet kapta. Gross, Politzer és Wilczek elmélete szerint a kvarkok közti erő annál gyen­gébb, minél közelebb vannak egy­máshoz. Ekkor „színük gyengül”, egymás közelében szinte szabad ré­szecskeként viselkednek. Ezt neve­zik szaknyelven aszimptotikus sza­badságnak. Az állítás ellenkezője is igaz: ahogy a kvarkok távolodnak egymástól, úgy erősödik köztük az összetartó erő. így már érthető az a kísérleti tapasztalat, hogy csak na­gyon nagy energiákon lehet átme­netileg, nagyon rövid időre kisza­badítani a kvartokat. Régi törekvés a fizika alapvető kölcsönhatásainak egyesítése, vala­mennyi kölcsönhatás egységes el­méletének a megalkotása. Az elekt­romágneses és a gyenge kölcsönha­tás egységes elmélete már megszü­letett, kísérletekkel is igazolták. Az erős kölcsönhatás hozzákapcsolá­sán ma is sokan fáradoznak, ebben is döntő szerepet játszik a díjazott szerzők által megalapozott kvan­tum-színdinamika. A kémiai Nobel-díj odaítélése Stockholm. Két izraeli és egy amerikai tudós kapta meg az idén a kémiai Nobel-díjat a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeikért - jelentette be tegnap a Svéd Királyi Akadémia. Az izraeli Aaron Ciechanover és Avram Hershko, valamint az ameri­kai Irwin Rose a proteinek lebontásával kapcsolatos kutatásokban értek el kiemelkedő eredményt. A proteinek lebontási folyamata „irányítja” többek között a sejtosztódást, ellenőrzi az új proteinek minőségét és az immunrendszer nagy részét. A 67 esztendős Avram Hershko Magyarországon, Karcagon született 1937-ben és 1950-ben vándorolt ki Izraelbe. (MTI) H0R0SZK0P Kos: Három barátjából tudná összegyúrni a tökéletest. Energiáit most nem holmi vegetatív akciókra, szerelmi esemé­nyekre összpontosítja, hanem egy társadalmi méretű elhatározásra. Bika: Sok-sok lelki sérült orvo­sa lehet, jól tudja kezeim az emberek problémáit, a se­gítőjük, a felszabadítójuk tud lenni. Pedig sosem ígérget felelődenül, mindig mindent megvalósít. Ikrek: A Mars szerint családi háborút szíthat, ha eseüeg szóvá teszi, hogy a pátja kevés pénzt visz haza. Jobb lesz, ha sem a párja, sem a pénz nem jön ha­za? Ugye hogy nem! Rák: Mintha célba érne az in­dián bölcsesség: „Keress olyan embert, akinek szel­leme világos, tudása nagy és a szíve jó.” Talán megvan. Kár lenne nem találkozni vele. Oroszlán: Eszméket és bútorokat cserél, és ha főnök valahol, talán még embereket is, „új seprő jól seper” alapon. Teljesen el­felejti, hogy a „régi seprő viszont tudja, hol a szemét“. Szűz: Imádja, ha ön körül de­rűs a hangulat. Nem tudja elviselni a búskomor arco­kat, ilyenkor kényszert érez arra, hogy felvidítsa az illetőt. Bolondozá­sai miatt sokan keresik a társaságát. Mérleg: Mindig följegyzi, hogy mi volt a baja, s ennek ré­vén mi a megoldás. Jó len­ne ön lélekgyógyásznak, újságíró­nak, pszichiáternek, tanárnak, men­tőnek, informátornak is. Skorpió: Rengeteg a megoldatlan probléma, de ezen ne ide­geskedjen, hiszen úgysincs arra ideje, hogy mindegyiket orvo­solja. Rangsorolja, aztán lásson neki a feladatoknak. Nyilas: Szerelmes órái olyanok, mintha a vidámparkban hancúroznának. A dolgot csupán az bonyolítja, ha ideiglenes kedvesét a munkahelyéről „szerzi be“. Bak: Nem méri jól fel az erővi­szonyokat és olyan embe­rekbe is beleköt, akikkel nem tanácsos kikezdem. Sok igazság van abban a mondásban, hogy szél­lel szemben pisilni nem érdemes. Vízöntő: Munkahelyén állandóan akadályokba ütközik. Le­gyen egy kicsit fifikásabb, használja ki jó beszélőkéjét. Az ügyes kommunikáció csodákra ké­pes! Halak: Tartsa meg a magánéle­tét saját magának. Ha egy munkatársa megpróbál szaglászni és kérdezősködni, akkor sétáljon odébb felháborodottan. Ez szigorúan magánterület! Börtönben marad Lennon gyilkosa New York. Elutasította John Lennon gyilkosa, Mark Chapman feltételes szabadlábra helyezését New York állam bírósága. A tegnapi döntés az életfogytiglanra ítélt gyil­kos harmadik kudarcát jelenti, 2000-ben és 2002-ben már kérte, hogy bocsássák szabadon. Mr k Chapman 1980-ban ölte meg a Beatles alapítóját; a gyilkos Lennon New York-i lakása előtt lőtte le a le­mezfelvételről hazatérő zeneszerző énekest. New York állam törvényei szerint húsz év börtön után nyílt le­hetősége arra, hogy feltételes sza­badlábra helyezését kérje, ám pró­bálkozása most harmadszor is ku­darcot vallott. A döntés előtt John Lennon rajongói internetes kam­pányt indítottak a szabadon bocsá­tás ellen, és tiltakozásukat több ez­ren írták alá. Többen azzal fenyege­tőztek, hogy bosszút állnak Chap- manen. (MTI) Egyfajta Disneylandbe csalogatják a turistákat Építik a berlini falat MTI-HÍR Berlin. Ismét elkezdték építeni kedden a berlini falat egy kb. 200 méter hosszú szakaszon. „Azt akar­juk, hogy az emberek emlékezze­nek a falra és a Checkpoint Charlie átkelőre, mivel a világ számára ez jelképezte a szétszakítottságot” - nyilatkozta Alexandra Hildebrandt, a vitatott vállalkozás mentora. Ő az egykori Checkpoint Charlie-nál lévő múzeumot vezeti. A hidegháborúra gazdag tárgyi anyaggal emlékezte­tő, a turisták körében igen népszerű múzeumot a férje alapította. A Charlie-ra keresztelt, C ellen­őrző pont Nyugat-Berlin amerikai szektora és Kelet-Berlin között fe­küdt, 1961-ben, a berlini fal felhú­zásánák kezdetén itt néztek egy­mással farkasszemet az amerikai és a szovjet harckocsik. Egyelőre nem tudni, hogy Alexandra Hilde­brandt mennyi időre akarja meg­tartani a rekonstruált falrészt, az engedélyt a kerületi hatóságtól az év végéig kapta meg. A felépített falszakasz valószínűleg még több turistát fog ide vonzani, akik talán nem tudják, hogy becsapják őket, mert díszletvilágba, egyfajta Dis­neylandbe csalogatják őket - han­goztatják egyebek között a vállal­kozás bírálói, történelemhamisí­tást vetve Hildebrandt szemére. A falszakasz nem pontosan az erede­ti helyen épül, s nem rekonstruál­ják teljesen a fal melletti akadály­rendszert sem. Horni Benesov meghívta az elnökjelöltet Kerry díszpolgársága KOKES JÁNOS Prága. Hivatalosan díszpolgár­ságot ajánlott fel és csehországi lá­togatásra invitálta a héten John Kerryt, az amerikai elnökválasztás demokrata párti jelöltjét az észak- morvaországi Horni Benesov, ahol az amerikai politikus apai nagyapja született. Ezt Josef Klech, a 2400 la­kosú kisvároska polgármestere je­lentette be. „Szeretnénk megmu­tatni, hogy milyen embereket adott a mi kis városunk a világnak. Ami egyben azt is bizonyítja, mindegy, honnan származik az ember, min­denki csinálhat karriert” - mondta kedden Klech. A díszpolgárságot egy emberként szavazta meg a vá­rosi tanács, tagjai azt szeretnék, ha a megtisztelő címet személyesen tudnák átadni Kerrynek, mégpedig Horni Benesovban. „A hivatalos meghívót már el­küldtük, de hogy a látogatásra mi­kor kerülhet sor, azt nehéz meg­mondani. Az amerikai választások előtt aligha van rá remény.” A pol­gármester szerinte a város vezetése két forgatókönyvet készített: az egyiket arra az esetre, ha Kerry győzne és az USA elnöke lenne, míg a másikat arra, ha veszít. Mint kiderült: ha Kerryből elnök lesz - amiben a városka minden lakosa bízik -, akkor Horni Benesov egész vezetése felkerekedik Amerikába, s a díszpolgári oklevelet ott adják majd át Kerrynek. Ha veszít, akkor Horni Benesovba várják. Ugyanis a választás eredményétől függetle­nül, emléktáblával jelölik meg azt a helyet, ahol Kerry cseh-német- zsidó elődeinek a háza állt. Az em­léktábla szövege természetesen at­tól függ, lesz-e belőle elnök. Az egy­kori ház ma üresen álló telkén kis múzeumot is épít a város. El tudják képzelni, hogy ennek megnyitására érkezne Kerry Horni Benesovba. Persze olyanok is vannak, aki­ket hidegen hagy Kerry esetleges sikere, illetve a városka ebből re­mélt előnyei. „Ne számoljatok az­zal, hogy valaha is eljön Bene­sovba. Mit csinálna egy ilyen Isten háta mögötti lyukban?” - idézte az egyik véleményt a polgármes­ter. Mások meg azt mondják, ne másszunk az amerikaiak hátsójá­ba, mert úgyse várhatunk tőlük semmit. A polgármester leszögez­te: Horni Benesov vezetői nem számolnak azzal, hogy Kerry győ­zelme esetén pénzt kapnának az amerikaiaktól, de azzal igen, hogy a várost meglátogatná. „A televí­zióban már megígérte, hogy győ­zelme esetén felkeresi Sziléziát, ősei földjét.” Kerry apai nagyapja Horni Benesovban jött a világra 1873- ban. A város akkoriban az Oszt­rák-Magyar Monarchia része volt és a települést gyakorlatilag száz százalékban németek, illetve né­met zsidók lakták. Kerry nagyapja pedig a jelek szerint német zsidó volt. A mai lakosokat azonban ez cseppet sem zavarja. Elnökként sem mondana le a zenéről (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents