Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)
2004-10-06 / 231. szám, szerda
ÚJ SZŐ 2004. OKTÓBER 6. Nagyszünet - nyelvlecke 17 Ti tudjátok, hogyan jelzik az egyes élőlények az időjárás-változást? Ha nem, tartsatok velünk! Állati időjósok, bőgő szamarak A kakas is egyféle időjárásjelző állat (Képarchívum) Az időjárás rendszeresen változik, nem véletlenül mondjuk egy hangulatemberre, hogy: „olyan, mint az időjárás”. Hogy hogyan alakul egyik napról a másikra a hőmérséklet, a csapadék, arról a meteorológusok tájékoztatnak bennünket a rádióban és a televízióban. Az állatok és a növények azonban időjós nélkül is tudják, mire számíthatnak. ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS A négy évszak közötti átmenet rendszerint nagyon megviseli az emberek egy részét. A frontra érzékeny embereknek ilyenkor vagy a fejük fáj, vagy kissé szédülnek, másoknak a lába, válla vagy más gyengébb testrésze jelzi fájdalommal a változást. Ők talán már ebből tudják, hogy hamarosan nagy fordulat áll majd be az időjárásban. A szakembereknek manapság számos speciális műszerük van, mellyel figyelhetik, milyen változásra számíthatnak naponta. Kezdetben viszont az őseinknek még nem voltak ilyen szuper herkentyűik, valahogyan mégis ki kellett számítaniuk azt, hogy milyen idő lesz másnap vagy a héten, hiszen ez befolyásolta a munkájukat, a földművelést és sok minden mást. Természeti jelenségek Akkor vajon honnan tudták, sütni fog-e a nap, vagy éppen hatalmas zápor várható, esetleg orkán erejű széllel kell-e szembenézniük? Egy megoldás maradt, mely nagyon is hatásos volt. Ők az állatok viselkedését figyelték meg, ebből szinte mindig kiderült az időjárás-változás mikéntje. Akkoriban az emberek tehát megpróbáltak következtetéseket levonni az állatok és növények viselkedéséből, hosszabb távon pedig egyes természeti jelenségekből tudták megjósolni az idő fordulását. Az állatok időjárás-változás előtti viselkedéséről akár könyveket is lehetne írni, mert a legtöbbjük valamilyen formában jelzi azt. Falusi emberek a mai napig folytatnak beszélgetéseket erről: például azt mondják, ha bőg a szamár, akkor eső lesz, de ugyanerre lehet következtetni, ha mosakszik a macska. Napjainkban több mint ezer olyan növény és állat létezik, melyeknek a viselkedése akár még a meteorológusok munkáját is megkönnyítheti. Miként reagálnak az állatok? Ha például a sárgarigó gyöngyöző hangon fütyül, az azt jelenti, hogy jó időre számíthatunk, ha viszont a hangja hasonlít a macskanyávogásra, akkor az időjárás nagymértékben változni fog. Aztán ott van a pacsirta, a derűs idő hírnöke. Ő az eső végeztével ugyanis felszáll, és máris trillázik, így ha őt hallani, akkor biztosan vége a rossz, esős időnek. De ugyanígy a galambok is derűs időt jeleznek azzal, ha búgnak. Ha rendszeresen kakukkszót hallunk, az azt jelzi, hogy beköszönt a meleg, és a hideg reggeleknek vége. Ezzel ellentétben a cinke csipogása éppen arra utal, hogy közeleg a tél. És most lássunk egy-két háziállatot! A lúd, ha emelgeti a lábát, akkor hideg lesz, de ha fél lábon áll, akkor már fagyni is fog. Ha télen gágogni kezd, akkor az idő enyhülésére számíthatunk, ha viszont maga alá húzott lábbal gubbaszt, akkor nemcsak hideg, de hóvihar is várható. Hatásosak ezek a módszerek? Ugyanígy a kakas is egyféle időjárásjelző állat. Megszoktuk, hogy a kakasok reggel kukorékolnak. Ha viszont este szólalnak meg, az azt jelenti, hogy az idő meg fog fordulni. Ha tavasszal a csuka jól harap, aztán hirtelen elmarad a kapás, akkor lehűlésre, szélre, esőre kell számítani. És végül, de nem utolsó sorban a vadméhek is jelzik valamilyen formában az időt. Ha a fák odvaiba húzódnak, akkor nagy lesz a tájfunaktivitás, ha viszont csak füves horpadásokba bújnak be, akkor kicsi. Hogy ezek a módszerek mennyire hatásosak? Ha van lehetőséged és időd, te is megfigyelheted némelyiket, s megtudhatod, valóban támaszkodhatunk-e az időjárás előrejelzésekor az állatok viselkedésére. Szakemberek szerint igen! Próbáld ki te is! (s, he) PÁLYÁZÓ Képzőművészeti pályázat AJÁNLÓ Ha alkotó kedvű vagy, és szeretnéd, ha a rajzod, festményed vagy más képzőművészeti alkotásod részt venne a 13. Kanagawa Biennále alkalmából megrendezendő Gyermek Művészeti Világkiállításon, akkor neked szól a pályázat! Lássük hát a részleteket! Korhatár: 4-től 15 éves korig. Pályázni lehet egyénileg vagy csoportosan, egy művel, víz- és olajfestménnyel, grafikával, rajzzal, kollázs- zsal, fametszettel, nyomattal stb., amelyek mérete legfeljebb 54 x 38 cm (a vászon mérete: F8-nál kisebb). A kiírók kérik, hogy a műveket ne keretezzék be a pályázók. Szobrokat, törékeny, sérülékeny - pl. növényi részekből készült - alkotásokat nem fogadnak el. A munkák hátoldalára fel kell ragasztani a mellékelt, nyomtatott betűkkel angolul kitöltött jelentkezési lapot (fénymásolható!). A pályázatoknak 2004. október 31-ig kell megérkezniük Japánba. A munkákat a pályázóknak közveüenül kell elküldeniük a következő címre: The 13th Kanagawa Biennial World Children’s Art Exhibition Office, Kanagawa International Association, Kanagawa Plaza for Global Citizenship, 1-2-1, Kosugaya, Sakae-ku, Yokohama City, Kanagawa Prefecture 247-0007, JAPAN. A munkák közül kb. 450-et neves japán festőkből, akadémikusokból és művészeti kritikusokból, múzeumvezetőkből, művészeti oktatókból álló zsűri fog kiválasztani. A díjazott munkák készítőit 2005 márciusában közvetlenül fogják értesíteni a rendezők. A zsűri által kiválasztott műveket 2005 májusában kiállítják a yokohamai Kanagawa Plaza for Global Citizenship-ben, ezt követően pedig Kanagawa me- gye-szerte sok helyütt bemutatják majd. A pályázók munkáit nem küldik vissza; azok a vonatkozó jogokkal (copyright) együtt a szponzor (Japán Kanagawa megyéjének önkormányzata) tulajdonába mennek át. A szponzor a műveket a népek közötti megértés és a nemzetközi cserék előmozdítását célzó programokban kívánja felhasználni, (ú) Pályázni egyénileg vagy csoportosan lehet (Képarchívum) data [dejta] adató turn the page [t_rn 0 pejdzs] lapozni ANGOL-MAGYAR KERES SZÓTÁR Monday [mandej] Tuesday [tjuszdej] Wednesday [uenszdej] szerda Thursday [Orszdej] csütörtök Friday [hqjdej] wmmmm síre# Mícthíí. Mí/'httct; plan [plen] tervezni Saturday [szatrdej] szombat : stv.iok ÍArtSÍíW pídtok Arnold^ «fter sobat« M I tewretoy fffrj v. V;> svc“^MV " 'k'*' ’ MÉM ; ... * . 5 ‘ »vwj: (, t**