Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-06 / 231. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 6. RÖVIDEN 4000 embert küld el a Telecom Pozsony. A Deutsche Telecom 51%-os tulajdonában lévő Slovak Telecom (ST) vezetékes távközlési vállalat 2006 végéig több mint 4000 alkalmazottjától válik meg. A leépítés drasztikusnak mond­ható, hiszen 2000-ben még 13 500-an dolgoztak az ST-ben, ez a szám 2003-ra 6700-ra olvadt, s ha valóban a jelzett 4000 főt elbo­csátják, akkor 2006 végén már csupán alig 2700-an lesznek a tele­fonszolgáltató alkalmazásában. A 60%-os létszámlefaragás annak köszönhető, hogy a Slovak Telecom fokozatosan veszít piaci része­sedéséből. (TASR) Ötven menekült egy kamionban Pilzen/Eperjes. Kínai állampolgárokat kísérelt meg Németor­szágba csempészni tegnap reggel egy cseh kamion szlovák sofőrje a Pomezí melletti határátkelőn. A pilzeni idegenrendészet vizsgál­ja, hogy a 39 éves szlovák férfi szervezett bűnözésben vett-e részt, valamint a 44 férfiból és 6 nőből álló csoport Szlovákiából érke- zett-e. Ha ez bebizonyosodik, a menekülteket visszatoloncolhat- ják hozzánk. A szlovák férfi egytől öt évig terjedő börtönbüntetés-' sei sújtható. A szlovák hatóságok tegnap közölték, hogy az Eperje­si kerületben található Starina közelében múlt szerdán bukkant 60 menekültre a határőrség. (TASR) Interneten a bírók vagyonnyilatkozata Pozsony. Az igazságügyi minisztérium internetes oldalán ( www.justice.gov.sk ) tegnap óta hozzáférhető a bírók vagyonnyi­latkozata - tájékoztatott Richard Fides, a tárca szóvivője. Vélemé­nye szerint mindez szoros összefüggésben áll a korrupcióellenes harccal. A bírók kötelesek feltüntetni ingatlanjaik típusát és a vá­sárlás időpontját. A bevallásokból információkat tudhatunk meg vagyonuk gyarapodásáról. A törvény értelmében a közjogi méltóságok teljes hivatali idejük alatt kötelesek elszámolni vagyo­nukkal. (SITA) ítélet az olajszőkítők ügyében Besztercebánya. Döntésre jutott tegnap a Besztercebányai Kerületi Bíróság az 1993-ban kezdődött olajszőkítéssel kapcsola­tos adócsalás ügyében folytatott tárgyaláson. A testület három személy ellen hozott nem jogerős ítéletet: egy trencséni és egy puhói férfi hat, illetve öt év feltétel nélküli szabadságvesztést ka­pott 59 millió koronás károkozás miatt, míg tőketerebesi társu­kat két év feltételes büntetésre ítélték 1,6 millió koronás adócsa­lásért. A három férfi gázolajként árult fűtőolajat, és hozzáadott- érték-adók különbségén milliókat nyertek. Az olajat szállító 39 magyarországi szerelvényt a füleki vasútállomáson foglalta le a vámőrség. (TASR) Szűkszavúan szólt a bizottság a gázmérgezésről Egyre gázosabb ügy SITA-HÍR Pozsony. Továbbra sem tudni, honnan került harci gáz a ligetfa­lui postára. A parlament védelmi bizottsága tegnap ugyan kérdőre vonta Vladimír Palkó belügymi­nisztert a kétszeres gázmérgezés ügyében, ám az ülés zárt ajtók mögött zajlott, utána pedig a poli­tikusok szűkszavúan nyilatkoz­tak. A tárcavezető állítólag csak a nyomozás menetéről tájékoztatta a testületet. „Néhány dolog még tisztázatlan, például az integrált mentőrendszer zökkenőmentes működését is meg kell vitatni” ­mondta Robert Kalinák, a bizott­ság elnöke. Ha jogi hézagokra bukkannak, nem kizárt, hogy - a hasonló eseteket és az informá­ciózavart elkerülendő - törvényt kell módosítani. A belügyminiszter szerint a nyomozás jó irányba halad. Az esettel kezdettől fogva ugyanaz a nyomozó foglalkozik. „Tájékoztat­tam a bizottságot a történtekről, valamint a belügyminisztérium egységeinek részvételéről. Többet nem mondok” - nyilatkozta Pal­kó. Véleménye szerint az akcióban részt vett egységek jól végezték munkájukat. 40 ezerrel kapott volna többet a miniszterelnök Nem emelik Dzurinda bérét ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Mikulás Dzurinda fi­zetését 40 ezer koronával emelni kellene - javasolták néhány hete a kormányfő emberei. Miután ez ki- szivárgott, a kabinet megszakítot­ta az ezzel kapcsolatos dokumen­tum tárgyalását, a miniszterek ma térnek vissza rá, de az ismét elő­terjesztett anyag már nem említi a kormányfő fizetésének emelését. Egyébként egy kormánytag alap­fizetése jelenleg 64 650 korona, ám a különféle kiegészítésekkel és visszatérítésekkel meghaladja a 100 ezret. A közalkalmazottak jutalmazá­sáról, tervezett fizetésemeléséről szóló jelentés tárcaközi vélemé­nyezése során a miniszterelnöki hi­vatal indítványozta, hogy Dzurin­da fizetése ne a képviselői bér más- félszerese, hanem két és félszerese legyen! Martin Maruska a dolog kiszivárgása után azt állította: nem tudtak erről. A közjogi méltóságok jutalmazását külön törvény szabá­lyozza, azaz semmiképpen sem le­het a közalkalmazottakéval együtt valorizálni. A tárcavezetők jobb­nak látták pihentetni a témát. Dari­na Malová politológus szerint nem etikus, hogy a kormányfő saját be­osztottjai javasolták az emelést. Emellett a közelmúltban felhábo­rodást váltott ki, amikor a politiku­sok lesöpörték az asztalról a Sza­bad Fórum javaslatát, melynek ér­telmében bérük visszaesőkként volna az áprilisi, emelés előtti szintre, (sza) Buttiglione elkötelezettséget mutatott a kisebbségi jogok erősítése ügyében N agy s zelmencről az Európai Parlamentben Brüsszel. Új fejezet kez­dődhet az európai uniós ki­sebbségpolitikában: Rocco Buttiglione, az Európai Bi­zottság igazságügyi- és bel- ügyibiztos-jelöltje szokat­lan elkötelezettséget muta­tott a kisebbségi jogok erő­sítése ügyében, nyilatkozta lapunknak Klenovics Gá­bor, Bauer Edit európai parlamenti képviselő asz- szisztense. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Buttiglione tegnap ismertette elképzeléseit az EP-vel, s Bauer Edit Kis- és Nagszelmenc problé­májával kapcsolatban tett fel neki kérdést. Az egyik község Szlová­kiában, a másik Ukrajnában fek­szik, a lakosok nem látogathatják egymást, mivel a II. világháború óta államhatár húzódik közöttük, s a legközelebbi átkelőhely mint­egy 50 kilométerre van. A telepü­lések képviselői már több nem­zetközi fórumon (például a wa­shingtoni kongresszusban is) próbálták felhívni a figyelmet az ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha indokolatlanul el­húzódik egy bírósági eljárás, az mindig súlyos gondot jelent a pol­gárok számára - figyelmeztetett Pavel Kandrác emberjogi biztos a kerületi bíróságok elnökeivel foly­tatott tárgyalás után. Egyetértet­tek: jelentősen nőtt az emberi jo­gok megsértésével, főleg az évekig húzódó bírósági tárgyalásokkal kapcsolatos esetek száma. „A ke­áldatlan állapotra, Nagyszelmenc magyar lakossága többször ne­hezményezte a határ általi meg­osztottságot, s ennek negatív ha­tásait. Buttiglioni szerint ez a problé­ma a két érintett országra tarto­zik, elsősorban nekik kellene egy­más között megegyezniük, ugyanakkor Bauer Edit kérdésé­ből - saját bevallása szerint - ki- érezte a két község lakóinak sorsa felett érzett aggodalmat. A biztosjelölt együttműködést aján­lott a képviselő asszonynak, vala­mint segítséget ígért, hogy Szlo­vákia és Ukrajna bevonásával megoldást találjanak. „Ezenkívül követendő példá­nak állította Dél-Tirolt - annak el­lenére, hogy néhány ország to­vábbra is fél elmozdulni az egyé­nijogoktól a közösségi jogok felé” - árulta el az Új Szónak Klenovics Gábor. Az MKP európai parlamenti képviselői elég aktívak, s minden lehetőséget megragadnak, hogy magyarul szólaljanak fel, amit Monika Benová (Smer) már ne­hezményezett. Főleg Duka Zólyo­mi Árpád megnyilvánulásait kifo­gásolta. Duka Zólyomi ennek ellenére rületi bíróságokkal nagyszerűen együttműködünk. Nem a bírók ké­pességei okoznak gondot. Nagyon kevesen vannak, nem győzik, mi­nek következtében lassú az ügyin­tézés. Példaértékű volt az az eset, amikor egy válóper 15 évig tartott, vagy amikor a bírósági végzés kéz­besítésére két évet vártak az érin­tettek” - nyilatkozta Kandrác. Az emberjogi biztos szorosabb együttműködésre szólította fel a kerületi bíróságokat. Sürgetésére következetesen anyanyelvén szó­nokol az EP-ben, a héten ugyan­csak magyarul kérdezgetett két biztosjelöltet a vajdasági magya­rok érdekében tett lépésekről, il­letve Törökországról, (sza) Rocco Buttiglione szerint a probléma elsősorban a két érin­tett országra tartozik (Reuters-felvétel) 2004 márciusától összesen 42 bí­rósági tárgyalást sikerült befejez­ni. Hét esetben több mint tíz évig, öt esetben pedig több mint öt évig húzódott a per. Az elintézett pa­naszok száma is jelentősen nőtt - 4826 panaszból 4087-et zártak le, ami közel 85 százalékot tesz ki. Az emberjogi biztos pozsonyi irodájának telefonszáma: 4828 7401, 43634906, ezenkívül a www.vop.gov.sk honlapon is le­het tájékozódni, (dem) Erősíthetik pozíciójukat Közös gabonapiac és árutőzsde Pozsony. Decembertől a Pozso­nyi Árutőzsde (KBB) a Budapesti Árutőzsdén (BÁT) is köthet üzle­teket a gabonatermények kategó­riájában, a BÁT pedig ugyanezt te­heti meg Pozsonyban - derül ki abból a szerződésből, amelyet teg­nap írt alá Török Sándor, a Tőzs­detanács elnöke, és Radovan Sillo, a KBB elnöke. Török Sándor közölte: a két árutőzsde közötti szoros együttműködés javítja a ki­sebb börzék pozícióját az Európai Unión belül, továbbá a két ország árutőzsdéjének szerkezete és ha­sonlósága is indokolja e lépést. Török szerint a későbbiekben tér­ségünkben, beleértve a dél-mor- | va, a burgenlandi vagy alsó-auszt­riai régiót is, olyan közös regioná­lis piacot kellene létrehozni, amely a gabonakereskedelem te­rén ugyanolyan erős pozíciót biz­tosítana a térségnek, mint ami­lyennel a 20. század elején rendel­kezett. Radovan Sillo szerint azért fontos a pozsonyi KBB számára a kooperáció, mert a BÁT régiónk­ban a legnagyobb, ami pedig a ga­bonapiacot illeti, Európában Lon­don és Párizs után a harmadik he­lyet foglalja el, tehát komoly ta­pasztalatokkal rendelkezik, (shz) Betegeskedett az ügyvéd Elnapolták Borzáék tárgyalását Kassa. Az ügyvéd távolléte miatt a Kerületi Bíróság elnapolta a Borza néven elhíresült Dusán B. és hét társa tárgyalását. Három gyilkos­ság és számos erőszakos bűncselek­mény elkövetésének gyanúja miatt állnak a bíróság előtt. Ján Grega vé­dőügyvédet egészségügyi panaszai miatt szállították kórházba, és az egyik szemtanú is hiányzott a bíró­sági teremből. A tárgyalás novem­ber 2-án folytatódik. (SITA) Előfordul, hogy egy válóper tizenöt évig tart, két évet is várnak a végzésre a felek Kevés a bíró, elhúzódnak a perek A Fair Play kétli, hogy az állami támogatás csökkenti a lobbicsoportok befolyását Változik a politikai pártok finanszírozása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nagy az egyetértés kormánykoalíció és ellenzék kö­zött, amikor a pártok finanszíro­zásáról és arról van szó, kapjanak- e támogatást az állami költségve­tésből. Pavol Minárik (KDH) és Dusán Caplovic (Smer) egyaránt úgy véli: szükség van az állami tá­mogatásra, mert így a hatalmon levő pártokra nem nehezedik a szponzorok nyomása. Ugyanak­kor a szponzori adományok lehe­tőségét is meg kell hagyni, ám szi­gorúbb ellenőrzésre és nagyobb átláthatóságra van szükség. Cap­lovic szerint a belügyminisztérium műhelyéből származó, a politikai pártokról szóló új törvénytervezet mindkettőt biztosítja. Vladimír Palkó belügyminiszter elképzelése szerint a választási kampányra a jelenleg engedélye­zett 12 millió korona helyett akár 25 milliót is költhetnének. Tör­vénytervezete szerint a pártok szedhetnek tagsági díjat, kaphat­nának adományokat, azonban az ötezer koronát meghaladó összeg­ről szerződést kell komi, százezres összegek esetében pedig közjegy­ző által hitelesített szerződésre lenne szükség. A szabálysértőket az adomány kétszeresének megfe­lelő összeggel büntetnék. A parla­mentbe jutó pártok tevékenysé­gükre egy-egy mandátumért nem 500 ezer koronát kapnának, ha­nem a mindenkori átlagbér har­mincszorosát. Amelyik pártnak húsznál több képviselője lenne, húsz felett feleannyi pénzre lenne jogosult képviselőnként. A pártok az új norma értelmében is elköny­velhetnének bizonyos támogatást nem visszterhes teljesítés rímén. A jelenlegi törvény pontatlanul ha­tározza meg a fogalmat, emiatt ki­sebb vitát váltott ki az MKP 2002- re és 2003-ra vonatkozó zárszám­adása. A magyar párt a londoni Westminster Alapítványtól 2002- ben egymilliót, tavaly pedig közel félmillió koronát kapott, s ezt nem visszterhes teljesítésként tüntette fel. A törvénytervezet 24. cikke alapján politikai erők külföldi jogi és természetes személyektől aján­dékot továbbra sem kaphatnának, ám a 23. paragrafus értelmében nem visszterhes teljesítés címén elfogadhatnak támogatást, s az új törvény már azt is részletezné, mi számít annak. Ha a kormány ma elfogadja, majd a parlament is rá­bólint a javaslatra, a londoni ala­pítvány az MKP részére ismét ké­szíttethet közvélemény-kutatáso­kat. A politikai erők már az október elejétől hatályos új választójogi törvény értelmében is több pénzt kaphatnak. Az a párt vagy koalí­ció, mely a szavazatok legalább 3 százalékát megszerzi, minden ér­vényes voksért annyi támogatást kap az állami költségvetésből, amekkora a választások évében a havi átlagbér egy százaléka volt. Korábban konkrétan meghatáro­zott összeg, azaz szavazatonként 60 korona járt. Ha most kellene kifizetni a támogatást, akkor az új norma értelmében szavazaton­ként több mint a duplája, 144 ko­rona lenne. Minárik szerint az emelés indokolt, hiszen a 60 koro­nát még a kilencvenes években szabták meg, és ideje volt kikü­szöbölni az inflációt. Politikusaink szerint az állami támogatás növelésével csökken­het a gyanú, hogy a pártok tör­vényellenes módon biztosítják a működésükhöz szükséges pénzt. A pártok pénzelését gyakran firta­tó és ellenőrző Fair Play Szövetség ezzel szemben kételkedik abban, hogy az állami hozzájárulás eme­lése után a pártok kevésbé függ­nek majd a különféle lobbicsopor­toktól, illetve csökken a korrup­ció. (sz-a) Mit tartalmaz a törvénytervezet: ♦ Tízezer aláírás kell majd a pártalapításhoz, míg jelenleg ezer is elég. Téríteni kell majd a bejegyzéssel összefüggő kezelési költsé­get is; ez 20 ezer korona is lehet. ♦ Évente le kell adni az előző évi zárszámadást, melyhez függet­len könyvvizsgálói véleményt csatolnak. Az éves jelentést nyilvá­nosságra hozzák a parlament honlapján. ♦ A belügyminisztérium jegyzékéből kihúzhatják azt a pártot, mely nem teljesíti a törvénybe foglalt kötelezettségeit. ♦ Az állami költségvetésből háromféle támogatás jár: a mandátu­mokért, a választási eredményért és a tevékenységre kapott pénz.

Next

/
Thumbnails
Contents