Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-06 / 206. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 6. FEJLÁMPÁK Az izzótól a LED-lámpáig Egy többnapos túrán a legalkalmasabb világítóeszköz egy meg­bízható fejlámpa. Mivel ezek a lámpák az ember fejére, pontosab­ban a homlokára vannak erősítve, a fénysugár mindig oda világít, ahová nézünk. Ráadásul közben szabad marad mindkét kezünk, amelyet így mászásra, ereszkedésre, kisebb barlangászásra, főzés­re, sátorállításra stb. használhatunk, de helyettesíthetjük vele ke­rékpárunk első lámpáját is. A tapasztalatlan túrázókat például ar­ról lehet felismerni, hogy a fejlámpák létezéséről tudomást sem akarnak venni (vagy nem is hallottak még róluk), és közönséges zseblámpákat használnak, amelyek sokszor igencsak nehezek, és bizony előfordul, hogy a szerkezetükkel a 2. világháborúban hasz­nált darabokra emlékeztetnek. A ma használatos fejlámpákat két csoportra oszthatjuk. A hagyo­mányos vagy halogén izzókat használókra, és a LED diódákat alkal- mazóakra. Természetesen mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. A hagyományos, de főképp a halogén izzóknak nagyobb a hatótávolságuk (akár 30-50 méter), és aránylag jól irányzott a fény­sugaruk. Nagy hátrányuk viszont a magas energiafelhasználás, külö­nösen a halogének esetében. Energiafelvételük akár 500mA is lehet, így halogén izzóval körülbelül 2 óra alatt, hagyományossal pedig 6-9 óra alatt lemeriilnek még a legjobb elemek is. A LED diódáknak sok­kal kisebb a fogyasztásuk - a gyártók 50mA körüli adatokat szoktak megadni - és gond nélkül világítanak akár 20-100 órát is. Ezeknek a fénye azonban kékesfehér és jobban fárasztja az emberi szemet, szét­szórja a fényt, és sokkal rövidebb a hatótávolságuk (kb. 8-15 m) . A 100 órás üzemidő is elég relatív, mert a diódák fényereje, az égőkkel ellentétben folyamatosan, szinte észrevétlenül gyengül. így előfor­dulhat, hogy pl. 30 óra használat után már tényleg csak a sátorban való keresgélésre lesz elég ez a fény. A két technológia előnyeit egyesítik a gyártók a kombinált LED/halogén fejlámpákban, melyeknél külön, illetve kombinálva is lehet használni a diódákat (általában 2-4 db) és a halogén izzót. A másik dolog, amire figyelnünk kéne a választáskor, az-az elemek elhelyezése. A legkevésbé előnyös, ha az elemek elöl, a lámpa testé­ben találhatóak. Egy piciny testű diódás lámpánál ez nem gond, de egy nagyobb, kombinált, vagy halogénes lámpánál, hirtelen mozdu­latnál könnyen elmozdulhat a fejünkön. Előnyösebb megoldás (ez a legelterjedtebb), ha az elemek a fej hátsó részére kerülnek, ezzel kie­gyensúlyozva a lámpa szerkezetét (az izzóval egy vezeték köti össze). A harmadik lehetőség, amikor az elemeket tartó dobozt egy hosszú vezetékkel az övünkre, vagy hidegben a ruhánk alá a meleg­be tehetjük. Az esetleges kellemetlen meglepetések elkerülése végett nem árt azt sem tudni, mennyire vízálló a fejlámpánk, (esz) Könnyű LED-diódás fejlámpa Kombinált (LED és izzó) fejlámpa Melyiket válasszuk? Pár éve, még a takarékos LED diódás lámpák megjelenése előtt, sokkal egyszerűbb volt a választás: halogén vagy hagyományos égő. A kombinált fejlámpákkal pedig még nehezebbé vált a válasz­tás. Nem árt hát felmérnünk, mire is van valójában szükségünk, és itt a pénztárcánk is mérvadó lesz, mert egy kombinált fejlámpa például egyáltalán nem olcsó mulatság. Egy sátor felállításához, vacsorafőzéshez elég egy könnyű és pi­ci LED-es fejlámpa, de abban a pillanatban, ha nagyobb távolságra kell elvilágítanunk (pl. egy turistajelzés megkeresése egy távoli fán), vagy kerékpáron, eseüeg barlangban szeretnénk használni, bajban vagyunk. Egy LED-lámpa új elemekkel, maximum 10-15 méterre világít el. Ebben az esetben erősebb fényforrásra van szükségünk, ami nagyobb elemeket is igényel. Egy vacsorafőzés­nél viszont halogénnel világítani enyhe luxus. Itt jönnek képbe a kombinált fejlámpák, melyeknél ilyenkor visszakapcsolhatunk LED üzemmódba. Ezért a komfortért viszont nagyobb árat fize­tünk (szó szerint is) a nagyobb súly miatt. Árakat nehéz mondani, de, hogy nehogy kellemetlen meglepetések érjék a túraboltba be­térőt (fejlámpát már tényleg csak ott kapni), egy egyszerűbb LED- es fejlámpa 1000 korona körül kezdődik, a hagyományos izzós, vagy tisztán halogénes kb. 1500 koronától indul, a kombinált fej­lámpákért pedig akár 2000-2500 koronát is elkérnek, (h-man) Túrázzon az új szóval 15 Túrázáskor olyan hordozható főzőre van szükségünk, amely kis helyet foglal és gyorsan üzembe helyezhető Nem mindegy, mivel főzünk Mindnyájunk gyermekko­rából kellemes emlékek az esti tábortűz melletti sza­lonnasütések. Egy túra fo­lyamán azonban ritkán szokás tüzet rakni főzés céljából, hiszen egy több­napos túrán nincs is idő megállni tüzet rakni. Eset­leg csak este. ISMERTETÉS Ezen kívül a tűzrakás hosszadal­mas, bekormozza az edényt, kicsi a hatásfoka és fafüggő. Védett terü­leteken ráadásul tilos tüzet rakni, márpedig Szlovákia hegyeinek ja­va védett terület, sőt nemzeti park. Túrázáskor tehát valamilyen hor­dozható főzőre van szükségünk. Olyan főzőeszközre, amely kis he­lyet foglal, elenyésző a súlya, nem időjárásfüggő és gyorsan üzembe helyezhető. Ezt a célt szolgálják a gáz- és benzinfőzők. Régebben használtak még kockaszeszre működőket, de azok kicsiny hatás­fokuk miatt csak hosszadalmas ételmelegítésre alkalmasak, főzés­re egyáltalán nem. Gázfőzők A tüzelőanyag cseppfolyósított propán-bután keverék (70/30, 80/20 arányban), amelyet kis pa­lackokból nyer a főző. Előnyei: könnyű és kis méretű; aránylag olcsó (900-1300 Sk az átlagár); gyorsan üzembe helyez­hető; a láng intenzitása könnyen szabályozható; a gáz tisztán ég el, nem kormoz; a palackokhoz na­gyon sok országban hozzá lehet jutni; a palackok különböző mé­retekben kaphatóak (a legelter­jedtebbek 100, 210, 250 és 500g). Hátránya, hogy a kevésbé civili­zált országokban problémás lehet a palackok beszerzése, repülőgé­pen gázpalackot szállítani tilos. A gyártók saját palackokat is gyár­tanak, és természetesen csak a sa­ját terméküket ajánlják felhasz­nálni a főzőikhez. Az igazság az, hogy a palackok egymás közt álta­lában kompatibilisek, de nem mindig. Ezért nem árt használat előtt (vásárláskor) kipróbálni. A palackon és a főzőn látszatra megegyező menet még nem ga­rantálja, hogy a főző ki tudja nyit­ni a palack szelepét. A főző a palackhoz három mó­don csadakozhat: menettel vagy bajonettel (Camping Gaz), a fel- szúrós módszert már nem használ­ják (a legendás Bluettek). A leggya­koribb csatíakozás a menetes (Co­leman, Var, Primus, Markill...) melynél a főzőt közvetíenül a pa­lackra kell rácsavami. A palack egyben talapzatként is szolgál. A harmadik esetben a palackot egy cső köti össze a főzővei, amely saját lábakon áll. Ez sokkal ritkább. Előnye a nagyobb stabilitás, hátrá­nya a nagyobb súly és a helyigény. A gázfogyasztás egyenes arány­ban van a teljesítménnyel (a gáz- fúvóka csövének belső átmérőjé­vel). Nagyobb átmérő = nagyobb teljesítmény = nagyobb gázfo­gyasztás és fordítva. A teljesít­ménytől függ persze a főzés gyor­sasága is. A nagyobb teljesítményű főző rövidebb ideig működik egy palackkal, de több ételt főzünk meg rajta. A teljesítmény attól is függ, hogy mennyi gáz van a pa­lackban. Egy félig üres palackkal lassabban megy a főzés, hiszen már kisebb benne a nyomás. A nyomást és így a teljesítményt be­folyásolja a hőmérséklet is. A pa­lack főzés közben folyamatosan hűlik, mert a cseppfolyós gáz elég. Havon történő főzéskor, hidegben a palackot szigetelni kell a földtől és érdemes a főzés előtt melegen tartani, pl. a hálózsákban. A választásnál fontos figyelem­be venni a főző edénytartó fejé­nek átmérőjét. Ettől függ, hogy mekkora edényt tudunk használ­ni. Egy kis rózsájú főző nem tudja felhevíteni egy nagy edény (pl. 2 1) egész alját, csak pontszerűen melegíti, és az edény is könnyen lefordul a kisméretű tartófejről. A nagyrózsájú főző lángja meg az oldalát mardossa egy kis edény­nek (pl.: bögre), és a főzésnek így kicsi a hatásfoka. A teljesítményre Milyen főzőt válasszunk? Nyárra egy tea vagy egy zacskós leves megfőzéséhez elég a főzők többsége. Extrémebb körülmények közé készülve azonban nem árt alaposan megnézni a főző teljesítményét. Csak egy nagy teljesít­ményű főzőt nem nyom el a szél, és alacsony külső hőmérséklet ese­tén sem kell negyed órát várnunk gőzölgő teánkra. Egy kis teljesít­ményű főzővei (1000-2000 W) és félig üres gázpalackkal lehet, hogy a legnagyobb igyekezetünk ellenére sem fog felforrni a vizünk. Hasz­náljuk tehát ki a főzőnk teljesítményét. Sokan a teljesítmény negye­dén főznek, abban a tudatban, hogy így takarékoskodnak a gázzal. Ezzel növelik a főzés idejét, és nem gazdaságosan használják ki az üzemanyagot. A határ, hogy a láng ne az edény oldalát mardossa. Ha fagypont körül, vagy alatti hőmérsékleten is szeretnénk főzni, havat olvasztani, akkor az egyetlen megoldás a benzinfőző marad, mert a gáz már közvetlen fagypont alatt is alig párolog, (csiz) Benzinfőző (Boros Ágnes illusztrációs felvétele) (a főzés gyorsaságára) hatással van még a szél. A szél oldalra fújja a főző lángját és komolyan csök­kenti a legjobb főző teljesítmé­nyét is. A főzés idejét - és így a gázfogyasztást is - lényegesen csökkenthetjük, ha valamilyen szélfogót használunk. Ezt egyes főzőkhöz készen lehet kapni, de vastag alufóliából könnyen hajto­gathatunk is. A szélárnyéknak az egész edényt és főzőt körbe kell vennie. A szabályozócsavarnál kell csak helyet kihagyni. Kényel­mes kiegészítő - de nélküle is tel­jes értékű egy főző, a piezzógyúj- tó (beépített szikraadó). Benzinfőzők A benzinfőzők nagy része úgyne­vezett „multi-fuel”, tehát nemcsak tiszta technikai benzint éget, ha­nem közönséges autóbenzint és a szelep kicserélése után akár petró­leumot, gázolajat is. A kisebb sze­lep használatos a jobb minőségű üzemanyagokra (benzin), a na­gyobb a petróleumra, gázolajra. Létezik már olyan főző is, amely szelepcsere nélkül is képes külön­böző üzemanyagok elégetésére. A szelepet rendszeresen tisztítani kell. A legkevesebb gond az öntisz­tító szelepekkel van, ezeknél elég megrázni a főzőt. Ha nem öntisztí­tó szelepes főzőnk van, akkor hord­juk mindig magunknál a szétszere­léséhez való kulcsot ill. a tisztítód­rótot. A főző további fontos része a pumpa az üzemanyag megfelelő nyomásának eléréséhez. Ellenőriz­zük rendszeresen a tömítését! Előnyei: nagyobb teljesítmény (nagy hidegben és magas tenger­szint feletti magasságon is) és az üzemanyag elérhetősége (benzin, petróleum, gázolaj...). Hátránya: a nagyobb súly, a magas ár (kb. 3000 koron), lassabban helyezhető üzembe és komplikáltabb. A bein­dítása némi gyakorlatot igényel. Ezért inkább hosszabb utakon, több emberre való főzéskor hasz­nálják, illetve télen, amikor havat kell olvasztani, víznyerés végett. A benzinfőzők tartálya is lehet független a főzőfejtől, illetve lehet vele egybeépített (pl. Coleman). A különálló tartály előnye, hogy szétcsatolás után egyszerűbb megtölteni a tartályt és kisebb he­lyet foglal rakodáskor. Hátránya a hosszabb üzembe helyezés. Hátrányként említettük még a benzinfőzőknél a használat előtti előmelegítést. A mai főzőknél azonban ez már nem tart tovább 1-2 percnél, és a láng szabályozá­sa is sokkal finomabb már, mint régi társaiknál, (hgymn) Gázfőző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents