Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-06 / 206. szám, hétfő

* 12 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 6. Egy vírus 7 másodperc alatt megsemmisítheti minden adatát.^ és Biztonságos Internet csomagot INGYEN! > vfrusmegelözéa: AVG Anti-Virus Professional, Nextra Mailbox Antivirus > kettős védelem spam ellen: Nextra Mailbox Antlspam, Spamlhllator Antlapam > SpyBot - Search & Destroy kémprogramok kimutatása és eltávolítása > négy biztonsági szintű Nextra ADSUnk Firewall Mindig valami nextra. Hotline: 02/ 58 228 228 www.nextra.sk Málta a kikötőinek, fontos stratégiai helyzetének köszönheti jelentőségét A Hagar Qim útvesztőiben (Képarchívum) Tudta-e, hogy Máltán mint­egy 190 ezer személyautó található, azaz ezer lakosra kb. 540 kocsi jut. Az úthá­lózat hossza mintegy 1200 km, a külföldiek számára azonban nem könnyű a közlekedés: brit szokás szerint az út bal oldalán kell vezetni, az utak általá­ban igen rossz állapotban vannak, ráadásul jelzőtáb­lákat is csak ritkán látni. ÖSSZEFOGLALÓ A munkaerő 33%-a az iparban - elsősorban az élelmiszergyártás és a grafitipar területén 1,7%-a mezőgazdaságban, 65,2%-a pedig a szolgáltató szektorban dolgozik. Ez utóbbi fő bevételi forrását a tu­rizmus adja. Az ország a kisebb dombokkal szabdalt Málta szige­téből, valamint néhány kisebb, ko­pár szigetből áll. A hivatalos nyelv a máltai és az angol. A máltai a sémi nyelvcsalád tagjaként az arab roko­na, a századok során azonban számtalan olasz és angol szó keve­redett a nyelvbe. A lakosság 91%-a római katolikus. Michelangelo Merisi da Cara­vaggio (1583-1610) 1606-ban rö­vid ideig Máltán tartózkodott. A megrendelésre készített, Keresz­telő Szent János lefejezése című festményét - mely a vallettai Szent János-társkatedrális Oratóriumá­ban látható - ma az ország legérté­kesebb kincseként tartják számon. A festmény méretei (520x321 cm) egyedülállóak Caravaggio munkás­ságában, ráadásul ez az egyetlen műve, melyet aláírt: szignóját a mártír fejéből szivárgó vérrel ka- nyarította alá. A képből áradó puri­tán drámaiság, a színek ereje, a mozgás és mozdulatlanság, a féle­lem és áhítat összhangja Caravag­gio művét a festészet történetének egyik legfontosabb munkájává avatja. A sziget első püspökéről elneve­zett csodálatos Szent Publius- templom előtt húzódó Hombárok tere minden bizonnyal Málta leg­nagyobb közterének számít. A macskaköves Hombárok tere a 17. században épült mély gabonarak­tárairól kapta a nevét, melyeket még néhány évtizeddel ezelőtt is erre a célra használtak. A tér ma elsősorban vallási és politikai ren­dezvények helyszíneként szolgál, így valószínűleg minden máltai megfordult már itt. A politikai pár­Déli pihenő a kikötőben tokát mindig nagy büszkeség tölti el, ha sikerül megtölteniük ezt a ha­talmas térséget támogatóikkal. Dun Gorg Preca (1880-1962) a katolikus Málta egyik legfontosabb történelmi személyisége. 1907-ben alapította meg a Keresztény Tan Társaságát, mely azzal a céllal jött létre, hogy ápolja a vallási hagyo­mányokat és a hitbéli tudást a nép körében is elterjessze. Preca cso­portokat szervezett, melyekben mindenféle társadalmi rétegből származó, jól képzett és egyedülál­ló férfiak és nők vettek részt, kizá­rólag e keresztényi missziónak szentelve az életüket. A Társaság egész Máltán ismertté vált, és ma már számos külföldi országban is jelen van. Dun Gorg Preca szent­életű jámborságát ma minden mál­tai tanúsítja, és sokan még ma is emlékeznek arra az ékesszólásra és hitbéli meggyőződésre, amely an­nak idején a templomokban és a nyilvános tereken összegyűlt széles tömegekhez szóló beszédeit jelle­mezte. Dun Gorg Precát 2001-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta. A legtöbb máltai szívéhez közel állnak a népdalok. Vannak nép­szerű énekeseink (máltaiul „ghan- nejja”-nak nevezik őket), de az egy­szerű emberek is gyakran öntik dalba örömüket és bánatukat, oly­kor társaságba verődve, vagy a kü­lönböző ünnepek alkalmával. Az egyik legismertebb dalformát mál­taiul „ghana tal-fatt”-nak hívják, ezek rendszerint valami tragikus vagy fájdalmas történetet mesél­nek el. Másik gyakori forma a „gha­na spirtu pront”, mely egyfajta köl­tői verseny: a dalt ott helyben kell szereznie az előadónak, s a másik énekesnek azonnal válaszolnia kell rá egy új strófával. Jellegzetesen máltai étel a Bigilla (Babpástétom). Ezt a könnyen el­készíthető ételt a helyiek rendsze­rint télen fogyasztják. Régebben az utcán is árulták, ma már azonban inkább csak éttermekben kapható. A nagy szemű, száraz babot két na­pig áztatjuk, egészen addig, míg meg nem puhul. A babot ezután forró vízben, lassú tűzön megfőz­zük, a vizet leszűrve apróra törjük, majd olívaolajjal, petrezselyemmel és fokhagymával ízesítjük. A bigilla magában és előételként is kitűnő. A Málta déli részén álló Hagar Qim lenyűgöző megalitikus temp­lomegyüttese a Kr. e. 2400-2000 körüli időkből származik. 1839- ben találták meg, és a régészek az­óta is nagy érdeklődést tanúsítanak iránta. Egy oszlopos és két táblás oltára van, az építéséhez használt egyik kőoszlop pedig nem keve­sebb műit húsz tonnát nyom és mintegy hét méter magas. Hagar Qimet a közelben fekvő Mnajdra templomegyüttessel és Málta más őskori szentélyeivel együtt a világ legrégibb kőépületei között tartják számon. Napóleon veresége után Málta a brit gyarmatbirodalom része lett. Több mint másfél évszázadon át Málta a kikötőinek, fontos stratégi­ai helyzetének, valamint az ott állo­másozó brit tengeri flottának kö­szönhette jelentőségét, majd fontos szerepet játszott a második vüág- háborúban. A huszadik század leg­fontosabb politikai célkitűzése, a Londontól való elszakadás végül 1964. szeptember 21-én, a kiváló államférfi, George Borg Olivier mi­niszterelnöksége idején valósult meg, mikor a sziget teljes önállósá­got nyert Nagy-Britanniától. A füg­getlenség kikiáltásának ünnepén szinte egész Málta ott tolongott Florianában. Tíz évvel később Mál­tán kikiáltották a köztársaságot. (Népszabadság nyomán) U» 1891 UP 1900

Next

/
Thumbnails
Contents