Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-04 / 205. szám, szombat
28 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 4. KÜLDJÖN EGY KÉPET! Mag Anna Borbála vagyok, 2004. március 19-én születtem Füleken. A vágsellyei Forro Laura 2003. október 24-én született. A terhességtől függetlenül jelentkező tejcsorgás Életveszélyes is lehet TÁJÉKOZTATÓ A tejelválasztás kialakulása az emlőkben többlépéses folyamat. Terhesség során, illetve azt követően élettaninak tekintjük a tej termelődését az emlőkben, az ettől eltérő állapotokban jelentkező tejcsorgás azonban gyakorlatilag minden esetben kórosnak tekintendő. Az emlőbimbóból történő váladékozás (ne nevezzük feltétlenül tejcsorgásnak, előfordulhat, hogy gyulladásos vagy egyéb váladék ürül a tejcsatornákon keresztül) előfordulhat spontán vagy csak a bimbó préselésére jelentkezhet, lehet egy-, illetve kétoldali. Minden esetben mielőbbi szakorvosi vizsgálat indokolt. Az emlőből tapasztalható, többnyire szimmetrikus tejszerű váladékozás esetén vérből végzett hormonvizsgálat segítségével az esetleges hormonális ok felismerhető. A leggyakoribb hormonális eltérés az agyalapi mirigyben termelt tejelválasztást serkentő hormon, a prolaktin szintjének megemelkedése. Ennek oka lehet bizonyos gyógyszerek alkalmazása, a központi idegrendszer egyes betegségei, illetve az agyalapi mirigy megfelelő területének jóindulatú daganata. Ez utóbbi daganat esetén a prolaktinszint többnyire a normális érték szintjét nagyságrendekkel meghaladhatja. Az emlőből terhességtől függetlenül tapasztalható váladékozás, tejszerű váladék ürülése tehát banális gyulladásnak, de súlyos, az életet veszélyeztető vagy komoly követ' kezményekkel járó daganatos megbetegedésnek is következménye lehet. (MTI) Ha bárki olyan génekkel születik, melyek hajlamosítanak a szívinfarktusra, annak különösen ajánlott a torna Ne féljünk a genetikától! Amint azt múlt heti számunkban jeleztük, dr. Czeizel Endre sorozatának befejezése után neves hazai szakemberek térképezik fel, mi a helyzet Szlovákiában a genetika terén. E fontos kérdésről dr. Kádasi Lajossal, a SZTA Molekuláris Fiziológiai és Genetikai Intézete Genetikai Laboratóriumának vezetőjével, a Szlovák Orvosgenetikai Társaság elnökével és dr. Kovács László gyermekgyógyász professzorral, a Komensky Egyetem Gyermekklinikájának főorvosával beszélgettünk. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Abban valamennyien egyetértünk, hogy a genetika száz év alatt akkorát fejlődött, mint a fizika vagy a matematika kétezer alatt. Kádasi Lajos: - Valóban így van. Mendel 150 éve, 1866-ban Dr. Kádasi Lajos genetikus publikálta híres törvényeit. Igaz, hogy negyven évig nem vettek róla tudomást, mert nem értették meg, de 1902-ben újra felfedezték. Abban az évben egy angol orvos bebizonyította, hogy e törvények nemcsak a Mendel által vizsgált borsóra, hanem az emberre is érvényesek. A DNS szerkezetét mindössze ötven éve, 1953-ban fedezték fel, és szinte hihetetlen, de 2003-re már sikerült teljes egészében feltérképezni az emberi genómot. Ez fantasztikus dolog! Meggyőződésem, hogy hamarosan eljön az idő, amikor az életnek nem lesz olyan területe, amelyre a genetika valamilyen módon ne hatna. Készült arról hiteles felmérés, hogy milyen gyakran fordulnak elő genetikai rendellenességek és betegségek? Kádasi Lajos: - Ez olyan téma, amelyről sok tévhit él a köztudatban. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy minden betegség valamilyen mértékben öröklött, vagyis a DNS szerkezetével függ össze. Ez széles skála, amelynek az egyik végén a DNS változásából vagy hibájából eredő betegségek vannak, a másikon pedig az olyan kórképek, mint például a lábtörés, amelyet ugyan senki sem tart genetikai rendellenességnek, ám ha egy kissé jobban szemügyre vesszük a dolgot, elmondhatjuk: ahhoz, hogy valakinek eltörhessen a lába, lábának kell lennie, ez viszont már genetikailag meghatározott. Például a kígyónak soha nem lesz lábtörése, egyszerűen azért, mert nincs lába. Természetesen ez így túlságosan le van egyszerűsítve, pedig nem ilyen egyszerű a dolog. Ugyanis van, akinek csak súlyos baleset során törik el a lába, van, akinek elég egy enyhe ütés. Ez attól függ, milyen a csontjának a szerkezete, amit végső soron szintén a gének határoznak meg. A gyógyulás is a génektől függ: van, akinek gyorsabban, van, akinek lassabban forr össze a sebe. Elmondható azonban, hogy az újszülöttek 5-6%-ának olyan DNS- rendellenessége van, amely élete folyamán súlyos betegséget fog okozni. Ezzel kapcsolatban azt is el kell mondani, hogy mindnyájunk kb. 35 000 pár génje közül legalább 3-4 gén egyik kópiája sérült. Szerencse, hogy az esetek túlnyomó részében az „egészséges” kópia el tudja látni a feladatot, és nem leszünk betegek. Genetikailag rokon (vagy népiesen „vérrokon”, pl. unokatestvér) egyének házassága esetén azonban nagyobb a veszély, hogy az utód mindkét szülőjétől a sérült kópiát örökli és megbetegszik. Magyarán: minden attól függ, hogy ki milyen génállománnyal jün a világra. Ha történetesen hibással, akkor nincs segítség? Kovács László: - Ez azért így fatalizmussal lenne határos. Tény, hogy vannak olyan genetikai betegségek, mint pl. a Down-kór, amelynek lefolyásán mostani tudásunk alapján csak kicsit tudunk változtatni. Ugyanakkor léteznek másfajta genetikailag befolyásolt betegségek is, s ezek vannak többségben, amelyek megfelelő hozzáállás mellett megelőzhetőek. Vegyük például a szívinfarktust. Ha Dr. Kovács László gyermekorvos bárki olyan génekkel születik, melyek hajlamosítanak a szívinfarktusra (erre utalhat például az is, ha a rokonságából már valakinek volt hasonló problémája), akkor a megelőzés érdekében számára különösen ajánlott a több torna, testmozgás, valamint a zsíros ételek kerülése. Persze nem elég csak felismerni a genetikai meghatározottságot, hanem azt az egyénnek el is kell fogadnia és aszerint kell élnie, cselekednie. Ebben a vonatkozásban megemlíthetnénk például a Kennedy családot. Talán sokan emlékeznek, hogy a volt amerikai elnök fia (a „kis John”) néhány éve végzetes repülőszerc t- csétlenséget szenvedett. A vizsgálatok kimutatták, hogy családjukban egy érdekes genetikai változás öröklődik generációról generációra. A DNS kód apró, mindössze „egy betűnyi” eltéréséről van szó a dopamin gén szerkezetében, amelynek következtében csökken az érintett egyének veszélyérzete, ők egyszerűen nem ismerik fel vagy lebecsülik a veszélyt. Feltételezhető, hogy ez a tény is közrejátszott az említett balesetben. De ha az érintett egyének tudnának erről, s ezt a tényt valóban tudatosítanák is, akkor megfelelő elővigyázatos sággal sok baleset lenne elkerülhe tő. Ezt csak példaként említettem alátámasztandó, hogy felelős hozzáállással sok más, többé vagy kevésbé genetikailag meghatározott betegség is megelőzhető lehet, s e körbe so Tolhatunk olyan gyakori kórokat, mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Tudni kell, hogy milyen betegségre hajlamos az ember... Kádasi Lajos: Ez tényleg így van. De szeretnék még visszatérni a fatalizmushoz és a genetikai de termináltsághoz. Sokan szégyellik, ha valamilyen ge netikai hibát, rend ellenességet fe deznek fel a családjukban Az egyik oldalon vannak azok a geneti kai rendellenességek, amelyekkel jelenleg még nem tudunk mit kezdeni, a másik oldalon pedig azok, melyek jelentős része kivédhető. A genedkai rendellenségek megelőzésének és gyógyításának ez a lényege. A genetikai információ ugyanis nem valamiféle légüres térben létezik, hanem konkrét környezetben, s hat rá az ember egész génkörnyezete, valamint a külső környezet, például a táplálkozás. Vegyük például a skorbutot, amelyet a C-vitamin hiánya okoz. Mindenki azt mondja, hogy nem örökletes rendellenesség. Csakhogy például a patkány nem kap skorbutot, de nem azért, mert mindig elég C-vitamint fogyaszt, hanem mert a patkánynak megvan még az a génje, amelynek köszönhetően a szervezete képes C-vitamint termelni. Az embernél ez a gén valamikor a fejlődés során inaktívvá vált, mintegy „elveszett”. Amikor ez bekövetkezett, akkor még régvolt őseink annyi C-vitamint fogyasztottak, hogy ez nem okozott számukra problémát. Tulajdonképpen normális körülmények között ma sem betegszik meg senki skorbutban, mert a táplálékkal elegendő C- vitamin jut a szervezetbe. De szélsőséges körülmények között, például hosszú hajóuta- kon, ahol nem volt elegendő a C-vitamin- felvétel, megjelent a skorbut. (kovács) Minden terhesnek elvégzi- e a folsavmennyiség meghatározásához szükséges genetikai vizsgálatot? - többek között erről lesz szó a beszélgetés jövő heti részében. egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469
