Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-29 / 225. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 29. Dunaszerdahelyen hamarosan bemutatkozik a Csépi Zsuzsanna vezette új városi bábegyüttes 28 Szülőföldünk________________________________________ Színen Aranykert Aranykertje Dunaszerdahely. Rövidesen, várhatóan még novemberben megtartja bemutatkozó előadását a városi művelődési központban (vmk) az Aranykert bábegyüttes. P. VONYIK ERZSÉBET A számtalan szakmai elismerésben részesült Csépi Zsuzsa vezetésével működő bábcsoport április elején alakult a városi önkormányzat anyagi támogatásával. A felnőttekből álló társulat a város- vezetés reményei szerint egy, a régióban tájoló félhivatásos bábszínház csíráját képezhetné. A vmk első félévi munkáját ösz- szegző kimutatásban - amelyet szeptemberi ülésén vett tudomásul és hagyott jóvá a városi képviselő-testület - is szerepelt az Aranykert tevékenysége, hiszen a pedagógusokból, óvónőkből álló felnőtt bábcsoport rendszeresen próbál a vmk alagsori helyiségében. A vmk igazgatónője, Ibolya Ildikó által össszeállított beszámoló megtárgyalásakor Pázmány Péter polgármester rámutatott: a távlati elképzelés az, hogy az Aranykert félhivatásos tájoló bábszínházként működne, amely előadásaival járná a csallóközi településeket. „Ha kialakul a színház arculata, repertoárja, állandósul a gárdája, és az Aranykert anyagilag is szilárd lábakon fog állni, elképzelhető, hogy idővel az itteni magyar közösség első hivatásos bábszínházává válik, amely a Csallóközön kívül Mátyusföld településeit is felkeresné’' mondta Pázmány. „A tájoló dunaszerdahelyi bábszínház létrehozása egyébként szerepelt a választási programunkban is” - fűzte hozzá a polgármester, aki a Magyar Koalíció Pártja színeiben indult a legutóbbi önkormányzati választásokon. A dunaszerdahelyi városi felnőtt bábegyüttes vezetője (pontosabban mindenese) Csépi Zsuzsa, aki egy személyben rendező, dramaturg, forgatókönyvíró és színpadberendező - hogy csak a legfontosabbakat soroljuk fel. „A műhelymunka már tavalytól folyik a vmk alagsori helyiségében. A bemutatkozásra az Aranykert című bábjátékkal készülünk. Az előadást Marcell Bélának a Csallóköz hiedelemvilágáról szóló könyve alapján állítottam ösz- sze, amelyben tájegységünk hagyományai és régi történetek elevenednek meg a színpadon” - árulta el Csépi Zsuzsa, a többit azonban meglepetésnek szánja. Nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek a bábos történetek révén játékos formában ismerjék meg régiójuk néphagyományait, szokásait, mondavilágát. Ezt kétféleképpen szeretnék elérni: egyrészt a dunaszerdahelyi vmk-ban tartandó előadásokra kívánják becsábítaniVa közönséget, másrészt pedig a társulat útrakel, hogy a produkciók eljussanak a községekbe. A rendező elképzelése szerint az Aranykert bemutató előadása csak az első részét képezné a tájegységről szóló trilógiának, amelynek folytatása a Duna aranya, valamint a Csallóközi királyné című két produkció lenne. A bábegyüttes névadásakor is a csallóközi hagyományokhoz nyúltak vissza, hiszen a vidéket egykoron Tündérkertnek hívták. A bábegyüttes évente két egyórás darabot szeretne betanulni és bemutatni, emellett stúdió-előadásokat is tervez, amelyek a dunaszerdahelyi művelődési ház alagsori helyiségében bemutathatok, hiszen itt mintegy száz néző elfér. Csépi Zsuzsa elárulta, az Aranykert felnőtt bábcsoport már tulajdonképpen augusztus végén megtartotta a premiert, méghozzá Budapesten. Az ottani vendég- szerepléskor A bátor süni című népmesét újították fel, és első nyilvános fellépésükkel nagy sikert arattak. Bíznak abban, hogy ezt hazai pályán újabbak követik. Örvendetes egyébként, hogy az Aranykert megalakulásával immár két bábegyüttese is van Dunaszerdahelynek, hiszen több mint egy éve működik a vmk-ban a Makky Márta vezette bábcsoport, amelynek tagjai - az Aranykerttől eltérően - gyermekek. „Elképzelhető, az itteni magyarság első hivatásos bábszínházává válik.” A helyi képviselő-testület a város költségvetését értékelte és részben módosította is az első félév tükrében Dunaszerdahelyen pozitív az egyenleg JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Szeptember 14-én tartotta 14. ülését a városi képviselő-testület, melyen értékelték a költségvetés félévi alakulását, és - javarészt a kiadásokra vonatkozóan - módosították a büdzsét. A telekeladásokból és adókból többletbevételre tettek szert, valamint sikeresen pályáztak Sikabony városrész csatornahálózatának kiépítésére és a sportstadion felújítására. Utóbbit az oktatási minisztérium 150 ezer koronával támogatta. Javasolták és egyhangúlag elfogadták a költségvetés módosításait, amelyek szerint növelték a reprezentációs kiadásokra, béralapokra, közhasznú munkákra, kultúrára és sportszervezetekre elkülönített összegeket. Új szükséglakások kialakítására és a már meglévő háromszobás lakások két kisebb lakássá való átalakítására kétmillió koronával többet, azaz összesen 6,2 millió koronát fordítottak. Csökkentették a Galántai úti kereszteződésre elkülönített összeget, mert a megyével közös befektetéssel számolnak. A város Észak-lakótelepén új templomot terveznek (erről lásd keretes írásunkat ezen az oldalon - a szerk. megj.), ezért a katolikus egyháznak egymillió koronával növelték a támogatását. A képviselő-testületi ülésen a költségvetés módosításán kívül további telekeladásokról szóló határozatokról és prémiumok (jutalmak) odaítéléséről szavaztak a jelen lévő képviselők, valamint ipari parkká nyilvánítottak egy ollétejedi területet. Új katolikus templom építését tervezik az Észak-lakótelepen Dunaszerdahely. A város Észak-lakótelepén új templomot terveznek, ezért a katolikus egyháznak egymillió koronával növelték a támogatását a legutóbbi képviselő-testületi ülésen. Az ez évi kétmillió koronás költségvetés a templom terveinek elkészítését fedezi, az alapok elkezdéséhez szükséges összeggel jövőre foglalkoznak majd. A tizennyolcezer katolikus hívőt számláló város jelenleg egyetlen temploma pódafai, balázsfai és hegyétei hívők lelki szolgálatát is ellátja. „A lakótelepek kiépülésekor csak bevásárló- és szórakoztató központokat hoztak létre az ott lakók szolgálatára, Istent kiszorították. Miért ne vinnénk oda a lelki életet és a kultúrát is egyben?” - mondta Kiss Róbert, Dunaszerdahely esperesplébánosa. Az új templom gondolatát a rendszerváltás után Morovics István akkori esperesplébános vetette fel, és 1990-ben II. János Pál pápa szlovákiai látogatásakor meg is szentelte az alapkövét. A templom felépítése azonban csak mostanra vált reálissá. Idén remélhetőleg megszületnek a tervrajzok is, amelyek elkészítésével a világhírű építészt, Makovecz Imrét bízták meg. A közepes méretű templom az Észak II. lakótelepen a zeneiskola mellett áll majd. A területet a város ajándékozta az egyháznak cserébe az egykor elkobzott területekért. Az építkezést a város további támogatásából, a hívek adományaiból, alapítványok és szponzorok segítségével képzelik el. Jelenleg folynak a tárgyalások a nagy- szombati érsekséggel, és még hátravan a szükséges engedélyek beszerzése is, tudtuk meg Kiss Róberttól, (jóm) Tizenhétmillió korona kellene a munkálatokhoz Megújul a lévai zsinagóga? FORGÁCS MIKLÓS Léva. A vár közelében található, a 19. század közepén épült zsinagóga magán viseli az eltelt százötven viharos esztendő minden nyomát. Mint vadromantikus hangulatot idéző rom szuggesztív látvány, a városkép részeként viszont elkeserítő az állapota. A második világháború után elárvult épület a szocializmus idején bútorraktárként szolgált és ment lassan tönkre. A rendszerváltás után elhagyatottan romlottak tovább falai, lemállott a megmaradt vakolat, és a tetőszerkezet is aggasztó állapotba került. Az utóbbi néhány évben néha „föléled” az épület: amatőr színészek nyüzsögnek benne, zsidó vallásos énekek vagy fülbemászó klezmerzene törik meg a csendjét. Legutóbb Iveta Jurcová rendezésében a már félprofinak számító lévai Póton Színház itt tartotta meg az újbányai születésű fiatal drámaíró, Michal Dytte Alkony Belissa két szava... - Eva Luna története” című költői színművének ősbemutatóját. Felvetődik a kérdés, meddig kell még várnia a zsinagógának, hogy Csipkerózsika-álmából végleg felébredjen? Felújításra kerül-e a közeljövőben az épület? Stefan Misák, a város polgármestere bizakodik, hiszen a felújítási tervek már idén március óta készen állnak, akárcsak a pályázatok. „A költségek megközelítőleg tizenhétmillió koronára rúgnak - mondta a polgármester. - A zsinagógát egy több- funkciós, leginkább kulturális célokra alkalmas befogadóteremként tudjuk elképzelni. Ehhez azonban szociális helyiségekre, öltözőkre és más beruházásokra van szükség.” A helyi zsidó hitközség hosszú időre a város rendelkezésére bocsátotta a szintén az ő tulajdonukban lévő szomszédos telket, s így az épülethez toldhatók a szükséges helyiségek. „Léva városa a költségek tíz százalékát tudja előteremteni, a maradék kilencven százalékot az Európai Unió strukturális alapjaiból pályázati úton akarjuk megszerezni - a műemlékek felújítására elkülönített pénzből. A kulturális minisztérium a tetőszer- kezet helyreállítására 500 ezer koronát adott, de sajnos, ez a támogatás köszönőviszonyban sincsen a szükséges összeggel. Megpróbáljuk elérni, hogy ezt a pénzt az ablakkeretek cseréjére fordíthassuk. Úgy gondolom, jól kidolgozott pályázati terveket adtunk le a minisztériumnak, most már csak a szakbizottságok és Brüsszel válaszát várjuk. Előzetes vélemények szerint 2004 végére várható a döntés. Mint vadromantikus hangulatot idéző rom szuggesztív látvány, a városkép részeként viszont elkeserítő az állapota (Zoller Viktória felvétele) Tokodi Lajos halasi csipkéből vert községeimért adományozott szülőfalujának, amelynek - mert szüleivel együtt kitelepítették - csak egyéves koráig volt a lakója A helybéli iskolások vitték a szüreti koszorút (Vas Gyula felvétele) Búcsi Szüreti Ünnepély - tizenhetedszer V. KRASZNICA MELITTA Búcs. Az egykori hagyományok felelevenítése óta már 17. alkalommal rendeztek szüreti ünnepséget Búcson. A szeptember harmadik hétvégéjén tartott ünnepély ezúttal a Csemadok megalakulásának 55. évfordulója jegyében zajlott. A helyi Csemadok éneklőcsoportjának közreműködése mellett megkoszorúzták a Csemadok-emlék- táblát, majd a vidám menet énekszóval, tánccal vonult a sportpályára. Elől léptettek a lovasok, majd a népviseletbe öltözött óvodások, iskolások következtek. Látványos volt a Sissy mazsorett- csoport menetelése, a Kesztölci Pávakör és a helybéli éneklőcsoport tagjai népdalokat énekeltek, a Megyer néptáncegyüttes táncosai pedig meg-megálltak, hogy zenészeik által kísérve táncra perdüljenek. A sportpálya előtt a „kisbíró” kihirdette, hogy ezennel kezdetét veszi a szüret. Úgy tűnik azonban, többen nem vártak eddig, hiszen a felállított sátraknál már jófajta murcit kínáltak. A kultúrműsor keretében a már említett csoportokon kívül fellépett a Pepes cigányzenekar, a Horgony Színpad és Maksa Zoltán humorista. A gyerekeket gumivár és arcfestő várta, de megismerkedhettek az üvegfestés fortélyaival is. „Régebben úgy tartották, Búcson kétszer annyi a pince, mint a lakóház. Minden családnak volt ugyanis a szőlőhegyen és a háza mellett is egy-egy pincéje. Ma is kevés az olyan család, amelyiknek ne lenne szőlője” - mondta Szigeti János polgármester. A hagyomány tehát kötelezi az itt élőket. A szüreti ünnepély kapcsán egy szép ajándékkal is gazdagodott a búcsi közösség: Tokodi Lajos halasi csipkéből vert községeimért adományozott szülőfalujának, amelynek mindössze egyéves koráig lehetett lakója. Családja az utolsók között, a kitelepítések legutolsó napján volt kénytelen elhagyni szülőföldjét. Tokodi Lajos adományát a községházában helyezik majd el. „Régebben úgy tartották, Búcson kétszer annyi a pince, mint a lakóház.” SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: nyugatiregio@ujszo.com
