Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-29 / 225. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 29. Európai unió 11 Sok menekült abban bízik, hogy a nyugat-európai országokhoz képest Szlovákiában lazább az elbírálás Szlovákia egyre közkedveltebb Menekültek az egyik szlovákiai táborban (fotó: www.unhcr.sk ) Elhízott a gyermekek 12-16 százaléka Száműzik a brüsszeli iskolákból az édességet euro.hu Mióta Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz, egyre közkedveltebb állomásává válik a menekültek számára. Sokan egyelőre csak tranzitországként használják hazánkat, ám emelkedik azok száma is, akik szívesen telepednének le Szlovákiában. ÖSSZEÁLLÍTÁS Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a letelepedést kérvényezők száma az elmúlt tíz évben több mint százszorosára emelkedett, és a számuk évről évre jelentősen nő. Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának (UNHCR) szlovákiai képviselete felhívta a szlovák kormány figyelmét, hogy az év első hónapjaiban több mint kétszer annyi letelepedni szándékozó érkezett Szlovákiába, mint tavaly ilyenkor. A növekedés azért is figyelemre méltó, mert már tavaly is hasonló mértékben emelkedett a kérvényezők száma. Sok menekült abban bízik, hogy a nyugat-európai országokhoz képest Szlovákiában lazább elbírálásban lesz részük, és könnyebb lesz a letelepedés. A menekültek egy része azonban csak átmenetileg szeremé Szlovákiában tartózkodni, mivel a schengeni rendszerhez való csatlakozás után a mozgásterük egész Európára kiterjedne. Egyre több feladat kerül uniós hatáskörbe, így ma már közösségi szinten szabályozzák, ki számít menekültnek, és milyen elbírálásra számíthat az, aki hazájából valamely tagországba érkezik. A közös határőrség terve viszont aligha valósul meg, mivel a tagállamok jó része szuverén jogának tartja határai ellenőrzését. A legfrissebb felmérés azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben tavaly volt a legalacsonyabb a menekültek és menedékkérők száma. A18 százalékos csökkenés ellenére még mindig 17,1 millió emberről van szó, közülük Európa országaiban két és fél millióan tartózkodtak, 150 ezerrel kevesebben, mint 2002-ben. Az Európába érkezők jó része nem politikai, hanem gazdasági okokból próbál szerencsét a kontinensen. Az EU-ban egy-két éven belül összehangoltan működhet majd a rendszer, ehhez már csak néhány olyan uniós jogszabályt kell elfogadni, amely rendezi a menekültek integrálását, a legális bevándorlást és a határátlépéshez szükséges minimális összeg kérdését. A tamperei csúcson pontos útitervet készítettek a menekült- és bevándorlási ügyek uniós jogharmonizációjára. A nizzai szerződés 2000-ben eltörölte a tagállami vétót ezen a területen, és az uniós alkotmányban is lefektették a közösségi menekült- és bevándorlási politika alapelveit. Az elmúlt években uniós jogszabályban határozták meg, ki számít menekültnek vagy egyéb nemzetközi védelmet élvezőnek, azaz menedékesnek. Menekültstátusért a- zok folyamodhatnak, akiket hazájukban faji, vallási, nemzeti, politikai okokból üldöznek. Menedékesi státusért olyanok, akiknek élete hazájukban átmenetileg kerülhet veszélybe, vagy akiket adott időszakban üldöznek. Ilyenek voltak a szerbiai háború elől menekülők. Az ő státusukat a veszély elmúltával a tagállam megvonhatja, de hazatelepülésükhöz segítséget nyújt. Rögzítették azt is, müyen minimális ellátást kell biztosítani a szociális és egészségügyi, az anyagi javak vagy az oktatás területén. Ezzel próbálják elejét venni a legnagyobb kedvezményt nyújtó országokba irányuló menekültáradatnak. A tagországok abban is megállapodtak, hogy pénz helyett szolgáltatásokat, például ruhacsekket, élelmiszeije- gyet adnak a menekülteknek, mondván, a pénz az embercsempészekhez kerül. A munkaerőpiachoz való hozzáférést továbbra is a tagállamok szabályozzák, de nem tilthatják. A menekülteknek biztosítani kell azt is, hogy szabadon kijárhassanak a táborokból, sőt ott sem kell lakniuk, ha leadják lakcímüket és valaki finanszírozza szállásukat. A menekültek és a menedékesek kérelmük elbírálásáig szabadon mozoghatnak az ország területén, ha pedig megkapták a státust, akkor az EU egész területén is. Eddig 95 százalékban egységesítették, hogy milyen elvek alapján bírálják el a kérelmeket, mennyi ideig tarthat az eljárás, ki fellebbezhet. Meghatározták, hogy milyen alapon nevezhető biztonságosnak egy ország, de a listáról még vitáznak. Ha egy biztonságos országból érkezik valaki - üyen például Románia -, akkor már a határon visszafordítható. Rendezték a menedékkérők családjának jogait is, és ügyüket egységesen, egy országban kezelik. Megállapodtak, hogy melyik tagállamnak kell elbírálnia a kérelmet. Ha bizonyítható, hogy egy kérelmezőnek alkalma lett volna felvenni a kapcsolatot a menekültügyi hatóságokkal abban az országban, ahol belépett az EU-ba, akkor oda küldhető a menekült. De ha már legalább 3 hónapot eltöltött máshol, akkor azé az országé lesz a felelősség. Az Eurodac rendszerben a menekültek ujjlenyomatait tárolják, így kiderül, vettek-e már tőlük máshol ujjlenyomatot, azaz folyamodtak-e már menekültstátusért. Még folynak a tárgyalások, hogy az uniós határon belépőknek mennyi pénzük kell hogy legyen. A franciák 40-60 eurót javasoltak, de a magyarok szerint ez meghaladná az ukrajnai és szerbiai magyarok lehetőségeit. Szlovákiában jelenleg öt menekülttábor működik, amelyek a belügyminisztérium hatáskörébe tartoznak. Ezek a táborok Szlovákia különböző részein találhatóak: Adamov-Gbelyben, Nagyszarván, Brezová pod Bradlomban, Bősön és Medvén. A Nagykürtösi járásban, Apátújfalun 2003. márciusában nyitottak meg egy újabb tábort, amely 150 menekült befogadására alkalmas. Leggyakrabban Oroszországból, Indiából és Kínából érkeznek menekültstátuszért folyamodók, de jönnek Bangladesből, Pakisztánból, Örményországból és Iránból is. (-it) Száműzik a brüsszeli általános iskolákból az üdítőt és édességeket árusító automatákat - számolnak be a brüsszeli lapok. A jövő év januárjától egyetlen belga általános iskolában sem lehet majd olyan automatát találni, amelyből a tanulók üdítőt vagy édességeket vásárolhatnak. A gyermekek egészségének védelmében hozott döntést folyamatosan kiterjesztik a középiskolákra is. Az automatáÖSSZEÁLLÍTÁS Európa gazdag felében a finnek születéskor várható élettartama a legalacsonyabbak közt van. Egészségtelen életmódjuk csak részben magyarázza rövid életüket, az okok a történelemben gyökereznek. Kelet-Finnország lakossága közismerten beteges. Szív- és érrendszeri betegségek terén világelsők, és kiugró arányban szenvednek cukorbetegségben, szkizofréniában, valamint depresszióban is. Bár a csecsemőhalandóság Kelet-Finnor- szágban a világon az egyik legalacsonyabb, mire az emberek középkorúvá válnak, várható élettartamuk messze elmarad a többi európai ország lakosaiétól. Az ország keleti részén, különösen az orosz határ közeli Savó régióban lakók rövid életének titka régóta foglalkoztatja a tudósokat. A probléma megoldásában sokat segíthet az a már csaknem 20 éve tartó kutatás, amelynek célja a gének és az életmód hatásainak feltárása. Zsíros ételek, sok alkohol A kelet-finnországi Savó lakói körében az országos átlagnál hagyományosan jóval magasabb az infarktusban elhunytak aránya. A jelenségre kézenfekvő magyarázatnak tűnik a finnek közismerten zsíros, kalóriadús étrendje, amely a hideg északi télben szükségszerűen alakult ki. A magas zsírtartalmú tej még most is mindennapos az északi nép asztalán. Ugyancsak nem nevezhetők egészségesnek a finnek ivási szoká- si sem. Egy főre vetítve nem isznak kát csak azokban az intézményekben hagyják meg, amelyekben felnőttképzés folyik. A polgármesteri hivatal szakértője közölte: az intézkedést azok a statisztikai adatok tették szükségessé, amelyek szerint a gyermekek 12-16 százaléka elhízott, s ennek egyik oka a könnyen elérhető édességek és cukrozott üdítőitalok fogyasztása. A városi tanács döntése értelmében az automaták helyére vízkutakat állítanak. olyan sok alkoholt, mint a franciák vagy az olaszok, de amit isznak - rendszerint tömény italokat -, azt általában egy ültő helyükben fogyasztják el, és azzal a céllal, hogy lerészegedjenek. Az egészségtelen étkezési és ivási szokások azonban önmagukban nem magyarázzák, hogy a finnek a többi európai népcsoporthoz viszonyítva miért betegeskednek sokkal többet. Történelmi hagyaték A válasz a kelet-finnországiak történelmében és genetikai izoláltságában rejlik. Az oroszok és a svédek közé ékelődött Finnország u- ralmáért a két nagyhatalom századokon át háborúzott. A kelet-finnországiak ennek a konfliktusnak az áldozatai. A XVI. században Gusta- vus Vasa svéd király megparancsolta a finn ajkú családoknak, hogy az ország déli és nyugati részéből a rendkívül gyéren lakott keleti részeket is népesítsék be, ütközőzónát képezve az orosz birodalommal szemben. A történészek becslése szerint 40-60 család kelhetett útra Gustavus Vasa király parancsára. Az alig lakott térségben már ennyi ember is jelentős növekedést jelentett. Az elszigetelten élő keleti közösségen belül házasságok köttettek, gyermekek születtek. Néhány generáción belül a közösség genetikailag is belterjessé vált, és a homogenitás évszázadokig fenn is maradt, mivel kevesen költöztek a régióba. Szinte mindenki rokona mindenkinek, bár erről sokszor fogalmuk sincs, hiszen a rokonsági kapcsolat gyakran 6-7 generációra vezethető vissza, (ng-online) A menekültstátusért folyamodók száma Szlovákiában Ev Kérvények száma Elfogadott kérvények 1992 87 56 1993 96 39 1994 140 55 1995 359 68 1996 415 129 1997 645 65 1998 506 49 1999 1320 27 2000 1556 11 2001 8151 18 2002 9743 20 2003 10358 11 2004 első negyedéve 2531 0 Összesen 35907 548 (A bevándorlási hivatal adatai) Egy-két éven belül összehangoltan működhet majd a rendszer. Kiugró arányban szenvednek depresszióban is Miért élnek rövidebb ideig a kelet-finnországiak? CSALÁDTAGOK Portugália A több mint tízmillió lakosú ország 1986-ban vált az Európai Unió tagállamává. Bár gazdasága az Unión belül még mindig a leggyengébbek közé tartozik, az uniós csatlakozás jelentősen fellendítette az ország gazdaságát. Portugália a korai időkben egyfajta átjáróházként funkcionált. Először az i.e. 8-9. században a kelták tették be lábukat a területre. Őket a föníciaiak, a görögök és a karthágóiak követték. A rómaiak az i.e. 2. században jelentek meg a portugál anyaföldön. 712 a muszlimok éve volt. Sokan áttértek a muzulmán hitre, de aki nem, annak sem volt mitől félnie: jól élhetett némi adó fejében. A muzulmán korszak csúcspontja a 9-10. századra tehető. 300 év alatt komoly nyomot hagytak a portugál kultúrában és építészetben. 1037től azonban újra erőre kaptak a spanyolok, akik több fronton küzdöttek: beolvasztották Portugáliát birodalmukba, és a muszlimokat is sikeresen vették fel a harcot. Végül 1179-ben a pápa elismerte az önálló portugál királyságot. 1297-re érte el a királyság mai határait. Portugália virágkorát a nagy felfedezések idején a 15.-16. században élte. A portugál Vasco da Gama volt az első európai, aki 1498-ban eljutott Indiába, rengeteg gyarmatot hagyva maga után. A brazil gyarmat megszerzése viszont már nem az ő nevéhez fűződik, az Cabral érdeme. 1910-ben II. Manuel, egy igen demokratikus uralkodó került trónra: általános szavazójogot biztosított a férfiaknak és megadta a sztrájkjogot is. Ezért lett az ő neve által fémjelzett időszak „Első Köztársaságként” ismert. A turisták nagy megelégedésére a portugál ételek viszonylag olcsók és hatalmas adagokat tálalnak fel a vendéglőkben. Klasszikus ételeik a sardinhas assadas (grillezett szardínia), pastéis de bacalhau (halas tészta) és a caldo verde leves (burgonya és hússzeletek). A tengeri ételek, elsősorban a halak országszerte nagyon kedveltek. A kitűnő falatok jobban csúsznak, ha kortyolunk hozzá néhány pohár jó minőségű portugál bort is. (-it, nu.hu) Az új tagországokban fele annyi a szállodai szobaszám, mint Olaszországban Prága, Varsó különleges vonzerő euro.hu Az alacsonyabb árak és a kedvező utazási összeköttetés, valamint a bőséges idegenforgalmi ajánlat miatt az Unióhoz nemrégiben csatlakozott országok turizmusa fellendül a következő években. A német turistaszövetség megrendelésére készített tanulmány szerint a megfelelő számú szállodai férőhely és az ajánlatok nyugati reklámozásának hiánya viszont a fellendülés korlátozó tényezője. Az EU-hoz csatlakozott országokban a rövid ideig turistáskodó nyugatiak 70 százalékkal alacsonyabb árakat találhatnak, Pozsonyban az árszínvonal a frankfurtinak 49, Budapesten 71 százalékát teszi ki. Különleges vonzerőt fog gyakorolni a német turistákra a Keletitenger érintetlen partszakasza, vagy az olyan történelmi városok, mint Prága vagy Varsó. Bár a közúti összeköttetés az új EU-tagorszá- gokkal nincs kellőképpen kiépítve, a légi forgalom virágzik: középtávon Németországot az új tagországokkal 124 közvetlen légi járat fogja összekötni az olcsó légitársaságok jóvoltából. Idén télen a nyárhoz képest 34-ről 45-re növekszik a fapados összeköttetések száma, a SkyEurope szlovák, a Wizz Air magyar vagy az Air Polonia bővülése révén - közölték a tanulmány készítői. A frankfurti repülőtér forgalma is bővült a keleti turizmus révén: tavaly a csadakozott országokból 1,6 millió utas, az előző évihez képest 9,3 százalékkal több érkezett az említett országokból, miközben a frankfurti repülőtér utasforgalma 0,2 százalékkal visszaesett. A tíz csadakozott országban együttvéve fele annyi a szállodai szobaszám, mint Olaszországban, ami akadályozó tényezőt jelent. Lettországban például annyi a szobaszám, mint Luxembourgban. A turizmus növekedésének azonban ez végső soron nem akadálya, mivel az EU keled tagországaiban a legújabb adatok szerint a szállodák kihasználtsági mutatója mindössze 25-46 százalék között mozog. A tanulmány szerint nemcsak a német turisták, hanem a német idegenforgalmi ipar is új lehetőségekhez jut a keled országokból érkező turisták révén. Tavaly az új tagországokból 5 millió utas érkezett Németországba. A jövőt illetően Lengyelország, Magyarország és Szlovénia azonban nem kelhet nagy reményeket a német befogadó turizmusban, mivel ezen országokban nem Németország, hanem Horvátország vagy Törökország számít a kedvelt célpontnak.
