Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-29 / 225. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 29. Fókuszban: török eu-tagság 3 A török parlament elfogadta az új Btk.-t, elhárítva ezzel a csatlakozási tárgyalások megkezdésének akadályát Teljesülhetnek Ankara álmai Ankara. Hamarosan megkezdődhetnek az uniós csatlakozási tárgyalások Törökországgal. A várhatóan 10-15 évig tartó folyamat pontos dátumáról az Európai Unió állam- és kormányfői mondják ki a végső szót a decemberi csúcstalálkozón. ÖSSZEFOGLALÓNK Elfogadta a török parlament az új büntető törvénykönyvet, elhárítva ezzel a fő akadályt az EU- csatlakozási tárgyalások lehetséges megkezdésének útjából. A törvényhozás rendkívüli ülésén megszavazott módosítások erősítik a jogállamiságot és a véleménynyilvánítási szabadságot, az eddiginél jobban védik az emberi jogokat, ezen belül a nők jogait, szigorúbban büntetik a kínzást, a korrupciót, a nemi erőszakot, az ember- és kábítószer-kereskedelmet. Az új Btk.-ban végül is nem szerepel bűncselekményként a házasságtörés. (E cselekmény bűn- cselekménnyé nyilvánításának terve komoly válságot idézett elő Törökország és az Európai Unió viszonyában.) A török parlament ezen kívül elfogadta az új polgári peres rendtartást, valamint az igazságügyi reformot, amely előirányozza regionális fellebbviteli bíróságok felállítását. A büntetőjog reformjának elfogadását az Európai Bizottság előfeltételként támasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Az ankarai parlament határozata nyomán elhárult az akadály az elől, hogy Günter Verheugen bővítése biztos közzétegye október 6-án esedékes jelentését Törökország felkészültségéről. EU-illetékesek szerint a jelentés valószínűleg a tárgyalások megkezdését fogja majd ajánlani, de még hosszú évek eltelhetnek, amíg Törökország az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat. Az Európai Unió tagországai decemberi csúcstalálkozójukon döntenek arról, hogy kitűznek-e időpontot a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Törökországgal. Németországban ellenzéki politikusok hatáskörének túllépésével vádolják Günter Verheugen bővítési biztost, amiért kész tényként kezeli a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, és súlyos hibának tartják, hogy a politikus „idő előtt” megállapodott Ankarával, miszerint csakis teljes jogú tagságról folyhatnak a csatlakozási tárgyalások. Német keresztény- demokrata politikusok szerint Törökország nem európai ország, kulturális okokból nem válhat az EU tagjává. Hallani sem akarnak a török csatlakozási tárgyalásokról az osztrák szociáldemokraták sem. Parlamenti frakcióvezetőjük szerint kizárólag arról lehetne tárgyalni, hogy szó sem lehet a csatlakozásról. Egy friss felmérés szerint az osztrákok 76 százaléka ellenzi a tárgyalások megkezdését Ankarával. Jóllehet a házasságtörés bűncselekménnyé nyilvánítását a nemzetközi botrány nyomán levették a napirendről Ankarában, már annak puszta terve is jóvátehetetlennek tűnő kárt okozott Törökország külföldi megítélésében. Török kommentátorok és ellenzéki politikusok szerint az iszlám törvénykezést idéző elképzelés „bizalmi válságot” idézett elő, komoly kétségeket keltett Európában Törökország világi és európai jellegét illetően, s a török EU-tagságot ellenzők malmára hajtja a vizet. Michel Barnier francia külügyminiszter szerint népszavazáson kell dönteni Törökország EU-tagságáról Muzulmán tömb jön az Európai Unióba ÖSSZEFOGLALÓNK Párizs. Nem szabad hagyni, hogy Törökország EU-csatlakozásának kérdése vallási kérdésként vetődjön fel, jelentette ki Josep Bőrrel, az Európai Parlament szocialista elnöke. „Tizennégymillió muzulmán él Európában és egymilli- árd a világban, Európa nem fogható fel keresztény klubként”, nyilatkozta a Cadena Sur spanyol rádiónak. Hubert Védrine Volt francia külügyminiszter szerint sem szabad vallási kérdésként kezelni a török csatlakozást. A szintén szocialista politikus szerint azonban nem szabad a csatlakozási feltételeknek nem megfelelő Törökországot csak azért felvenni, hogy „megmutassuk, Európa nem keresztény klub”, nyilatkozta az Europe 1 francia rádiónak. Védrine szerint „nem túlságosan tisztességes elhitetni a törökökkel, hogy alkalmasak a csatlakozási szerződés ratifikálására”, mivel „ez nem igaz”. „Franciaországnak népszavazást kell tartania Törökország Európai Uniós tagságáról, és Ankara addig nem csatlakozhat az EU-hoz, amíg nem kerül sor a referendumra” - vélekedett Michel Barnier francia külügyminiszter. Eddig egyeben ország csatlakozásáról sem rendeztek népszavazást egyeben tagországban sem. Barnier szerint Törökország csabakozása 15 éven belül nem valószínű, és a népszavazást nem rendezhetik meg addig, amíg a várhatóan évekig tartó csatlakozási tárgyalások be nem fejeződnek. Barnier kijelentéseivel igyekezett lecsillapítani azokat a francia félelmeket, amelyeket egy nagy muzulmán ország csatlakozási ambíciói kiváltottak. Franciaországban sokan attól tartanak, hogy a török csabakozás csökkentené Párizs befolyását az unióban, és megváltoztatná az EU jellegét. A külügyminiszter ugyancsak megpróbált elébe menni annak, hogy a török tagsággal kapcsolatos aggodalmak beárnyékolják az EU- alkotmányról tartandó jövő évi népszavazást, és a mérleg nyelvét a „nem” szavazatok felé billentsék. Főleg a konzervatív képviselők az EU alkotmányába utalást szerettek volna látni az öreg kontinens keresztény gyökereire. Megfigyelők szerint azonban a lehetséges török tagság és a nagy muzulmán tömb „réme” megenyhítheti még a baloldaliakat is, s bekerülhet az alkotmányba a keresztény utalás. Bár a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek néhány képviselője ezt csak úgy tudná elfogadni, ha a keresztény-zsidó kultúrkörről szólna a bejegyzés. (MTI, ú) KRONOLÓGIA Hosszú és kanyargós út Az Európai Bizottságnak október 6-án kell állást foglalnia arról, hogy Törökország felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az EU-tagországok állam- és kormányfői decemberi csúcsértekezletükön a bizottság javaslata alapján döntenek a tárgyalások megindításáról. Az alábbiakban felidézzük a hosszú és gyakran viharos EU-török kapcsolatok néhány meghatározó időpontját. 1963. szeptember 12: Törökország társulási szerződést köt az akkor még Európai Gazdasági Közösséggel (EGK). 1970. július 22: Ankara és az EGK Törökország esetleges teljes jogú tagságát kilátásba helyező egyezményt ír alá. 1978-79: Az EGK azt indítványozza Törökországnak, hogy régi keletű vetélytársával, Görögországgal együtt folyamodjon tagságért. Ankara elutasítja, miközben Görögország 1981-ben felvételt nyer a jómódú tömbbe. 1980. szeptember 12: A török hadsereg megdönti a kormány hatalmát és katonai kormányzást vezet be. Az EGK-val fenntartott kapcsolatok gyakorlatilag befagynak. 1983. november 6: Törökországban parlamenti választást tartanak, véget vetve a hadsereg uralmának. Megkezdődik a kapcsolatok normalizálása az EGK-val. 1987. április 15: Törökország teljes jogú tagságot kér az EGK-ban. 1989. december 18: A bizottság elfogadja Törökország taggá válási lehetőségét, de elodázza a kérelem mérlegelését. 1996. január 1: Vámunió lép érvénybe a frissen átkeresztelt Európai Unió és Törökország között. 1997. december 13: Az EU állam- és kormányfői megtagadják Törökországtól a jelöltstátust. 1999. december 10: Az EU helsinki csúcstalálkozója jelölt országnak ismeri el Törökországot, de leszögezi: még sok reformot kell keresztülvinnie. 2002. augusztus 3: A török parlament gyökeres emberi jogi reformokat hagy jóvá, beleértve a halálbüntetés eltörlését. 2002. november 3: Az iszlám gyökerű konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyeri meg a parlamenti választást. 2002. december 12: Az Európai Unió felülvizsgálatot javasol 2004 decemberében, hogy kitűzzék a csatlakozási tárgyalások megkezdését Törökországgal, ha a vizsgálat eredménye kedvezőnek bizonyul. 2003. június 19: A török parlament szabad utat ad a kurd nyelvű rádió- és tévéadásoknak, és megszüntet több korlátozást a kurd nyelv használatára vonatkozóan. 2003. július 30: A hadsereg által uralt Nemzetbiztonsági Tanácsot megfosztják végrehajtó jogköreitől az EU követeléseivel összhangban. 2004. január 16: Romano Prodi, a bizottság első olyan elnöke, aki 1963 óta ellátogat Törökországba, méltatja a reformok terén elért haladást. 2004. május 7: A parlament megszünteti az állambiztonsági bíróságokat, ahol politikai és nemzetbiztonsággal kapcsolatos bűnügyeket tárgyaltak, és alkotmánymódosítással megtiltja a nemi diszkriminációt. 2004. július 14: Egy fellebbviteli bíróság megsemmisíti a négy volt kurd parlamenti képviselőre, köztük a Nobel-békedíjra jelölt Leyla Zanára 1995-ben kimondott büntető ítéletet. A lépést üdvözli az Európai Unió. 2004. szeptember 11: Günter Verheugen bővítési biztos kijelenti: Törökország 2015 előtt nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz, egyúttal szívélyesen méltatja a reform-erőfeszítéseket. 2004. szeptember 20: Az EU közli, hogy a csatlakozási tárgyalások mindaddig nem kezdhetők meg, amíg Ankara nem módosítja büntető törvénykönyvét. 2004. szeptember 21: Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság hivatalba lépő elnöke úgy nyilatkozik, hogy Törökország még nem érett meg az EU-csatlakozásra, de a szervezet nem tagadhatja meg Ankarától a tagságot, ha az minden követelménynek eleget tesz. 2004. szeptember 23: Erdogan török miniszterelnök Brüsszelben megbeszélést folytat európai uniós tisztségviselőkkel, köztük Verheugen bővítési biztossal. 2004. szeptember 26: A török parlament elfogadja a büntető törvénykönyv módosítását, ezzel elhárul az utolsó akadály is a csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt, (s-k, ú) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐSÖDÉS; 14-18 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA A Duna vízállása - Pozsony: 330, apad; Medve: 315, apad Komárom: 265, apad; Párkány: 195, apad. A Nap kel 06.50-kor - nyugszik 18.33-kör A Hold kel 19.04-kor - nyugszik 07.35-kor A mai időjárás alapvetően kedvezően hat a szívós érrendszeri pá- naszokkal küszködőkre. Ellenben a reumatikus és mozgásszervi betegeket különösen megviselheti. Az alacsony vérnyo- másúak fáradtabbnak és idegesebbnek érezhetik magukat, ingerlékenyebbé és nyugtalanabbá válhatnak. Egyes esetekben az ízületek tájékán és a régi sebek helyén is gyötrő lehet a fájdalom. Holnap tovább növekednek az időjárás kedvezőtlen hatásai. Felhős lesz az égbolt, sokhelyütt záporok, zivatarok fordulhatnak elő. Térségünkbe északnyugatról érkezik a -hideg levegő. Megélénkül a nyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14-18 fok között, északon és keleten 12 fok várható. Éjszaka 10 és 6 fokot mérhetünk majd; esőzésekre van kilátás. Holnap eleinte még több lesz az eső, később csökken a felhőzet, s csak helyenként számíthatunk zivatarokra. A hőmérséklet 13 és 17 fokos lesz. dS3 Egymásra találtak. Erdogan török miniszterelnök és Verheugen bővítési biztos. (Reuters-felvétel)
