Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-04 / 205. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 4. Kidobálták gyerekeiket az iskola ablakán, hogy megmentsék őket a tűzharc elől Vadnyugati lövöldözés Kötelező optimizmus a kötelező ünneplés közepette. Minimum no­vember 2-ig kell kitartania. (CTK/AP-f elvétel) Eddigi legfontosabb kampánybeszédét mondta el Bush erősnek érzi magát MTI-ÖSSZEFOGLALÓ RÖVIDEN Végleges megállapodás Tripoli. Végleges megálla­podást írtak alá tegnap a nyu­gat-berlini La Belle diszkó el­len 1986-ban végrehajtott robbantásos merénylet sérült­jeinek kárpóüásáról. A líbiai Kadhafi Alapítvány képviselői és német ügyvédek látták el kézjegyükkel a dokumentu­mot, melynek értelmében a lí­biai fél a következő hat hónap folyamán fizeti ki a 35 millió dolláros kárpótlást a német, török, olasz, japán és arab sé­rülteknek. E megállapodás nem vonatkozik a robbantá­sos merénylet amerikai állam­polgárságú sérültjeire. A disz­kó a berlini térségben állomá­sozó amerikai katonák ked­velt szórakozóhelye volt. A merényletben három ember vesztette életét és mintegy kétszáz megsebesült. (MTI) Milosevics védőügyvédéi Hága. A nemzetközi tör­vényszék két brit jogászt neve­zett ki Szlobodan Milosevics védőjévé, hogy a volt jugo­szláv elnök büntető pere ne szenvedjen további késedel­meket. Steven Kay és Gillian Higgins eddig megfigyelőként ügyelt a per részrehajlás nél­küli vitelére, így nincs szüksé­gük a peranyag külön tanul­mányozására, viszont mód­jukban áll vissza is utasítani a megbízást. Kay egyelőre any- nyit mondott, hogy fontolóra veszi a felkérést. Milosevics, aki eddig maga látta el saját védelmét, de megromlott egészségi állapota miatt hóna­pokig késlekedett védőbeszé­de megszerkesztésével, felhá­borodottan tiltakozott a védők kijelölése ellen. (MTI) Milosevics továbbra is részt vehet saját védelmében (Képarchívum) Dél-Korea tisztázza magát Szöul. Dél-Koreának nincs atomfegyverprogramja, a négy évvel ezelőtti, engedély nélküli urándúsítási kísérlet csak mellékterméke volt egy anyagszétválasztási tesztso­rozatnak - közölte tegnap egy szöuli kormányilletékes. A tudóscsoportot, amely a kí­sérletet végezte, néhány hó­nappal rá feloszlatták. Az el­szigetelt kísérlet nem merí­tette ki az atomsorompó- szerződés megsértésének a fogalmát, csupán 0,2 gramm dúsított uránt állítottak elő - állítják Szöulban. Ugyanak­kor elismerték: rendkívül ké­nyelmetlen az ügy, különösen akkor, amikor rá szeretnék venni Észak-Koreát, hagyjon fel atomfegyver-fejlesztési terveivel. (MTI) Beszlan/Moszkva/London. Nem tervezték az orosz fegyveres erők a csecsen túszejtők által elfoglalt észak-oszétiai iskola ostro­mát. Ezt egy vezető orosz biztonsági tisztségviselő ál­lította tegnap. Külföldi szakértők ebben nem vol­tak olyan biztosak. Mn-ÖSSZEFOGLALÓ Valerij Andrejev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) észak- oszétiai vezetője, a beszlani túsz­dráma kezelésével megbízott vál­ságtörzs vezetője hangsúlyozta, hogy nem terveztek katonai akciót. „További tárgyalásokat akartunk a túszejtőkkel” - mondta a tábornok. Aláhúzta: az orosz erők azután len­dültek akcióba, hogy a fegyveresek tüzet nyitottak a túszokra. Az orosz rend­kívüli helyzetek minisztéri­umának egyik tisztségvise­lője pedig elmondta, hogy a terroristákkal kötött elő­zetes megállapodás alap­ján a tárca emberei tegnap az isko­lához mentek, hogy elvigyék a ha­lottakat (a korábban lelőtt túszo­kat) az iskolaépületből. A kiszállí­tás közben lövöldözés tört ki - fűzte hozzá a tisztségviselő. A német közszolgálati televízió tudósítója szerint az épületben he­verő holttestek átadása közben tört ki lövöldözés. Udo Lielischkies el­mondta: a holttestekre a terroris­ták aknákat erősítettek, s ezek kö­zül néhány felrobbant, amikor a te­New York/Bejrút. A Biztonsági Tanács tegnapra virradóra határo­zatot fogadott el, amely elnökvá­lasztást sürget Libanonban, és köz­vetve az ott tartózkodó szíriai csa­patok kivonására szólít fel. Az amerikai-francia kezdeményezés­re született határozatot a testület 9 igennel és 6 tartózkodás mellett fo­gadta el, miután szövegéből kike­rült Szíria neve. A végső megfogal­mazás a külföldi csapatok kivoná­sát, illetve a külső beavatkozás nél­MTI-JELENTES Brüsszel. Belgiumban az elmúlt hetekben kiéleződött a vita az or­szág jövőjéről. Korábban egyes fla­mand politikai erők fenyegették a vallonokat különválással, most a vallonok is felvették a kesztyűt, egy üyen lépés következményeivel fenyegetve meg a flamandokat. A vallon országrész legnagyobb pártjának, a szocialistáknak a ve­zetője, Elio Di Rupo július közepén kisebb politikai földrengést keltett bejelentésével, miszerint „ha a hol­landul beszélők a francia ajkúak kirekesztése mellett döntenek, ak­kor mi, brüsszeliek és vallonok sa­ját kezünkbe kell, hogy vegyük sor­sunkat, egy nemzet minden jel­lemzőjével”. Nem sokkal később Hervé Hasquin, a francia ajkú kö­zösség éppen leköszönő minisz­temeket kihozták az épületből. E detonációkat hallva számos szülő azt hitte, hogy az orosz erők megin­dították a rohamot. Ezért kilökdös- ték, illetve kidobálták gyermekei­ket az iskola ablakán, hogy meg­mentsék őket a várható tűzharc kö­vetkezményeitől. A szaladó gyere­kekre azonban tüzet nyitottak a bent lévő terroristák, a lövöldözés közben több gyermek meghalt. A kívül várakozó biztonsági erők ezt már nem nézhették tétlenül, és vi­szonozták a tüzet. Állítólag ezzel kezdődött a kényszerű erőszakos túszmentés, amelynek eredménye­ként több mint százan haltak meg. Antiterrorista szakértők elha­markodottnak tartják a fegyveres túszmentő akciót. „Vadnyugati lö­völdözéssé fajult a dolog, ez nem volt összehangolt katonai művelet” - vélte Wilf Owen brit biztonságpo­litikai szakértő. Jerzy Szamjdzinski lengyel védelmi miniszter úgy véle­kedett: a művelet elhúzódása an­nak jele, hogy nem éppen tökélete­sen hajtották végre a túszmentő ak­ciót az orosz különleges alakula­tok. Gromoslaw Czempinski tábor­nok, a lengyel Unit Grom elitkom­mandó alapítója hibának tartja az akciót, ha az tervezett volt. „Min­denkinek számítania kellett arra, hogy ha támadás indul a terroris­ták ellen, akkor gyerekek is áldoza­tul esnek. Ha ez az akció tervezett küli elnökválasztást követeli. Liba­non elutasította a határozatot: Jean Obeid külügyminiszter teg­nap a belügyekbe való be nem avatkozás elvével ellentétesnek mi­nősítette azt. Az 1559-es számot vi­selő, Németország és Nagy-Britan- nia támogatását is élvező határozat nem sokkal azelőtt született meg, hogy a libanoni parlament szavaz egy olyan alkotmánymódosításról, amely lehetővé teszi a Szíria-barát Emile Lahud államfőnek a hata­lomban maradást egy második el­nöki periódusra. A libanoni ellen­terelnöke leszögezte: meggyőző­dése, hogy Belgium konföderáció felé halad, ez elkerülhetetlen, s lét­re fog jönni egy francia ajkú állam - Flandria nélkül. Hasquin utódja, Marie Arena kijelentette: ha a fla- mandok valóban ketté akarják bontani a társadalombiztosítást, létrehozva annak önálló flamand ágát, akkor vége Belgiumnak. Louis Michel, a nyáron leköszönt belga külügyminiszter csütörtökön több lapnak is aggodalommal szólt Belgium jövőjéről, s a flamand kö­vetelésekkel szemben első lépés­ként az országban élő francia ajkú lakosság két külön intézmény- rendszerének, a vallon országrész, valamint a francia ajkú közösség kormányzatainak összeolvadását, az erők egyesítését szorgalmazta. Végül Brüsszel-főváros régió mi­niszterelnöke, Charles Piqué teg­támadás volt, nagyon kedvezőtlen nemzetközi visszhangja lesz a do­lognak, márpedig Moszkva számá­ra éppen a csecsen kérdésben külö­nösen fontos a közvélekedés. Az a legnagyobb kérdés, hogy a különle­ges erők tervezett támadást hajtot- tak-e végre, vagy az iskolán belüli fejlemények következménye mind­az, ami történt.” Ászáf Hefec, a Jamam izraeli antiterrorista egység alapítójának véleménye: „Amikor gyerekek tömege kerül túszejtők karmai közé, ésszerűden komman­dóakciót indítani... Lehetséges, hogy az orosz hatóságok komman­dósokat küldtek az iskola területé­re abban az autóban, amelyet hiva­talos bejelentés szerint a holttestek kiszállítása végett küldtek oda” - mondta. Tim Ripley brit védelmi és antiterrorista szakértő, a lancasteri egyetem munkatársa szerint „iga­zán nem lenne nagy meglepetés, ha kiderülne, hogy tervezett roha­mot intéztek a túszejtők ellen, hi­szen Vlagyimir Putyin orosz elnök kemény legény hírében áll”. Per Súg Möller dán külügymi­niszter: „A terror és a katonai erő alkalmazása folyvást tovább sú­lyosbítja a helyzetet. Csakis politi­kai megoldás lehetséges a csecsen válságban, ezt sulykoljuk az oro­szokba, valahányszor találkozunk velük.” Joschka Fischer német kül­ügyminiszter is azt emelte ki, hogy csak politikai úton oldható meg a csecsen válság. Szerinte mindkét oldal (az orosz hadsereg is, a csecsének is) egyaránt súlyosan megsértette, megsérti az emberi jo­gokat. „Egyfelől harcolni kell a ter­rorizmus ellen, de másfelől keresni kell a politikai megoldást is.” zék azzal vádolja Lahudot, hogy csak a szíriai csapatok jelenlétének köszönhetően képes hatalmon ma­radni. (Mintegy húszezer szíriai ka­tona állomásozik Libanonban.) Iz­rael tegnap üdvözölte a BT állás- foglalását. Izrael ENSZ-nagykövete szerint a BT a helyére tette Szíriát azzal, hogy a vádlottak padjára ül­tette a terrorizmus támogatásáért. Szíria harminc éve megszállva tart­ja Libanont, elnyom mindenfajta legitim nemzeti törekvést az or­szágban, az alkotmánymódosítás révén bábot akar csinálni belőle. nap úgy vélekedett: az ország soha nem állt ilyen közel a belga állam lebontásához, a konföderalizmus létrejöttéhez. A tízmilliós Belgium lakosságá­nak 60 százalékát a flamandok al­kotják, akik közül sokan hiszik azt: a másik országrésszel, Valló­méval való együttélés fölösleges kötöttségeket jelent, a vallonok a maguk gyengébb gazdasági telje­sítményével csak a flamandok nyakán élősködnek. Ezek a fe­szültségek már évtizedek óta jel­lemzik a belga politikai életet, ám a konfliktust fokozták a júniusi re­gionális választások: Flandriában minden korábbinál több, 20 szá­zalékos szavazatarányt kapott, s ezzel a tartomány második pártja lett a szélsőséges, az elkülönülést nyíltan hirdető Vlaams Biok, a Fla­mand Tömb. Washington. Határozott és kö­vetkezetes irányítást ígért George Bush az USA választópolgárainak közép-európai idő szerint tegnap hajnalban, a Republikánus Párt négynapos New York-i konvenció­jának a zárónapján. „Úgy vélem, az ország határozott, következetes, elvi alapokon nyugvó irányítást akar, és ezért fogjuk az önök segít­ségével megnyerni a választást. Vi­lágos, előremutató tervem van ar­ra, hogy a világot biztonságosabbá tegyük, Amerika pedig nagyobb derűlátással tekintsen a jövőbe” - hangoztatta beszédében, amely­ben hivatalosan is elfogadta jelölé­sét a november 2-i elnökválasztás­ra. „Nem büszkeségből vagy hata­lomvágytól vezérelve harcolunk a terrorizmus ellen szerte a világon, hanem azért, mert állampolgára­ink élete veszélyben forog” - je­Kórházban a volt elnök Bili Clinton: szívműtét New York. Bili Clinton volt ame­rikai elnököt szívpanaszok miatt tegnap megvizsgálták egy New York-i kórházban. Az ABC és a CBS szerint az 58 éves volt elnök maga ment be a kórházba, és négyszeres ércsereműtétet hajtanak rajta vég­re. A CNN azt jelentette, hogy a volt elnök mellkasi fájdalmak mi­att ment be a Columbia Presbyterian kórházba, és ott át­esett több vizsgálaton. A The New York Times azt írta, hogy Clinton szívrohamot kapott. (MTI) Csíkszereda. Eddig 44 176 ro­mániai magyar jogosult kapta kéz­hez a magyar kedvezménytörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatást - tájékoztatott Kele­men Hunor parlamenti képviselő, a pályázat lebonyolításával megbí­zott Iskola Alapítvány vezetője. Az RMDSZ Hargita megyei képviselő­je elmondta, hogy szeptemberben lentette ki az elnök, aki a terroriz­mus elleni háborút helyezte újra­választásáért folytatott kampá­nyának a középpontjába. „To­vábbra is megőrizzük a kezdemé­nyezést, külföldön csapunk le a terroristákra, hogy ne hazai föl­dön kelljen szembeszállni velük” - mondta, és figyelmeztetett arra, hogy a terrorizmussal szemben bizonytalankodó és gyenge Ame­rikával a világ tragédiába sodród­na. Változatlan céljának nevezte a szabadság terjesztését a Közel-Ke­let tágabb térségében. Belpolitikai kérdésekről szólva hangoztatta, hogy a globalizálódó világban az USA-ban kell a legkedvezőbb fel­tételeket teremteni a munkahely­teremtő gazdasági növekedésnek. Az együttérző konzervativizmus filozófiájára hivatkozva leszögez­te, hogy a kormánynak az embe­rek életét nem irányítania kell, ha­nem megkönnyíteni. Döntöttek a területek Markó Béla államfőjelölt Bukarest. Markó Bélát javasol­ta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államelnök­jelöltjének a szervezet területi el­nökei tanácsa. Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsának (SZKT) el­nöke közölte: a résztvevők egy­hangúlag elfogadták az RMDSZ Operatív Tanácsának javaslatát, amely indítványozta, hogy Markó Béla szövetségi elnök legyen a je­lölt az őszi romániai parlamenti és elnökválasztásokon. (MTI) két részletben további jogosultak kapják majd kézhez a támogatást. Októberben pedig pótolják azokat a hiányokat, amelyek az adatfel­dolgozás és -továbbítás hibái miatt keletkeztek, illetve újból kiküldik azokat a összegeket, amelyeket a posta nem tudott kézbesíteni. A politikus szerint az idei volt a leg­nagyobb összegű támogatás, ame­lyet a magyar kormány fordított a határon túli magyarságra. Állítólag a szaladó gye­rekekre tüzet nyitottak a bent lévő terroristák. Francia-amerikai kezdeményezés - a hivatalos libanoni vezetés tiltakozik Szíria elleni ENSZ-határozat MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rendkívül kiéleződött a vita Flandria és Vallónia esetleges különválásáról Lebontják a belga államot? Oktatási-nevelési támogatás az új tanévben A jogosultak fele megkapta MTI-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents