Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-27 / 223. szám, hétfő
8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 27. RÖVIDEN Általános gond a krónikus gyerekhiány A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (Eszék) igazgatójának a kezdeményezésére ültek össze az ország magyar oktatási intézményeinek vezetői, hogy megvitassák az időszerű problémákat. Mindannyian egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépniük a magyar nyelvű oktatás érdekében. Általános és közös probléma, sajnos, a krónikus gyerekhiány. Ez véleményük szerint összefügg a születések alacsony számával és a szülők azon téves felfogásával, hogy a gyerek könnyebben boldogul, ha nem magyar iskolába jár. Keresztes Árpád, a laskói magyar általános iskola igazgatója szerint nem lehet kizárni a kétnyelvű oktatás bevezetésének a lehetőségét sem a jövőben, ha a gyereklétszám tovább csökken. Azt azonban nyomatékosították, hogy horvát tagozat indítása bármelyik magyar tannyelvű iskola keretei között a megszűnés felé tett első lépés lenne. (Új Magyar Képes Újság) Cigi-stop a határon Szigorúbban ellenőrzik a magyar hatóságok a cigaretta-bevitelt az Ukrajna, illetve Románia felőli határforgalomban. Az új szabályok értelmében mostantól vámáru-nyilatkozatot kell tenniük azoknak, akik a magánforgalomban két doboz cigarettánál többet visznek Magyarországra. (Kárpátalja) Átadták az új kulturális központot is Nemzetiségi tévé Lendván DUNA TV A turizmus fellendítése is szerepel a listán, máris jelentkezett egy befektető, aki szállodát szeretne építeni Székelyhíd gyors tempóra váltott A grófi kastély jelenleg a Petőfi Sándor Elméleti Líceumnak ad otthont (Fotók: képarchívum) Ünnepélyes keretek között avatták fel a Muravidéki Magyar Rádió és a Hidak című televízióműsor szerkesztőségének közös épületét, Lendván. A helyi televíziósok és rádiósok annak örültek a legjobban, hogy a beázott tető, a tönkrement berendezések, valamint a helyhiány ideje az épület felavatásával lejárt. A helyét a digitális technika és a tágas belső terek váltották fel. Az új szerkesztőség létrehozására 2000KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Mi az a motiváló ok, amiért egy tizenéves az iskola befejezése után tovább folytatja tanulmányait, vagy mi az, amiért éppen feladja a továbbtanulás lehetőségét. Most az utóbbi kérdésre kerestük a választ. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen elképzelései vannak a jövőt illetően egy olyan fiatalnak, aki lemond a továbbtanulás biztosította előnyökről. Több iskolában is érdeklődtünk afelől, hogy hányán próbálkoztak a nyárón valamilyen felsőfokú tanintézménybe felvételt nyerni. Az eredmény hol megdöbbentő, hol pedig kiábrándító volt. Az Ungvári 10. sz. Dayka Gábor Középiskolában meglepően jók az eredmények. A végzősök 72%-a gondolta úgy, hogy még tovább kell képeznie magát a nagybetűs élethez. Meglepő Munkácsi Római Katolikus Líceum példája, ahol két ember kivételével mindenki diplomaszerzés céljával folytatja tanulmányait. Eszenyben viszont mindössze nyolcán gondolták úgy, hogy még tanulniuk kell. Lássuk mindezt a számok tükrében: Nézzünk meg például egy átlaben kapott engedélyt a Magyar Műsorok Stúdiója Lendván. A csaknem 500 millió forintos beruházást a Szlovén kormány valamint a Szlovén Rádió-Televízió pénzelte. Tudni kell azt is róla, hogy együtt van a rádió és a televízió stúdió. Ez idáig a kettő két helyszínen működött, és ebből adódóan az együttműködés is jobb lesz a 2 stúdió között. A média székház avatásával csaknem egy időben átadták azt az új kulturális központot, amelyet Makovecz Imre tervei alapján készítettek. gos városi középiskolát, itt a gyerekek 86%-a szeretne diplomát szerezni, míg az egyik áüagos falusi iskolában 68%-os ez az arány. Megkerestünk 3 ifjú hölgyet, akik 17 éves koruk ellenére optimistán látják jövőjüket függedenül attól, hogy nincs diploma a zsebükben. Bukova Natália a 10. osztály befejezése után anyagi okok miatt volt kénytelen munkába állni. Érdeklődését az keltette fel, hogy függetlenül másoktól, saját keresetre tehet szert. A tanulás soha nem ment neki. Miután anyagi gondjai rendeződtek, férjhez ment. Kerekes Diana, miután elvégezte a Szürtei Középiskolát, fodrásznőként szeretett volna érvényesülni, de mivel az ukrán nyelv nem volt az erőssége, nem adta be kérelmét egy szaktanfolyamra. De a továbbtanulásról nem mondott le, úgy döntött, jövőre megpróbálja. Kies Renátának nézeteltérése volt a tanáraival, ezért búcsút mondott az iskolának. De döntését nem bánta meg, mivel megismerkedett jelenlegi férjével, akinek az idén egy gyönyörű gyermeket szült. Úgy döntött, ha gyermeke eléri az óvodáskort, folytatja tanulmányait. Bő fél évvel ezelőtt a Szé- kelyhídon átutazó úgy haladt át a településen, hogy észre sem vette. Nem azért, mert a helység jelentéktelen lenne, még csak a túlzott sebesség miatt sem. Éppen ellenkezőleg: a hatalmas kátyúk elvonták vezető és utas figyelmét egyaránt. De nem úgy a főút mentén lakókét, akik napról napra látták, hogyan reped meg házuk fala a rázkódó teherautók súlyától. ERDÉLYI RIPORT Úgy tűnik azonban, hogy a látványos javuláshoz legalább egy, de akár két miniszterelnöki látogatás is szükséges. Nem sokkal a Székely- híd-Létavértes határátkelő júniusi megnyitása előtt Székelyhíd és Nagyvárad között napok alatt tűntek el a gödrök, festették fel a sávokat az aszfaltra, nyírták le az útszé- li növényzetet. Főtt is eleget a feje Gyurcsik Zoltán újraválasztott polgármesternek, hogy a megnyitással egybekötött román és magyar miniszterelnöki találkozóra a kisvárosban minden makulátlan legyen. Az erre fordított energia és odafigyelés viszont máris hozza gyümölcsét: az átkelő megnyitása óta egyre többen járnak át Magyarországról, és bátrabban kezdtek jelentkezni a befektetők is. Időutazás Székelyhíd már nem büszkélkedhet azzal, hogy fiatal település - területe a legősibb időktől fogva lakott. Történelmi források szerint ez a vidék ideális életkörülményeket teremtett az újkőkor, a bronzkor és a vaskor kultúrái számára, a népvándorlás különböző hullámainak népei (szarmaták, gepidák, hunok) szintén megtelepedtek a térségben. A honfoglalás után a település a katonai feladatokkal megbízott székelyek szállásterülete lett. Első írásos említése 1217-ből származik, a Váradi Regestrum a „bihari vár fegyvereseinek” nevezi az itt letelepedett székelyeket. Nekik vámszedési joguk volt az Ér híd- ján észak-déli irányban haladó kereskedőktől, innen is származik a város neve. Egy 1455-ből származó viaszpecsét Sigillum Oppido Ze- culhyda szöveggel bizonyítja a helység városi rangját, 1459-től a Bihar megyei vásártartó helyek közül Székelyhíd lett az egyik legjelentősebb. A település a csatáktól sem volt mentes: az 1241-es tatárjárás elpusztította, majd várkastély épült azon a magaslaton, ahol a mai kastély áll. A vár stratégiai erősségnek számított, mivel mocsár övezte, így az ellenség sohasem tudta bevenni. A lakosság részt vett a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc mozgalomban is, akárcsak az 1848-49-es szabadságharcban. Közel száz éve pedig a legtöbb helybeli azt sajnálja, hogy Székelyhíd nem épült tíz kilométerrel nyugatabbra: ugyanis az első vüágháború után ott húzták meg az országhatárt, és Székelyhíd Románia részévé vált. Csak az nem dolgozik, aki nem akar Napközben a házaló árusoknak nem éri meg Székelyhídon üzletelni, mivel alig vannak otthon az emberek. Aki nem valamelyik gyárban dolgozik, az a mezei munkákkal van elfoglalva, vagy vállalkozik. „112 cég működik a városban, családi vállalkozástól részvénytársaságig - magyarázza Vasadi József alpolgármester. - Nem is panaszkodhatunk a ' munkanélküliségre, amely 2,8 és 3,2 százalék között váltakozik. Székelyhídon tehát csak az nem dolgozik, aki nem akar.” Az utóbbi kijelentésről a porták is tanúskodnak: legtöbbjük rendezett, tiszta, kora reggel és kora délután pedig a biciklis- és gyalogos- forgalom megélénkülése a gyárba igyekvő, illetve hazatérő munkásoknak köszönhető. „Négyezer munkás keresi itt kenyerét, Sza- lacstól Diószegig idejárnak dolgozni” - meséli Paluska György jegyző. Van is ahová, hiszen Székelyhídon hat cipő- és két készruhagyár működik, illetve egy-egy holland és román bútorgyár. „Az olaszokból elegük van a székelyhídiaknak - teszi hozzá a jegyző -, mivel kizsákmányolják az ittenieket. Jobban örülünk a német vagy magyar befektetőknek.” A befektetők pedig érkeznek, ki gyorsabban, ki lassabban. Vasadi alpolgármester szerint a vállalkozói kedvre kedvezőtlenül hat a romániai bizonytalanság, a bürokrácia és egy-egy későre meghozott tanácsi határozat. Tervezik, hogy a jelenleg 12 RMDSZ-es tanácsosból álló tizenhét tagú tanácsban nagyobb konszenzust teremtsenek, hiszen az csak a település javára válna. „Székelyhíd eddigi legnagyobb álma az volt, hogy várossá váljon, valamint hogy megnyíljon saját határátkelője. Mindkettő megvalósult a közelmúltban, jöhet a többi terv” - véli Gyurcsik Zoltán polgármester. A tervek lajstroma többoldalas. A legégetőbb gond az ivóvíz- és csatornahálózat felújítása és bővítése - erre már el is nyertek egy 33 milliárd lejes Sapard-pályázatot. Dolgozni még nem kezdtek, csak a tervet fizették ki. Az iskolaépület kérdése még mindig megoldatlan, Székelyhídnak ugyanis nincs saját iskolaépülete, jelenleg a helyi kastélyban működik az általános iskola. A turizmus fellendítése is szerepel a listán - az első lépéseket jelenti, hogy máris jelentkezett egy befektető, aki hatemeletes szállodát szeretne építeni itt. Az áhított területen nincs ugyan csatornázás és villanyáram, ettől függetlenül az érdeklődés nem lankad, csak különböző engedélyekre és határozatokra van szükség. Székelyhídi Napok A helyi önkormányzatban immár kulturális igazgatóság is működik, melynek vezetője, Fekete Katalin arra törekszik, hogy növelje Székelyhíd közművelődési színvonalát. A településnek működik ugyan a művelődési háza, a teljes kihasználtságig azonban még sokat kell tenni. „Falvakon, a környéken gyenge a kulturális tevékenység - mondja az alpolgármester -, ehhez képest Székelyhíd még jól áll.” Néhány napja tizedik alkalommal tartották a Székelyhídi Napokat, sztárzenekarnak - akárcsak tíz évvel ezelőtt - a Republicot hívták visz- sza. Az Érmelléki Ősznek vagy az érmihályfalvi Nyíló Akác Napoknak a székelyhídiak is aktív résztvevői, mindezekkel és a szüreti bálokkal együttvéve sem kielégítő viszont a település művelődési élete.' Szeretnék feléleszteni a hagyományőrző csoportot, igyekeznek megbarátkoz- tatni az embereket az olvasással, hiszen Székelyhídnak van a környéken a legnagyobb könyvtára. Kocsma, túra, szuvenír Székelyhíd ugyan határövezetben fekszik, egy évvel ezelőtt viszont még jóval kevesebb magyai rendszámú autó fordult meg a településen, mint ma. Ez nyilván a határátkelő megnyitásának tulajdo nítható, hiszen azóta napontr többtucatnyian járnak át ide és odr bevásárolni, kirándulni vagy látó gatni. A határ túloldalán fekvő Lé tavértes lakói közül sokan székely hídiak voltak, ők a rokonokhoz jön nek, az itteniek közül pedig egye sek azért ruccannak át, mert olyar „városi kispolgári dolog” átugran egy korsó sörre Magyarországra. A székelyhídi vállalkozók min denesetre örülnek a határátkelő megnyitásának. A városközpont ban két nagyobb élelmiszerbolt i működik, forgalmuk az utóbbi né hány hónapban megugrott. „A ma gyarországiak elsősorban olajért cukorért, édességekért, sörért jár nak át. Akadnak olyanok is, akii csak átugranak megnézni, milyei Székelyhíd, ha már ilyen közel van - mondja az egyik legnagyobb fői galmú ABC alkalmazottja. Faragó László az egykori szövet kezet társigazgatója, ő vezeti töt bek között a városközpont szívébe: működő fogadót, éttermet, bár meg a szemközti élelmiszerboltot Faragó úgy véli, ha csak a székelj hídiakból kellene megélniük, akko régen lehúzhatták volna a rolói „Sajnos, az embereknek nincs pér zük, a vendéglőben telt házról rit kán lehet beszélni. Szerencsére határnyitás fellendítette kissé a üzletet, tervezzük, hogy az emel« ten újra megnyitjuk a szállodát is” magyarázza az igazgató. Nagyob terve az, hogy Székelyhídon bev; sárlóközpontot hozzon létre. Az út széli parkolóban szuvenír; rus kínálja portékáját. Hét közép van, ilyenkor gyengébb a forgalon hétvégére jön több magyarország Rövidnadrágos, öt év körüli kisfi közeledik a pultnak kinevezett h; romlábú kisszékhez. Markában o vadt fagyi csöpög, közben kémleli felhozatalt. Kinéz magának egy bő napellenzős sapkát.- Mennyibe kerül az ott? - műt; rá.- Kétszázötvenezer lej - válaszc ja mosolyogva az árus.- Hmm... - gondolkodik el a sz kelyhídi kisgyerek. - Akkor azt a! kor veszem meg, ha majd nagy 1 szék.- Miért? Mi leszel, ha nagy 1 szel?- Gazdag. Az Érmellék egykori mocsaras területeire emlékeztet az Öreg halász szobra Az új médiaszékház létrehozását a szlovén kormány és a szlovén RTV támogatta (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Továbbtanulási dilemma Kárpátalján Iskolába vagy munkába?
