Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-27 / 223. szám, hétfő

8 Magyar glóbusz ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 27. RÖVIDEN Általános gond a krónikus gyerekhiány A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ (Eszék) igazgatójának a kezdeményezésére ültek össze az ország magyar oktatási intézményeinek vezetői, hogy megvitassák az időszerű problémákat. Mindannyian egyetértettek abban, hogy kö­zösen kell fellépniük a magyar nyelvű oktatás érdekében. Általános és közös probléma, sajnos, a krónikus gyerekhiány. Ez véleményük szerint összefügg a születések alacsony számával és a szülők azon téves felfogásával, hogy a gyerek könnyebben boldogul, ha nem magyar iskolába jár. Keresztes Árpád, a laskói magyar általános is­kola igazgatója szerint nem lehet kizárni a kétnyelvű oktatás beve­zetésének a lehetőségét sem a jövőben, ha a gyereklétszám tovább csökken. Azt azonban nyomatékosították, hogy horvát tagozat indí­tása bármelyik magyar tannyelvű iskola keretei között a megszűnés felé tett első lépés lenne. (Új Magyar Képes Újság) Cigi-stop a határon Szigorúbban ellenőrzik a magyar hatóságok a cigaretta-bevitelt az Ukrajna, illetve Románia felőli határforgalomban. Az új szabá­lyok értelmében mostantól vámáru-nyilatkozatot kell tenniük azoknak, akik a magánforgalomban két doboz cigarettánál többet visznek Magyarországra. (Kárpátalja) Átadták az új kulturális központot is Nemzetiségi tévé Lendván DUNA TV A turizmus fellendítése is szerepel a listán, máris jelentkezett egy befektető, aki szállodát szeretne építeni Székelyhíd gyors tempóra váltott A grófi kastély jelenleg a Petőfi Sándor Elméleti Líceumnak ad otthont (Fotók: képarchívum) Ünnepélyes keretek között avatták fel a Muravidéki Magyar Rádió és a Hidak című televízió­műsor szerkesztőségének közös épületét, Lendván. A helyi televíziósok és rádiósok annak örültek a legjobban, hogy a beázott tető, a tönkrement beren­dezések, valamint a helyhiány ide­je az épület felavatásával lejárt. A helyét a digitális technika és a tá­gas belső terek váltották fel. Az új szerkesztőség létrehozására 2000­KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Mi az a motiváló ok, amiért egy tizenéves az iskola befejezése után tovább folytatja tanulmányait, vagy mi az, amiért éppen feladja a továbbtanulás lehetőségét. Most az utóbbi kérdésre kerestük a választ. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen el­képzelései vannak a jövőt illetően egy olyan fiatalnak, aki lemond a továbbtanulás biztosította előnyök­ről. Több iskolában is érdeklődtünk afelől, hogy hányán próbálkoztak a nyárón valamilyen felsőfokú tanin­tézménybe felvételt nyerni. Az eredmény hol megdöbbentő, hol pedig kiábrándító volt. Az Ungvári 10. sz. Dayka Gábor Középiskolában meglepően jók az eredmények. A végzősök 72%-a gondolta úgy, hogy még tovább kell képeznie magát a nagybetűs élet­hez. Meglepő Munkácsi Római Ka­tolikus Líceum példája, ahol két ember kivételével mindenki diplo­maszerzés céljával folytatja tanul­mányait. Eszenyben viszont mind­össze nyolcán gondolták úgy, hogy még tanulniuk kell. Lássuk min­dezt a számok tükrében: Nézzünk meg például egy átla­ben kapott engedélyt a Magyar Műsorok Stúdiója Lendván. A csaknem 500 millió forintos beru­házást a Szlovén kormány vala­mint a Szlovén Rádió-Televízió pénzelte. Tudni kell azt is róla, hogy együtt van a rádió és a televí­zió stúdió. Ez idáig a kettő két hely­színen működött, és ebből adódó­an az együttműködés is jobb lesz a 2 stúdió között. A média székház avatásával csaknem egy időben át­adták azt az új kulturális közpon­tot, amelyet Makovecz Imre tervei alapján készítettek. gos városi középiskolát, itt a gyere­kek 86%-a szeretne diplomát sze­rezni, míg az egyik áüagos falusi is­kolában 68%-os ez az arány. Megkerestünk 3 ifjú hölgyet, akik 17 éves koruk ellenére optimistán látják jövőjüket függedenül attól, hogy nincs diploma a zsebükben. Bukova Natália a 10. osztály be­fejezése után anyagi okok miatt volt kénytelen munkába állni. Ér­deklődését az keltette fel, hogy füg­getlenül másoktól, saját keresetre tehet szert. A tanulás soha nem ment neki. Miután anyagi gondjai rendeződtek, férjhez ment. Kerekes Diana, miután elvégezte a Szürtei Középiskolát, fodrász­nőként szeretett volna érvényesül­ni, de mivel az ukrán nyelv nem volt az erőssége, nem adta be kérel­mét egy szaktanfolyamra. De a to­vábbtanulásról nem mondott le, úgy döntött, jövőre megpróbálja. Kies Renátának nézeteltérése volt a tanáraival, ezért búcsút mon­dott az iskolának. De döntését nem bánta meg, mivel megismerkedett jelenlegi férjével, akinek az idén egy gyönyörű gyermeket szült. Úgy döntött, ha gyermeke eléri az óvo­dáskort, folytatja tanulmányait. Bő fél évvel ezelőtt a Szé- kelyhídon átutazó úgy ha­ladt át a településen, hogy észre sem vette. Nem azért, mert a helység jelentékte­len lenne, még csak a túl­zott sebesség miatt sem. Éppen ellenkezőleg: a ha­talmas kátyúk elvonták ve­zető és utas figyelmét egya­ránt. De nem úgy a főút mentén lakókét, akik nap­ról napra látták, hogyan re­ped meg házuk fala a ráz­kódó teherautók súlyától. ERDÉLYI RIPORT Úgy tűnik azonban, hogy a látvá­nyos javuláshoz legalább egy, de akár két miniszterelnöki látogatás is szükséges. Nem sokkal a Székely- híd-Létavértes határátkelő júniusi megnyitása előtt Székelyhíd és Nagyvárad között napok alatt tűn­tek el a gödrök, festették fel a sávo­kat az aszfaltra, nyírták le az útszé- li növényzetet. Főtt is eleget a feje Gyurcsik Zoltán újraválasztott pol­gármesternek, hogy a megnyitással egybekötött román és magyar mi­niszterelnöki találkozóra a kisvá­rosban minden makulátlan legyen. Az erre fordított energia és odafi­gyelés viszont máris hozza gyümöl­csét: az átkelő megnyitása óta egy­re többen járnak át Magyarország­ról, és bátrabban kezdtek jelent­kezni a befektetők is. Időutazás Székelyhíd már nem büszkél­kedhet azzal, hogy fiatal település - területe a legősibb időktől fogva lakott. Történelmi források szerint ez a vidék ideális életkörülménye­ket teremtett az újkőkor, a bronz­kor és a vaskor kultúrái számára, a népvándorlás különböző hullámai­nak népei (szarmaták, gepidák, hunok) szintén megtelepedtek a térségben. A honfoglalás után a te­lepülés a katonai feladatokkal megbízott székelyek szállásterülete lett. Első írásos említése 1217-ből származik, a Váradi Regestrum a „bihari vár fegyvereseinek” nevezi az itt letelepedett székelyeket. Ne­kik vámszedési joguk volt az Ér híd- ján észak-déli irányban haladó ke­reskedőktől, innen is származik a város neve. Egy 1455-ből származó viaszpecsét Sigillum Oppido Ze- culhyda szöveggel bizonyítja a helység városi rangját, 1459-től a Bihar megyei vásártartó helyek kö­zül Székelyhíd lett az egyik legje­lentősebb. A település a csatáktól sem volt mentes: az 1241-es tatárjárás el­pusztította, majd várkastély épült azon a magaslaton, ahol a mai kas­tély áll. A vár stratégiai erősségnek számított, mivel mocsár övezte, így az ellenség sohasem tudta bevenni. A lakosság részt vett a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc mozgalom­ban is, akárcsak az 1848-49-es sza­badságharcban. Közel száz éve pe­dig a legtöbb helybeli azt sajnálja, hogy Székelyhíd nem épült tíz kilo­méterrel nyugatabbra: ugyanis az első vüágháború után ott húzták meg az országhatárt, és Székelyhíd Románia részévé vált. Csak az nem dolgozik, aki nem akar Napközben a házaló árusoknak nem éri meg Székelyhídon üzletel­ni, mivel alig vannak otthon az em­berek. Aki nem valamelyik gyárban dolgozik, az a mezei munkákkal van elfoglalva, vagy vállalkozik. „112 cég működik a városban, csa­ládi vállalkozástól részvénytársasá­gig - magyarázza Vasadi József al­polgármester. - Nem is panaszkod­hatunk a ' munkanélküliségre, amely 2,8 és 3,2 százalék között váltakozik. Székelyhídon tehát csak az nem dolgozik, aki nem akar.” Az utóbbi kijelentésről a porták is tanúskodnak: legtöbbjük rende­zett, tiszta, kora reggel és kora dél­után pedig a biciklis- és gyalogos- forgalom megélénkülése a gyárba igyekvő, illetve hazatérő munká­soknak köszönhető. „Négyezer munkás keresi itt kenyerét, Sza- lacstól Diószegig idejárnak dolgoz­ni” - meséli Paluska György jegyző. Van is ahová, hiszen Székelyhídon hat cipő- és két készruhagyár működik, illetve egy-egy holland és román bútorgyár. „Az olaszokból elegük van a székelyhídiaknak - te­szi hozzá a jegyző -, mivel kizsák­mányolják az ittenieket. Jobban örülünk a német vagy magyar be­fektetőknek.” A befektetők pedig érkeznek, ki gyorsabban, ki lassabban. Vasadi alpolgármester szerint a vállalko­zói kedvre kedvezőtlenül hat a ro­mániai bizonytalanság, a bürokrá­cia és egy-egy későre meghozott ta­nácsi határozat. Tervezik, hogy a jelenleg 12 RMDSZ-es tanácsosból álló tizenhét tagú tanácsban na­gyobb konszenzust teremtsenek, hiszen az csak a település javára válna. „Székelyhíd eddigi legna­gyobb álma az volt, hogy várossá váljon, valamint hogy megnyíljon saját határátkelője. Mindkettő megvalósult a közelmúltban, jöhet a többi terv” - véli Gyurcsik Zoltán polgármester. A tervek lajstroma többoldalas. A legégetőbb gond az ivóvíz- és csatornahálózat felújítása és bőví­tése - erre már el is nyertek egy 33 milliárd lejes Sapard-pályázatot. Dolgozni még nem kezdtek, csak a tervet fizették ki. Az iskolaépület kérdése még mindig megoldatlan, Székelyhídnak ugyanis nincs saját iskolaépülete, jelenleg a helyi kas­télyban működik az általános isko­la. A turizmus fellendítése is szere­pel a listán - az első lépéseket jelen­ti, hogy máris jelentkezett egy be­fektető, aki hatemeletes szállodát szeretne építeni itt. Az áhított terü­leten nincs ugyan csatornázás és villanyáram, ettől függetlenül az érdeklődés nem lankad, csak kü­lönböző engedélyekre és határoza­tokra van szükség. Székelyhídi Napok A helyi önkormányzatban im­már kulturális igazgatóság is működik, melynek vezetője, Fe­kete Katalin arra törekszik, hogy növelje Székelyhíd közművelődé­si színvonalát. A településnek működik ugyan a művelődési há­za, a teljes kihasználtságig azon­ban még sokat kell tenni. „Falva­kon, a környéken gyenge a kultu­rális tevékenység - mondja az al­polgármester -, ehhez képest Székelyhíd még jól áll.” Néhány napja tizedik alkalommal tartot­ták a Székelyhídi Napokat, sztár­zenekarnak - akárcsak tíz évvel ezelőtt - a Republicot hívták visz- sza. Az Érmelléki Ősznek vagy az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok­nak a székelyhídiak is aktív részt­vevői, mindezekkel és a szüreti bálokkal együttvéve sem kielé­gítő viszont a település művelődési élete.' Szeretnék felé­leszteni a hagyományőrző cso­portot, igyekeznek megbarátkoz- tatni az embereket az olvasással, hiszen Székelyhídnak van a kör­nyéken a legnagyobb könyvtára. Kocsma, túra, szuvenír Székelyhíd ugyan határövezet­ben fekszik, egy évvel ezelőtt vi­szont még jóval kevesebb magyai rendszámú autó fordult meg a tele­pülésen, mint ma. Ez nyilván a ha­tárátkelő megnyitásának tulajdo nítható, hiszen azóta napontr többtucatnyian járnak át ide és odr bevásárolni, kirándulni vagy látó gatni. A határ túloldalán fekvő Lé tavértes lakói közül sokan székely hídiak voltak, ők a rokonokhoz jön nek, az itteniek közül pedig egye sek azért ruccannak át, mert olyar „városi kispolgári dolog” átugran egy korsó sörre Magyarországra. A székelyhídi vállalkozók min denesetre örülnek a határátkelő megnyitásának. A városközpont ban két nagyobb élelmiszerbolt i működik, forgalmuk az utóbbi né hány hónapban megugrott. „A ma gyarországiak elsősorban olajért cukorért, édességekért, sörért jár nak át. Akadnak olyanok is, akii csak átugranak megnézni, milyei Székelyhíd, ha már ilyen közel van - mondja az egyik legnagyobb fői galmú ABC alkalmazottja. Faragó László az egykori szövet kezet társigazgatója, ő vezeti töt bek között a városközpont szívébe: működő fogadót, éttermet, bár meg a szemközti élelmiszerboltot Faragó úgy véli, ha csak a székelj hídiakból kellene megélniük, akko régen lehúzhatták volna a rolói „Sajnos, az embereknek nincs pér zük, a vendéglőben telt házról rit kán lehet beszélni. Szerencsére határnyitás fellendítette kissé a üzletet, tervezzük, hogy az emel« ten újra megnyitjuk a szállodát is” magyarázza az igazgató. Nagyob terve az, hogy Székelyhídon bev; sárlóközpontot hozzon létre. Az út széli parkolóban szuvenír; rus kínálja portékáját. Hét közép van, ilyenkor gyengébb a forgalon hétvégére jön több magyarország Rövidnadrágos, öt év körüli kisfi közeledik a pultnak kinevezett h; romlábú kisszékhez. Markában o vadt fagyi csöpög, közben kémleli felhozatalt. Kinéz magának egy bő napellenzős sapkát.- Mennyibe kerül az ott? - műt; rá.- Kétszázötvenezer lej - válaszc ja mosolyogva az árus.- Hmm... - gondolkodik el a sz kelyhídi kisgyerek. - Akkor azt a! kor veszem meg, ha majd nagy 1 szék.- Miért? Mi leszel, ha nagy 1 szel?- Gazdag. Az Érmellék egykori mocsaras területeire emlékeztet az Öreg ha­lász szobra Az új médiaszékház létrehozását a szlovén kormány és a szlovén RTV támogatta (A Duna Televízió Híradójának felvétele) Továbbtanulási dilemma Kárpátalján Iskolába vagy munkába?

Next

/
Thumbnails
Contents