Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-02 / 203. szám, csütörtök

6

Kultúra

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 2.

Magas állami kitüntetés Tőzsér Árpádnak

Pozsony. Ivan Gasparovic államfő a Eudovít Stúr Érdemrend harmadik fokozatával tüntette ki tegnap Tőzsér Árpád Kossuth-dí- jas költőt. A köztársasági elnök hivatalba lépése óta először részesítette a legmagasabb állami elismerésben a hazai művészeti és tudományos élet képviselőit. Az államfő méltatta az alkotmány napja alkalmából díjazott 18 személyiség munkásságát, kiemelte tehetségüket, és megköszönte, hogy minden körülmények között hűek maradtak eszményeikhez, (s)

Megnyílt a Velencei Filmfesztivál

Róma. Tegnap este Steven Spielberg The Terminal című filmjének versenyen kívüli vetítésével megnyílt a 61. Velencei Filmfesztivál. A mustrán 21 játékfilm - köztük három olasz és francia - vetélkedik az Arany Oroszlánért, miközben magyar vonatkozása is van az idén 61. születésnapját ünneplő, legrégebbi európai filmszemlének: a „Corto cortissimo” rövidfilm-mezőnyben Schilling Árpád Határomul című, 22 perces alkotása száll ringbe a szobrocskáért és a legjobb európai film elismerésért. (MTI)

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: Garfield (am.) 16 Arthur király (am.-ír) 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Minden végzet nehéz (am.) 20 MLADOSÍ: Férfifutam (cseh) 18, 20 TATRA: Kill Bill 2 (am.) 18, 20.30 PÓLUS - METROPOLIS: Én, a robot (am.) 14.20, 15.50, 16.40, 18.10, 19, 20.30, 21.20 Kill Bill 2 (am.) 14.40, 16.10, 17.20, 18.45, 20, 21.15 A sötétség krónikája (am.) 16, 18.25, 20.45 Dirty Dancing 2 (am.) 16.05, 17.55, 19.50 Időzavarban (am.) 15, 21.50 Jószomszédi iszony (am.) 21.40 Garfield (am.) 15.30, 17.15, 19.05 Shrek 2 (am.) 13.45, 20.50

KASSA

TATRA: Dirty Dancing 2 (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: Kill Bill 2 (am.) 16, 18, 20 ÚSMEV: Én, a robot (am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: A szemközti ablak (ol.) 17.15,19.15

DÉL-SZLOVÁKIA

SZENC - MIER: Trója (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Arthur király (am.-ir) 18.30, 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Buddy (norvég) 19 LÉVA-JUNIOR: Zatoichi (japán) 16.30

GYŐR

PLAZA: Arthur király (am.-ír) 15.15,17.45,20.15 Dühöngés (fr.)

15.17.15.19.30 Én és a hercegem (am.-cseh) 14 Függőség (am.- ném.) 16.15, 18.15 Garfield (am.) 16, 18, 20 Hirtelen 30 (am.)

17.30 Holtak hajnala (am.) 20.15 A Macskanő (am.) 16.15, 18.15, 20.15 Pókember 2 (am.) 15.30, 18, 20.30 Shrek 2 (am.) 15.45 A sötétség krónikája (am.) 15.30, 17.45, 20 Szex, csajok, Ibiza (ném.) 14.30,16.30,18.30,20.30 Trója (am.) 19.30

A házi olvasmányok szerepe az olvasóvá nevelésben

Veszni látszó szépirodalom

Ma búcsúztatják Böszörményi Géza Kossuth-díjas játék- és dokumentumfilm-rendezőt

Szabadság a tetőről nézve

A Szívzűrben Pogány Judit (középen), Básti Juli és Máté Gábor (Képarchívum)

ÁLLÁSFOGLALÁS

Dunaszerdahely. Péntek délután tartotta ünnepi tanévnyitó ülését a Katedra Társaság, melynek fő témája a házi olvasmányok szerepe és helye az olvasóvá nevelésben volt. A társaság a következő állásfoglalást szövegezte meg:

Az utóbbi évtizedek jelentős változásokat hoztak életünkbe, leginkább az ifjú nemzedék értékrendjébe. A korábbi írásos-nyomtatott média jelentősége csökkent, egyre inkább a vizuális-digitális eszközök térhódításának vagyunk tanúi. Egyre kevesebb könyvet olvasnak diákjaink, a szépirodalom fokozatosan veszíti el, ha nem is vezető, de meghatározó szerepét. Ezekkel a tényekkel a tanárnak is szembesülnie kell. Ha a házi olvasmányoknak helyet és szerepet szánunk a továbbiakban is az olvasóvá nevelés folyamatában, akkor radikális szemléletváltásnak kell bekövetkeznie.

A klasszikus értelemben alkalmazott kötelező olvasmányok nem töltik be küldetésüket. Az olvasási kedv felkeltése érdekében nyitottabbá kell válniuk a pedagógusoknak: igyekezzenek a tanulók számára a témájukban fényévnyi távolságra levő „kötelező” művek olvastatása mellett a kortárs írók alkotásait (is) felfedezni, felfedeztetni! A terjedelmes, több száz oldalas regények helyett a tanár ajánljon inkább novellákat, elbeszéléseket - ezek segítségével is

megismerkedhet a tanuló a kor hangulatával, az alkotó stílusával, írásművészetével!

Alkalmazzuk a szabad műválasztás elvét! Sőt paradigmaváltásra is szükség van, hiszen századunk irodalmi, művészeti kultúrája nagyon befolyásolja a ma emberének értékítéleteit, mivelhogy ezek a klasszikus, a modern, az avantgárd s a populáris kultúra ötvözetéből, átfedéseiből állnak össze egésszé. A tanár legyen nyitott - a posztmodern, sőt a populáris irodalom befogadásától, ajánlásától se zárkózzék el. Alkalmazza a szabad műválasztás elvét! A tanári módszerek megválo- gatásában fontos a kreatív, rugalmas hozzáállás, valamint a pedagógus személyes példamutatása. A házi olvasmányok fogalma ne szűküljön le a szépirodalomra: tény- és ismeretterjesztő irodalom is szerepeljen az olvasásra ajánlott művek listáján. A magyartanár a művek elemzésekor ügyeljen arra, hogy ne vesszen el az esztétikum, a mű esztétikaietikai értékhordozói töltsék be küldetésüket.

A magyar nyelv és irodalom tanterve sürgős reformra szorul! Tudatosítani kell, hogy az olvasás megszerettetésében a tanár mellett a szülőkre is meghatározott szerep hárul. A cél érdekében a szülőknek a pedagógusokkal karöltve kell fáradozniuk, hogy a felnövekvő generáció könyvet szerető nemzedékké váljon.

Régóta súlyos beteg volt. Az idei Magyar Filmszemlén már nem tudott megjelenni, hogy személyesen vegye át a Magyar Mozgókép Mestere díjat. Helyette felesége és alkotótársa, Gyarmathy Lívia köszönte meg a kitüntetést, aki ugyancsak megkapta a díjat.

TALLÓSI BÉLA

Kicsit olyanok ők, mint a cseh Svérákék: Jan és Zdenék, apa és fia. Ók, a férj Böszörményi Géza és a feleség, Gyarmathy Lívia nem egy filmet csináltak együtt. Sőt, „családi vállalkozásban” készült Böszörményi Zsuzsa első mozgóképe is, a Vörös Colibri - a papa társ-forgatókönyvírója volt a filmnek.

S ha már cseh filmesek szóba kerültek, folytassuk cseh vonalon, mert van még egy, nem ilyen esetleges, hanem sokkal jelentősebb kapocs a csehekkel. Böszörményi Géza játékfilmjeinek groteszk alaphangulata a cseh újhullámos filmek - Vera Chytilová, Jifí Menzel munkáinak - elbeszélőstílusával mutat rokonságot. És talán az sem véletlen, hogy Böszörményi egyik leg- szórakoztatóbb munkájában, a Szívzűr című groteszk komédiában Jifí Menzel egy háztetőn egyensúlyoz. E falusi komédiában épp ő alakítja a háztetőről a szabadság után vágyakozó falu bolondját. Ő, aki rendezőként az Én kis falumban Otík (Bán János) figurájával hasonlót teremtett. Szimbolikus az ő alakja, mert ő az, aki el akar szakadni a realitásoktól. E jellemeken mosolygó, a vidék típusait kipellengérező „helyzetkép” egy generáció közérzetét rajzolja meg. A falura érkező, egyre inkább elzüllő, kompromittálódó háziorvos (Máté Gábor) és kitörni vágyó felesége (Udvaros Dorottya) kapcsolatán keresztül mutatja meg a megszokás ellen semmit nem tevő, de a

Z. NÉMETH ISTVÁN

Nyár elején történt. A postaládámba ingyen és teljesen bérmentve beleszórt-gyömöszölt-gyúrt pár kilogrammnyi reklámújság valamelyikében talált hirdetés három sor volt csupán, ám annál érdekesebb. , A tévémágus házhoz jön, és a képernyő kristálygömbjéből megjósolja, milyen élmények várnak Önre, ha továbbra is úgy dönt: nézi a dobozt.”

Tárcsázom a számot, és fél órán belül csakugyan megérkezik egy fakírruhába öltözött, vézna figura, szó nélkül a képernyőre mered, amelyen azonnal gomolygó köd- csimbókok jelennek meg. „Szörnyűségeket látok - mondja mindenféle varázsmozdulat kíséretében a mágus -, a Műsorok Ura hét csapást küld a tévénézőkre, ha azok nem hajlandóak változtatni tévénézési szokásaikon, s az ’így szól az Úr!’ helyett továbbra is a Co- lumbo nevű szakállas amerikai krimisorozat lesz a legnézettebb műsor.” A tévéjós kicseréli a fáradt elemet a távirányítóban, a készülék felé bök, s álomképekként derengmegszokott szerint már élni nem tudó, a falusi élet langyos állóvizéhez alkalmazkodó fiatal értelmiségiek életútját. Egyetlen mondatban benne van az az életérzés, amelyet a film meg akar mutatni. Balláné (Udvaros Dorottya) ecseteli a következőképpen, hogyan telnek a mindennapjai: „Nézem a vonuló állatok árnyékát, a férjemhez meg szakadatlanul jönnek a betegek.” S így múlik el az életük. Beletörődnek, és képtelenek kivívni saját szabadságukat.

Valamennyi Böszörményi-játékfilm olyan figurákról szól, akik a szabadságra vágynak, de nem tudják elérni a teljes szabadságot. Az 1971-ben készült Madárkák című játékfilmjének két női hőse (Bánsági Ildikó és Schütz Ha) is megteszi a nagy lépést: vidékről Budapestre költöznek, hogy megváltozzon az életük. De nem leányálom, ami vár rájuk. A vágyott szabadság helyett csak a munkásszálló zártságát kapják. Férjet akarnak fogni maguknak, hogy kikerüljenek a szállóban élő munkáslányok közösségéből. Egyikük (Schütz Ila) megfutamodik, visszamegy falura, a társa (Bánsági Ildikó) viszont behálózza a gyár macsóját,

ve megelevenednek az általa megjósolt szörnyűségek. A felvételek láttán nyers rák ízére emlékeztető gombóc születik a torkomban. Stohl Andrást látom a Sziget-II egyik szandálkoptatta szikláján, színes, rövid ujjú ingben és talpig borostásan magyaráz valamit arról, hogy a végén csak egy maradhat. Ez még mind semmi: második csapásként egy szabadulóművésznek született fiatalembert főműsoridőben, nyakig bebetonozva beleeresztenek a Dunába. Szédülni kezdek, de már következik is a harmadik csapás: az Életképek című sorozat összes eddigi epizódját este nyolctól megismétli a Magyar Televízió. „Ezt úgysem lehet fokozni” - legyintek, de azért rángatózni kezd a jobb alsó szemhéjam. Cáfolatként máris feltűnik a színésznőként és műsorvezetőként egyaránt megbukott Barbara, amint délutánonként beszélgetős műsort celebrál eddig alig feszegetett témákról. „Ha ez sem elég - mondja a mágus -, jön Havas Henrik és Liptai Claudia színvonalas egymásra találása a TV2 Mokka című reggeli műsorában.” Jéghideg lehelettel és talpig

s a vágyott szabadság helyett belemenekül egy házasságba.

A filmes párnak azonban van egy közös munkája, amelynek hőse eléri a teljes szabadságot. Az

1997-ben készült Szökés, amelynek Böszörményi a társ-forgatókönyvírója, Gyarmathy Lívia a rendezője. Ez a film annak az egyetlen embernek az igaz történetét eleveníti fel, akinek sikerült a recski munkatáborból megszöknie, s eljutnia a szabad világba, vagyis Nyugatra disszidálnia.

Nem véletlen Böszörményi szabadságvágya. Huszonhárom éves volt, amikor valaki feljelentette, ezért internálták: öt és fél évet töltött kényszermunkatáborokban, egyebek között Recsken. Szabadulása után csak segédmunkásként dolgozhatott, s csupán 1956- ban folytathatta tanulmányait, visszavették az ELTE-re, majd a diploma megszerzését követően vegyészmérnökként dolgozott. A hatvanas években aztán felvették a Színművészeti Főiskolára, Hers- kó János diplomások számára indított rendezői osztályába.

Gyarmathy Líviával közösen készített, nagy visszhangot kiváltott dokumentumfilmjeikkel aztán visszatértek Recskre. 1988libabőrösen bámulom a felkínált részleteket, de a vendégmágus máris a hatodik csapást mutatja. Bemászom az ágy alá, onnét kérdem szederjes ajakkal: miért nem engedik, hogy végre elfelejtsük őket? A jós vállat von, s kissé belefeledkezik a Vágó Világ 3 embertelen megpróbáltatásaiba. „A leg- szömyűbbet, a hetedik csapást meg sem mutatom - mondja, s már távozna, de hirtelen ödettel a szandálja égjük bőrszíját odakötözöm az ágy lábához, mire makacsul szabadulni próbál, aztán feladja, erőüenül lerogy az ágy szélére -, ehhez még nekem is le kell ülnöm” - mondja, s irtózva eltakarja a szemét. Egy megtörtént esemény ihlette magyar film kockái peregnek. A főhős, a rövid ideig olimpiai bajnok kalapácsvető baráti társaságával együtt gépkocsin menekül a nagy szerbiai éjszakában. Mögöttük hosszú autókonvojban éjjeliedényekkel, kémcsövekkel, petricsé- székkel és egyéb urológiai támadóeszközökkel hadonászó, kommandósoknak öltözött doppingellenőrök nyomják a gázpedált szapora görög szitkok kíséretében.

ban először a Recsk 1950-53 című munkájukkal, amely 89-ben megkapta az év legjobb európai dokumentumfilmjének járó Fé- lix-díjat. Ahogy olvasható a filmmel kapcsolatban: „Ebben a politikai, történelmi gyökerekig hatoló elemzésben volt rabok, volt ÁVH-s őrök vallomásaiból rajzolódik ki a tábor képe.” Majd ugyancsak a 88-ban készült Fa- ludy György, költő című munkájukban a költőóriás vall recski megpróbáltatásairól. Ám a recski témával korábban már játékfilmben - a 86-ban forgatott Laurában - is foglalkoztak.

Böszörményi Géza 1986-ban Balázs Béla díjat kapott, 1999-ben ő kapta a Magyar Filmszemle életműdíját, egy évvel később Gyarmathy Líviával megosztott Kossuth-díjjal jutalmazták „nemzetközileg is elismert játék- és do- kumentumfilm-rendezői, valamint forgatókönyvírói munkásságukért”, 2001-ben pedig a Magyar Örökség díjjal „igazságfeltáró művészetét” ismerték el.

A szabadságeszméről most már csak Gyarmathy Lívia forgathat további filmeket. Böszörményi Géza nyolcvanegy éves korában itt hagyott bennünket.

Fék- és fogcsikorgatások, a többfajta vizeletminta produkálására is képes sportoló elgázol néhány japán tévériportert, miközben a nyakában himbálódzó aranyéremmé integetve egyre gestapósabb módszerekre hergeli az őt üldözőket miközben ezt kiabálja: „Úgyseir adom vissza!”

Nézem a dobozt. A tévémágus ja vaslatára egy erős szűrőt szerelten fel az antennazsinórra, amely a te hetségtelenséget zsenialitásnak fel tüntető hazug, unalmas, szánal más, primitív, képmutató, olcsó é; ízlésromboló műsorokat egy szerűen nem engedi át a tévékészü lékembe. Eddig csak a Frakk, ; macskák réme című rajzfilm hé perce ment át a vizsgán, amúgy hét ven órája teljesen sötét a képernyő

NÉZEM A DOBOZT

Egy tévémágus, hét csapás, hetven óra csönd