Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-25 / 222. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 25. Fókuszban: a hurrikánok A természettudósok szerint a globális felmelegedéssel még pusztítóbb hurrikánok várhatók Ivan, Jeanne, Karl, Lisa... Miközben az Ivan hurrikán óránként kétszáz kilomé­teres sebességet meghala­dó széllökésekkel, helyen­ként 7,5 méteres hullá­mokkal érte el az USA partjait, az Egyesült Álla­mok kongresszusa előtt természettudósok arról beszéltek, hogy a globális felmelegedés következté­ben a jövőben egyre pusz­títóbb hurrikánok kialaku­lására lehet számítani. ÖSSZEFOGLALÓ A globális felmelegedés tovább növeli a hurrikánokat tápláló óceá­nok hőmérsékletét, így a jövőben még hevesebb széllökések, vala­mint esőzések kialakulására lehet számítani - hangzott el az amerikai kongresszus előtt a Reuters beszá­molója szerint. A hurrikánok kiala­kulásához legalább 26 Celsius fo­kos hőmérsékletű tengerre van szükség. A felszálló párás, meleg levegő hatására zivatarfelhők ke­letkeznek. A folyamatosan párolgó nedves levegőt ezek a felhők szi­vacsként szívják magukba, és az erős feláramlás miatt a függőleges kiterjedésben félelmetes turbulen­ciák jönnek létre. A zivatarfelhő fo­kozatosan egyre falánkabb lesz, vé­gül pedig egy hatalmas szupercel- larendszerré válik, amelyet a Föld Coriolis-ereje megforgat. A hurri­Jeanne névjegye kánok akkor tudnak elég energiát felhalmozni, ha az óceán hőmér­séklete legalább 13,5 méteres mélységig (más vélekedések sze­rint legalább 45 méterig) megha­ladja a 26 Celsius fokot. A kutatók szerint, a részben az üveghatású gázok kibocsátásának növekedésé­vel magyarázható globális felmele­gedés nem jár feltétlenül együtt az Atlanti-óceánon kialakuló hurriká­nok számának növekedésével. A vi­harok intenzitása azonban már az átlaghőmérséklet egy Celsius-fokos emelkedése esetén is számottevő növekszik. Az ötös skálán négyes erősségűként jellemzett Ivan a har­madik hurrikán volt, amely idén nyáron elérte az USA-t. A múlt szerda óta tomboló szélvihar meg­kímélte Kubát és Mexikó keleti ré­szét. A Risk Management Solutions viszontbiztosító becslése szerint a karibi térségben és az Egyesült Ál­lamok területén a kár mértéke már a hét elején megközelítette a tízmil- liárd eurót. Miközben Iván lecsen­desedett, a Dominikai Köztársaság­ra már egy újabb a hurrikánná fej­lődött trópusi vihar, a Jeanne csa­pott le. Miközben meteorológusok egy csoportja a kongresszus előtt a globális felmelegedés káros hatása­iról tartott előadást, tíz éghajlatku­(CTK/AP-felvétel) tató közleményben tudatta, hogy a zord időjárás - hurrikánok, hőhul­lámok, hóförgetegek - és a globális felmelegedés között nem mutatha­tó ki közvetlen kapcsolat. Érvelé­sük szerint előfordult már, hogy melegebb időszakok idején csök­kent a trópusi viharok száma és erőssége. A tíz kutató az USA-t egy­más után érő hurrikáncsapásokat a természet változékonyságával ma­gyarázza. George Bush elnök eluta­sította az üvegházhatású gázok csökkentését célzó kiotói szerző­dést arra hivatkozva, hogy a gazda­ság számára túl költséges lenne be­vezetése. (ngo) Ciklonok ott alakulnak ki, ahol viszonylag meleg és nedves levegő emelkedik fel a Föld felszínéről Hogyan keletkeznek a hurrikánok? ÖSSZEFOGLALÓ Először is tisztáznunk kell a cik­lonok kialakulásának hátterét. Köztudott, hogy a levegő mindig a magas nyomású területek felől áramlik az alacsony nyomású felé, míg be nem áll az egyensúlyi hely­zet. Ez az áramlás azonban nem egyenes vonalban történik, mert a Föld forgása miatt fellép egy eltérí­tő erő is, amit Coriolis-erőnek hí­vunk. A szél tehát mindig spirálisan áramlik, az alacsony nyomású rendszerekben befelé és felfelé, míg a magas rendszerű nyomások­ban lefelé és kifelé fúj. A felfelé áramló levegő területeit tehát ala­csony nyomású rendszereknek, ciklonoknak nevezzük. Ciklonok ott alakulnak ki, ahol viszonylag meleg és nedves levegő emelkedik fel a Föld felszínéről. Pontosan ez történik a hurrikánok vagy más né­ven trópusi ciklonok esetében is. A trópusi ciklon keletkezési helye ugyanis a Ráktérítő és a Baktérítő közötti terület, közelebbi szülő­helyük a meleg tengerfelszín. Mi­vel a tenger megfelelő hőmérsékle­tűre - 26 Celsius fok - csak nyáron melegszik fel, így a hivatalos hurri­kánszezon júniustól novemberig tart. A felszálló párás, meleg levegő hatására zivatarfelhők keletkez­nek. A folyamatosan párolgó ned­ves levegőt ezek a felhők szivacs­ként szívják magukba, és az erős feláramlás miatt a függőleges kiter­jedésben félelmetes turbulenciák jönnek létre. A zivatarfelhő még fa­lánkabbá válik, végül egy hatalmas szupercellarendszerré válik, ame­lyet a Föld Coriolis-ereje megfor­gat. Miközben a felhő forgása gyor­sul, a középpontjában az egyre in­tenzívebbé váló feláramlás miatt megindul a légnyomás csökkenése. A ciklon középpontjában kialakul tehát egy lefelé mozgó áramlás. A ciklon középpontjának, szemének átmérője 15-40 kilométer. A mű­holdfelvételeken szépen kivehető e tiszta lyuk. Ha az örvénylésnek to­vábbra is van utánpótlása, akkor a forgási sebesség még tovább gyor­sul. A Közép-Amerikát és az Egye­sült Államokat nyár végén, kora ősszel elérő hurrikánok Afrika partjainál, az északi szélesség 10. és 20. foka között, a Zöidfoki-szige- tek környékén keletkeznek. Itt hú­zódik az északi és déli félteke légtö­megét elválasztó trópusi össze- áramlási zóna. így-az itt keletkező tornyos gomolyfelhők a keleties passzátszéltől perdületet kapnak, felhőkarokba, felhőörvényekbe rendeződnek, ezután pedig nyuga­ti irányba veszik útjukat. Minél alacsonyabb a ciklon központi nyo­mása, annál gyorsabban mozog. Mielőtt a hurrikán szárazföldre lép, már komoly pusztítást végez: az a vízkupola, amelyet a hurrikán szele tol maga előtt ugyanis akár több méter magas is lehet. A szá­razföldre érve megszűnik a nedves levegő utánpótlás, a ciklon fokoza­tosan veszít erejéből: egyrészt fel­hőszakadások, másrészt súrlódás formájában. A hurrikánok felhőör­vényei az északi féltekén az óra­mutatójárásával ellentétes, a délin megegyező irányban forognak. A trópusi ciklon átmérője néhány száz kilométer - azaz a mérsékelt- övi ciklonokhoz viszonyítva, ame­lyek akár 1000-4000 kilométer szélesek is lehetnek, relatíve ki­csik. A hurrikán egyébként indián eredetű szó, jelentése találóan: nagy szél. Ugyanezt a légköri je­lenséget a Csendes-óceánon táj­funnak hívják, Ausztrália térségé­ben pedig trópusi ciklonnak. A hurrikánokat a Saffir-Simpson féle skála 0-5-ig terjedő értékkel kate­gorizálja, attól függően, hogy mennyire erős benne a szél. (ngo) 3 Jeanne nyomában Kari (Reuters-felvétel) Jeanne több mint kétezer halottat hagyott Haitin Hurrikánrandevú ÖSSZEFOGLALÓ Haitin 2000 fölé emelkedett a Jeanne hurrikán áldozatainak szá­ma. A hatóságok járvány veszélytől tartanak, ezért tömegsírokba te­metik a halottakat. Ezt sokan ke­gyeletsértőnek tartják, ám ahogy Gerard Latortue kormányfő fogal­mazott: nincs más választásuk. A közbiztonság a feje tetejére állt. A fosztogatások miatt sokszor nem jutnak célba a segélyszállítmá­nyok, ráadásul csaknem 100 rab is megszökött Gonaives börtönéből az áradások alatt. A Hispaniola szigeten végzett pusztítás a szokásosnál is rosz- szabb előjel. A floridaiak ismét hurrikánra készülődnek, ami egy­re inkább a hétköznapjaik részévé válik. Jeanne ugyanis már a negye­dik trópusi vihar, amely idén le­csapni készül az Egyesült Államok­ra. A fokozódó veszély ellenére so­kan még mindig úgy döntenek, hogy otthon vészelik át a pusztí­tást. A szupermarketek zsúfolásig tele vannak, mindenki élelmiszert, akkumulátorokat, valamint az ab­lakok és az ajtók befedésére alkal­mas funérlemezt vásárol. Florida kormányzója Jebb Bush mindenkit arra intett, hogy ha teheti, hagyja el lakóhelyét. Jeanne mára vagy vasárnap hajnalra érkezik meg Florida keleti partjaihoz. Mögötte, az amerikai partoktól egyelőre meglehetősen távol, máris készü­lődik egy újabb forgószél, a Lisa is. Közben igencsak meghökkentett mindenkit az Ivan hurrikán, amely a hétvégén hagyta el a déli államo­kat, és úgy tűnt, hogy tulajdonkép­pen a semmibe vész, most visszaté­rőben van Florida és Texas felé. Tett ugyanis egy kunkort Alabama és Észak-Karolina felé, most erőre kapott, és a hétvégére várhatóan szintén megérkezik Florida északi csücskéhez és Texasba. Houstontól száz kilométernyire délnyugatra máris kihirdették a hurrikánriadót. A pusztító hurrikánokkal függ össze az a hír, miszerint a szövetségi kormányzat korlátozott mértékben ugyan, de hozzányúl a nyersolajtar­talékhoz, így kényszerül könnyíteni a hurrikánok miatti benzinszűkös­ségen és az emelkedő benzinárakon a hurrikánok sújtotta államokban, például Floridában, vagy Louisia- nában. Az amerikai olajtartalék egyébként a múlt héten kilencmillió hordóval csökkent, és jelenleg 269 millió hordónyi, (mro, ma) Haitin mindent elöntött a víz ( CTK/AP-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐSÖDÉS, 13-17 FOK Túlnyomóan felhős lesz az ég­bolt, záporok és zivatarok főleg északon fordul­hatnak elő, másutt csak elvétve kell csapadékra számítanunk. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 13-17 fok között alakul. Változékony irá­nyú északnyugati szél fúj. Éjszaka a hőmérő higanyszála 8 és 4 fok közé süllyed. Holnap az időnként erősen megnövekvő felhőzetből fő­leg keleten van kilátás csapadékra. A legmagasabb nappali hőmérsék­let 12 és 16 fok között alakul. A mai időjárás kedvezőtlenül hat a reumatikus és mozgásszervi betegekre. Meg­nő a lehetősége az ekcémás jellegű bőrbetegségek és depressziós tü­netek romlásának. Gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miat­ti fejfájás, gyötrő fájdalmat érez­hetünk az ízületek tájékán és a ré­gebbi sebek helyén. A szív- és ér­rendszeri betegségekben szenve­dőket szintén megviselheti az idő­járás. Egyes légúti betegségek tü­netei ugyancsak jelentkezhetnek. TUNISZ 30 A Nap kel 06.44-kor - nyugszik 18.42-kor A Hold kel 17.55-kor - nyugszik 02.17-kor A Duna vízállása - Pozsony: 460, árad; Medve: 360, árad; Komárom: 240, árad; Párkány: 120, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA KIJEVI 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents