Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-25 / 222. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 25. Fókuszban: a hurrikánok A természettudósok szerint a globális felmelegedéssel még pusztítóbb hurrikánok várhatók Ivan, Jeanne, Karl, Lisa... Miközben az Ivan hurrikán óránként kétszáz kilométeres sebességet meghaladó széllökésekkel, helyenként 7,5 méteres hullámokkal érte el az USA partjait, az Egyesült Államok kongresszusa előtt természettudósok arról beszéltek, hogy a globális felmelegedés következtében a jövőben egyre pusztítóbb hurrikánok kialakulására lehet számítani. ÖSSZEFOGLALÓ A globális felmelegedés tovább növeli a hurrikánokat tápláló óceánok hőmérsékletét, így a jövőben még hevesebb széllökések, valamint esőzések kialakulására lehet számítani - hangzott el az amerikai kongresszus előtt a Reuters beszámolója szerint. A hurrikánok kialakulásához legalább 26 Celsius fokos hőmérsékletű tengerre van szükség. A felszálló párás, meleg levegő hatására zivatarfelhők keletkeznek. A folyamatosan párolgó nedves levegőt ezek a felhők szivacsként szívják magukba, és az erős feláramlás miatt a függőleges kiterjedésben félelmetes turbulenciák jönnek létre. A zivatarfelhő fokozatosan egyre falánkabb lesz, végül pedig egy hatalmas szupercel- larendszerré válik, amelyet a Föld Coriolis-ereje megforgat. A hurriJeanne névjegye kánok akkor tudnak elég energiát felhalmozni, ha az óceán hőmérséklete legalább 13,5 méteres mélységig (más vélekedések szerint legalább 45 méterig) meghaladja a 26 Celsius fokot. A kutatók szerint, a részben az üveghatású gázok kibocsátásának növekedésével magyarázható globális felmelegedés nem jár feltétlenül együtt az Atlanti-óceánon kialakuló hurrikánok számának növekedésével. A viharok intenzitása azonban már az átlaghőmérséklet egy Celsius-fokos emelkedése esetén is számottevő növekszik. Az ötös skálán négyes erősségűként jellemzett Ivan a harmadik hurrikán volt, amely idén nyáron elérte az USA-t. A múlt szerda óta tomboló szélvihar megkímélte Kubát és Mexikó keleti részét. A Risk Management Solutions viszontbiztosító becslése szerint a karibi térségben és az Egyesült Államok területén a kár mértéke már a hét elején megközelítette a tízmil- liárd eurót. Miközben Iván lecsendesedett, a Dominikai Köztársaságra már egy újabb a hurrikánná fejlődött trópusi vihar, a Jeanne csapott le. Miközben meteorológusok egy csoportja a kongresszus előtt a globális felmelegedés káros hatásairól tartott előadást, tíz éghajlatku(CTK/AP-felvétel) tató közleményben tudatta, hogy a zord időjárás - hurrikánok, hőhullámok, hóförgetegek - és a globális felmelegedés között nem mutatható ki közvetlen kapcsolat. Érvelésük szerint előfordult már, hogy melegebb időszakok idején csökkent a trópusi viharok száma és erőssége. A tíz kutató az USA-t egymás után érő hurrikáncsapásokat a természet változékonyságával magyarázza. George Bush elnök elutasította az üvegházhatású gázok csökkentését célzó kiotói szerződést arra hivatkozva, hogy a gazdaság számára túl költséges lenne bevezetése. (ngo) Ciklonok ott alakulnak ki, ahol viszonylag meleg és nedves levegő emelkedik fel a Föld felszínéről Hogyan keletkeznek a hurrikánok? ÖSSZEFOGLALÓ Először is tisztáznunk kell a ciklonok kialakulásának hátterét. Köztudott, hogy a levegő mindig a magas nyomású területek felől áramlik az alacsony nyomású felé, míg be nem áll az egyensúlyi helyzet. Ez az áramlás azonban nem egyenes vonalban történik, mert a Föld forgása miatt fellép egy eltérítő erő is, amit Coriolis-erőnek hívunk. A szél tehát mindig spirálisan áramlik, az alacsony nyomású rendszerekben befelé és felfelé, míg a magas rendszerű nyomásokban lefelé és kifelé fúj. A felfelé áramló levegő területeit tehát alacsony nyomású rendszereknek, ciklonoknak nevezzük. Ciklonok ott alakulnak ki, ahol viszonylag meleg és nedves levegő emelkedik fel a Föld felszínéről. Pontosan ez történik a hurrikánok vagy más néven trópusi ciklonok esetében is. A trópusi ciklon keletkezési helye ugyanis a Ráktérítő és a Baktérítő közötti terület, közelebbi szülőhelyük a meleg tengerfelszín. Mivel a tenger megfelelő hőmérsékletűre - 26 Celsius fok - csak nyáron melegszik fel, így a hivatalos hurrikánszezon júniustól novemberig tart. A felszálló párás, meleg levegő hatására zivatarfelhők keletkeznek. A folyamatosan párolgó nedves levegőt ezek a felhők szivacsként szívják magukba, és az erős feláramlás miatt a függőleges kiterjedésben félelmetes turbulenciák jönnek létre. A zivatarfelhő még falánkabbá válik, végül egy hatalmas szupercellarendszerré válik, amelyet a Föld Coriolis-ereje megforgat. Miközben a felhő forgása gyorsul, a középpontjában az egyre intenzívebbé váló feláramlás miatt megindul a légnyomás csökkenése. A ciklon középpontjában kialakul tehát egy lefelé mozgó áramlás. A ciklon középpontjának, szemének átmérője 15-40 kilométer. A műholdfelvételeken szépen kivehető e tiszta lyuk. Ha az örvénylésnek továbbra is van utánpótlása, akkor a forgási sebesség még tovább gyorsul. A Közép-Amerikát és az Egyesült Államokat nyár végén, kora ősszel elérő hurrikánok Afrika partjainál, az északi szélesség 10. és 20. foka között, a Zöidfoki-szige- tek környékén keletkeznek. Itt húzódik az északi és déli félteke légtömegét elválasztó trópusi össze- áramlási zóna. így-az itt keletkező tornyos gomolyfelhők a keleties passzátszéltől perdületet kapnak, felhőkarokba, felhőörvényekbe rendeződnek, ezután pedig nyugati irányba veszik útjukat. Minél alacsonyabb a ciklon központi nyomása, annál gyorsabban mozog. Mielőtt a hurrikán szárazföldre lép, már komoly pusztítást végez: az a vízkupola, amelyet a hurrikán szele tol maga előtt ugyanis akár több méter magas is lehet. A szárazföldre érve megszűnik a nedves levegő utánpótlás, a ciklon fokozatosan veszít erejéből: egyrészt felhőszakadások, másrészt súrlódás formájában. A hurrikánok felhőörvényei az északi féltekén az óramutatójárásával ellentétes, a délin megegyező irányban forognak. A trópusi ciklon átmérője néhány száz kilométer - azaz a mérsékelt- övi ciklonokhoz viszonyítva, amelyek akár 1000-4000 kilométer szélesek is lehetnek, relatíve kicsik. A hurrikán egyébként indián eredetű szó, jelentése találóan: nagy szél. Ugyanezt a légköri jelenséget a Csendes-óceánon tájfunnak hívják, Ausztrália térségében pedig trópusi ciklonnak. A hurrikánokat a Saffir-Simpson féle skála 0-5-ig terjedő értékkel kategorizálja, attól függően, hogy mennyire erős benne a szél. (ngo) 3 Jeanne nyomában Kari (Reuters-felvétel) Jeanne több mint kétezer halottat hagyott Haitin Hurrikánrandevú ÖSSZEFOGLALÓ Haitin 2000 fölé emelkedett a Jeanne hurrikán áldozatainak száma. A hatóságok járvány veszélytől tartanak, ezért tömegsírokba temetik a halottakat. Ezt sokan kegyeletsértőnek tartják, ám ahogy Gerard Latortue kormányfő fogalmazott: nincs más választásuk. A közbiztonság a feje tetejére állt. A fosztogatások miatt sokszor nem jutnak célba a segélyszállítmányok, ráadásul csaknem 100 rab is megszökött Gonaives börtönéből az áradások alatt. A Hispaniola szigeten végzett pusztítás a szokásosnál is rosz- szabb előjel. A floridaiak ismét hurrikánra készülődnek, ami egyre inkább a hétköznapjaik részévé válik. Jeanne ugyanis már a negyedik trópusi vihar, amely idén lecsapni készül az Egyesült Államokra. A fokozódó veszély ellenére sokan még mindig úgy döntenek, hogy otthon vészelik át a pusztítást. A szupermarketek zsúfolásig tele vannak, mindenki élelmiszert, akkumulátorokat, valamint az ablakok és az ajtók befedésére alkalmas funérlemezt vásárol. Florida kormányzója Jebb Bush mindenkit arra intett, hogy ha teheti, hagyja el lakóhelyét. Jeanne mára vagy vasárnap hajnalra érkezik meg Florida keleti partjaihoz. Mögötte, az amerikai partoktól egyelőre meglehetősen távol, máris készülődik egy újabb forgószél, a Lisa is. Közben igencsak meghökkentett mindenkit az Ivan hurrikán, amely a hétvégén hagyta el a déli államokat, és úgy tűnt, hogy tulajdonképpen a semmibe vész, most visszatérőben van Florida és Texas felé. Tett ugyanis egy kunkort Alabama és Észak-Karolina felé, most erőre kapott, és a hétvégére várhatóan szintén megérkezik Florida északi csücskéhez és Texasba. Houstontól száz kilométernyire délnyugatra máris kihirdették a hurrikánriadót. A pusztító hurrikánokkal függ össze az a hír, miszerint a szövetségi kormányzat korlátozott mértékben ugyan, de hozzányúl a nyersolajtartalékhoz, így kényszerül könnyíteni a hurrikánok miatti benzinszűkösségen és az emelkedő benzinárakon a hurrikánok sújtotta államokban, például Floridában, vagy Louisia- nában. Az amerikai olajtartalék egyébként a múlt héten kilencmillió hordóval csökkent, és jelenleg 269 millió hordónyi, (mro, ma) Haitin mindent elöntött a víz ( CTK/AP-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐSÖDÉS, 13-17 FOK Túlnyomóan felhős lesz az égbolt, záporok és zivatarok főleg északon fordulhatnak elő, másutt csak elvétve kell csapadékra számítanunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 13-17 fok között alakul. Változékony irányú északnyugati szél fúj. Éjszaka a hőmérő higanyszála 8 és 4 fok közé süllyed. Holnap az időnként erősen megnövekvő felhőzetből főleg keleten van kilátás csapadékra. A legmagasabb nappali hőmérséklet 12 és 16 fok között alakul. A mai időjárás kedvezőtlenül hat a reumatikus és mozgásszervi betegekre. Megnő a lehetősége az ekcémás jellegű bőrbetegségek és depressziós tünetek romlásának. Gyakoribbá válhat a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, gyötrő fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőket szintén megviselheti az időjárás. Egyes légúti betegségek tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. TUNISZ 30 A Nap kel 06.44-kor - nyugszik 18.42-kor A Hold kel 17.55-kor - nyugszik 02.17-kor A Duna vízállása - Pozsony: 460, árad; Medve: 360, árad; Komárom: 240, árad; Párkány: 120, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA KIJEVI 7