Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-23 / 220. szám, csütörtök
UJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 23. Iskola utca 15 Igazi vezető csak az lehet, aki tudja, mit és hogyan kell tennie, hogy célba jussanak azok, akiket ő vezet Neveljünk hatékonyan! Hazánkban az élet minden területén, így az iskola oktató-nevelő munkába is mindinkább előtérbe kerülnek a minőségi követelmények. Ennek valóra váltásához elengedhetetlen követelmény a vezetői munka színvonalának állandó fejlesztése és hatékonyságának a növelése. MARKÓ EMIL Amióta csak pedagógia létezik, a nevelők munkáját minden korban bizonyos hiányérzet kísérte nyomon: ez, hogy a tényleges elért nevelési színvonal a jogosan elvárt alatt van. Az iskola sajátos intézmény, a nevelés műhelye, a nevelés-oktatás színtere. Ebben az intézményben alapvető feladat a pedagógiai munka, ennek kell alárendelni minden egyéb feladatot, ezt kell szolgálnia a szervezésnek, az ellenőrzésnek. Az eredménycsökkenés okaként többnyire a fiatalokra ható számtalan tényezőt említik meg, amelyek intenzív hatásukkal egyre jobban akadályozzák a nevelési folyamatot. Korunkban természetesen ebben nem lehet és nem szabad belenyugodni, és kutatni kell a nevelés hatékonysága növelésének lehetőségeit. A munka színvonala A tőlünk függő tényezők közül döntő jelentőségű a nevelés rendszere, amelyet tudatosan alakítunk ki, naponta alkalmazunk. A gyakorlat és a tapasztalat azt mutatja, hogy az iskolák tevékenysége sokkal eredményesebb ott, ahol tudatosan - vagy ösztönösen - kialakítják a nevelés rendszerét. Ennek valóra váltásához elengedhetetlen követelmény a vezetési munka színvonalának állandó fejlesztése, hogy az iskolák igazgatói ismerik-e és helyesen alkalmazzák-e a vezetéselméletet és miként ültetik át azt a gyakorlatba. Igaz az a tétel, hogy igazi vezető csak az lehet, aki tudja, mit és hogyan kell tennie, hogy célba jussanak azok, akiket ő vezet. Mit értünk a nevelési rendszer alatt? Azt, hogy a fiatal nemzedék mentalitását és tapasztalatait alakító társadalmi, politikai és gazdasági élet tágan értelmezett rendszerét nevezzük így általános értelemben. A különböző tényezők hatására minden intézmény nevelési rendszere egymástól eltérő lehet, sőt kell is, hogy eltérő legyen! Az elmúlt napokban olvastam ezzel a témával kapcsolatos cikket Alexander Lewin tollából, amelyben a szerző a közösségi nevelésben az egyén számára biztosított fejlődési lehetőségekről számol be. Rámutat arra, hogy a helyi nevelési rendszer megteremtésének lehetőségei minden iskola rendelkezésére állnak; az adott elemek integrálása a nevelési gyakorlat legnehezebb része. Megközelítéshez a jó eredményt elért iskolák tapasztalatait kell általánosítani, a belső összefüggésekre kell figyelemmel lenni az egyes elemek között, azokat az adottságok szerint módosítani, illetve kiegészíteni. Hogy nevelési rendszerünk sikeres és hatékony is legyen, ennek megteremtésének feladatai négy csoportba oszthatók: a közösségbe történő beilleszkedés, az individualizálás, az iskola és a környezet kölcsönhatásának feladataira. Szükség még itt kiemelnünk a közösségi nevelés adott formáit, valamint az iskola hagyományainak jelentőségét (pl. megtartani az oktató-nevelői folyamat színvonalát, eredményességét stb.) Fontos kérdés - bár a tömeges iskola gyakorlatban nehezen oldható meg - az individualizáló munka, amelynek alapja a tanulók alapos ismerete. Ennek keretében gondoskodni kell a tehetség és az érdeklődés fejlődéséről., az egyéni fogyatékosságok feltárásáról és felszámolásáról. Fontos tényező a tanuló számára az a tény, hogy tisztában legyen a nevelési környezet fogalmával, ennek megismerésével és az iskolára gyakorolt kölcsönös hatásaival. Továbbá tisztában legyen az iskolában szemben támasztott követelményekkel, az oktató-nevelő munka tervezésével és annak részese legyen és elfogadja az iskola által előírt és megkövetelt előírásokat. Lewin elméleti írásában az iskolát így jellemzi: „Az iskola sajátos intézmény, a nevelés műhelye, a nevelés-oktatás színtere. Ebben az intézményben alapvető feladat a pedagógiai munka, ennek kell alárendelni minden egyéb feladatot, ezt kell szolgálnia a szervezésnek, az ellenőrzésnek.” A sikerért folytatott küzdelem a mai gyerekek életében már hat-hét éves korban elkezdődik Nem az osztályzat a fontos, hanem a tudás ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A túlzásba vitt versenyszellem nem feltétlenül kedvez a tanulásnak. Ugyanakkor a megmérettetések teljes hiánya, és a kritika kerülése is csökkentheti a motivációt. Mit csináljon ilyenkor szegény szülő? Dicsérjen vagy korholjon? A sikerért és az érvényesülésért folytatott küzdelem a mai gyerekek életében már hat-hét éves korban elkezdődik. A jobb iskolákba, ilyen-olyan tagozatos, tehetséggondozó osztályokba való bekerüléshez már egy leendő első osztályosnak is produkálnia kell valamit. Az iskolapadba kerülve azután a kisdiák hamar megtanulja, hogy az iskolába alapvetően nem ismereteket, hanem jó jegyeket szerezni járunk. Ha kezdetben nem is osztályoznak még a tanárok, a kicsik akkor is hamar megtanulják, hogy a piros pont jobb, mint a fekete, és hogy van, aki kap a házi feladatára mókus pecsétet, és van, aki nem. A jutalmazás és büntetés rendszere, valamint a tanulási helyzet verseny jellege a gyermekek számára hamar belsővé válik; egy idő után már ők is ezen a szemüvegen keresztül tekintenek saját munkájukra. Önbecsülésük és önértékelésük néhány iskolai év után már egyenes arányban áll az ott elért sikerekkel vagy elszenvedett kudarcokkal. Természetes dolog, hogy nem minden feladat sikerülhet elsőre, és az is, hogy kinek ez, kinek az a tantárgy megy nehezebben. Bár mindenki szeretne jó jegyeket kapni, ez nem mindig sikerülhet. Egy-egy rosszabb osztályzat, gyengébbre sikerült felelet azonban még nem feltétlenül ok arra, hogy valaki szégyenkezzen, vagy kételkedni kezdjen a képességeiben. Ha az iskola túlságosan hangsúlyozza a jegyeket és a versengést, akkor a szülő dolga, hogy gyermekével megértesse: nem az osztályzat a fontos, hanem az, amit a munkájára adott visszajelzésből hasznosítani tud. A jó jegy lelkesít A tanár értékelése, a feladatokra adott visszajelzés természetesen fontos része a tanulási folyamatnak, és az sem igaz, hogy a dicséret, vagy a másokhoz képest elért jó eredmény ne lelkesítené a gyerekeket. Csak nem mindegyiket egyformán. A legtöbb gyerek a dolgozatoktól inkább fél, és egyáltalán nem örül neki, ha egy-egy feleltetés alkalmával végre visszajelzést kaphat tanulási stratégiájának hatékonyságáról. Ha egy osztályban az osztályzatok és az egymással való versengés túlságosan nagy hangsúlyt kap, lehet, hogy a gyerekek teljesítménye növelhető, a tananyag iránti érdeklődésük és a tanulás iránti lelkesedésük azonban bizonyosan nem. Az iskolai teljesítmény számos tényező függvénye. Az adottságok mellett a szorgalomnak, a tantárgy iránti érdeklődésnek és a siker iránti vágynak is fontos szerepe van. A rossz osztályzatokat mégis könnyen írjuk a tehetségte- lenség számlájára. Ha a szülő és a tanár túlságosan könnyen beletörődik, hogy a gyereknek nem megy a matek, vagy nincs érzéke a helyesíráshoz, azzal egyrészt elfogadja, hogy a jegyek kizárólag a képességeket mérik, és mintegy felmentést is ad a diáknak a további erőfeszítések alól. Holott a jegyek a feladatok nehézségéről, érdekességéről, a gyerek szorgalmáról és a különböző tanulási stratégiák hatékonyságáról is szólnak. Az osztályozásnak akkor van értelme, ha nem a többiekhez viszonyított helyezésünkről, hanem saját fejlődésünkről, munkánk eredményességéről tájékoztat. A túlságosan elfogadó szülők csalódást okoznak gyermeküknek: míg ő a jobb eredményekért küzd, a családnak mindegy, hogy ez az erőfeszítése sikerrel jár-e. A gyermek képességeihez mért elvárások és a teljesítményéről adott reális értékelés tehát egyfajta bizalmat, tiszteletet jelent. Az önmagunkkal szembeni igényesség hangsúlyozása és a konstruktív kritika nem tesz kárt a gyerekben akkor, ha ezek eredményeképp időről-időre sikereket ér el és büszkének érezheti magát. (he, n) Új tanév, újabb kihívások - megjelent a Katedra Az olvasóvá nevelésről LAPAJÁNLÓ Megújult tipográfiájával köszönti az új tanévet a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja, a Katedra. A folyóirat új rovatot is indított, melyben jeles szlovákiai magyar személyiségek vallanak kedves filmjükről. A sort Duba Gyula írása nyitja meg Chaplin Aranyláz című mozijáról. Bodnár Gyula főszerkesztő a pedagógusi pálya elnőiesedésének okait boncolgatja. A lap közli a Katedra Társaság augusztus végén megrendezett tanévnyitó értekezletén elhangzott előadások szövegét is. A találkozó témáját a házi olvasmányok az olvasóvá nevelésben betöltött szerepe és helye szolgáltatta. Egykori iskoláira ez alkalommal Boráros Imre színművész emlékezik. Lelkes Gábor és Tóth Károly, a Fórum Társadalomtudományi Intézet munkatársa, illetve igazgatója Számít-e a számítógép címmel teszi közzé az informatikai eszközhasználat terén a szlovákiai magyar iskolákban végzett felméréseik eredményeit. Jakab István Nyelvtisztogató rovatában egyebek mellett arról győz meg, bizony a nagy íróknak is szükségük van a nyelvtan pontos ismeretére. Szeberényiné Z. Judit nyugalmazott egyetemi tanár írásában a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek közti különbségeket tárja fel. Ág Tibor népzenekutató a folyóirat újabb évfolyamában is folytatja a NépA Katedra Társaság ülése Iskolái szöotes.»! Boráros Imre alma matere! zenéről kezdőknek és haladóknak című cikksorozatát. „Meg kéne fontolni, mit várunk a jövő nemzedéktől: két lábon járó lexikonokat akarunk-e, vagy kreatív, gondolkodni és problémákat megoldani képes embereket“ - teszi fel a kérdést Aich Péter az irodalomoktatásról szóló írásában. Legyünk magunkhoz őszinték címmel a lap beszélgetést közöl Csernus Imrével, a rendhagyó terápiás módszereiről híres pszichiáterrel. Cseh Gizella tanulmányában Martin Rázus szlovák író életművével foglalkozik. Tarcsi Darina gyógypedagógus a hallás- , látás- és mozgássérült diákok oktatásának problémáit ismerteti. A folyóirat a felsoroltakon kívül számos pályázati felhívást, kulturálisprogram- és könyvajánlót is tartalmaz, (érvé) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést szeptember 29-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Zemlényi Attila: Rodeó című verseskötetét. 1. Szeptember 19. és 21.-e között rendezték meg... tanárok számára az Ifjúság - Iskola - Gazdaság elnevezésű program előadássorozatát, melyen az Új Szó felhívására jelentkező iskolák tanárai is részt vettek. a. Prágában b. Drezdában c. Pozsonyban 2. A Herzog Ernst Gotha Ösz- szevont Középiskola négy diákja egy... likőrfajta eredetét kutatta. a. thüringiai ' b. bécsi c. drezdai 3. A pedagógusok többsége sóhajtozva vette tudomásul, hogy életében először és utoljára ülhet egy 150 ezer eurós luxuskocsiban. a. 180 b. 90 c. 150 4. Az Ifjúság - Iskola - Gazdaság program október elsejével veszi kezdetét és 2004. június ...-én fejeződik be. a. 15 b. 16 c. 30 5. A túlságosan elfogadó szülők ... okoznak gyermeküknek: míg ő a jobb eredményekért küzd, a családnak mindegy, hogy ez az erőfeszítése sikerrel jár-e. a. örömet b. csalódást c. traumát Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: lb, 2c, 3a, 4c. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal feledi Nagy Péternek kedvezett a szerencse, az AB-ART Kiadó ajándékát küldjük neki. ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com Az iskola sajátos intézmény, a nevelés műhelye, a nevelés-oktatás színtere (Somogyi Tibor felvétele)
