Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-23 / 220. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 23. 12 Téma: az mkp és az ifjúságpolitika Farkas Iván szerint ahol az ifjúságot kihagyják a közéletből, a politikából, nem biztos, hogy bölcsen gondolkodnak a jövőt illetően Teret kell adni a fiataloknak „Gyűjtjük a tapasztalatokat, kommunikálunk a magyarországi és hazai pártok ifjúsági szervezeteivel, hogy mielőbb elérjük cé­lunkat” (TASR-felvétel) A hazai politikai palettán a Magyar Koalíció Pártja azon kevés politikai erő egyike, melynek egyelőre nincs ifjúsági tagozata. Ezt a problémát - úgy tűnik - már egy ideje felismerték, ám a valós szervezőmunka, melynek nyomán eredmé­nyekről is beszélhetünk, csak nemrégiben indult meg. Az ifjúsági csoportok jelenéről és jövőjéről Far­kas Ivánnal, az MKP Ifjú­ságpolitikai Bizottságának vezetőjével beszélgettünk. KOCÜR LÁSZLÓ A három szlovákiai magyar párt egyesítő kongresszusa után 1998-ban Duray Miklóst bízták meg azzal, hogy szervez­ze meg az MKP ifjúsági szerve­zetét. Majd 2000-ben Hamerlik Richárd vette át ezt a feladatot. Ám munkájuknak nem nagyon látjuk az eredményét, úgy tűnik, mintha önnek szinte el­ölről kellene kezdeni a munkát. Miben látja elődei sikertelensé­gének okát? Hadd ne kommentáljam azt az időszakot. Egyrészt nem voltam a nagypolitika részese, nem voltam az elnökség tagja, nem látok bele annak az időszaknak a történései­be. Inkább a tavalyi kongresszus óta eltelt időszakra szeretnék koncentrálni, azért már teljesség­gel tudom vállalni a felelősségét. Amikor megbízta az elnök­ség, konzultált elődeivel? Persze... És milyen tapasztalatokat osz­tottak meg önnel, milyen bukta­tókra hívták fel a figyelmét? Az elnökség több tagjával be­széltem az akkori időszakról, s ta­pasztalataik függvényében igye­keztem megtervezni az első lépé­seket, hogy megfeleljünk az ob­jektív igénynek. Hisz kevés olyan parlamenti párt van ma Európá­ban, melynek nincs ifjúsági szer­vezete. Ezt az MKP-nak mihama­rabb pótolnia kell. Miért váratott magára ennyit az ifjúsági tagozat megszerve­zése? Erről elődeimet kellene meg­kérdezni. Foglalkoztam a kérdé­ses időszak tapasztalatainak az elemzésével, s ami jónak tűnt, azt beépítettem a koncepciómba, de csak arról az időszakról tudok fe­lelősen nyilatkozni, melyért köz­vetlenül én vagyok a felelős. Akkor foglaljuk össze, mi tör­tént azóta, hogy a párt elnöksé­ge önt bízta meg az ifjúsági cso­portok szervezésével. A tavalyi kongresszus után azt a célt tűztük ki, hogy legkésőbb a párton belüli négyéves választási időszak végére, de ha lehet, még hamarabb létrejöjjön a párt ifjúsági szervezete. Felmerültek olyan kér­dések is, hogy miután létrejött, mi­lyen legyen a kapcsolata a párttal, hogyan oldjuk meg finanszírozást. Az ifjúsági csoportok létrehozása bekerült az alapszabályba. Fontos eldönteni azt is, a mennyiségi vagy a minőségi szempont legyen-e a mérvadó, vállaljanak-e a fiatalok pártmunkát, vagy inkább a kultú­rára koncentráljanak, ahogy ezt te­szik is egyes csoportok. Az alapsza­bályzat a csoportok szerveződését és működését meglehetősen lazán fogalmazza meg, ez egyfajta esély számukra. Tehát várjuk a javaslata­ikat jövőbeni működésükre nézve. Az MKP Ifjúságpolitikai Bi­zottságát ön és 18 fiatal alkotja. A testület háromhavonta ülése­zik. Tagjait a járási szervezetek delegálták. Biztos, hogy ők a le­galkalmasabbak a feladatra? A bizottság egyes tagjainak tevé­kenységét azoknak kellene meg­ítélni, akik jelölték őket az ifjúság- politikai bizottságba. Arra gondo­lok, hogy milyen mértékben tájé­koztatják járásuk elnöksé­gét, vagy a járás területén működő ifjúsági csoporto­kat a bizottság működé­séről, az elfogadott határo­zatokról. Arra is gondolok, hogy zajlik-e kommuniká­ció az ifjúságpolitikai bizottság tag­jainak jóvoltából az adott járás el­nöksége, ifjúságpolitikai bizottsá­ga, ifjúsági csoportjai között a fia­talok igényeiről, javaslatairól és öt­leteiről. Volt olyan járási elnökség, amely három-négy fiatalt is szere­tett volna küldeni az országos ifjú­ságpolitikai bizottságba. Az én cél­kitűzésem - vezetői tapasztalata­imból kiindulva - az volt, hogy egy kezelhető létszámú testület jöjjön létre, mert 40-50 emberrel már nem lehet érdemi munkát végezni. Viszont bizottsági elnökként azt is tudatosítottam, hogy az ifjúságpo­litika manapság elég frekventált té­ma, ezért jó volna minden járás ér­dekét képviselni. Úgy gondoltam, az lesz a legdemokratikusabb, ha minden járási alapszervezet egy ta­got küld. Az első lépések után úgy ' látom, lelkes csapat jött össze. Eddig hány alkalommal ülé­seztek? Úgy döntöttünk, hogy negyed­évente fogunk találkozni, eddig négy ülésünk volt, most készítjük elő az ötödiket. Tüdomása szerint jelenleg hol működnek ifjúsági csoportok? Két bizottsági ülés témája volt, hogy feltérképezzük, hol működ­nek ifjúsági csoportok, s ezek ténylegesen működnek-e vagy csak formálisan. Huszonöt-har­minc helyi szervezet mellett működnek ifjúsági csoportok, ezeknek körülbelül a fele fejt ki tényleges tevékenységet. A Kapocs elnevezésű tábo­rukban is kiderült, a pozsonyi ifjúsági csoport a legaktívabb, mely viszont javarészt képvi­selői asszisztensekből, MKP-de- legálta, államigazgatási intéz­ményekben dolgozó fiatalokból áll. Nem félő, hogy itt kialakul egy „elit alakulat”, mellyel a többi szervezet nem fog tudni lépést tartani? Pozsony egyetemi város, itt koncentrálódik a jövőbeni értel­miség színe-java. Azzal a tudása­nyaggal, melyet ők felhalmoztak, komoly szakmai hátteret tudnak alkotni az MKP-nak, ahogy ez már meg is mutatkozott. A pozsonyiak elemzést készítettek a nyugdíj-, a szociális és az oktatási reformmal kapcsolatban, legutóbb pedig az európai parlamenti választásokat értékelték. Ehhez a munkához olyan ismeretekre van szükség, melyet nem tudunk elvárni bár­melyik ifjúsági csoporttól. Ez a lé­péselőnyük evidens. De éppen ez az, ami sokszínűvé teheti tevé­kenységüket. Minden csoportnak meg kell találni a leginkább test­hezálló tevékenységi kört. A táborban is elhangzott, hogy egyes csoportok inkább a kultu­rális élet terén vállalnának sze­repet. Mennyire hatékony ez a párt számára, hiszen ezt a mun­kát a Csemadok alapszervezetei, vagy más helyi civil szervezetek is el tudnák végezni. A kultúra nagyon fontos terüle­te társadalmi életünknek, de ezen a területen már sok szervezet működik. Mi nem szeretnénk eze­ket helyettesíteni. Azt szeretnénk, ha az ifjúsági csoportok tagjai po­litizálnának, kezdetben elsősor­ban helyi szinten. Ha volna véle­ményük a társadalmi problémák­ról, ha partnerei tudnának lenni a politikusoknak. Ehhez kevés, ha valaki egyedül a kultúra területén aktív. Ha az MKP következő nem­zedékét szeretnénk felnevelni, azt hiszem, jogosan várjuk el, hogy legyen véleményük a politikáról. A helyi alapszervezetek elnök­ségében is meg van bízva egy ember, akinek az ifjúságpolitiká­val kell foglalkoznia. Tevékeny­ségük tényleges vagy névleges? Helyzete válogatja. Egyelőre sajnos, inkább névleges. Ezen a területen is előrelépésre lesz szükség. Kíváncsian várom annak az elemzésnek a végeredményét, melyet Duray Miklós végez a helyi szervezetek és a párt struktúrájá­nak működéséről. Bugár Béla pártelnök több al­kalommal említette önt példa­ként, mint olyan parlamenti képviselőt, aki valamennyi lépcsőfokot megjárva jutott el a nagypolitikába. Tapasztalatai szerint helyi, járási, megyei szinten megkapják a fiatalok azokat a lehetőségeket, me­lyekről mi most beszélgetünk, vagy inkább az az igaz, amit Gál Gábor mondott a táborban a fi­atalok „parkolópályára állításá­ról?” Általánosságban nehéz erről beszélni. Biztos, hogy az esetek nagy hányadában a fiatalok par­kolópályán vannak. A pártstruk­túrában - főleg helyi szinten - a régebbtől működő tagok igyekez­nek mellőzni őket. Ez hiba. A poli­tizálás nem nyugdíjas állás. Senki sem remélheti, hogy húsz évig ő lesz az alapszervezet vezetője. Ki kell nevelnünk azokat a fiatalo­kat, akiknek van véleményük, hozzá tudnak szólni a közösség életét befolyásoló dolgokhoz. De akkor ezeknek a fiataloknak teret kell adnunk. És ahhoz is lehetősé­get kell adnunk, hogy megméret­hessék magukat a következő ön- kormányzati választásokon. Ahol nem így gondolkodnak, az nem biztos, hogy bölcs gondolkodás a jövőt illetően. Mivel tudják motiválni a fia­talokat, hogy bekapcsolódja­nak a politizálásba? Mit tudnak nekik kínálni? Elsősorban lehetőséget az érvé­nyesüléshez. Ha van véleményük az őket körülvevő világ történése­iről, és bele is akarnak ebbe szólni, erre feltétlenül teret kell biztosíta­nunk, úgy az önkormányzati mun­kában, mint a párt berkein belül. Ha jelzik, hogy szeremének talál­kozni vezető politikusokkal, ha meg szeretnék fogalmazni vízióju­kat a település, a régió jövőjével kapcsolatban, erre feltétlenül le­hetőséget kell adnunk. Be kell őket vonni például a helyi közélet céljai­nak megfogalmazásába,-és ha ők ezt konkrét javaslatokkal előállva képzelik el, támogatnunk kell őket. A következő parlamenti vá­lasztásokig már túl sok idő nincs hátra. Mit szeretnének addig el­érni az ifjúsági csoportokkal? Elsődleges célunk az ifjúsági szervezet kialakítása. És elvárjuk, hogy azoktól az ifjúsági csoportok­tól, melyek megalakultak, érkezze­nek konkrét javaslatok. Tehát ne az legyen, hogy mi adunk javaslatokat működésükre nézve, hanem ők jöj­jenek tervekkel, javaslatokkal, im­pulzusokkal, melyekről vitát tu­dunk nyitni az ifjúságpolitikai bi­zottságban. Az arra érdemes, jövőbe látó, komoly javaslatokat aztán szívesen az országos elnök­ség elé terjesztem. így is fel szeret­nénk hívni a helyi szervezetek fi­gyelmét arra, hogy a fiatalokra fi­gyelni kell. Létrejöhet olyan stratégiai együttműködés is a párt és az if­júsági csoportok között, mint a Fidesz és a Fidelitas, vagy az MSZP és a Fiatal Baloldal között van? Remélhetnek esetleg listás helyeket a fiatalok? Mindenképpen! Nem lehet vi­szont a karrier az egyetlen céljuk. Ha megszerveződnek az ifjúsági csoportok mentén a regionális szervezetek is, kialakítják az or­szágos bázisukat, melyből nyilván kinőhet az MKP ifjúsági szerveze­te, akkor ennek is benne kell sze­repelni a szerződésben, mely lét­rejön a párt és az ifjúsági szerve­zete között. Nagyon remélem, hogy erre még a választások előtt sor kerülhet. Természetesen ez a szerződés nagyon sok pontot fog tartalmazni. Az égjük arról fog szólni, hogy a fiatalok hogyan tudják segíteni az MKP választási kampányát, és nyilván ki kell tér­nünk arra, hogyan tudjuk őket motiválni. Nos, a motiváció egyik módja ez lehet. Valóban motiváló végszó... Végszó gyanánt arra szeretném kérni a sajtót, hogy ezt a témát ak­tívan, pozitív szándékkal kezelje. Az ifjúságpolitika reflektorfénybe került az utolsó országos kong­resszuson. Egy folyamat kezdetéről beszélhetünk. Szeretnék megértést kérni az MKP ifjúságpolitikája iránt, a többi párttal összevetve ugyanis jókora késében vagyunk. Gyűjtjük a tapasztalatokat, kom­munikálunk a magyarországi és hazai pártok ifjúsági szervezetei­vel, hogy mielőbb eléljük célunkat. „Célkitűzésem volt, hogy egy kezelhető létszámú testület jöjjön létre.” A SZLOVÁK IFJÚSÁGPOLITIKA A szlovák pártközegben az ifjú­ságpolitikai vonalon is sokkal ko­molyabb a pezsgés, mint az MKP környékén. Általában a pártok hozták létre saját ifjúsági szerve­zeteiket, de van rá példa, hogy az ifjúságpolitikai szervezet kereste meg a pártot, sőt vannak olyan szervezetek is, melyek feje felett megszűnt a párt, de ők tovább lé­teznek. Az fiatalok amellett, hogy saját programokat szerveznek, természetesen aktívan részt vesz­nek a pártok különböző program­jainak előkészítésében, sőt a kam­pányokban is aktivizálták magu­kat. Több ifjú titán már a parla­menti bársonyszékig is eljutott, ebben az SDKÚ ifjúsági szerveze­te, a Nová generácia (Új Generá­ció) a vezető, mely három képvi­selőt (Petra Masácová, Viliam No­votny és Zuzana Plháková) jutta­tott a parlamentbe. Összeállítá­sunk csak ízelítő, nem fedi le a tel­jes politikai palettát. Nová generácia (Új Generá­ció) Céljainak elérése szempontjá­ból talán a legsikeresebb ifjúság- politikai szervezetnek mondható, mivel - mint korábban már emlí­tettük - az SDKÚ színeiben három képviselője is bejutott a parla­mentbe. A szervezet az SDKÚ-val majdnem egy időben, 2000-ben jött létre, s azóta aktívan támogat­ja a párt politikáját, komoly részt vállal annak kampányaiban. Az egész országra kiterjedő regioná­lis hálózattal rendelkezik, s meg­próbál a lakosság számára is fon­tosnak számító politikai témákban saját véleményt alkotni. Ebből ki­folyólag létezik külpolitikai, az is­kolaüggyel, a gazdasági progra­mokkal, valamint a családügyi és szociális problémákkal foglalkozó, egy ifjúsági szervezethez képest komolynak mondható vitaanyaga. A szervezetről többet a www.no- vageneracia.sk weboldalon lehet megtudni. Obcianskodemokratická mlá- dez Slovenska (Szlovákia Polgá­ri Demokrata Ifjúsága) Az egyik legrégebben működő ifjúsági szervezet Szlovákiában, mely a klasszikus, konzervatív­polgári értékrendet kívánja képvi­selni. Jelenleg egyetlen politikai párthoz sem kötődik, de korábban az azóta tetszhalott állapotba ke­rült Demokrata Párttal ápolt bará­ti kapcsolatokat, www.odm.sk Mladí sociálni demokrati (If­jú Szociáldemokraták) A magát pártoktól független, baloldali érzelmű ifjúságpolitikai szervezetnek tartó MSD 2003-ban az SDMS (Szlovákia Szociálde­mokrata Ifjúsága) és az MDL (Ifjú Baloldaliak) egyesülésével jött lét­re. A két korábbi szervezet már a kilencvenes évek elejétől létezett, az előbbi a történelmi szociálde­mokratákhoz, az utóbbi az azóta parlamenten kívül ragadt SDE-hez állt a legközelebb. Programja alap­ján a szociáldemokrata értékeket képviseli, elődei a 2002-es parla­menti választás előtt a marihuána legalizálása, valamint a kötelező sorkatonai szolgálat azonnali be­szüntetéséért is kemény kampányt folytattak. Az MSD jelenleg nem rendelkezik parlamenti képvi­selővel, aktivitásáról a www.msd.sk weboldalon lehet többet megtudni. Liberálna mládez Slovenska (Szlovákia Liberális Ifjúsága) Talán az egyik legfiatalabb ifjú­ságpolitikai szervezet Szlovákiá­ban, mely liberális volta miatt az ANO-hoz áll a legközelebb, s pár éve gyakorlatilag a párt vezetésé­nek sugallatára jött létre. Prog­ramjában a klasszikus liberális ér­tékrendet képviseli, egyelőre par­lamenti képviselője nincs. Infor­mációk a www.lms.sk weboldalon. Kresfanskodemokratická mlá­dez Slovenska (Szlovákia Ke­reszténydemokrata Ifjúsága) A Kereszténydemokrata Moz­galom (KDH) ifjúsági szervezete a 90-es évek eleje óta működik, a párt számára már több ifjú akti­vistát és politikust nevelt ki. Dani­el Lipsic igazságügyi miniszter is innen indult, de a keresztényde­mokraták által birtokolt miniszté­riumok több komoly posztjára is ennek a szervezetnek a tagjai ke­rültek. (na)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents