Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-22 / 219. szám, szerda

28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 22. Először tartanak nyűt napot szeptember 25-én, szombaton a Po­zsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárában, a reneszánsz kastély épületében. Novák Veronika igazgatónőtől megtudtuk, aki szombaton 10 és 18 óra között ellátogat a kastélyba, az egyes okiratok holléte felől is érdeklődhet (Szőcs Hajnalka felvétele) Nyolc kerület csapatai mérték össze erejüket Eperjesi siker a szántói rendőrkutya-bajnokságon A helytelen feliratokra egy olvasónk figyelmeztetett, aki egyébként örül az anyanyelvű tájékoztatásnak „Uvegfelváltás” Vágsellyén Vágsellye. Ha valaki min­dent szó szerint vesz, amit egy tájékoztató táblán ol­vas, azt gondolhatná, a vágsellyei Tesco hipermar­ketben az egyliteres palac­kot felváltják két félliteres­re, vagy három 0,33 lite­resre. Esetleg arra a követ­keztetésre is juthat, hogy a kismamáknak meg a rok­kantaknak olcsóbb az áru. GAÁL LÁSZLÓ Persze, ez nem így van, de a szlovák feliratok magyar fordítá­sai szó szerint véve ezt jelentenék. A „Vykup flias” felirat alatt ugyan­is ez a magyar szöveg olvasható: „Uvegfelváltás”. Az egyik pénztár felett függő táblán pedig a váran­dós nőt és a kerekes széket ábrá­zoló piktogram melletti „Vyhodná pokladna” helyi magyar fordítása: „Előnyös pénztár”. A helyes felirat a „Gyorspénz­tár” lenne - magyarországi bevá­sárlóközpontokban is így használ­ják -, ugyanis nem arról van szó, hogy a kismama előnyösen, vagy­is olcsóbban vásárolhat, csupán arról, hogy ennél a pénztárnál a többiek kötelesek őt előreenged­ni, tehát gyorsabban vásárolhat. A „Vykup flias” helyes fordítása pedig az „Üvegvisszaváltó”. A tévedés elkerülése végett a ki­fejezéseket a Gramma Nyelvi Iro­dával is konzultáltuk, ahol nyel­vészek ügyelnek a hasonló szakki­fejezések helyes magyar átülteté­sére. A helytelen szövegű feliratokra egy olvasónk hívta fel a figyel­münket, de nem felejtette el hoz­zátenni: nagyon dicséretes a üz­letház igyekezete, hogy magyar ajkú vásárlóit is igyekszik anya­nyelvükön tájékoztatni. Ez azért is dicséretes, mert Vágsellyén a hivatalos érintkezés­ben sem kötelező a kisebbség nyelvének használata, ugyanis a népszámlálási adatok szerint a já­rási székhely lakosságának már a 20 százaléka sem vallja magát magyarnak. Mivel a fenti bakikat nem bírá­ló, hanem javító szándékkal kí­vánjuk közzétenni, a Tesco illeté­keseinek a véleményét is kikér­tük: „Természetesen nekünk is érde­künk, hogy a feliratok helyesen legyenek feltüntetve, ezért örü­lünk, hogy az ügyfelünk felhívta a figyelmet a hibákra. A fordításo­kat nekünk is megrendelésre ké­szítették, de mindent megte­szünk, hogy a hibát mielőbb hely­rehozzuk, és a helyes magyar fel­iratokat tüntessük fel. Érdekünk, hogy ügyfeleinket helyesen szólít­suk meg” - biztosított bennünket Olga Hrnciarova, a Tesco pozso­nyi központjának sajtófelelőse. Az „Uvegfelváltás” avecsei Tesco falán (Szőcs Hajnalka felvétele) FORGÁCS MIKLÓS Szántó. Az Országos Rendőr­főkapitányság Kinológiai Szak­osztálya és a Nyitrai Kerületi Rendőr-főkapitányság szeptem­ber 13-16. között megrendezte a VIII. szlovákiai rendőrkutya-baj- nokságot. Igor Kodada őrnagy, a szerve­zőbizottság tagja elmondta, nyolc kerületből vettek részt csapatok a múlt héten hétfőtől csütörtökig tartó versengésen. Minden kerü­letből egy háromtagú csapat érke­zett. Három kategóriában mérte fel az öttagú zsűri és két segítőjük a kutyák és a rendőrök tudását és képességeit. Nyomkereső, engedelmességi és védelmi feladatokat kellett tel­jesíteni. A nyomkeresés szántó­földön és városi körülmények kö­zött zajlott. Szántó község mellett a kutyáknak egy körülbelül ezer méter hosszú, R alakban kitapo­sott nyomot kellett követniük. A lakott területen - ez esetben Lé­ván - 150 méter hosszan kijelölt nyom felderítését a forgalom, a járdák, az utak és a házak váltako­zása nehezítette. A kutyáknak meghatározott számú tárgyat kel­lett begyűjteniük, ezzel bizonyí­tották, hogy bejárták a kijelölt utat, s ezen múlt az is, hogy hány pontot sikerült összegyűjteni. Az engedelmességi feladatok azt mérték föl, hogy egy-egy ku­tya mennyire kezelhető nyakörv nélkül. Parancsok teljesítése, a kutyavezetés, különféle akadá­lyok leküzdése tartozott a gyakor­latok közé. A védelmi gyakorlatok jelentik egy ilyen rendezvény leg­látványosabb részét. A kutyáknak ugatás nélkül kellet felhívniuk gazdájuk figyelmét a gyanús sze­mélyre. Éjjeli őrizetbe vétel, vizes akadályon keresztüli ártalmatlan­ná tevés, a gyanúsított felderítése egy helyiségben, rendbontás fel­számolása - ezek voltak a további feladatok. Az utolsó napon került sor a leglátványosabb eseményre, a százméteres távolságból való föl- tartóztatásra, valamint az ellentá­madás leszerelésére, azután pe­dig a díjátadásra. A védelmi feladatokban a leg­jobbnak az Eperjesi Kerületi Rend­őr-főkapitányság képviselője, Dusán Krupa bizonyult kutyájá­val, Cézárral - ők lettek egyébként egyéniben is a harmadik helyezet­tek. A nyomkeresésben a Kassai Kerületi Rendőr-főkapitányság képviselője, Peter Ambrus lett a legjobb Hyk nevű kutyájával, s ők végeztek a második helyen is. Az engedelmességi gyakorlatokat a legjobban az eperjesi főkapitány­ság versenyzője, Eubomír Hornák és kutyája, Bingo hajtotta végre, s ők lettek a bajnokság első helye­zettjei is. Különlegességnek szá­mít, hogy a díjat Frantisek Rábek püspök adta át. A csapatok verse­nyében a harmadik helyen a Kas­sai kerület csapata végzett. Másodikok lettek a Besztercebá­nyai kerület rendőrei. Első helye­zettként térhetett haza az Eperjesi kerület csapata. A rendőrségi ku­tyatenyésztő telep legjobb kutyá­nak járó díját az Eperjesi kerület­ben szolgáló Bingo kutya kapta. Branislav Dinák, a Nyitrai Kerü­leti Rendőr-főkapitányság mun­katársa elégedett a bajnoksággal. „Kiegyensúlyozott és magas szín­vonalú volt a verseny. Az első és második helyezett között mind­össze két pont volt a különbség. Évről évre nehezebbek a felada­tok.” A győztes Lubomír Hornák 22 éves pályafutása legnagyobb sikerének tartja a most kiérdemelt elismerést. A feleségek férjeik kint hagyott fapapucsai alapján tudták, uruk templomba vagy az ivóba ment-e éppen Tánczos Tibor a nagymegyeri tájházról JÓZAN MÓNIKA Nagymegyer.'A 19. század lég­körét idézi a Rózsa utcában talál­ható kisnemesi kúria. A Csema- do.k helyi szervezete 2000-ben újíttatta fel az 1836-ban épített nádtetős házat, melyet azóta Tánczos Tibor igazgat. Neki már a felújítás első szaka­szairól is érdekes történetei van­nak. „Nem skanzen formájában szerettük volna megtartani a há­zat, hanem a régit eredetiben megőrizni” - kezdi a történetet. Amikor azonban a százéves nád­tetőt (amely még mindig nem ázott be) felújításra szétszedték, a gerendáknak és nádnak másnap nyoma sem volt. „Valaki úgy gon­dolta, lomtalanítás folyik, és tűzi­fának magával vitte” - meséli Tánczos Tibor, hogy miért került új gerendázat az épületre. Az aprócska tájház konyhából, parasztszobából, hátsószobából és kamrából áll. A helyiségekben kiállított tárgyak, használati esz­közök helyi és környékbeli gyűj­tésből származnak, de a bútorok között akad, ami eredetileg is e házban volt. Az épület legna­gyobb érdekessége a nyitott ké­mény, amely az egész konyhát tölcsérként fogja közre, kivezeti a füstöt, felhangosítja a padlásról vagy az égből jövő hangokat. A szobában sublótot, sifonért, ágyakat és - a csak a családfőt megillető - gondolkodószéket ta­lálunk, a ház többi részében pe­dig régi konyhai eszközöket és szerszámokat. A kamrában Hollandiát idéző hatalmas fapapucsok díszeleg­nek. „A fapapucsokba csizmástól léptek a gazdák, mert egykor sár­tenger borította a környéket. Ezt a lábbelit árulónak is nevezték, mert kilépéskor a templom vagy éppen a kocsma előtt hagyták. A feleségek pedig nagyon jól ismer­ték férjeik fapapucsát, így köny- nyen kiderült, ki ment misére és ki tévedett az ivóba” - tudtuk meg a magyar fapapuccsal kapcsolatos fortélyokat. Az idei nyáron ezer látogatója volt a tájháznak. Csehek, lengye­lek, magyarországiak és elszárma­zott izraeliek érdeklődtek a múze­umként működő, ámde élettel, történetekkel teli épületről. Há­rom-négy éve egy kilencvenhat éves nénit hozott el két fia a kert­kapuig. Onnantól pedig már a né­niké húzta a fiúkat a házba, mely­ben kilencéves koráig élt. „Azóta az ő elbeszéléséből tudjuk, mi vál­tozott a legjobban az eredetei álla­pot és a jelenlegi házbelső között” - mesélte a tájház gondnoka. Játszóház a tájház udvarán Tánczos Tibor bemutatja a parasztszobát SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: nyugatiregio@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents