Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-21 / 218. szám, kedd

UO SZÓ 2004. SZEPTEMBER 21. Fókuszban: az alzheimer világnap 3 Az Alzheimer-kór az időskor betegsége - az öregedéssel többnyire együtt jár a gondolkodás fokozatos romlása A feledékenység világnapja Ronald Reagan 1981-es beiktatása során. Őt is az Alzheimer-kór vitte el. (Képarchívum) Szeptember 21-e Alzhei­mer Világnap, amelynek megrendezését 1994-ben kezdeményezte - az Egészségügyi Világ- szervezet támogatásával- a Nemzetközi Alzheimer Társaság. SAJTÓADATBANK Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer pusztulásos beteg­sége: az agyban olyan fehérjele­rakódások keletkeznek, amelyek- a feltételezések szerint - felfal­ják az agysejteket. A következ­mény: először a személyiség, majd a test is elpusztul. A beteg­ség kiváltó oka ismeretlen. Örö­kölhetősége nem bizonyított, egyformán sújthat zseniket és ta­nulatlan öregeket. Eddigi isme­reteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható. Az Alzheimer-kór az időskor betegsége. Az öregedéssel több­nyire együtt jár az emlékezet és a gondolkodás fokozatos romlá­sa. Az 55 év felettieknek leg­alább a fele küzd kisebb-na- gyobb memóriaproblémákkal, ennek azonban semmi köze Tudta?- A betegséget először Alois Alzheimer német neu- ropatológus diagnosztizálta 1906-ban.- Immanuel Kant Alzhei- mer-kóros volt.- Charles Bronson filmszí­nész és Ronald Reagan volt színész, majd amerikai elnök is Alzheimer-kóros volt.- Amerikai kutatások sze­rint a tizedik kromoszómán található rövid szakasz, az ún. D10S1423 régió a már korábban megismert apoe- E4 génnel kombinálódva ti­zenhatszorosára növeli meg az Alzheimer-kór kialakulá­sának esélyét.- A 65 évesnél idősebb la­kosság 5%-át, a 80 évesnél idősebbeknek pedig 30%-át érinti az agyi teljesítményza­var problémája.- Oxfordi kutatások sze­rint az Alzheimer-kór meg­előzéséhez, illetve a tünetek kifejlődésének lassításához alapfeltétel, hogy a szerve­zetbe elegendő mennyiségű folsav, B6- és B12-vitamin kerüljön.- Svéd kutatók szerint az elhízás növeli az Alzheimer- kór kockázatát is. (tár) nincs az Alzheimer-kórhoz. A központi idegrendszerben leját­szódó, visszafordíthatatlan fo­lyamat nem egyfajta felgyorsult öregedés, az Alzheimer igazi, sú­lyos betegség. Meghatározó tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékeny­ségek zavara, például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasá­ga, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások - ezek azok a riasz­tó jelzések, amelyek a családta­gokat figyelmeztethetik a baj je­lentkezésére. Először csak a mindennapi tennivalók elfelejté­sével jár a betegség, amely las­san a teljes magatehetetlenségig fokozódhat. Végül már a legkö­zelebbi hozzátartozókat, sőt sa­ját tükörképét sem ismeri fel a beteg. A kórt az idén száznegyven éve, 1864-ben született bajor or­vos és pszichiáter, Alois Alzhei­mer írta le először a múlt század elején, s így róla nevezték el. Ma már a betegség korai diagnoszti­zálásán van a hangsúly, mert a korai kezeléssel jobban lehet las­sítani a kóros folyamatot. A leg­újabb diagnosztikai módszerek, így a mágneses rezonanciavizs­gálat (IRM) alkalmazásával egyes esetekben akár az első tü­netek jelentkezése előtt öt évvel is fel lehet fedezni az Alzheimer- kór első jeleit. Német kutatók kí­sérletei szerint réz-sók adagolá­sával ellensúlyozható az idegsej­teket pusztító fehérjelerakódá­sok kialakulása az agyban, míg amerikai kutatók azt állapították meg, hogy a C- és E-vitamin nagy adagokban együtt szedve csökkenti az Alzheimer-kór koc­kázatát. A biztató kísérletek ellenére ma még nincs gyógyszere e be­Világszerte jelenleg 18 millió ember szenved különféle de- menciában. A szakértők és a szakirodalom becslései alapján a demencia 50-70 százaléka az Alzheimer-kórra vezethető vissza. Demencia: orvosi szaknyel­ven így mondják a feledékeny- séget, az emlékezetzavart. A demencia a szellemi funkciók olyan mértékű romlása, amely már a mindennapi élet normá­lis tevékenységeit is érinti. Romlik a gondolkodás, a felis­merés, az emlékezés, a figye­lem, a tanulás, a beszéd, az írás, a megítélés, az önellátás, a körülményeknek megfelelő vi­tegségnek, amely a 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül minden máso­dik ember életét keseríti meg. selkedés, az érzelmek kontrol­lálása, a mozgás, valamint ká­rosodik a személyiség, végül minden egyéb szellemi funkció lassú és fokozatos elvesztésé­hez vezet. A valóságban e mö­gött legtöbbször az Alzheimer- kór rejtőzik. Hogyan jelentkezik e beteg­ség? A betegség lefolyása sokfé­le lehet, azonban minden eset­ben a feledékenység fokozódá­sa a betegségre utaló legszem­betűnőbbjei. Kezdetben ez a fe­ledékenység csupán apróságok­ra és jelentéktelen dolgokra terjed ki, végül azonban akár a legközelebbi hozzátartozók vagy a beteg saját tükörképé­Csak az Egyesült Államokban négymillióan szenvednek e be­tegségben, nemrég lett áldozata Charles Bronson filmsztár és Ro­nald Reagan volt elnök. nek fel nem ismerésével is jár­hat. Az Alzheimer-kór első jelei gyakran hosszú időn keresztül észrevétlenek maradnak, vagy csupán maguknak az érintet­teknek tűnnek fel. Ennek a kö­vetkezménye az, hogy sokan az öregedés velejárójának tekintik a szellemi leépülésre utaló tü­neteket, pedig már ebben a stá­diumban is szükséges lenne or­voshoz fordulni, mivel ezek már jelenthetik az Alzheimer- kór kezdetét is. A betegség ko­rai felismerésével és a gyógy­szeres terápiák minél előbbi el­kezdésével lehetővé válhat a le­épülés lassítása, az emberhez méltó élet folytatása, (tár) AZ ALZHEIMER-KÓR Folyamatosan karban kell tartani az agyat Az unalom fokozza a megbetegedés veszélyét MTI-HÍR Az Alzheimer-kór azokat fe­nyegeti leginkább, akik monoton egyhangúsággal élik az életüket - állítják amerikai orvosok, egy reprezentatív felmérésre hivat­kozva. Az öregedéssel többnyire együtt jár az emlékezet és a gon­dolkodás fokozatos romlása, az emberi átlagéletkor növekedésé­vel pedig az egy évszázada a di­agnosztizálójárói elnevezett, egyelőre gyógyíthatatlan Alzhei­mer-kór terjedése. A ma­gyarországi Feledékeny Emberek Hozzátartozói­nak társaságát vezető Himmer Éva asszony sze­rint 210 ezer ilyen bete­get tartanak számon Ma­gyarországon, de legalább ekko­ra a közösségtől távol, magányo­san élő, ezért nem jelentkezett betegek száma is. Világszerte kiterjedt kutatás fo­lyik a betegséget meggátló, vagy legalább a fejlődését fékező, ne­tán gyógyító módszerek megtalá­lására. Már szóba került ilyen cé­lú klónozások kísérlete is - egy­előre azonban komoly sikerről nem számolhatunk be. Első ízben Nagy-Britanniában adtak enged­élyt emberi embriók kutatási célú klónozására. A német etikai ta­nács azonban egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy a kutatási­gyógyászati célokat szolgáló em­beri klónozás sem engedhető meg jelenleg Németországban. Amerikai orvosok a Neurology Science Journal szakfolyóirat hasábjain közzétették, hogy a betegek előéletének tanulmá­nyozása után arra a következte­tésre jutottak: a monoton, egy­hangú életmód elősegítheti az Alzheimer-kór kialakulását. Angliában azt állapították meg, hogy naponta félezerrel nő a ná­luk 700 ezres betegcsoport. Ezért 350, a hatvanadik életévét betöltött önkéntesnek - hozzájá­rulásukkal - 40 évre vissza­menőleg feltárták korábbi életvi­telét. Közülük 122 esetében áll­apították meg az Alzheimer-kór enyhe fokú tüneteit. Ők szinte kivétel nélkül az agyat kevéssé foglalkoztató munkát végeztek, eseménytele­nül éltek az utóbbi évtizedek­ben. A nem betegek viszont nyugdíjas korukig folyamatosan „izgalmasan” dolgoztak, éltek. Az amerikai vizsgálatokat elem­ző dr. Kathy Smith szerint az agysejteket állandóan foglalkoz­tató tevékenység folyamatosan karbantartja az agyat. (Ennek el­lenpéldája Ronald Reagan és Charles Bronson) Az igazsághoz tartozik azonban, hogy arra is fényt derítettek: a nem betegek figyelmesebb környezetben éltek és jobb egészségügyi ellátást él­veztek. Már szóba került ilyen célú klónozások kísérlete is. Amerikában reménykeltő kísérleteket végeztek Telítetlen zsírsavak MTI-HÍREK Az Alzheimer-kórban való megbetegedés kockázatát je­lentősen csökkenthetik a szerve­zetbe juttatott, többszörösen te­lítetlen zsírsavak - ezt epidemio­lógiai tanulmányok már évekkel ezelőtt igazolták, de nemrég amerikai kutatóknak sikerült kí­sérleti úton tudományos magya­rázatot találni a jelenségre. A nagy mennyiségben együtt sze­dett C- és E-vitamin csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának esélyeit - állapította meg a John Hopkins Egyetem kutatócsoport­ja. A kutatók azt remélik, az új ismeretekkel könnyebben lehet majd kibogozni azokat a bonyo­lult összefüggéseket, amelyek öröklődés és környezet kölcsön­hatásaként az időskori elbutu- lást okozzák. A Los Angelesben lévő Univer­sity of California (UCLA) kutatói génkezelt egereken kísérleteztek. A rágcsálók testébe olyan emberi gént juttattak, amelynek révén azok fogékonnyá váltak az Alz­heimer-kórra. Mint a Neuron című folyóiratban beszámoltak róla, a génkezelt egerek egyik csoportja olyan táplálékot ka­pott, amely szegény volt docosa- hexán savban (DHA). (Ez a több­szörösen telítetlen zsírsav főleg halakban fordul elő.) A másik egércsoport étrendjében viszont nagy arányban szerepelt a fenti zsírsav, amely döntő jelentőségű a sejtmembránok rugalmassága szempontjából. A telítetlen zsír­savban gazdag étrenden tartott, Alzheimer-kórra fogékony ege­rek védve voltak a kedvezőtlen hatásokkal szemben. Az egyes kí­sérletek során a kontrollcsoport példányaihoz képest sokkal jobb tanulóképességet is mutattak. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÉKONY IDŐ, 18-22 FOK ELŐREJELZÉS 0 RVOSM ETEO R0 L0GIA A Nap kel 06.39-kor - nyugszik 18.50-kor A Hold kel 14.51-kor - nyugszik 22.29-kor A Duna vízállása - Pozsony: 340, változatlan; Medve: 120, apad; Komárom: 125, apad; Párkány: 65, apad. Eleinte változó­an felhős lesz az ég, csak helyen­ként fordulhat elő zivatar, de komo­lyabb csapadékra sehol sem kell számítanunk. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 18-22 fok között alakul. Fokozatosan megerősödik a nyugati szél. Éjszaka a hőmérő hi­ganyszála 9 és 5 fok közé süllyed. Holnap is változóan, gyakran erősen felhős lesz az égbolt. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 13 és 17 fok között alakul, az ország északi felén 11 fok várható. Kezdődő hi­degfronti hatásra kell felkészül­nünk, amely a szív- és érrend­szeri, valamint a reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küsz- ködőket megviselheti. Gyakoribb lehet a hátgerincbántalmak miatti fejfájás, míg az alacsony vérnyo- másúakat migrénes fejfájás gyö­törheti. Légüti nehézségek is fel­léphetnek. A gyengébb ideg- zetűeknél az időjárás akár dep­ressziós rohamot is előidézhet; nyugtalanabbak leszünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents