Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-03 / 204. szám, péntek

KERTESZKEDO 2004. szeptember 3., péntek 1. évfolyam 28. szám A gyümölcsök rothadását okozó gomba csaknem valamennyi gyümölcsfánkon előfordul Károsít a gyümölcsmonília Bagolylepkehernyók pusztítják a káposztaféléket Szürkerothadás a szőlőn Az alma, a körte és a birs- . termésen rovarrágás vagy egyéb sérülés körül gyakran találunk rothadó foltokat, amely az almatermésűek moníliájának fertőzésére utal. A betegség a fejlett gyümölcsökön jelentkezik és mindig az egész gyü­mölcs rothadását okozza. CSERES ZOLTÁN A gyümölcsök rothadását oko­zó monilia fructigena csaknem valamennyi gyümölcsfánkon előforduló, súlyos károkat okozó nagyon elterjedt gombabetegség. A gomba a sebzett gyümölcsöt tá­madja meg, a seb körül egyre na­gyobbodó rothadó foltot alakítva, ANDRÁSSY LÁSZLÓ Ebben a hónapban megkezd­hetjük a későbbi érésű almák és körték színelőszedését. A gyü­mölcsöt feltétlenül érettségi fo­kuk szerint, szakaszosan szed­jük. Az almaszüretet ne kezdjük meg harmatos reggelen, hanem csak a harmat felszáradása , után. Csak az egészséges gyümölcsöket tegyük lá­dába, a sérült, romlott al­mákat gyűjtsük külön azonnali felhasználásra. A ládákba gyűjtött termést ne hagyjuk a na­pon, mert az almák héja megper- zselődik. Minél előbb vigyük a gyümölcsöt hűvös tárolóba. A hullott gyümölcsöket gyűjtsük össze, és ha fogyasztásra nem al­kalmasak, semmisítsük meg. Ez­zel együtt szedjük össze és szin­tén semmisítsük meg (talajba forgatva, elégetve) a már lehul­lott lombot is. A korai lombhullás ugyanis rendszerint valamilyen gombabetegség következménye, amely végül az egész gyümölcsre kiterjed. A rothadó folton később körkörösen okkersárga, 2-3 mm átmérőjű ún. exogén sztrómák alakulnak ki. A gyümölcskocsány elbarnul, a gyümölcsök legtöbb­ször lehullnak. A lehullott gyü­mölcs talajjal érintkező része megfeketedik. Az alma, körte a ta­lajon később barna, szürkésfekete múmiává - álszkleróciummá - aszalódik össze. A fertőzési forrá­sok tehát a talajban levő gyü­mölcsmúmiák. Ezek később lég­mozgással, vagy a víz segítségével a gyümölcsre kerülnek, ott csíráz­nak, csíratömlőjük a seben ke­resztül jut a gyümölcsbe. A gyü­mölcs szövetében a gombafonál- zat gyorsan terjed, és a gyümölcs felületén körkörösen exogén sztrómák jönnek létre. Ha a gyü­mölcsök összeérnek, akkor a mi­és a kórokozók a lehullott leve­lekben, az avarban telelnek át. Ezzel tehát a következő évi nö­vényvédelmet könnyűjük meg. A mogyoróbokrok alól rend­szeresen szedjük fel és semmisít­sük meg a mogyoróormányos lárvája által károsított és moníli- ával fertőzött, lehullott mogyo­rót. Ez a mechanikai védekezés csak addig eredményes, amíg a mogyoró héján körülbelül 2 mm átmérőjű lyuk formájában nem látjuk a talajba vonult lárva kifu- rakodási nyílását. A karalábé gumói vízhiány esetén aprók maradnak és fásod­nak, túlöntözésre viszont repe­deznek. Száraz időben a karalá­bé és a karfiol 2-3 naponta 4-8 mm frissítő öntözést igényel. A sóskát szedjük, az új telepítést célium seb nélkül, a kutikula fel­oldásával vagy a paraszemölcsön keresztül jut át a beteg almáról az egészségesre. A kórokozó elszaporodására a mély fekvésű, nedves környezet­ben, a sok csapadék, illetve a molykártétel, rovarrágás, sérülés vagy jégverés után számíthatunk nagyobb mértékben. Tehát a gyü­mölcsfertőzés a leggyakrabban akkor jön létre, ha a konidiumok a sérülés, rovarrágás helyén be tud­nak hatolni a gyümölcsbe. Vegetá­ciós időben a rovarkártevők elleni védekezés a monilia elleni védeke­zés alapja. A rovarkártevők közül elsősorban a sodró és a gyümölcs­molyok rágása teremt fertőzési kaput. Az egészséges gyümölcsöt a gomba nem tudja megfertőzni. A kórokozók elleni védekezés érdekében ajánlatos a gyümölcs­5-10 mm vízzel öntözzük. Vet­hetünk áttelelő spenótot, az őszit már szedhetjük 4-6 leveles állapotban. Ha a szikleveleket nem tépjük ki, akkor a fagyokig új leveleket nevel. A másodve­tésű zöldborsót egy-két naponta szedjük, hetente 25-30 mm víz­zel öntözzük. Ugyancsak szed­hetjük a karós és bokorbabot, va­lamint a tejesérésű kukorica csö­veit, s igény szerint a gyökér­zöldségeket is, száraz időben ön­tözésüket folytassuk. A paradicsom és paprika szedé­sekor ne hagyjuk a növényeken vagy a tövek között a kóro­kozókkal fertőzött, foltos, rothadó egyedeket. Ezek eltávolításával a még érőfélben levők károsodá­sát előzzük meg. Érdemes ezt a védekezési módot al­kalmaznunk, hiszen a folyamatos szedés miatt növényvédő szert nem használhatunk. Kertünk díszfái, cserjéi, sőt a rózsabokrok, futónövények alól is gereblyézzük össze a már le­múmiák megsemmisítése. Vege­tációban és főleg a szüret előtt a varasodás elleni permetezések a monilia ellen is védelmet nyújta­nak. Az utolsó permetezésre azo­kat a permetszereket használjuk, melyeknek jó hatásuk van a vara­sodás és a monilia ellen is. Az eredményesen alkalmazható gombaölő szerek a következők: Folpan 48 Se (0,2%), Merpan 80 WDG (0,2%), Polyram WG (0,2%), Rovral Flo (0,2%), Topsin M 70 WP (0,15%). A felsorolt sze­rek jégverés után azonnal kiper­metezve megvédik a sérült gyü­mölcsöt a moníliás fertőzéstől. A szerző a Központi Mező- gazdasági Ellenőrzési és Nö­vényvédelmi Intézet (ÜKSUP- OOR) komáromi részlegének a munkatársa hullott leveleket, és égessük el, mert a korai lombhullás a külön­böző károsítok fertőzésének kö­vetkezménye. Örökzöldjeinket és a gyepet továbbra is rendsze­resen öntözzük. Az évelők tőosz­tása, és nagyobb felület gyepesí­tése előtt győződjünk meg a ta­lajlakó kártevők egyedszámáról. Az egynyáriak közül, ha nem kí­vánunk róluk magot szedni, tá­volítsuk el a virágágyból a her­vadtakat. Mielőtt a szobába vagy más védett helyre vinnénk az eddig szabadon tartott cserepes növé­nyeinket, győződjünk meg, hogy nem fertőzöttek-e. Ha a levele­ken, levélnyeleken vagy a meg- fásodott részeken takácsatkákat, pajzstetveket találunk, védekez­zünk ellenük. CSERES ZOLTÁN Folytassuk a kései alma termés­foltossága elleni védelmet. A La- mag Ca (0,5%) magas magnézi­um tartalmának köszönhetően 10-14 napig serkenti a fotoszinté­zist, lúgos kémhatása pedig meg­gátolja a gombafonalak fejlődését, ezáltal csökkenhetjük a gombabe­tegségek (monilia, varasodás) el­leni védekezések számát is. Egész­ségügyi várakozási ideje nincs. A borszőlőt most főleg a szürke­rothadás ellen védjük a következő permetszerekkel: Hattrick WG (0,3%) /e szőlőfajtánál a várakozá­si idő 35 napos/, Euparen Multi (0,3%) /35/, Folpan 80 WDG (0,2%) /35/, Forum SP (0,2%) /35/, Shavit F 71,5 WP (0,2%) /35/, Switch 62,5 WG (0,1%) /35/, Melody Combi (0,25%) /35/, Mythos 30 SC (0,25%) /21/, Quad- ris (0,1%) /21/, Discus (0,03%) /21/, Rovral Flo (0,15%) /14/, va­lamint Teldor 500 SC (0,1%) /9/, Trichodex (0,2%) /0 nap/. Peronoszpóraveszély esetén használhatunk még rézkészítmé­nyeket. Ügyeljünk az alkalmazott permetszer várakozási idejének a betartására. Zöldségféléknél a lisztharmat főleg a másodvetésű uhorkát, tö­köt, dinnyét, petrezselymet és a sárgarépát veszélyezteti. A fertőzés elkerülése érdekében mindenkép­pen érdemes a következő kénké­szítményekkel védekezni: Kumulus WG (0,5%) /3/, Sulika (0,4%) /3/, Thiovit (0,3%) /3/. A Karathane LC (0,05%) várakozási ideje 28 nap. A Lamag Ca (0,5%) levéltrá­gyával nemcsak értékes tápanya­gokat juttatunk a levélre, hanem a készítmény lúgos kémhatásának köszönhetően megakadályozzuk a levélbarnulás, lisztharmat és egyéb gombák terjedését. A káposztaféléken most a ba­golylepke hernyóinak kártételét kell megakadályoznunk. Addig vé­dekezhetünk ellenük hatékonyan, amíg a hernyók fiatalok, és még nem fúrták be magukat a káposzta­fejekbe vagy a karfiolrózsákba. El­lenük, valamint a többi rágó kár­tevő ellen használjunk környezetkí­mélő permetszereket: Biobit FC (0,25%), Calypso 480 EC (0,02%) Dimilin 48 SC (0,025%), Nomolt 15 SC (0,06%), Rimon 10 EC (0,05%). Ajánlatos a permedébe tapadószert, például Agrovitalt (0,05%) adagolni. Ha a levéltetvek és a földibolhák ellen is védekez­nünk kell, akkor a következő per­metszereket használjuk: Basudin 600 EW (0,1%), Diazol 50 EW (0,1%), Actara 25 WG (0,025%), Komplet (0,1%), Nurelle D (0,1%), Calypso 480 EC (0,02%). Ajánlatos a tapadószer használata. MIMII A káposztaféléket károsító bagolylepke hernyói ellen addig véde­kezhetünk hatékonyan, amíg a kártevők fiatalok, és még nem fúrták be magukat a káposztafejekbe vagy a karfiolrózsákba (Somogyi Tibor felvétele) Megkezdhetjük a későbbi érésű gyümölcs színelőszedését, ám hosszabb ideig csak az egészséges termés tárolható Ne szüreteljük az almát, amíg harmatos Csak az ép, egész­séges gyümölcsöket* tegyük ládába. A karalábé gumói vízhiány esetén aprók maradnak és fásodnak. PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony szeptember 2-án 6-14Sk/csomó Komárom szeptember 2-án 8-10 Sk/csomó Rimaszombat szeptember 2-án 20 Sk/kg Zseliz szeptember 2-án 10 Sk/csomó Losonc szeptember 2-án 12-14 Sk/kg Szepsi augusztus 19-én 13 Sk/csomó Kassa szeptember 2-án 10 Sk/kg petrezselyem 12-14 Sk/csomó 12 Sk/csomó 35 Sk/kg 10 Sk/csomó 18 Sk/kg 16 Sk/csomó 14 Sk/cs burgonya 8-10 Sk/kg 9-10 Sk/kg 10 Sk/kg X 38 Sk/kg X 5-10 Sk/kg tojás 3,20-3,60 Sk/db 2,70-3,50 Sk/db X X 2,40-2,80 Sk/db X X zöldbab 40 Sk/kg 25-35 Sk/kg X X 42 Sk/kg X 30 Sk/kg karfiol 10-20 Sk/fej X X 15-25 Sk/fej 20-25 Sk/fej x 5-30 Sk/db paprika 15-39 Sk/kg 12-22 Sk/kg 20 Sk/kg 14-20 Sk/kg 16-20 Sk/kg 20-25 Sk/kg 10-18 Sk/kg paradicsom 12-18 Sk/kg 12-16 Sk/kg 10 Sk/kg 10-20 Sk/kg 14-28 Sk/kg 18-22 Sk/kg 10-18 Sk/kg vöröshagyma 10-12 Sk/kg 10-14 Sk/kg 20 Sk/kg 6 Sk/kg 12-15 Sk/kg X 10-13 Sk/kg fokhagyma 60-70 Sk/kg 80 Sk/kg 65 Sk/kg 40 Sk/kg 50-60 Sk/kg X X káposzta 10-15 Sk/kg 6-7 Sk/kg 12 Sk/kg 5 Sk/kg 7-8 Sk/kg X 6 Sk/kg uborka 16 Sk/kg 8-12, 20 Sk/kg X X 16-17 Sk/kg 18 Sk/kg 6-10,18-34 Sk/kg őszibarack 10-31 Sk/kg 25-30 Sk/kg X 24 Sk/kg 25-40 Sk/kg X 24 Sk/kg szilva 18-20 Sk/kg X 15 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg X 20 Sk/kg körte 30 Sk/kg X X 14 Sk/kg 15-20 Sk/kg X X

Next

/
Thumbnails
Contents