Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-18 / 216. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 18. Fókuszban: a kettős állampolgárság 3 Bugár Béla: egy sikertelen szavazás katasztrofális hatással lenne a határon túli magyarokra Magyarországi referendum rólunk Az erdélyiek és a kárpátaljaiak egy része kitelepülne Sokan a magyarok elvándorlásától tartanak (Illusztrációs felvétel) Négy hónapon belül ügydöntő népszavazást tartanak Magyarországon a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról, miután a magyar Országgyűlés hétfőn egyhangúan elfogadta az erről szóló határozatot. ÖSSZEFOGLALÓNK A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) több mint 200 ezer hitelesített aláírást gyűjtött össze, így ügydöntő népszavazást kell kiírni a kérdésben. A kettős állampolgárságjelentősége: a határon túli magyarok is vízummentesen utazhatnának az uniós tagállamokban. Persze, ez csak a vajdaságiakra és a kárpátaljaiakra érvényes, hiszen a román és a hor- vát állampolgárok már így is vízummentesen utazhatnak az EU tagországaiba, Szlovénia és Szlovákia pedig Magyarországgal együtt csatlakozott az unióhoz. A szlovákiai magyarok éppen ezért kevésbé érintettek a kérdésben. Bugár Béla lapunknak úgy nyilatkozott, jó döntésnek tartja a magyar Országgyűlés népszavazással kapcsolatos határozatát. Azon országok polgárainak, akik a schengeni határon kívül rekedtek, a kettős állampolgárság megoldást jelenthet - állítja az MKP elnöke. „Ugyanakkor a népszavazás veszélyét is látom. Egy sikertelen szavazás katasztrofális hatással lenne a határon túli magyarokra. Egyfajta elutasításnak vehetnék: az anyaországi magyarok nem kívánnak bennünket” - tette hozzá. A népszavazás ügydöntő lesz, amit annyit tesz, hogy a választásra jogosult magyar állampolgárok több mint negyedének kell ugyanúgy vélekednie a kérdésről. Példaként: ha csak 30 százalékuk megy el voksolni, de azok 99 százaléka igennel vagy nemmel szavaz, a referendum érvényes, hiszen abszolút számokban így több mint kétmillió magyar állampolgár egy véleményen van. A népszavazást Mádl Ferenc köztársasági elnöknek kell kiírnia. A folyamatot azonban lassíthatja, hogy ha valaki jogorvoslati kérelemmel az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul. Az alkotmánybírósági vétónak viszont kicsi az esélye, mivel tavaly tavasz- szal már megtámadták a kérdést az AB előtt, mondván, hogy több nemzetközi egyezményt is sértene a kettős állampolgárság intézménye. A testület viszont elutasította a beadványt, arra hivatkozva, hogy több EU-tagállam is könnyebben ad állampolgárságot nemzetiségi alapon. A köztársasági elnök által kijelölt időpont azonban még korántsem lehet biztosíték a voksolás megtartására, mivel Magyarországon még mindig nem született meg az a jogszabály, amely biztosítja a külföldön tartózkodók titkos szavazását. így az AB bármikor kimondhatja, hogy amíg ez nincs meg, nem lehet népszavazást lebonyolítani. A voksolás minimum 3 milliárd forintba kerül, de ha a kórházprivatizációs referendummal egy időpontra írja ki az államfő, Budapest ezzel néhány tízmilliót megspórolhat. Ha igennel szavaznak, az Országgyűlésnek kötelező törvényt hozni a kedvezményes honosításról. A törvény tartalmáról még fölösleges beszélni, hiszen az még előkészület alatt sincs. Hogy pontosan mivel járna a kettős állam- polgárság, azt egyelőre még csak sejtegetni lehet. Az Origó magyar hírportál szerint a magyar állam- polgárság megszerzése nem jelentené azt, hogy a határon túl élő több millió magyart azonnal ugyanazok a jogok illetnék meg, mint a Magyarországon élőket. Szavazni csak akkor szavazhatnáBeváltható lesz útlevélre? nak a magyar választásokon, ha már évek óta itt élnének. Társadalombiztosításra, egészségbiztosításra és nyugdíjra pedig csak akkor lennének jogosultak, ha adójukat is Magyarországon fizetik be. A kettős állampolgárság tehát többletkiadásokkal valószínűleg nem járna az ország számára. Más források szerint azonban minden a megszülető törvény szövegétől függ. Tehát az sem zárható ki, hogy a magyar választásokon részt vegyenek a kettős ál- lampolgárságúak. Ez ugyanis azt jelentené, hogy olyan emberek szólhatnának bele a magyar országgyűlés összetételébe, közvetve például a költségvetésbe is, akik nem ott adóznak. Ugyanígy valószínű nagy vitákat vált majd ki, hogy mindazok, akinek nem itt van állandó lakhelyük, de kettős állampolgárok, részesüljenek-e Magyarországon szociális támogatásokban - véli Debreceni József politológus. Hozzátette: a választójog megadásával a magyar belpolitikai élet is átalakulna, hiszen a határon túliak nagy valószínűséggel a mai ellenzéket támogatnák, így jelentősen átalakulna a ma többé-kevésbé kiegyensúlyozott erőviszony a kormánypártok és ellenzék között. Noha az MSZP nem foglalt egyértelmű állást a kérdésben, a választójog megadását nem támogatná. Az SZDSZ eleve elutasítja a kettős állampolgárságot. Az ellenzéki Fidesz és az MDF viszont igencsak örülne az új választók- nak.Ágh Attila szerint már azt nagyon nehéz lesz eldönteni és megfogalmazni, hogy ki a magyar. A politológus úgy vélte, a kettős állampolgárság nem is lehet egyoldalú deklaráció, a másik állam beleegyezése is szükséges hozzá, (mti, o-o, ma, ix, -rn-) Szlovákiának csak Csehországgal van a kettős állampolgárságot kimondottan megengedő szerződése Elvileg elképzelhető a kettős állampolgárság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem árt tudatosítani, hogy a kettős állampolgárság számos kérdést és nehézséget vet fel: melyik államban legyen az illető katona, adminisztrációs nehézségek, hol fizessen adót, müyen szabályok szerint házasodjon (eltérő lehet például a házassági életkorhatár). A problémák elkerülése végett igyekeznek az államok csökkenteni a kettős állampolgárság lehetőségét - például le kell mondani az előző állampolgárságról, ami azért problematikus, mert ilyenkor az illetőnek az eredeti államával megszűnik a kapcsolata, és az nem tudja segíteni; ezért gyakran nemzetközi szerződésben zárják ki ennek lehetőségét. Bár a szlovák alkotmány megengedi a kettős állam- polgárságot, aki két ország polgára egyszerre, az Szlovákiában nem tölthet be állást az igazságügyben, az államigazgatásban, a diplomáciában és a titkosszolgálatnál. Parlamenti képviselő viszont lehet. Alkotmányunk szerint, ha az állandó lakhely Szlovákiában van, a választásokon is részt vehet. A Szlovák Köztársaságnak csak Csehországgal van a kettős állam- polgárságot kimondottan megengedő szerződése, ezzel szemben a volt Csehszlovákia Magyarországgal még 1961-ben korlátozó szerződést írt alá, amit a mai napig nem mondtak fel, ám az uniós csatlakozással érvényét vesztette. Magyarországgal kapcsolatban a gyakorlat általában az volt, hogy amíg véletlenül nem derült ki, hogy valaki két ország állampolgára, addig minden rendben volt. Viszont ha rájöttek, bonyodalmak merültek fel. A magyar jogban eddig a gyakorlat az volt, hogy valaki csak addig volt tekinthető magyar állampolgárnak, ameddig más állampolgársága be nem bizonyosodik. (sza) ÖSSZEFOGLALÓ A népszavazás kapcsán főleg attól tartanak, hogy ez a határon túli magyarok Magyarországra vándorlásához vezethet, noha a magyar külpolitika utóbbi 15 évének egyik prioritása a szülőföldön való megmaradás és boldogulás elérése. Annak idején a kedvezménytörvényt is ezzel a céllal fogalmazták meg. Szlovákiából minden bizonnyal alig akadna, aki a magyar állam- polgárság megszerzése után Magyarországra költözne, hiszen ezt a jelenlegi körülmények közt is megteheti. Kevés olyan ember akad, aki a választásokon való részvétellel bele akarna szólni a magyar belpolitikába. Az még kevésbé valószínű, hogy feladná adózását Szlovákiában, amely jóval alacsonyabb terhet ró az állampolgárra, mint a magyar. Vagy ha ezt meg is tenné, nem az állampolgárság megszerzése szolgálná erre az okot. Sokkal bonyolultabb a kérdés azonban olyan országokban, mint Ukrajna, Szerbia vagy éppen Románia. Kárpátalján kimondottan tiltják a törvények a kettős állampolgárságot, igaz, ez a klauzula az oroszok miatt került az alkotmányba. Egyes számítások szerint a 152 ezer ukrajnai magyarból körülbelül 120 ezer kérvényezné a magyar állampolgárságot, ha tehetné. Ezek nagyobb része valószínűleg át is települne Magyarországra. Vajdaságban a többség akarna kettős állampolgárságot, de nem települnének ki. Aki át akart települni Magyarországra, az már megtette az elmúlt tizenöt évben - mondta Kontra Ferenc, a Magyar Szó című lap főszerkesztőhelyettese a Magyar Távirati Irodának. Az erdélyi magyarság túlnyomó többsége a közvélemény-kutatások szerint helyeselné a kettős állampolgárságot, ugyanakkor sokan kitelepülnek, ha megkapják - mondta Markó Béla a Szabadság napilapnak. Az RMDSZ által korábban nyilvánosságra hozott adatok szerint az erdélyi magyarság 80-90 százaléka jó dolognak tekinti a kettős állampolgárságot, több mint 60 százaléka igényelné azt, de az igénylők 14 százaléka rögtön kitelepedne, (-rn-, mti) MAGYAR REFERENDUMOK Népszavazási krónika ♦ 1989. november 26. - Az első országos ügydöntő népszavazást az SZDSZ kezdeményezte 1989 őszén a következő kérdésekről: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, elszámoljon-e vagyonával az MSZMP, a szabad választás után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, feloszlassák-e a munkásőrséget. A referendumon a választópolgárok 58,03 százaléka vett részt, és a négy kérdésre a többség igennel válaszolt. ♦ 1990. július 29. - A köztársasági elnök közvetlen választása ügyében 1990 tavaszán az MSZP támogatásával a kezdődött aláírásgyűjtés. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt. ♦ 1997. november 16. - A NA- TO-csatlakozásról megtartott ügydöntő népszavazás kérdése volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO- hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A harmadik országos ügydöntő referendumon az összes választópolgár 41,50 százaléka vett részt és 85,33 százalékuk mondott igent. ♦ 2003. április 12. - Negyedik ügydöntő népszavazáson az ország európai uniós csatlakozásáról kellett dönteni. A választásra jogosult polgárok 45,62 százaléka járult az urnákhoz. Az érvényesen szavazók 83,76 százaléka, az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka igent mondott a belépésre. Az uniós csatlakozást az érvényesen szavazók 16,24 százaléka utasította el. ♦ 2004. szeptember 13. - Az Országgyűlés egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárság ügyében. A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell majd válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják. A népszavazás időpontját a magyar köztársasági elnök tűzi ki. (sk) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓ, NAPOS IDŐ, 21-25 FOK A Nap kel 06.35-kor - nyugszik 18.56-kor A Hold kel 11.01-kor - nyugszik 20.32-kor A Duna vízállása - Pozsony: 340, apad; Medve: 180, árad; Komárom: 205, árad; Párkány: 105, árad. ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA TUNISZ 26 __ Jo bbára derült lesz az égbolt, komolyabb csapadékra sehol sem kell számítanunk. Miután a hajnali ködfoltok eltűntek, napos, kissé hűvös idő lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21-25 fok között alakul. Gyenge, változó irányú, délnyugaton délkeleti szél. Éjszaka a hőmérő higanyszála 10 és 6 fok közé süllyed. Holnap is derült lesz az égbolt, száraz időre számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 26 fok között alakul. Kedvező hatású időjárásra számíthatunk. Nagyobb a szellemi és fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító készségünk. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők lehetőleg tartsák be az orvosi előírásokat. A változékony időjárású területeken gondot okozhat a vérnyomás hirtelen ingadozása. A reumatikus és mozgás- szervi betegségek miatt valószínűleg csak enyhébb fájdalmat érzünk majd. Holnap sem várható változás az időjárási hatásokban.
