Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-16 / 214. szám, csütörtök
10 Iskola utca - hirdetés ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 16. PÁLYÁZÓ Az ismeretlen Egyiptom AJÁNLÓ A budapesti Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye ismét meghirdeti levelező pályázatát általános iskolák és középiskolák 5-6., illetve 7-9. évfolyamos osztályai, csoportjai, szakkörei számára. Apályázat célja, hogy a résztvevő gyerekek játékos formában ismerkedjenek meg a fáraók kora utáni Egyiptom világával. A pályázati időszak végére a gyerekeknek egy egyiptomi templom falát díszítő, A2-es és AO-s közötti méretű domborművet kell elkészíteniük egy utazó leírása alapján. A csapatok feladatlapok kitöltésével fogják megszerezni a korszakra vonatkozó alapvető ismereteket, ezek egyben a dombormű megtervezésében és elkészítésében is segítséget nyújtanak. A feladatlapokat a tanév során négy fordulóban küldjük ki, október közepétől februárig; a feladatok megoldására körülbelül négy-négy hét áll rendelkezésre. A dombormű beküldésének határideje 2005. április 4. A pályaműveket zsűri bírálja el. A pályázaton elért eredményt a feladatlapokra és a domborműre kapott pontszámok összege határozza meg. A győzteseket egy napra vendégül látja a Szépművészeti Múzeum. Nevezési díj nincs. Jelentkezni lehet 2004. október 6-ig a 0036-1- 469-7188-as vagy a 0036-1-469-7189-es telefonszámon, a 0036-1- 469-7178-as fax-számon, a marathon@szepmuveszeti.hu e-mail címen, és levélben az alábbi címen: Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény, 1146. Budapest Dózsa Gy. út 41. A részletes pályázati kiírás elolvasható a http://eos.szepmuveszeti.hu honlapon, illetve kérésre postán is megküldjük az érdeklődőknek, (ú) A pályázati időszak végére egy egyiptomi templom falát díszítő domborművet kell elkészíteni (Képarchívum) ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést szeptember 22-ig beküldik, megnyerhetik az AB-ART Kiadó ajándékát, Zemlényi Attila: Rodeó című verseskötetét. 1. A beilleszkedést jellegzetes szorongásjelek ..., mint nyugtalanság, sírás, félre- húzódás, dacoskodás és hasonlók. a. követik b. kísérik c. idézik elő 2. Az ember első elválása az édesanyától - maga a. a betegség b. az iskoláskor c. a megszületés 3. A fimóta elnevezés a figyelemzavart, a motoros nyugtalanságot, a tanulási zavart jelölő mozaikszó, az iskoláskorú gyerekeknek legalább ... százalékát érinti. a. 3-5 b. 7-8 c. 10-11 4. A fimótás gyerek iskolai teljesítménye elmarad attól, ami életkora és értelmi képességei alapján... lenne. a. kötelező b. illő c. elvárható Címünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e- mailben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: la, 2c, 3b, 4b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a dunaszerdahelyi Kiss Anitának kedvezett a szerencse, az ABART Kiadó ajándékát küldjük neki. Az iskola tanulóközösség, amelyben a tanítás nem elszigetelt munka, hanem csoportban végzett tevékenység Tanulóközpontú oktatás Az iskolák, az osztályok, a különböző tanulócsoportok csak akkor jelentenek valóban gazdag tanulási környezetet, ha lehetőséget adnak a tanulók és a tanárok, a tanulók és a tanulók együttműködésére, ha a diákok kevésbé függnek tanáraiktól, ha a partnerszerep válik elfogadottá. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kooperatív tanulásszervezési módok számos változatát ajánlják a pedagógusoknak, a tanulóknak a párban folyó tanulástól a különféle csoportmunkákig. A hazai gyakorlatban kevesen alkalmazzák, inkább csak az alternatív pedagógiák körébe tartozó megoldásokként tekintenek rájuk. A hazai tanárképzés már régóta tömegoktatás, ezért kevés lehetőség nyílik olyan oktatás megszervezésére, amelyben a leendő tanárok tapasztalatot szereznének különböző pedagógiai problémák együttműködésen alapuló megoldásairól. Tanulásuk szerves része lenne valamüyen kooperatív munka. Saját tapasztalatok híján későbbi tanári gyakorlatukban nehezen vállalkoznak kooperatív tanulásszervezésre, kevésbé lesznek készek és képesek elfogadni, hogy az iskola tanulóközösség, amelyben a tanítás sem magányos, elszigetelt munka, hanem kollektív, teamben végzett tevékenység. Ennek kapcsán nemcsak az a kérdés merül fel, hogy miként lehet tanulói tevékenységeken keresztül olyan tapasztalati bázist nyújtani a diákoknak, hogy azok segítsék a tanulókat belső mentális konstrukcióik és a tapasztalatok összevetésében, hanem az is, hogy miként lehet az iskola a gazdag, sokirányú tapasztalatszerzés tere, illetve miképpen lehet az iskolán kívüli tevékenységek, tapasztalatok értékét elismerni. Az iskola nem egyszerűen a tudományokat bemutató hely, hanem a tanulók számára olyan életvilág, amely lehetővé teszi, hogy a diákok „használják” saját kultúrájukat. Napjainkban felértékelődik a gyermek- és az ifjúsági kultúra, esetenként már a felnőttek számára is mintaként jelenik meg (pl. az internetes kultúra), az iskola azonban zavarban van, hogy mit kezdjen ezzel a világgal. Ma már nemcsak az általános probléma szintjén kell foglalkozni e témával, hanem vizsgálni kell, hogy miként legyen szerves része a nevelésnek a tanulók vüága, szűkebben az oktatásnak. Ebből a szempontból is „divatos” témává vált az utóbbi időben, hogy mit tekintünk érvényes tudásnak. A tartalmi fejlesztés Az oktatási tartalom meghatározását a mai decentralizált oktatási rendszerekben nem lehet a központi alaptanterveket készítők privilégiumának - vagy más oldalról nézve felelősségének tekinteni. A tartalmi fejlesztésnek ez a kiszélesedő rendszere napjainkban egyre inkább előtérbe helyezi az érvényes tudás értelmezésében azokat a nézeteket, amelyekben a „modernitás kényszere” következtében a tudás forrását és értékét alapvetően a konkrét megoldásra váró problémákhoz kapcsolják. E megközelítésekben a gyakorlati, a hasznos tudást tekintik érvényesnek, amelynek forrása a valóság, a gyakorlat s a „tudni hogyan” kerül középpontba. A pragmatikus tudás hívei mellett azok is hallatják hangjukat, akik a tudás kettős természetének elvét vallják s a klasz- szikus tudás szerepét is kiemelik. Az utóbbi, az akadémikus, az iskolás jellegű tudás, a „tudni mit”, amelynek forrása alapvetően az iskola, a nevelés, az oktatás. A hazai iskolázásban nem kap eléggé fontos szerepet a gyakorlati tudás, s ez komoly kihívás a hazai oktatás számára az oktatás tartalmának és az iskola által biztosított tevékenységek átalakításának szempontjából. A megoldás keresése során természetes, hogy a gyakorlati, a hasznos tudás kap jelentősebb szerepet, de nem szabad megfeledkezni kettős természetéről sem. A nevelői hozzáértés fejlesztéséből nem maradhat ki az sem, hogy a pedagógusok képesek legyenek az elméleti tanulmányokat hiteles, személyes, közvetlen tapasztalatszerzéssel társítani az iskolában. A tanulás új értelmezése nemcsak új tanulásszervezési módok meghonosítását, új tartalmak tanítását, új tanítási módszerek alkalmazását igényli az iskolákban, hanem olyan pedagógiai szemléletváltást, amely valóban az alkotó, együttműködő, életszerű tanulást és a tanulót állítja a középpontba. A szemléletváltás igényének megfogalmazása nem jelenti azt, hogy a tanulás- és tanulóközpontú pedagógiai kultúra kialakítása elérhető a pedagógusok egyéni fejlesztésén, a pedagógus- képzés és -továbbképzés reformján keresztül. A változások nem történnek meg, ha csak egyéni, a tanárok fejlesztésének szintjén keressük a megoldásokat. Át kell gondolni az oktatási rendszer minden szintjén komplex megközelítésben, hogy mi az, ami segíti, illetve ami gátolja a tanulás fejlesztését, eredményesebbé tételét. (ge, he) Az emberi psziché számára hasznos, ha bizonyos érzékeléseket, emlékképeket és tapasztalatokat elfelejt, elfojt Miért felejtünk olyan hamar? ÖSSZEFOGLALÓ A tanulás az érzékeléssel kezdődik, így vagy úgy, de információkat gyűjtünk be, amelyek idegpályáinkon keresztüljutnak el az érzékelés feldolgozásának színhelyére az agyba. A különböző érzékelések egy része válaszreakciókra készteti a szervezetet, anélkül, hogy a reakció tudatos volna. Klasszikus példa, amikor a kisgyerek először ér hozzá a forró kályhához és elkapja a kezét. Ám amit érzékelünk, arra nem mindig emlékezünk. Az emlékezést a felejtésnek nevezett folyamat gátolja le. Nagyon hasznos folyamat a felejtés, bár nem minden esetben. Hogy miért hasznos? Valószínűleg nem véletlen, hogy a több millió éves evolúciós folyamatban azok az őseink maradtak fenn az idő rostáján, akik a bevésés és a felejtés maihoz hasonló egyensúlyát tudhatták magukénak. Az emberi psziché számára hasznos, ha bizonyos érzékeléseket elfelejt,elfojt. Ingerületátvivő idegsejtjeink kétféle módon tárolják az emlékképeket. A rövid idejű emlékezet egy olyan idegi tevékenység, folyamat, amely során fiziológiai elváltozást a neuron-láncok nem szenvednek el. Az aktuálisan záruló neuron-láncok tárolják az információt, ez a dinamikus tárolás akkor szűnik meg, akkor felejtünk, ha a lánc felbomlik. A hosszú idejű emlékezet során kémiai változások indukálódnak az agyban, megváltozik bizonyos molekulák szerkezete. Azokat az emlékképeket, amelyekre évtizedek óta emlékezünk egészen más módon, tárolja agyunk, mint azokat, amelyeket egy-két nap után elfelejtünk. Az emlékezést segítő folyamat a bevésődés, amelynek sikere vagy sikertelensége a tanulás eredményességére közvetlenül hat ki. A bevésődés elleni fiziológiai folyamat a gátlás. Kétféle gáüást említünk meg, az affektiv gátlást és a retroaktív (visszaható) gátlást. Előbbi akkor jön létre, ha idegrendszerünk felfokozott, izgalmi állapotban van. Ekkor a szervezetet koordináló idegrendszer nem a bevésődésre optimalizál, sőt, közvetlenül a „lehiggadás” után sem eredményes a bevésődés. Szélsőséges esetekben - amikor sokkos állapotba kerülünk - nem emlékezünk az eltelt egy-két perc eseményeire, se kép, se hang, mondjuk ilyenkor. Az egyén túlélését elősegítendő, sokkos állapotban, a szervezet még az érzékelési folyamatokat is leblokkolja. Balesetek, háborús sebesülések során a sebesült például nem érzi, hogy elveszti egy végtagját, vagy hasfala szétnyílt. Ilyen borzalmas képeket láthattunk például a Ryan közlegény megmentése c. fűm kezdőkockáiban, a partraszállási jelenetben. Az egyik leginkább gátló tényező az idegrendszer kimerültsége. Ráadásul, a regenerálódási idő, ami egyébként egyénenként nagyon különböző, viszonylag hosszú, és a különböző izgató szerek a kimerültséget csak fokozzák. Mivel a szaktudomány művelői számára ma az tűnik logikusnak, hogy a felejtés ténye gátlások eredménye, ezért nem marad más választásunk, mint hogy megismerjük azt, hogy saját idegrendszerünk a gátlási mechanizmusok közül melyikre érzékeny fokozottan, és melyikre kevéssé. Mint olyan sokszor, most is oda lyukadtunk Id, hogy az önismeret az egyik legfontosabb dolog, (i, he) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com A legmagasabb betéthozam Szlovákiában! Forintban lekötött betétszámlájának kamatlába elérheti a 8,5%-ot! www.otpbanka.sk OTP BANKA SLOVENSKO A változások nem történnek meg, ha csak egyéni, a tanárok fejlesztésének szintjén keressük a megoldásokat (Pavol Funtál felvétele)
