Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-14 / 213. szám, kedd
32 Szülőföldünk_________________________________________________________________új szó 2004. szegembe A legvalóságosabb képet is elvarázsolják a gátlástalanul kikeveretlen, ragyogó színek. A legvadabb álomképen is van legalább egy mindennapokat idéző elem. Kovacicai naiv festők műveiből nyílt tárlat Léván Léva. A múlt héten szerdán 14 órakor nyitották meg a Barsi Múzeum és a városi művelődési központ rendezésében a Kovacicai naiv festészet című kiállítást. A tárlat október 31-ig tekinthető meg a Nécsey József Galériában. FORGÁCS MIKLÓS Ján Dano, a múzeum igazgatója örömét fejezte ki, hogy világhírű alkotók képeit mutathatják be. Berta Jasecková, a művelődési ház igazgatónője is köszöntötte az egybegyűlteket. A kiállítást Ján Hrk, a kovacicei festészet szakértője nyitotta meg. Ez a szerbiai Bánátban található, szlovák nemzetiségűek lakta kis falu a 20. század második felére igazi festőnagyhatalommá vált, szinte mindenütt a világon fölfigyeltek erre a tehetségek garmadáját ontó helyre. Ján Hrk és Olga Miartusová kísérőszövegéből kiderül: egy 1938-ra datált Martin Palus festmény az első megmaradt kovacicai alkotás. Először a 30-as években alakult Pokrok olvasó- egylet karolta fel a festőket, majd 1952-ben, a falu 150. évfordulójára megalakult a Népi Festők Társasága, mely később Kovacicai Iskolára változtatta nevét. A valósággal festőteleppé vált településen 1955-ben megnyílt a Kovacicán született alkotásokat befogadó Parasztfestők Galériája, amely ma magángalériaként működik. Dimitrij Balasevic a 60-as években még vasárnapi festőknek nevezte ezeket az alkotókat, de mára már a legtehetségesebbek profi festőként dolgozhatnak. Ezt bizonyítja az is, hogy kovacicai művészek képeibe szeretett bele és vásárolta meg Juan Carlos spanyol király, Júlia holland királynő, Ronald Reagan, Francois Mitterand, Alain Delon, Athony Quinn, Peter Ustinov, Franco Nero, Ursula Anders, Annie Girardot és sok más híresség. A kiállításon 17 alkotó 63 műve szerepel. Olajfestményből van a legtöbb, de láthatók akvarellek és pasztellképek is. A naiv festőkre jellemző harsány, világító színekkel, erős kontúrú tiszta formákkal a falu életét festik le az egyszerű emberek magabiztosságával, vagy emelik be a mesék, álmok birodalmába. Éva Husáriková képein a mindennapokat ívelt szemöldökű, sátoros pillájú, gyermekien tiszta arcú lányok és derék fiatalemberek élik meg. Ártatlan, felhőtlen, gondtalan világ ez. Pavel Hajko kakas-ciklusa már baljósabb. Mitikus világot sűrít vad színekben pompázó, megfeszített testű, tátott csőrű kiskaka- sának kalandjaiba. Szénaboglyából sárkánytojás lesz, kukoricacsőből furcsa állat, s a kősziklán mintha rózsaszín emberbőr feszülne. Juraj Lauros a tájba komponálja házakból, emberekből és libákból, óriási gyümölcsökből és a falusi élet kellékeiből álló ismerős, mégis fantasztikus csendéleteit. Martin Jónás kombinált technikájú képein karikatúrát és realizmust ötvöz. Háznyi széles asszonyai, piszkafa szikár férfiai koron- goznak, kenyeret sütnek, kosarakat fonnak, hurkát töltenek, kádat mélyítenek, kerékabroncsot hajlítanak. Szeretettel, érzékenyen vannak elrajzolva. A fő téma a falu élete, az évszakok váltakozása, a táj és az ember találkozása, szerényen, empátiával, boldog bizonyossággal festett képek ezek. A másik nagy csoport, ezek a hivalkodóbb, „tündöklőbb” képek, a víziók, látomások, a fantasztikum világába merészkedő művek. A legvalóságosabb képet is elvarázsolják a gádástalanul kikeveretlen, ragyogó színek. A legvadabb álomképen is van legalább egy mindennapokat idéző elem. Az elmúlt 15 év termése, főleg, a Kovacicai Iskola középgenerációjának munkái kaptak helyet ezen a derűt, bölcsességet és életörömöt sugárzó tárlaton. A kiállított képek egytől egyig megvásárolhatók. A falusi élet kellékeiből álló csendéletek (Peter Braun felvé Szent Pál: „Egy testet alkotunk, mert egy kenyérben részesülünk” Kovácspatakon nyaraltak a mentálisan sérült gyermekek és családjaik Báró Ivánka Imre emlékezete a felsőszemerédi falunapon FORGÁCS MIKLÓS Felsőszemeréd. A rovásírásos emlékeiről ismert falu szeptember 11-én a magyar ifjúsági és sportminisztérium hathatós anyagi segítségével megtartotta első falunapját. „Egyedül nem megyünk semmire” Pénteken, 10-én sportversenyek szórakoztatták a polgárokat, szombaton a község önazonosságát meghatározó személyiségekre, eseményekre emlékezett a község. Délelőtt fél tízkor a falu kék-sárga-fehér-piros zászlaja, valamint a szlovák, a magyar és az EU-s lobogó mögé sorakozott fel a népviseletbe és ünneplőbe öltözött menet a községháza előtt, és ballagott el az alapiskola épületéhez. Itt Komjáthy Zoltán polgármester köszöntötte a vendégeket és a helybélieket. Elmondta, az EU-tagság új helyzetet teremtett, új regionális társulások és új közösségi érdekek keletkeztek, s ezekre a kihívásokra csak a múltat megbecsülve, a közösségi identitást meghatározva lehet válaszolni. Két tehetséges gimnazista, Matyó Anett és Michaela Holienková versekkel, az ipolysági Amadeus trió komolyzenével tette még ünnepélyesebbé a hangulatot. Az ünnepi szentmise házigazdája Prochác Péter helyi lelkész volt, fő celebránsa pedig a frissen pappá szentelt Marti József, a magyarországi Pásztó káplánja, aki szintén felsőszemerédi származású. A misén részt vett Dusán Dúbravicky deméndi lelkész is. Marti József a közösség fontosságát hangsúlyozta az ember életében. „Nem a lakcím jogán tartozik valaki például egy faluközösségbe, hanem munkája, segítőkészsége, odafigyelése által. Egyedül nem megyünk semmire - sem az életben, sem az üdvösségben.” Dusán Dúbravicky fölhívta a figyelmet arra, hogy nem elég Istentől ajándékokat kapni, ezeket el is kell tudni fogadni. Egy ilyen falunap, az Istentől kapott ajándékok tudatosításának a napja. Az ünnepi szentmisén az ipolybalogi Szent Korona Kórus énekelt Molnár Ottó vezetésével. Ivánka Imre emlékezete A templomkertben található, az első és második vüágháború felsőszemerédi áldozatainak állított emlékmű megkoszorúzása után az alapiskolánál folytatódott a rendezvény. Lőrinc Márta, a község krónikása Ivánka Imre életrajzával ismertette meg a közönséget. Ivánka Imre 1819-ben született a család kastélyában, melynek helyén ma az alapiskola épülete áll. Itt kapott helyet, a 1848-49-es forradalom és szabadságharc előkészítőjének, a Duna Gőzhajózási Társaság alapítójának, az Északkeleti Vasúttársaság vezérigazgatójának és a Magyar Vöröskereszt alapítójának és gondnokának emléktáblája. Kossuth is általa lett Kossuthtá Kedves Gyula alezredes, a Magyar Hadtörténeti Intézet munkatársa elmondta: egy hajszálon múlott csak, hogy Ivánka Imre átlépje a Nemzeti Pantheon küszöbét, s ez a hajszál a tényleges harcok előtti fogságba esése volt. Emiatt átra- boskodta a szabadságharcot, viszont életben maradt, és a kiegyezés korának jelentős közéleti személyiségévé válhatott. Görgey Artúr magánál tehetségesebb katonának tartotta Ivánkát. Kedves Gyula szerint Kossuth Ivánkának is köszönhetően lett a nagy Kossuth Lajossá. Az alezredes szerint Jókai Baradlay Richárdja kísértetiesen idézi Ivánka Imre alakját és életét. Az emléktáblát Szigeti László oktatási államtitkár és Komjáthy Zoltán, a község polgármestere leplezte le. Koszorúját elhelyezte Ocsovay Tamás, a magyar Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium helyettes államtitkára is. Az ünnepségen részt vett Miklós László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere. Félezer fénykép a falu múltjáról A kultúrműsor kezdetéig a sportpályán Selmecbányái solymászok és szalmafonással, valamint szalvétatechnikával foglalkozó kézművesek szórakoztatták az érdeklődőket. A kultúrház színháztermének egyik felében közel félezer fényképet, a krónikákat és a falu életét, népviseletét, nevezetességeit bemutatótárgyakat lehetett tanulmányozni, böngészni, köztük például a helyi katolikus templom hurkapálcából és tobozból készült makettjét. Színvonalas kultúrműsor és utcabál Az érsekújvári Regionális Művelődési Központnak és a zselízi Kincső baráti kapcsolatainak köszönhetően föllépett a magyarországi román népi kultúrát bemutató, legendás méhkeréki Nyisztor György Hagyományőrző Táncegyüttes és a belső-erdélyi táncokat fiatalos lendülettel ropó kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes. A szlovákiai magyar népi kultúrát a Százdi Citera- zenekar 11 citerása képviselte. A korponai Hont folklórcsoport szlovák népzenét és táncokat mutatott be. A kitűnő műsor után utcabál kezdődött. Hajszálon múlott, hogy Ivánka átlépje a Nemzeti Pantheon küszöbét. Kisújfalu segítsége SZÁZ ILDIKÓ Kisújfalu.A Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás párkányi alapszervezete idén nyáron negyedszer rendezte meg táborát, amely számos zselízi és párkányi, valamint magyarországi, beteg gyermekét odahaza nevelő szülő számára jelenti az egyetlen lehetőséget a tartalmas kikapcsolódásra. Szűcs Teréz, az alapszervezet elnöke lapunknak elmondta, 15 szlovákiai és mintegy 30 magyar- országi vendéget fogadtak. Zselízről, Pozsonyból, Párkányból érkeztek családok és sókan jöttek a magyarországi Debrecenből, Miskolcról, Ajkáról, Budaörsről és Mezőkövesdről. A kovácspataki turistaszállóban, Miroslav Cipár festőművész felesége, Vilma asz- szony kézműves foglalkozásokat tartott a gyerekeknek. Tíz éve dolgozik önkéntesként a Down- kórosok szlovákiai egyesületében, ezért magával hozta Pozsonyból kis barátnőjét, Zuzka Dvofákovát, akinek már megjelent egy könyve, és jelenleg naplóregénye folytatásán dolgozik. „Eddig még sosem kaptunk meghívást a szomszédos településekre. Köszönet jár Kis Róbert polgármesternek, amiért meghívott bennünket Kisújfalura, ahol megtekintettük a faluházat és vendéglátóink kemencében sült kaláccsal kínáltak bennünket. Ráadásként megnéztük a Bolond Istók színielőadást a szabadtéri színpadon” - osztotta meg velünk idei tapasztalatait Szűcs Teréz. A Mentálisan Sérülteket Segítő Társulás párkányi alapszervezetét jelenleg a város és néhány helyi vállalkozó részesíti csekély támogatásban. Annak ellenére, hogy nehéz anyagi körülmények közepette élő családokról van szó, kisújfalui találkozásunk alkalmával elsősorban az őket ért kellemes élményekről számolnak be. „Bennünket nem igazán az anyagiak foglalkoztatnak, a szülőket ennél sokkal jc aggasztja, mi lesz a gyermeki ha majd ők nem lesznek, ki doskodik majd róluk?” - áru nem titkolt félelmeit a kisű Szabó Márta, aki családjával, nyával együtt a párkányi köz tagja. Szervezetük nem renc zik olyan klubhelységgel, ah lálkozhatnának. A zselízi Ried bála és lánya, Andrea szám: párkányi nyári táborok jelent egyedüli élményt és lehetői hogy találkozzanak barátaik! párkányi 23 éves Tóth Att nagyszüleivel együtt érkezett borba, szülei halála óta ők név fiatalembert és 18 éves test Attila elmondja, leginkább n: punk olvasásával, a sportközv sek figyelésével, rádióhallgai múlatja idejét. A kirándulásol közös foglalkozások egy hét erős csapattá érlelték a táboi kát. Egy évig ebből merítenek erőt a nem mindig derűs hé napokhoz. A tábor részvevőinek egy csoportja a kisújfalui kiránduláson (Csuport István felvt SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: nyugatiregio@ujszo.conr
