Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-14 / 213. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 15. 30 Szülőföldünk Gútán található Szlovákia egyetlen, a PET-flakonok feldolgozásával és újrahasznosításával foglalkozó cége, a Sledge Slovakia Kft A gazdasági miniszternek is tetszett Gúta. A 2002-ben alakult gútai Sledge Slovakia Kft. Szlovákiában egyedüliként foglakozik a PET-flakonok komplex feldolgozásával és újrahasznosításával. Kezdetben csak a flakonok zúzását végezték, de a technológia folyamatos bővítésével mára már meg­oldották a mosást és a gra­nulálási is. A jövőben sze­retnék beindítani a flakon- előformák előállítását is. V. KRASZNICA MELITTA „Szlovákiában évente mintegy 12 ezer tonna PET-hulladék kelet­kezik, és társaságunk ebből a mennyiségből évente akár 7-9 ezer tonnát is képes újrahasznosí­tani” - árulta el Madari Béla, a társaság ügyvezetője. A flakono­kat osztályozotthulladék-gyűj- tőktől, községektől vásárolják fel. A technológiai folyamat első lépé­sét jelentő zúzással tulajdonkép­pen még csak a flakonok térfoga­tát csökkentették, és ilyen zúzott formában szállították Németor­szágba és Kínába. A mosósornak, valamint az Ausztriából szárma­zó, jelenleg próbaüzemelés alatt álló Starlinger regranuláló gép­sornak köszönhetően azonban mára Gútán is elő tudnak állítani olyan granulátumot, amely már az élelmiszeriparban is felhasz­nálható, másodlagos nyersanyag­nak számít. E termék iránt ugyan­csak Németországban és Kínában van nagy érdeklődés, de Gurbicz Ákos üzemvezető elmondása sze­rint hazai cégekkel is folytatnak tárgyalásokat. A társaság vezetői azonban azt szeretnék, ha tovább­léphetnének, és az eddig meglévő technológiát flakon-előformák készítésére alkalmas gyártósorral egészíthetnék ki. Ezekből az előformákból fújják aztán az üdí­tőital-palackozókban a flakono­kat. „Ezzel bezárulna az újrahasz­nosítási folyamat, és a zúzástól kezdve a végtermék előállításáig mindent egy helyen tudnánk elvé­gezni” - mutatott rá Madari Béla. A gútai üzemet nemrégiben fel­kereste Pavol Rusko gazdasági miniszter is, aki elégedett volt a látottakkal. Ebből az alkalomból kifejtette álláspontját a flakonok betétdíjának bevezetésével kap­csolatban is. „A gondolat nem rossz, de ehhez olyan reális felté­teleket kell teremteni, amelyek megfelelnek mind a gyártóknak, mind a kereskedőknek, mind pe­dig a fogyasztóknak - mondta. - Az ügyvezető úr egyébként elárul­ta, hogy a hulladékgyűjtőkből is elegendő nyersanyag áll rendel­kezésükre. Szlovákiában az osztá­lyozott gyűjtésnek köszönhetően a PET-flakonok feldolgozási ará­nya 33 százalékos, és úgy gondo­lom, reális esély van ezt akár 50 százalékra emelni.” Madari Béla nem titkolta, hogy a gazdasági miniszter látogatásától sokat re­mél. „A már említett új gyártósor megvételéhez pályázat útján sze­retnénk pénzforráshoz jutni, és abban bízunk, hogy a tárcavezető lehetőségeihez mérten támogatja törekvésünket” - tette hozzá. A Sledge Slovakia eddig 127,1 millió koronát fordított telephelye kialakítására és gépsorok vásárlá­sára. A társaság pillanatnyilag 40 személyt alkalmaz, akik három műszakban váltják egymást. A bálázott PET-flakonokat az egész országból szállítják Gútára (Vas Gyula felvétele) Negyven év után egy fedél alatt az udvardi Majthényi Adolf Magyar Tannyelvű Alapiskola Új osztályok a kisdiákoknak SZÁZ ILDIKÓ Udvard. Az idei tanévnyitó he­tében Szigeti László oktatási ál­lamtitkár jelképesen átadta Glucharov Rozáliának, az intéz­mény igazgatónőjének a felújított Majthényi Adolf Magyar Tannyel­vű Alapiskola kulcsait. Kálazi József, Udvard polgár- mestere az iskolának ajándékozta Szabó János egykori kántortanító portréját, aki - udvardi tartózko­dása idején - nagyon sokat tett a magyar kultúra fellendítéséért. A településen élők a mai napig őrzik gyermekjátékait és verseit, és az idősebbek számára nagy élményt jelent ezek színpadra vitele és fel­idézése. „Szigeti László évekig kiemelt gondos figyelemmel segítette az építkezést, annak mielőbbi befe­jezését. Száraz József, Udvard egykori polgármestere, a Csema- dok országos elnöke volt az, aki megálmodta az iskola átalakítá­sát, majd elindította az építke­zést. A település jelenlegi polgár- mestere, Kálazi József, Kusy Ká­roly alpolgármester, valamint az MKP helyi, megyei és parlamenti képviselői, továbbá Dikan Róbert vállalkozó támogatásáért is hálá­sak vagyunk” - mondta el lapunk­nak Glucharov Rozália. A régi iskolai épület felújított felső szintjén az intézmény alsó tagozatos diákjai vadonatúj tan­termekbe kerültek, melyekhez külön szociális helyiségek is tar­toznak. Az épület külső burkola­tának a befejezésére már megkap­ták a mintegy egymillió korona ál­lami támogatást. Az iskola szülői munkaközössége az építkezés idején segítette az iskolavezetést, ennek is köszönhető, hogy az in­tézmény benyújtotta pályázatát a kettős ablakok és hőtakarékos burkolat biztosítására az épület alsó emeletein is. Az udvardi Majthényi Adolf Magyar Tannyelvű Alapiskolában idén 250 tanuló kezdte meg a ta­nulmányait. A hatvanas és hetve­nes években három műszakban, kis épületekben folyt az oktatás a magyar alapiskolában, amelynek - negyven év után - most vala­mennyi évfolyama egy közös épü­letbe kerülhetett. Az udvardi Majthényi Adolf Magyar Tannyelvű Alapiskola negy­ven év után egy épületbe kerülhetett (Csuport István felvétele) Nyilvános lövészverseny értékes díjakért Izsán évente kétszer célpont az agyaggalamb IZSÁK ILDIKÓ Izsa. Évről évre több vadász és sporüövő nevez be arra a lövész­versenyre, amelyet a szlovákiai vadászszövetség izsai szervezete rendez évente kétszer, tavasszal és ősszel. A legutóbbi, szeptember 5-i nyilvános megmérettetésen a Komáromi járásból és a környező járásokból pontosan hatvanan próbáltak szerencsét agyagga- lamb-lövészetben. A tányérszerű, agyagból ké­szült, élénk narancssárga színű korongokat hívják agyaggalamb­nak, a szaknyelv korongnak neve­zi. A járás legkorszerűbb pályája az izsai, ahol hangérzékelőre mű­ködő automata kidobó öt állásból adagolja a korongokat. A pálya 2000-től működik, a helybéli vadászok tartják rend­ben, s gondozzák a környéket is. Évente kétszer rendezik meg azt a versenyt, amelyre egyre több, te­hetségét megmérettetni szándéko­zó lövő látogat el. A verseny legfia­talabb részvevője egy 17 éves ver­senyző volt, aki csak szülői fel­ügyelettel használhatta fegyverét, de ahogy kiderült, nem hiába. Az izsai Horváth Szabolcs, ahogy ezt már többször bizonyí­totta hasonló versenyeken, rend­kívüli tehetség trapplövésben. A lehetséges 50 pontból 47 ponttal a második helyen végzett az erős mezőnyben. Az első helyen a ko­máromi Kocsis Vilmos, a harmadi­kon pedig Július Bystricky ímelyi vadász végzett. Az izsai vadászok szervezete büszke arra, hogy az általuk ren­dezett versenyre egyre többen ne­veznek be, és a legsikeresebb ver­senyzőket - szponzoraik segítsé­gével - értékes díjakkal, például házimozival, hegyikerékpárral ju­talmazhatják. A versenynap a környékbeliek­nek is jó alkalom piknikezésre, mert a vadászok minden évben íz­letes gulyást és frissítőt kínálnak a vendégeknek. Hasonló sportlövő versenyt a járásban szeptember 12-én Búcson tartottak. A városban a tehetséges magyar óvodások speciális képzése is megoldható Külön támogatás Érsekújvárott Az érsekújvári középfokú egészségügyi tanintézmény mégsem költözik Alapiskolából középiskola lett SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A városi képvise­lők legutóbbi ülésükön 61 ezer korona támogatást hagytak jóvá a Dévény utcai szlovák alapiskola részére, amivel lehetővé tették a tanintézmény vezetésének, hogy szeptembertől megkezdje a te­hetséges gyermekekkel való ki­emelt foglalkozást. A Cirill és Metód utcában talál­ható magyar és szlovák nevelési nyelvű óvoda számára 50 ezer koronát szavaztak meg a tehetsé­ges gyermekek képzésére alkal­mas épületrész terveinek elkészí­tésére. Az intézmény fenntartója később biztosítja a készülő beru­házáshoz szükséges ötszázalékos önkormányzati önrészt is. And­rea Havranová, az alapiskola igazgatóhelyettese a város képvi­selőinek elmondta, intézmé­nyükben idén év elején tartották a felvételi vizsgákat. A pszicholó­giai és tudásfelmérő tesztek alap­ján az érsekújvári járásbeli 28 je­lentkező közül 16 bizonyult al­kalmasnak arra, hogy a kiemelt osztályt látogassa. Sajnos, az ok­tatásügyi tárca az idén szeptem­berben nyílt osztályt csak január­tól sorolja be hálózatába. Az osz­tályban legalább két pedagógus­ra van szükség, az iskolának azonban csak az egyik fizetésére van pénze a bérkeretből. A város decemberig járul hozzá másik ta­nítónő béréhez. A tehetséges gyermekek számára létrehozott osztályba több vidéki gyermek felvételizett. Annak ellenére, hogy megfeleltek volna az elvá­rásoknak, szüleik úgy gondolták, a család számára gondot okozna a gyermek utaztatása. Az ötlet­adó Dévény utcai szlovák alapis­kola együttműködik a Cirill és Metód utcai, vegyes tannyelvű óvoda vezetésével, amely az utánpótlást nevelné az iskola számára. Mária Kondelcíková, az óvoda igazgatója lapunknak el­árulta, ha sikerül bővíteni az 1969-ben épült óvodát, és lesz érdeklődés a tehetséges magyar gyermekek kiemelt képzése iránt is, e téren is változások várhatók majd. SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Az idén megszünte­tett Bozena Nemcová Alapiskola épületét szeptembertől középisko­lás diákok veszik a birtokukba. Bábi László igazgatótól az elmúlt tanév végén megtudtuk, a Jedlik Ányos Elektrotechnikai Középiskola elekt­rotechnika szakának harmadik és negyedik évfolyama a szaktanter­mekkel együtt marad a Terézie Vansovej utcai létesítményben. Az első és második évfolyam kerül az egykori alapiskola épületébe, ahol végre lesz tornatermük is. Itt nyitották meg e tanév elején az új Kereskedelmi Akadémiát; az épülő Hypemova szomszédságá­ban található épület nincs túl messze sem a várostól, sem pedig a buszmegállóktól. Az iskola műsza­ki-információs szolgáltatás szaka azonban továbbra is a vasútállo­mással szembeni épületben műkö­dik majd, amely a régióbeli, vonat­tal és autóbusszal közlekedő diákok számára a legkönnyebben elérhető. Forró László megyei képviselő­től megtudtuk, a korábbi elképze­lésekkel ellentétben némileg mó­dosult a megyei fenntartású intéz­mények lehetséges épületcseréje a járási székhelyen. Az ipari középis­kola kertvárosban található, ősztől megüresedő épületébe e hónaptól az egészségügyi középiskola költö­zött volna ki a belvárosból. Az utóbbi intézményben azonban az előző tanév végén igazgatóváltás történt. Az új vezetés döntése alapján az egészségügyi iskola mégiscsak marad a jelenlegi, egy­házi intézménytől bérelt épület­ben. „Vannak olyan elképzelések is, hogy a megye tulajdonát képe­ző Középfokú Építészeti Szaktan­intézet épülete, amely oktatási és kollégiumi részből áll, más intéz­mények számára is helyet biztosít­hatna. A kollégiumban már most sem csak a szaktanintézet diákjai laknak. Felmerült az a lehetőség is, hogy némi átalakítással más ér­sekújvári középiskolák diákjai is itt kaphatnának szállást. Erről a kér­désről talán Nyitra megye közgyű­lésének valamelyik őszi ülésén folytathatnánk tárgyalásokat” - mondta Forró László.

Next

/
Thumbnails
Contents