Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-14 / 213. szám, kedd
23 ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 14. Bankvilág A hazai pénzintézetek viharos tempóban építették ki elektronikus infrastruktúrájukat, ami lehetővé teszi a virtuális kapcsolattartást Nem kell mindig személyesen bankba menni Szlovákiában viharosan elterjedtek a bankkártyák. (Képarchívum) Egyre több ügyfél használja ki a banklátogatás elektronikus (e-bank) formáját, amit az internet és a mobiltelefon viharos terjedése tesz lehetővé. Ma már az egyszerű átutalások közel fele ilyen módon történik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A pénzintézetek rugalmasan reagáltak az új kihívásra, kiépítették az ehhez szükséges infrastruktúrát, s ma már ott tartunk, hogy az e-banking révén olcsóbban intézhetjük ügyleteinket, rutin pénzügyi műveleteinket, mintha személyesen látogatnánk meg a bankfiókot - a megtakarított időről nem is szólva. Az elektronikus banki szolgáltatások lehetővé teszik például a lakbér, a gáz- és villany- számla távúton történő kifizetését, emellett ebbe a kategóriába sorolható a bankkártyával történő fizetés. Terjednek a bankkártyák Szlovákiában 1989-ben bukkantak fel az első pénzkiadó automaták és a bankkártyák. Viharos felfutásuk eredményeként 2000-ben 1,72 millió, 2003-ban pedig már 3,02 millió plasztik- kártya volt forgalomban. A pénzkiadó automaták száma 2000-ben 1084-re, tavaly pedig már 1505-re rúgott, s becslések szerint országszerte mintegy 14 ezer üzletben, vendéglátóhelyen lehet kártyával fizetni. A kártya- használati szokások szintén változnak: míg 2002-ben a pénzkiadó automata használata és a vásárláskor történő használat között 4 az 1-hez volt az arány, addig 2003-ban már csak 3 az 1- hez. Csak összehasonlításul: 2003-ban a szlovákiai üzletek összesített forgalma 323,7 milliárd koronára rúgott, a bankautomatákból kivett pénz volumene 156,6 milliárd korona, a plasztiklappal történő fizetés nagysága pedig 23,2 milliárd korona volt. Ami a nemzetközi kártyatársaságok plasztikpénzeit illeti, Miroslav Kozler, a Visa International regionális igazgatója közölte: a közép-európai térségben tavaly Szlovákiában nőtt a leginkább a Visával lebonyolított tranzakciók száma. Adatai szerint 2003-ban az éves növekmény 80 százalékot tett ki, míg az idevágó cseh mutató 74 százalék, a magyar 46 százalék, a szlovén 41 százalék és a lengyel 23 százalék volt. Tavaly 1,2 millió Visa-kártya volt forgalomban, ami 2002-höz viszonyítva 22 százalékos növekménynek számít, a MasterCard esetében 1,76 millió kártyát tartottak nyilván, ami 2002-höz képest 28,5 százalékos növekedés. Az e-bankig formái Visszatérve az e-banking formáihoz, említsük meg az internetbanking és a mobilbanking nyújtotta lehetőségeket is. Azok a vállalkozók pedig, akik jelentős számú pénzügyi műveletet hajtanak végre, ami homebankingot választják. Végezetül közkedveltnek számít a telefonnal történő banki kapcsolat (phone banking), továbbá a call centrum, ami lehetővé teszi, hogy a kiválasztott pénzintézet tudakozójával kommunikáljunk. Az elektronikus banki kapcsolattartást az e- mail banking, az SMS banking és a fax banking teszi teljessé, vagyis számos módja és eszköze van annak, hogy távúton és a szokványosnál gyorsabban intézzünk pénzügyeinket. A felmérések szerint a felsorolt lehetőségekkel leginkább az Általános Hitelbank (VUB) ügyfelei élnek. Silvia Nosálová, a VÚB szóvivője szerint 2004 első félévében a telebanking módszerét választó klienseik száma elérte a 371 ezret, az Internet révén 207 ezer ügyfelük lépett velük kapcsolatba, továbbá a mobiltelefont (mobilbanking) eszközét 56 ezren vették igénybe. A Szlovák Takarékpénztárban a vizsgált időszakban az elektronikus forma valamelyik válfaját 200 ezer ügyfél alkalmazta. A Tatra banka adatai szerint 2004 első felében a legdinamikusabb növekedést a tudakozó szerepét betöltő call centrum igénybe vétele mutatta, elérve a 27 százalékos forgalomemelkedést. A Tudóvá banka esetében a pénzintézet mobiltelefonos kapcsolata (lubamobil) az első félévben egyenesen 93 százalékos növekedést könyvelhetett el, az internetbanking pedig 43 százalékosat. De ugyanilyen sikerekről számolhat be a többi hazai pénzintézet is. Olyannyira, hogy például a Tatra bankában, az Általános Hitelbankban és a HVB Bankban már elektronikus úton történik az átutalások több mint 72 százaléka, vagyis mindössze minden negyedik átutalást hajtják végre hagyományos módon. A Dexia banka és az UniBanka esetében az elektronikus megoldások aránya elérte az 50 százalékot. Vagyis rövidesen eljöhet az az időszak, amikor csak a bonyolultabb pénzügyi műveletek, kölcsönfelvételek esetében látogatunk el személyesen bankunk valamelyik fiókjába. Olcsóbb ügyintézés Mint már említettük, az elektronikus infrastruktúra használata nemcsak időt hanem pénzt is megtakarít. Ha személyesen intézzük pénzügyi műveleteinket, akkor esetenként akár 50 százalékkal is nagyobb kezelési költséget fizethetünk, mintha virtuális módon bonyolítjuk le azokat. Ennek oka a következő: az egyszerű műveletek automatizálása tehermentesítik a bankok alkalmazottait, így azok jobban összpontosíthatnak a bonyolultabb (szofisztikáit) műveletekre. Az elektronikus úton továbbított pénz ráadásul költségkímélőbb. Ennek dacára nem mindenki bízik az elektronikus pénzküldés lehetőségében. Nekik azt ajánlják a pénzintézetek, hogy legalább az e-banking passzív formáját használják ki. A passzív verzió azt jelenti, hogy a kliens ugyan személyesen, a bankfiókban intézi átutalásait, azonban a számlájának pillanatnyi alakulását, a számla- kivonatokat már elektronikus úton veszi kézhez. (ER, só) A homebankingot 1994-ben vezették be Úttörő szerepet tölt be ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elektronikus banki szolgáltatások első fecskéje a homebanking volt, amelyet legelsőként a Szlovák Takarékpénztár vezetett be még 1994-ben. Napjainkban már gyakorlatilag az összes pénzintézet kiépítette homebanking rendszerét, ami elsősorban a cégügyfeleknek nyújt szolgáltatást. A homebanking lényege: Internet révén kommunikálni a bankkal, azonban a számítógép és a világháló mellett ehhez szükség van a bank egy speciális programjára is. A homebanking útján aktív és passzív pénzügyi műveletek végezhetők. Az aktív részbe tartozik a számla ellenőrzése, a számlakivonat megszerzése, az aktuális valutaárfolyamok éttekintése. Az aktív műveletek közé a hazai és külföldi pénzügyi műveletek lebonyolítása tartozik. Norbert Lazar, az OTP Banka Slovensko szóvivője szerint a homebanking különösen azoknál a társaságoknál fontos, ahol számos tranzakciót bonyolítanak le, mivel itt a tranzakció nagysága nem korlátozott. Ellentétben az internetbankinggal, ahol a műveletek nagyságának határt szabnak. A homebanking lehetőségével leginkább az Általános Hitelbank ügyfelei élnek, a VÚB 7 ezer ilyen klienst tart nyilván, majd az UniBanka, a Szlovák Takarékpénztár és a Dexia banka következik a sorban. A homebanking nyújtotta előnyökért természetesen fizetni kell. Míg az internetbanking sokszor a pénzintézet által nyújtott szolgáltatáscsomag része, addig a homebanking nem, és használatáért mindenütt fizetni kell. Fizetni kell a beépítéséért, a védelme garantálásáért és a használatáért. Például a Dexia bankban a beszerelési költség 2 ezer korona, a szoftver 3 ezer korona, a kezelői tanfolyam viszont ingyenes. A HVB Bank 5 ezer koronát kér a szoftverért, viszont két típusból lehet választani. Az Istrobanka Corporatebanking Classic néven kínálja termékét, melynek ára 10 ezer korona, viszont ebben minden benne van. Az OTP Banka sajátsága, hogy a homebanking bevezetése díjtalan, viszont annak megszüntetése 4 ezer koronába kerül. A homebanking biztonsági intézkedései kimagaslóak, az aktív elektronikus banki kapcsolattartás kategóriájában a leginkább védettnek minősíthető. A bank és az ügyfél közötti információ- cserét háromszoros biztonsági kód védi, miközben a kódszám folyamatosan változik. A homebanking aktiválása PIN-kód beütésével történik, továbbá meg kell adni a jelszót. A pénzintézetek homebanking-szolgáltatásai között különbség van, de az alapfunkciók gyakorlatilag azonosak. (ER) Az elkövetkező években nálunk is fokozatosan változik a megtakarítások szerkezete Felfutóban a nyugdíjalap Az elmúlt év végén Szlovákiában 580,1 milliárd korona lakossági megtakarítást tartottak nyilván, ez az összeg 2007 végére mintegy 844 milliárd koronára nő. Ebből következik, hogy a megtakarítási kedv és lehetőség nem csökken, viszont hangsúlyeltolódások következnek be. Az UniCredito Italiano Group bankház prognózisa szerint a legfontosabb változások a következők lesznek: a bankbetétek aránya 57 százalékról 43 százalékra mérséklődik, a nyugdíjalapokban elhelyezett pénz aránya a mostani 2 százalékról alig négy év alatt 9 százalékra fut fel; a másik sikerre ítélt szektor pedig a befektetési alapok világa, amelynek részesedése 7 százalékról 15 százalékra nő. Nálunk az élet- és nyugdíjbiztosítások a megtakarítások mindössze 10%-át teszik ki, míg Nyu- gat-Európában ez az arány 40% körül mozog. A nyugdíjalapok térnyerése a hárompilléres nyugdíjreformnak is köszönhető, amely jövőre rajtol, és a munkaerőpiacra frissen belépők számára kötelező lesz a nyugdíjpénztár. A bankbetétek háttérbe szorulása döntően az alacsony kamatok számlájára írható: míg tavaly a 3 hónap alatti futamidejű betétek átlagos kamata 3,1%-ra rúgott, addig ez a mutató napjainkban 2,5% alá esett. Ráadásul a banki megtakarítások mintegy egynegyede folyószámlákon van, márpedig ezek kamata a nullához közelít. (shz, HN) Életbiztosítás [Nyugdíjalap =0 2003 Befektetési alai \ Lakástakarék Készpénz jQ (580,1 mid. Sk) Nyugdíjalap B 2007* (844 mid. Sk) 1 Betétek El iÉletbiztosítás ||jj (Forrás: UniBanka) BANKVILÁG A mellékletet szerkeszti a reklámosztály. Reklámmenedzser:Erdőfy Olga, tel.: 0905/840 430, felelős szerkesztő: Sidó Zoltán. Levélcím: Bankvilág, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava, tel.: 02/592 33 425
