Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-13 / 212. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 1 ■ Magyar glóbusz - hirdetés A Kárpát-medence legszínvonalasabb kisebbségi kérdésekkel foglalkozó konferenciáját rendezték meg Kapcsolódási pontok Ausztriában A nagy szállodáknak nincs létjogosultságuk Hotelálmok Beregszászon Az ausztriai népcsoportok és anyaországuk címmel rendezett kisebbségügyi konferenciát az ausztriai Felsőpulyán (Oberpul- lendorf) az Ausztriai Ma­gyar Egyesületek és Szerve­zetek Központi Szövetsége. Az előadók nemcsak a bur­genlandi kisebbségek (cse­hek, horvátok, magyarok, romák, szlovákok és szlové­nek) helyzetét próbálták felvázolni, hanem követen­dőjövőképet is igyekeztek keresni a határon túli ki­sebbségek asszimüációjá- nak megállítására a bővülő Európai Unióban. ERDÉLYI RIPORT A Kárpát-medence legszínvona­lasabb kisebbségi kérdésekkel fog­lalkozó konferenciáját rendezte meg az Ausztriai Magyar Egyesü­letek és Szervezetek Központi Szö­vetsége (AMESZKSZ), Wurst Er­zsébetnek, a szervezet oktatási fe­lelősének irányításával. Ez a meg­beszélés a tizenhárom évvel ez­előtt kezdődött Kufstein Tanács­kozás nyolcadik eseménysorozata volt, amelyet negyedszer rendez­tek meg a burgenlandi városká­ban, a magyar határtól alig húsz kilométerre. Az, hogy Kulmann Ernő polgármester nyugalomba vonulása után utódja, Anneliese Schmucker is vállalta, hogy helyet adjon a tanácskozássorozatnak jelzi, hogy a többségi nemzet Ausztriában is kezd tudatára éb­redni annak, hogy a kisebbségek a modern Európában nem nyűgöt jelentenek, hanem értéket képvi­selnek. „Az etnikai és nemzeti ki­sebbségek Európa sokszínű nyelvi, életmódbeli, kulturális örökségé­nek, értékeinek hordozói. Identi­tásukat megfelelő autonómiák, in­tézmények, törvények, valamint az egyházak szolgálata mellett tudták és tudják fenntartani” - fo­galmazták meg a tanácskozás résztvevői már a tavalyi zárónyi­latkozatban is, s ennek szellemé­ben az ausztriai magyarok egyesü­lete igyekezett a konferenciasoro­zat idei rendezvényébe bevonni a többi jelentős burgenlandi kisebb­séget is. „Az idei konferencia te­matikája rendkívüli jelentőségű, ugyanis nemcsak az Ausztriában hivatalosan is elismert hat népcso­portról kíván helyzetképet felvá­zolni, hanem a májusi uniós bőví­tés utáni új helyzetet is elemezni kívánja, hiszen négy népcsoport anyaországa is csatlakozott az Eu­rópai Unióhoz” - nyilatkozta az Erdélyi Riportnak a szervező AMESZKSZ elnöke, Deák Ernő. Úgy vélte, mindenképpen érde­mes végiggondolni a kisebbségi népcsoportok helyét és szerepét a határok nélküli Európában. Ennek fontosságát hangsúlyozta egyéb­ként Szabó Vilmos, a Magyar Köz­társaság Miniszterelnöki Hivatalá­nak politikai államtitkára is, ami­kor a szekcióülésen felszólalva ki­jelentette: „Örülünk ugyan, hogy a kisebbségekre vonatkozó kitétel javaslatunkra bekerült az EU al­kotmányába, bár azt el kell ismer­nünk, hogy nem éppen abban a formában, ahogy mi szerettük vol­na. Az unión belül továbbra is partnereket kell keresnünk, hogy tisztázzuk a kisebbségi normákat, amelyek most még elég szegénye­sek és hiányosak. Ez a konferencia jól szolgálja ezt a folyamatot azál­tal, hogy a szervezők nyitottak a többi itteni kisebbség irányában, és megteremtik az összefogás ke­retét a közös fellépés érdekében.” Az asszimüáció küszöbén Ausztriában jelenleg hat kisebb­séget ismernek el hivatalosan az ér­vényben lévő népcsoporttörvény értelmében. Ezek közé tartozik a magyarság is. A hivatalos statiszti­kák azt mutatják, hogy az elmúlt harminc évben a kisebbségek lét­száma drasztikusan csökkent. Erről a Kismartonban székelő burgen­landi Statisztikai Hivatal munka­társa, Manfred Dreiszker számolt be, adatokkal alátámasztott elő­adásában. Állítása szerint Ausztria a legnagyobb befogadó ország a térségben, hiszen nyolcmillió lako­sából több mint egymillió az ország határain kívül született. Ez 12,3 százalékos arányt jelent, s összeha­sonlításképp a statisztikus elmond­ta, hogy még az Egyesült Államok­ban is csak 11 százalékos ez a mu­tató. Burgenlandban mintegy száz- húszezer kisebbségi él, közülük 82 ezer őshonosnak számít. A kisebb­ségiek lélekszáma azonban az el­múlt harminc évben lényegesen csökkent: a horvátoknál és a ma­gyaroknál a népességfogyás negy­ven százalék körüli. A statisztiku­soknak nagyon nehéz a dolguk a pontos népességi adatok elemzésé­vel, ugyanis nem könynyű a más nyelveket beszélőket besorolni kü­lönféle kategóriákba, s megállapí­tani azt, hogy ki tekinthető ősho­nosnak és ki honosítottalak. Ez a magyarság esetében is érvényes, hiszen a burgenlandi őshonos ma­gyarokon kívül a térségben beván­dorlók is élnek. Dreiszker édesapja példájával próbálta körülírni a helyzet fonákságát: ő 1956 után magyarországi horvátként telepe­dett meg Burgenlandban. Ha a származási helye szerint sorolják be a statisztikákba, akkor magyar­nak tekintik, ha a nyelve szerint, akkor horvátnak, pedig teljesen más tájszólást beszél, mint a Bur- genlandba még a 18. században idetelepedett s a horvát nyelvújí­tásból így kimaradt horvátok. A né­pesség összetételét tekintve a sta­tisztikai adatok szerint biztató jelek is mutatkoznak a helyi magyarok számára: úgy tűnik, kilábaltak a demográfiai hullámvölgyből, hi­szen jelentősen megnőtt a tíz év alatti gyermekek aránya. Más gondok A Burgenlandban élő hat nép­csoportot, bár sok a közös problé­májuk, különféle gondok foglal­koztatják, derült ki az előadások­ból és helyzetelemzésekből. A ma­gyarok, a csehek, a szlovének és a szlovákok számára az uniós bővítés teremt új helyzetet, melyben kön­nyebbé válik a népcsoport és anya­országa közötti kommunikáció. A horvátoknak még várniuk kell erre az állapotra, míg a romáknak nincs anyaországuk, ezért halmozottan hátrányos helyzetűek. „Mi mindig is jó kapcsolatokat ápoltunk az anyaországunkkal, de az uniós bő­vítés ennek ellenére sokat segít a kapcsolattartásban” - jelentette ki Kulmann Ernő, aki 12 évig volt a legnagyobb burgenlandi magyar település, Felsőpulya polgármeste­re. Szerinte a burgenlandi magyar­ság megmaradásában nagyon fon­tos szerepe van az osztrák jogsza­bályok alapján működő népcso­porttanácsnak: „A népcsoportta­nács feladata nemcsak az, hogy az anyagi javakat szétossza, hanem az is, hogy részt vegyen a tartományi és szövetségi szintű döntésekben. Szerintem azonban a magyar nép­csoport szövetségi szinten kevésbé van jelen az őt érintő kérdések meghozatalában, s ennek bővítése a központi kormány felelőssége.” Radda István a 15 területi szer­vezetet tömörítő Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Köz­ponti Szövetségének nevében azt a kérdést szegezte az osztrák és ma­gyar kormány jelenlévő képviselői­nek, hogy az anyaország, Ausztria, illetve Európa számára van-e értel­me, hogy támogassa a népcsoport­oknak- s azokon belül is például a magyarságnak - az önazonossá­guk megőrzésére irányuló törekvé­seit. Erre a kényes kérdésre Szabó Vilmos politikai államtitkár egyér­telmű igennel válaszolt. A felsőpulyai tanácskozáson 16 ország mintegy 230 képviselője vett részt KÁRPÁTI IGAZ SZÓ Elterjedt a pletyka, miszerint Beregszászon szállodát álmodott valaki a volt törvényszék épüle­tébe. Azaz a magyar főiskola szá­mára kiszemelt impozáns, de erősen leromlott állagú műem­léképületben valaki - és itt so­kan Gajdos István képviselő ne­vét említik - egy hotelt akar ki­alakítani. Szüksége van-e a me­gyei jogú Vérke-parti városnak egy újabb nagy szállodára?- Nemcsak Beregszászban, ha­nem Kárpátalján sincs létjogo­sultságuk a nagy szállodáknak - vélekedik Adriana Melnikova, a megyei turisztikai és üdültetési főosztály marketing és beruházá­si osztályának főszakembere, aki mellesleg a Beregszászi járás tu­risztikai beruházásainak szakér­tője. - Nem kell messzire menni, csak számba venni a megye több­nyire pangó hoteljeit, mint pél­dául a Zakarpattya, a Nagysző­lős, a Latorca hotelkomplexumo­kat. Sokkal inkább ezek felújítá­sába volna érdemes beruházni, mint egy egészen más célra épült létesítményt átalakítani. A szakember elmondása sze­Nemrég még a magyar óvoda megszűnésétől féltek, ma vi­szont Nagybecskereken van leg­népesebb vajdasági magyar óvo­dai-napközis csoport. A csaknem hatezer lélekszámú magyarságá­nak egy évtizeddel ezelőtt egyet­len magyar tannyelvű elemi is­kolája és egyetlen magyar óvo­dai csoportja maradt, középisko­lai magyar oktatás pedig csak a gimnáziumban volt. A beolvadás félelmetes méreteket öltött, és azokban az években nem volt megalapozatlan a magyar szülők félelme, hogy rövid időn belül a városban teljesen megszűnik a magyar tannyelvű oktatás. A ta­nítók és óvó nénik a tanévkezdés előtt lázasan járták a várost, olyan magyar szülőket keresve, akiket talán meg lehetne győzni rint a Beregszászi járásban sí új, magánkézben lévő mot< szálloda épült az utóbbi éve ben. Ezek képesek messzemen en kielégíteni a járás szállód igényeit. Ráadásul ott van a na; lendülettel fejlődő falusi túri mus, mely a szálláshelyek jele tős részét biztosítja. „A Pilot, a Sörkert vagy példá a Vita rendszerint telt házzal üz melő kis szállodák - folytai Adriana Melnikova. - Ugyanakk ott van a beregszászi Sportszál] amely alig kihasznált és meglel: tősen leromlott állagú. Akinek t ruházási szándéka van, annak < demesebb ennek rekonstrukció, ba pénzt fektetni. Elvégre közvi len mellette van a hévízforrást táplált úszómedence. Ez a kom lexum rövid időn belül visszahc ná a pénzt. Ám, sajnos, nincs v lalkozó ennek a rendbetételé sem. Arról pedig nem is hall« tam, hogy bárki a volt rádiógy épületében akarna szállodát ny ni. Különben is hamarosan át8 ják a Hotel Pávát, mely remélt tőleg hosszabb távon is megölt a beregszászi szállodai gondok És nem az álmokban, hanem gyakorlatban.” arról, hogy ne írassák csemeté; két a legközelebbi szerb tanny vű iskolába vagy óvodába. A Nagybecskereki Diákse; lyező Egyesület 1997 február ban az Illyés Közalapítvány kapott támogatásnak köszöni tőén útjára indított egy miki buszt. Vajdaságban ez volt az ső olyan jármű, amelynek else leges feladata a magyar óvót sok és kisiskolások mindennap utaztatása volt. A gyerekek é: szülők is felismerték azt, ho mekkora segítséget jelent, ha ház előtt felveszik a gyereket, viszik az iskolába vagy az óvoc ba, majd onnan haza is hozz; Most már nyugodtan kimor hatjuk: részben a jármű indí sának köszönhetően siker meggátolni a város magyar t; nyelvű oktatásának a teljes építését. Nagybecskereken egyre több a magyar gyerek Rég volt ilyen! MAGYAR SZÓ . Nézze a jégkorong Világkupát és nyerjen az Új Szóval egy ÍOOOOO Sk értékű házimozit Kérdésünk: Kinek a góljával jutott Kanada hosszabbítás után a Világkupa döntőjébe? a) Lecavalier b) Brewer c) Lemieux d) Draper Tudja a helyes választ? A helyes választ jelentő betűt minél hamarabb küldje el sms-ben az alábbi formában: SPORT a helyes betű vezetéknév név község (Például: SPORT b Horváth István Bratislava) a 6661 számra. Egy sms ára 6 korona (áfával együtt). Ha kérdése van, hívja a 02/39 23 32 78 ■ as telefonszámot. Ne feledje! Eredményessége gyors válaszától függ. 5000 Sk értékű vásárlási utalványt nyert: íubica Kusíková, Zsamóca Pólót nyertek: Peter Pavlik, Nagyszombat; Michal Lasso, Trencsén; Milos Zifcák, Breznóbánya A szeptember 11-éh feltett kérdésre a helyes válasz: d) 4:18 Hogyan kapcsolódhat be a játékba? Minden játéknapon az Új Szóban megjelenik egy kérdés (a, b, c, d válaszlehetőséggel). Az Ön feladata, hogy SMS-ben, a megadott for­mában, küldje el a 6661-es számra annak a válasznak a betűjét, ame­lyet helyesnek tart. Másnap az Új Szóból megtudja, megnyerte-e az aznapi díjak valamelyikét. A játék naponta reggel 5-től 24.00 óráig tart. Ha a napi dijak egyikét szeretné elnyerni, a helyes választ 16 óráig kell beküldeni. Az ön feladata a lehető legtöbb pontot megszerezni a játék folyamán. A játéknak összesen öt különálló szakasza van. A játék bár­melyik szakaszába bekapcsolódhat. Hány pontot érhet el? Egy játékszakasz folyamán összesen 680 pontot szerezhet. Ha a napi választ 10-ig küldi be, 40 pon­tot, 13-ig 30 pontot, 16-ig 20 pontot és 16 óra után 10 pontot szerez. Ráadásul az első 100 helyesen válaszoló játékos minden nap 10 pontot kap bo­nuszként. Minden egész órában az első tíz játékos az addig elért pontjaihoz további 10 pontot szerez! A 12. nap után (a 13. szerencsenapon) minden résztvevő játékos 8 óra után kap egy kérdést. Erre a kérdésre a játékos 16 óráig válaszolhat. A helyes válaszért a játékost a következőképpen jutalmaz­zuk: Ha 10-ig küldi be a választ, 80 pontot, ha 13-ig küldi be, 40 pontot, és ha 16 óráig küldi be, 20 pontot szerez Aki nem szeretné, hogy a 13. játéknapon kérdést kapjon SMS-ben, az bármikor kijelentkezhet a játékból a 6661-es számon az alábbi formájú SMS elküldésévehsport stop Milyen díjakat nyerhetnek? Napi nyeremények: Minden 100. helyes választ beküldő játékos nyer egy Az Új Szó Sportéve feliratú pólót. Az összes játékos közül, aki 16 óráig helyesen válaszol a kérdésre, kisorsolunk egy 5000 korona értékű vásárlási utal­ványt, amelyet a DATARTüzleteiben válthat be. Főnyeremények: A 13. játéknapon, szerdán, szeptember 15-én 16.00 óra után zárul a játék negyedik szakasza. Aki a leg­több pontot szerezte, 100 000 Sk értékű házimozit nyer. A soron következő második-tizedik játékos a jégkorong-válogatottunk pólóit és emléktárgyait nyeri. Pontegyenlőség esetén sorsolás dönt a sorrendről. Föld körüli utazás: Az a játékos, aki a legtöbb pontot szerezte az összes szakaszban, megnyeri a fődíjat: a világ körüli utat azon városok érintésével, ahol a 2004-es év fő sport- eseményei zajlottak. Pontegyenlőség esetén sorso­lással döntünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents