Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-11 / 211. szám, szombat
14 Családi kör ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 11. HÉTVÉGI OLVASMÁNY A házasság „válsága” NYUGAT Főszerkesztő: IGNOTUS Sterkcszlők: BABITS MIHÁLY, GELLÉRT OSZKÁR. OSVAT ERNŐ FOmunkaiársak. BÍRÓ LAJOS, ELEK ARTÚR. PELEKY GÉZA, FENYŐ MIKSA. FUST MILAN. KARINTHY FRIGYES, KOSZTOL.*SYI DEZSŐ. KRÚDY GYULA. LACZKO GÉZA. LENGYEL MENYHÉRT, MÓRICZ ZSIGMOND. NAGY L.MOS, NAOY ZOLTÁN, RÉVÉSZ. BÉLA. SCHÖPFUN A LA DAR. SZÉP ERNŐ, SZÍNI GYULA. TERSJNSZKY J. JENŐ. TOTH ÁRPÁD TARTALOM: A NYUGAT ANKÉT JA: A HÁZASSÁG ..VÁLSÁGA'* IGNOTUS, KÓBOR TAMÁS. FÜST MILÁN. HARSANYI ZSOLT, KOSZTOLÁNYI DEZSŐ. LACZKÓ GÉZA. NAGY ENDRE. SCHÖPFUN ALADÁR, SZILAGYI GÉZA. SZINl GYULA cikkei SZOMORY DEZSŐ: Levelek egy birrátnőmhíkt GELLÉRT OSZKÁR: Három vem KOSZTOLÁNYI DEZSŐ — WILDE OSZKÁR A reading! fegy húr balladája BART A LslJÖS: A Mars/rcpulő (Regény, HL) SZÉP ERNŐ: Vers KRODY GYULA: L melde* lak a Duns menüben (Novella) SOMLYÓ ZOLTÁN: Ver*. KARDOS LÁSZLÓ: Falusi kaland (Novella) SÁRKÖZI GYÖRGY: Kil ver* MAXIM GORKIJ: .lí Arlamonovok (Regény. X. Az orosz ki/kaiból ford.; G eltért Hugó) FRANCOIS GACHOT, HEVESY IVAN. KOMLOS ALADÁR, LÁNYI VIKTOR, M. POGÁNY BÉLA. SÁNDOR IMRE, SCHÖPFUN ALADÁR, SZÍNI GYULA irodalmi, színházi ás filmffigyelől SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL Budapest VII, Ilka tatai 31 Telefon J. 71—46 1926. XIX. évfolyam 10. szóm 1026 május 1« Elő find éti ár: Negyedéire .55 Kés Egész évre 22(4 Kcs PÜNKÖSDI SZÁM FŐM ZOM ÁNYOS SOVINA S. S. R. C). íiratishiva Kapifnhká 2 Telefon 24*4 Megjelenik minden hó, t*én ék Jénán Ara 10 Ke» Kiindulva abból, hogy az újabb irodalom feltűnően sokat foglalkozik a házasság válságával, a Nyugat elhatározta, hogy ankétban tárgyalja a problémát. Mostanig a következő hozzászólásokat kaptuk: HARSÁNY! ZSOLT A házasság válságáról tulajdonképpen tévedés beszélni. Azt állítani, hogy a házasság intézménye válságba jutott, magában hordaná azt a szuppozíciót, hogy eddig jó volt, csak most, a háborút követő korszak szociális földrengése rázta meg ezt is. Nem így van. A házasság már virradó kezdettől fogva az elképzelhető legabszurdabb intézmény, kiáltó példája annak, hogy az emberi faj teljesen esztelen irányban botorkálva keresi a boldogságot. Mint emberi intézmény, a házasság a legősibb közül való és a minőségében azt mutatja, hogy az emberi fajnak életmódalkotó berendezkedése már elejétől kezdve tehetségtelen. Az emberi faj, mikor a táplálkozás és szeretkezés két - számára kozmikus - kérdését kellett elintéznie, rosszul fogta meg a dolgot: a kettőt összezavarta és ezzel olyan évszázezredekre szóló hibát csinált, hogy ezt nyögi az egész történelmi idő, ezt nyögjük mi is az emberi lélek legfeneketlenebb legmélyén, és mivel a házasság intézményét világromboló felforgatás nélkül eltörölni egyelőre lehetetlen, ezt fogják nyögni az utánunk következő történelmi korszakok is még nagyon sokáig. A történelem nem más, mint az emberi boldogtalanság története. Táplálkozás és szeretkezés: az emberállat két ősi kérdése. Egyik sem olyan egyszerű. A táplálkozás problémája vetette fel a magántulajdon fogalmát, ez pedig az örökösödés civilizációját. Az öröklők kieszelték az öröklés gondolatát. Itt történt a borzasztó hiba. A baj az, hogy az ember nem eléggé kollektív állat, államalkotó talentuma féltehetség, ami sokkal rosszabb, mint a teljes te- hetségtelenség. A méh zseniális államalkotó, és igen jól megvan. Az oroszlán abszolúte semmit sem ért államalkotáshoz, és igen jól megvan. Csak az ember vergődik saját diszharmóniája kínjában, mert félig ért a dolgokhoz. Ha az ősemberiség alá tudta volna rendelni az egyént a köznek, akkor nem lépett volna az egyéni öröklés útjára, hanem lefoglalt volna minden hagyatékot a köz számára. Csakhogy az ember egyéni kapzsisága erősebb, mint a közbe vetett hite és a társadalom iránt való érzéke. A szörnyű döntés megtörtént. A magántulajdon egyéni öröklése, hogy úgy mondjam, határozatilag kimondatott. Innen kezdve már minden logikus. Az örökösöket kínos pontossággal szüleik szerint kellett szortírozni, s a kérdés rendezése nem volt másként lehetséges, mint tételesen szabályozni, hogy az egy apától és egy anyától való származás ne legyen kétséges, ennélfogva csak egy technikai megoldás kínálkozott: összezárni az apát és anyát vagy anyákat, és kötelezni őket, hogy csak egymás között szeretkezzenek. így a vita ki van küszöbölve, az egyéni tulajdont a biztos pedigréjű gyermek örökli a kétségtelenül körülhatárolt származás jogán. Ezzel az ember ítéletileg megfosztotta magát a szeretkezés szabadságától, és erkölcstelenségnek deklarálta. És azt hitte, hogy erőt tud tenni poligám természetén. Mert hogy férfi is, nő is erősen poligám, azt még ma is bármely köznapi álom felületes vizsgálata igazolja. így követte el az emberfajta azt az irtózatos hibát, amelynek nemcsak korlátolt rövidlátása, hanem erkölcstelen volta is magában hordta a büntetés millió és millióesztendős tragikumát. Bizony, erkölcstelennek kell neveznem a házasság intézményének a gondolatát, mert egy szexuális kérdésbe belekever egy örökösödési kérdést. A házasság az emberek örökösödési alapon való párosítása, és esze ágában sincs, hogy a szerelmi vágyat garantálja, már pedig szerelem nélkül szeretkezni disznóság. Az intézmény hibái persze az egész történelmen keresztül folyton jelentkeztek az egyén legtitkosabb szenvedésének gyötrései- ben. Az aztán már a világ rendje, hogy mikor egy hibás intézmény alkotói az eltörlés helyett makacsul foltozni kezdenek, akkor a tüneti kezelés még gonoszabbá teszi a dolgot. Most itt állunk a történelmi időszámítás Krisztus utáni 1926. évében, és a házasság, amely az emberi fajta egy alapvető hibájára, tehát biztos fundamentumra épült, erősebben uralkodik életünkön, mint valaha. Eltéphetetlen kapcsokkal fonódik bele a társadalmi életforma minden vonatkozásába. A törvények vaskos kötetekben védelmezik, szabályozzák, megköny- nyítik megkötését és nehezítik elbontását. A katolikus egyház pedig egyenesen a szentség rangjára emelte. Ha ma a kérdés a szokottnál jobban éget, annak persze megvannak a maga korban rejlő, efemer okai. Elsősorban és majdnem túlnyomóan a szegénység, amely a szerelmet csak megöli, de a házasságot pokollá teszi. A házastársak idegesek, gondoktól terheltek, holtfáradtak, mindketten egy kis boldogságot szeretnének, csak egy cseppet egy pillanatra, csak legalább rövid enyhülésül. És mindkettőben megszületik a természetes vádaskodás, mindkettő életének nyomorúságát azonosítja életének társával és jelképével, a másikkal. Mindkettőben felsajog a vágy egy kedves, mulatságos, figyelmes, gyengébb társ után, és ha ez az elérhetetlen kép felfáj bennük, mikor a villany le- oltása után álmatlanul merednek a sötétbe, akkor természetes gyűlöletet éreznek a mellettük némán és ellenségesen fekvő másik iránt. Egymás gyűlöletének, egymás megunt és ízetlen öleléseinek poshadt és fülledt börtönében rettenetes a sorsuk. Ki sem lehet eszelni nagyobb szenvedést az ilyen házasélet gyilkos igájánál. Aztán vannak egyéb futó tünetei is a házasság baisse-ének. Az effeminált férfi és a kopasz, szmokingos nő egyelőre csak a színpadon értik egymást, a köznapi valóságban még zavartan és idegenül viselkednek. De ha százával sorolnék is fel a korképben fellelhető kórképeket, mindez nem azt jelenti, hogy a házasság komolyan beteg. Egy kis futó láza van, el fog múlni. És az intézmény megint azt fogja jelenteni, amit 1913-ban jelentett: azt az apróhirdetést, amelyben jó megjelenésű, szorgalmas fiatalember benősülne jól menő vaskereskedésbe. Az eltompult ember, aki ebben a világszemléletben született és nőtt fel, vállat von: ez már így van. De a szabad és józan elme megborzad, mikor arra gondol, hogy milyen lelki és testi tulajdonságok izgalmas és gyönyörteljes összeillése kellene, hogy egymás karjába hajtsa méltó ölelésre a tiszta szeretkezőket, viszont a szerelem szent pillanatának apoteózisát milyen baromi posványba tapossa a vaskereskedés, mikor két olyan meztelen lelket és meztelen testet dob egymásba, amelyeknek semmi közük egymáshoz, és akik igazi párjuk híján melankolikus taposómalom küllői közé zárják embertelen életüket. De most és mindenkor: a házasság bajain segíteni lehetetlen. Olyan ez, mint a háború. Őt magát kellene kiirtani és nem jelenségeit enyhíteni. Ábránd. Ehhez a belátható történelem perspektíváján messze túleső jövendő foghat csak hozzá. Addig a törvénynek igaza van, ha legalább azt védi, ami van. És addig is akadhat persze két jól együtt élő ember. De ezek a fehér hollók nem a házasságban élnek jól, hanem a házasság ellenére. Az emberiség általában jól megérdemelt büntetését szenvedi. A büntetés borzasztó. Tu Tas voulu, homo faber! Nyugat 1926/10. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Hús eltartása nyáron Nyáron is sokáig eltarthatjuk a húst, ha vastag rongyot erős ecetbe mártunk, az ecetes ruhába jól becsavart húst hűvös helyre tesszük. Ha szénporba takaijuk, szintén eláll. Állott hús kellemetlen szaga elvész, ha felfőzzük, a habot leszedjük róla s akkor a fazékba néhány darab izzó faszenet dobunk. A szén felveszi a rossz szagot, pár perc múlva kidobhatjuk. Illatos párnapor Illatos por készítésére csak olyan növény alkalmas, amelynek minden része és nemcsak a virága illatos (zsálya, fodormenta, ajakos növények, levendula, pacsulifű, rózsa-, citrom- és narancslevél, rózsa- és cédrusfa stb.) Fontos, hogy valamennyi feldolgozandó növényrész száraz legyen, nehogy penészgomba képződjék. A szárítást legjobb megfelelő szárítókamrákban végezni vagy pedig meleg, árnyékos helyen. Közvetlen napfényt kerülni kell. Az illatos porokat rendszerint selyemzacskókba teszik vagy kis párnákba, eseüeg papírborítékba és fehémeműszekrények, ruhák, papírok illatosítására használják. Finomillatos párna készítéséhez vattát terítünk ki a kívánt nagyságban, vékony rétegekben, minden réteget behintünk az illatos porral, rátesszük a következő réteget, selyempapírosba göngyöljük és betesszük az előkészített huzatba. Selyempárnához enyves vattát használunk, akkor a selyempapírosra nincs szükségünk. Nagyon olcsó illatos párnát készíthetünk, ha az illatport vagy finom fűrészliszttel vagy burgonyaliszttel keverjük. Impregnálás Szövetanyagot, fát, papírt tűzállóvá tehetünk a következő eljárással: Finomabb anyagot: Összekeverünk 8 rész kénsavas ammóniu- mot, 2,5 rész szénsavas ammóniu- mot, 3 rész bórsavat, 1,7 rész bór- savas nátriumot, 2 rész keményítőlisztet és 100 rész vizet. Ebbe fektetjük az impregnálandó anyagot, míg teljesen átázik, lecsepegtetjük, félig vagy egészen megszárítjuk és rendesen vasaljuk, ahogy azt az anyagot szoktuk. Durvább anyagokat, fát és szalmát, 6 rész bórsav, 5 rész klóram- mónium, 3 rész bórsavas nátrium és 100 rész víz keverékével impregnáljuk. Papírok, könyvek, régi írások, váltók stb. számára a következő oldatjó: 8 rész kénsavas ammonium, 3 rész bórsav, 2 rész bórax és 100 rész víz. Az oldatot 50 oC-ra melegítjük, a papírt belemártjuk, kiterítve szárítjuk, végül lepréseljük. Értékpapírokat, okmányokat 10 százalékos molybdénsavas nátriummal impregnálunk, melyet hidegen is, melegen is használhatunk. Fát. Összekeverünk 70 gr am- móniumszulfátot, 50 gr bóraxot, 1 gr enyvet és 100 gr vizet. Ezzel itatjuk át vagy bekenjük a fát. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Petőfi Emlékmű Bizottság ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: szeptember 15. 1. Hova ment a faluból először Gyurcsy Béla? a) Torontóba b) Pilzenbe c) Nürnbergbe 2. Mekkora összeggel támogatta a templomot? a) közel hárommillió koronával b) közel hárommillió dollárral c) közel háromszáz- ezer koronával 3. Mennyire csökkentették idén a diétatámogatási juttatást? a) 983 koronára b) 200 koronára c) 500 koronára 4. 185 gyerekből hány kap rendszeresen könyvet? a) 13 b) 23 c) 37 5. Mi impregnálható 10%-os molybdénsavas nátriummal? a) durvább anyag b) fa c) értékpapír Szeptember 4-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2a, 3c, 4c, 5a. A Lilium Aurum ajándékát Kövesdi Mária, rőcei kedves olvasónk nyerte. CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
