Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)

2004-09-11 / 211. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 11. Fókuszban: 2001. szeptember 11 A Ground Zero, a terrorizmus jelképe, New York egyik fő látványossága Három éve Manhattanben Ma van a szeptember 11-i terrortámadások harmadik évfordulója, az Egyesült Ál­lamokban hatalmas előké­születek előzték meg a megemlékezéseket. HÁTTÉR New Yorkban némán emlékez­nek helyi idő szerint 8 óra 46 perc­kor és 9 óra 3 perckor arra, amikor a Világkereskedelmi Központ két tornyába becsapódtak a repülőgé­pek. Színészek felolvasással emlé­keznek az áldozatokra. A tragédia helyszínén „A gyász portréi” kötet­ből olvasnak fel, mintegy 3000 életrajzot, ami öt-hat napig tart. A New York-i Világkereskedelmi Központ helyén tátongó gödör nor­mális hétköznapokon ugyanolyan tömegeket vonz, mint a kettős to­ronyépület a 2001. szeptember 11-i terrortámadás előtt. Az iker-felhő­karcoló New York legmagasabb épülete volt és a város arculatát meghatározó látványosságok egyi­ke a Szabadság-szobor, a Time Square, a Brooklyn Bridge vagy az Empire State Building mellett. Na­ponta ötvenezer ember járt dolgoz­ni a WTC-be, és naponta 10 ezer lá­togatót vitt fel a gyorslift 82 másod­perc alatt a páradan kilátást nyújtó 107. emeletre. A kartonvágóval felfegyverzett repülőgép-eltérítők kamikaze ter­rortámadása-porig rombolta a két tornyot, aminek következtében öt másik épület is elpusztult. A váro­son ütött sebhely, a Ground Zero körül a nap minden percében kí­váncsi turisták rajai láthatók. A New York-i kereskedelmi kamara adatai szerint tavaly 3 millióan ke­resték fel a Ground Zérót, noha ezt a zarándoklatot mindenki egyéni­leg teszi meg. A manhattani város­nézést kínáló irodák ilyen utat nem szerveznek, mivel ízléstelen­nek minősülne. A Ground Zero szent hely, ahol 2749 ember vesz­tette életét. A hatóságok csak 292 holttestet találtak meg, noha 1,8 millió tonna törmeléket kutattak át, más áldozatokat csak testfosz­lányok révén azonosíthattak DNS- eljárással, mintegy 1200 emberből pedig ennyi sem marad, porrá ég­tek, mint egy óriási krematórium­ban. Hamvaikat talán a Staten Island szigetén magasodó törme­lékhalom tartalmazza. Az áldoza­tok hozzátartozói közül sokan méltó sírhelyeket, sőt egy nemzet­közi temetőt szorgalmaznak, hi­szen összesen 91 nemzet tagjai lel­ték halálukat a romok alatt. A terület újjáépítése hivatalosan már elkezdődött. Idén július 4-én, a függetlenség napján ünnepélye­sen elhelyezték a világ legmaga­sabb épületének szánt Szabadság­torony 20 tonnás gránit alapkövét. A tűben végződő, megcsavart üveg és acélépület - az amerikai függet­lenségi nyilatkozat évére utalva - 1776 láb (541 méter) magas lesz és várhatóan 2009-re készül el. A WTC 1350 láb (411 méter) magas volt. A telek és az elpusztult WTC bérlője, Larry Silverstein további négy toronyház építését tervezi 2009 és 2015 között. Sokan kétel­kednek abban, hogy mind felépül, különösen azután, hogy egy bíró­ság kettő helyett egy káresemény­nek nyilvánította a kettős felhőkar­coló lerombolását és így 7 milliárd dollárról 4,5 milliárd dollárra szál­lította le annak az összegnek a fel­ső határát, amennyit a biztosítók­nak fizetniük kell. A terület újrahasznosításának kérdését elkeseredett viták övez­ték. Az áldozatok hozzátartozói a kegyeleti szempontokat állították előtérbe, a politikusok mihama­rabb alapkövet akartak elhelyezni a tévékamerák előtt, míg Larry Sil­verstein minél nagyobb kiadható irodafelületet szeretne. A Ground Zero újjáépítésének a tervét elké­szítő Libeskind júliusban pert indí­tott Silverstein ellen munkadíjának elmaradt része miatt, míg az utóbbi társtervezőt varrt Libeskind nyaká­ba David Childs személyében, aki aztán egyebek között módosításo­kat hajtott végre a Szabadság-to­rony tervén. A napokban véglegesí­tik Michael Aradnak az áldozatok emlékét megörökítő tervét, amely szerint a két lerombolt felhőkarco­ló alapjának a helyén a „hiányt tük­röző” két vízmedence lesz. Az áldo­zatok neveit őrző táblákat a me­dencék körül helyezik el. A terület újjászületését 2002 tavasza óta hat kamera örökíti meg. A különböző látószögben elhelyezett felvevőgé­pek 5 percenként exponálnak a nap 24 órájában. A projektet valószínű­leg 10 évig működtetik, (ma, mti) A pillanat, amely megváltoztatta a történelem menetét (CTK/AP-felvétel) Jelenleg egy szervezetlen, központi bázis nélküli iszlám társadalmi mozgalommal állunk szemben Az al-Kaida terrorhálózat, a „szent háború” pillére HÁTTÉR Szeptember 11-e meghatározza az amerikai politikát A választás árnyékában Az Oszama bin Laden irányította al-Kaida nemzetközi terrorhálózat, a csaknem 3 ezer halálos áldozatot követelő, New York és Washington ellen 2001. szeptember 11-én vég­rehajtott terrortámadások felbujtó­ja meglehetősen homályos szélső­séges iszlám szervezet, amelynek körvonalai nehezen megrajzolha­tók. A nyúlványaival az egész vilá­got behálózó al-Kaida létezésének egyeden értelme a dzsihád, a szent háború az Egyesült Államok és szö­vetségesei ellen. A szervezet 2001. szeptember 11. óta világszerte megsokszorozta terrortámadásait. „Az al-Kaidához kapcsolódó terro­rizmus gyors megszűnésének táv­latai a nullával egyenlők. Minimá­lis erőforrásokat használva és a vi­lágon körülöttük csapott hírverést kiaknázva sikerült nemzetközi vál­ság benyomását kelteniük” - állít­ják szakértők. A kemény magot a szovjetek ellen 1979-től 1989-ig Af­ganisztánban harcolt mudzsahidek alkotják a szervezetben, amelyet a szaúd-arábiai származású milliár­dos, Oszama bin Laden, a világ leg­keresettebb terroristája irányít, áld a kézre kerítésére fordított jelentős eszközök ellenére még mindig szö­késben van. Az informatikai adat­bázisként (az arab al-kaida szó je­lentése bázis) induló hálózat meg­alakulásának kezdetét 1988, vagyis a szovjet kivonulást megelőző év tájára teszik. Mégis négy évet kel­lett várni arra, hogy a nyugati hír­szerző szolgálatok elkezdjék kap­csolatba hozni a szervezetet az amerikai erők ellen elkövetett me­rényletekkel. Az 1991-es öbölhábo­rú fordulópontot jelentett bin La­den számára az USA elleni megtor­ló hadjáratában. A hálózat csak 1998-ban tűnt fel jelenlegi formá­jában, a nemzetközi terrorizmus igazi gyűjtőszervezeteként, egye­sülve az egyiptomi al-Dzsiháddal és más szélsőséges iszlám csopor­tokkal. Egy 1998. május 26-án tar­tott sajtóértekezleten bin Laden ki­jelentette: létrehozott egy frontot „a keresztesek és a zsidók elleni dzsihádra” azzal a céllal, hogy amerikaiakat, civüeket és katoná­kat gyilkoljon. Az al-Kaida követte el az USA kenyai és tanzániai nagy- követsége elleni két merényletet, amelyben 224 ember lelte halálát. Afganisztán, ahol Oszama bin Laden 1996-ban menedéket talált, 2001 októberéig az al-Kaida háttér­bázisa volt. A terrorista idővel a he­lyi fundamentalista uralkodó elit, a tálibok „tiszteletbeli vendége” lett; ott hozta létre kiképzőtáborait. A nyugati hírszerző szolgálatok becs­lése szerint az al-Kaida pénzel, ké­pez ki más csoportokat 35-60 or­szágban, köztük Csecsenföldön, Üzbegisztánban, Algériában és Boszniában. Számos elemző sze­rint a hálózatnak sokféle, többé-ke- vésbé autonóm sejtje van a világ­ban szétszórtan, erről tanúskodnak a támadásokat vállaló különféle üzenetek, amelyeket mostanában a szervezettel összefüggésbe hozott „brigádok” vagy „hadseregek” tesz­nek közzé. Az al-Kaida napjainkra „védjeggyé” vált követői számára, állítja az ENSZ. Az amerikai terrortámadás óta bekövetkezett támadásokért is jó­részt az al-Kaida hálózata felelős, amely 2001. szeptember 11-e előtt jóval szervezettebb volt. „Jelenleg egy szervezetlen, központi bázis nélküli iszlám társadalmi mozga­lommal állunk szemben” - mondta Marc Sageman, amerikai pszichiá­ter, korábbi CIA-ügynök. „Ez egy sokkal veszélyesebb felállás.” Szak­értők szerint az al-Kaida nem létez­ne az internet, és az arab nyelvű té­vécsatornák nélkül. (mti, mho) MTI-HÁTTÉR A 2001. szeptember 11-i terror- támadásoknak a nemzet tudatába vésődött traumája három év eltel­tével is meghatározza az amerikai politikai közbeszédet és az elnök- választási kampány kimenetelét is eldöntheti. George Bush elnök a terrorizmus elleni harcot állította újraválasztási kampányának kö­zéppontjába. Elszánt vezetőként, a biztonság szavatolójaként hirdeti magát. A Republikánus Párt kon­vencióján a szónokok bőven utal­tak arra, amikor az elnök néhány nappal a merényletek után felke­reste a romokat és egy tűzoltó tár­saságában hangosbeszélőn szólt az országhoz, s egyesítette az egész nemzetet. Dick Cheney alelnök az­zal riogatta a választókat, hogy is­mét súlyos terrortámadás érheti Amerikát, ha november 2-án John Kerry győz az elnökválasztáson. Az iszlám szélsőségesek eltérített repülőgépekkel végrehajtott egye­sült államokbeli terrortámadásait Washingtonban korszakhatárnak tekintik, anjely új globális konflik­tus nyitányát jelzi a II. világháború és a kelet-nyugati szembenállás hi­degháborúja után. Amerika eközben szinte az ál­landó mozgósítás állapotában van. A nagyobb események előtt a terrorveszélyre intő ötfokú szín­skálán az éberségi szintet a közép­ső citromsárgáról az eggyel maga­sabb szintű narancssárgára eme­lik akkor is, ha nincsenek hírszer­zési értesülések készülődő terror- cselekményekről. A demokrata párti ellenzék a félelemkeltés tak­tikájának nevezte a citrom-na­rancs színjátékot. Az amerikai kormány csütörtö­kön „egyhónapos országos készült­séget” hirdetett meg a lakossági éberség jegyében. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: SZÁRAZ IDŐ; 20-24 FOK A Nap kel 06.25-kor - nyugszik 19.11-kor A Hold kel 02.16-kor- nyugszik 18.25-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, árad; Medve: 135, apad; Komárom: 135, apad; Párkány: 75, apad. ELŐREJELZÉS Ma derült lesz az égbolt, főként keleten lesz fel­hős az ég. Dél­után a nyugati or­szágrészekben is megnövekszik a felhőzet, de eső még nem valószí­nű. Általában enyhe, napos idő várható. Erős, déli szél. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 20-24 fok között alakul, éjszaka 9 és 5 fokos hőmérsékletre van kilá­tás. Holnap 17 és 21 fok körüli hő­mérsékletre kell számítanunk. Sok helyen megnövekszik a felhő­zet és záporok, zivatarok fordul­hatnak elő. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárás alapvetően ked­vező hatással lesz szervezetünkre. Javul szellemi és fizikai teherbírásunk, jobban tu­dunk összpontosítani feladataink­ra. A szív- és érrendszeri betegsé­gekben szenvedők lehetőleg ke­rüljék a túlzott megterhelést. Reg­gel légzési nehézségekkel is szá­molhatunk. Az alacsonyabb vér- nyomásúakat és az időjárásra ér­zékeny egyéneket enyhébb migré­nes fejfájás gyötörheti. Holnap előreláthatólag a kedvezőtlen ha­tások növekedése várható.

Next

/
Thumbnails
Contents