Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-08 / 208. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 8. A felsőszeli Mészáros Magdolna harmadmagával nyerte el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázati díját 26 Szülőföldünk____________________________________________________ Három országból egy anyanyelvért Mészáros Magdolna méltán büszke a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által odaítélt kitüntetésre (Szőcs Hajnalka felvétele) Felsőszeli. A magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tavaly ősszel Édes anyanyelvűnk címmel meghirdetett pályázatának a „Jelentés az anyanyelvről” kategóriájában az egyedüli felvidéki díjazott Mészáros Magdolna, a Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola pedagógusa volt. Vele beszélgettünk pályázati munkájáról és a hétköznapi életben végzett anyanyelv- és hagyomány- őrző tevékenységéről. GAÁL LÁSZLÓ A pályázaton mindössze két felvidéki résztvevőt díjaztak, a másik kitüntetett - a költészet kategóriában - Gál Sándor költő, író, publicista. Mészáros Magdolna amellett, hogy szlovák-magyar szakos pedagógusként negyed évszázada működik a Széchenyi Alapiskolában, a helyi Csemadok szervezet elnöke és a Csemadok mellett működő énekkar, valamint az iskola Csalogány gyermekkarának vezetője. „Amikor elolvastam a pályázati felhívást, úgy gondoltam, hogy mint felvidéki, kisebbségi pedagógusnak volna mit írnom a gyakorlati tapasztalataimról. Ez csak ötletként motoszkált bennem, mindaddig, míg meg nem kaptam Budapestről Padisáh Mihály, Miska bácsi levelét, akivel rendszeresen levelezek. Ő ösztönzött arra, hogy igenis próbálkozzunk a pályázaton, de ne egyéni pályázóként, hanem egy erdélyi és egy vajdasági kollégámmal közösen - idézi a pályázati részvételre ösztönző motívumot Mészárosné. - Miska bácsi ötlete az volt, hogy a három pedagógus „Három országból egy anyanyelvért” jeligével adja be közös pályázatát. Levelezéssel egyeztettük, ki mit írna be a pályázatba, végül mindhármunknak önálló munkája született, és ezt egy bevezetővel kapcsolta össze Miska bácsi.” A felsőszeli tanítónővel együtt Erdélyből, Kibédről Mátyus Ilona, a Vajdaságból, Horgosról Kis Iván Anna dolgozta ki a pályázatot. Őket éppen a Magyar Rádió „Miska bácsi levelesládája” című műsora hozta össze, mivel tanítványaikkal együtt rendszeres levelezői voltak Padisáh Mihály nyelvművelő műsorának. 1994-ben mindhárom pedagógus tanítványai nyári táborozást nyertek, ők hárman ebben a táborban ismerkedtek össze, és azóta is tartják a kapcsolatot. „Munkámban arra szerettem volna rávilágítani - mondja Mészáros Magdolna -, hogy a kisebbségi létben dolgozó nyelvész milyen lehetőségeket ragad meg ahhoz, hogy tanítványai műveltségét növelje, illetve az anyanyelv, a család, a szülőföld, a magyarság iránti odaadásukat erősítse. Tanári munkám sokrétűségét, tapasztalataimat szerettem volna közreadni ebben a munkában, azt, hogy miben látom a hivatás szépségét, a napi szolgálat értelmét.” A dolgozat külön bemutatja, hogy a magyar irodalomórákon miként foglalkozik a gyermekekkel, beszámol az olvasónaplók vezetésének és az ifjúsági regények megszerettetésének módjáról. Leírja azt is, hogy iskolai könyvtárosi beosztását hogyan használja ki munkája során. A magyar irodalom tanításában nélkülözhetetlennek tartja a földrajzi, a történelmi, a zenei, képzőművészeti, néprajzi ismeretek megszerzését és átadását. A pedagógus ecseteli, szűkebb régiója hagyományait hogyan építi be a tanításba rendhagyó irodalomórák keretében. „A deáki Szűz Mária-templomba is elvittem a gyerekeket, ahol a templomot bemutató Merva Arnold elmondta a Halotti beszédet, és felemelő érzés volt, amikor a tanítványaim vele együtt tudták mondani” - említ egy példát. Elmondja, miként készíti fel tanítványait az irodalmi témájú versenyekre. Részt vesznek például a Palóc Társaság pályázatain, a Katedra-versenyeken, ahol már országos első helyet is szereztek. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által kiírt esszéíróversenyeken és a Csemadok szervezte anyanyelvi heteken, valamint a Határtalan Tanulmányi Versenyen is részt vesznek. Az Ispiláng országos néprajzi versenyen negyedikek lettek, bekapcsolódnak a Magyar Rádió levelező műsoraiba. Vallja, sosem sajnálta az időt a tanítványaitól, mert ahhoz a Bal- zac-idézethez tartja magát, amelyet édesanyja írt az emlékkönyvébe: „Aki olvasni szeret, az az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli föl. Ezt szeretném én átadni tanítványaimnak.” Megemlíti, hogy a „Miska bácsi levelesládája” című műsorba való bekapcsolódás nemcsak a gyerekek fogalmazási készségét, képességeit is fejleszti, hanem Felsőszeli hírnevét is elviszi a világba. Ennek bizonyítéka, hogy a tanítónő 1997-ben Belgiumból kapott egy érdekes levelet, amelyben egy vak bácsi, Horváth Vilmos és felesége, Ötvös Erzsébet írják meg, hogy rendszeresen hallgatják a „Miska bácsi levelesládáját”, és abban a szeli gyerekek munkáját is, és szeretnék velük felvenni a kapcsolatot. Azóta leveleznek, és Vili bácsiék rendszeresen támogatják a felsőszeli alapiskolát. Az Ifi, a Tábortűz, a Katedra folyóiratokra fizettek elő a gyerekeknek, könyvjutalmat juttattak el az iskolának, az énekkar és a tánckar is kapott tőlük ajándékot. S hogy mi ösztönzi Mészáros Magdolnát ilyen sokrétű tevékenységre? Erre a következő szavakkal adott magyarázatot: „Mindent megteszek azért, hogy magyarságunk megmaradjon, hogy legyen magyar gyerek az iskolában, szóljon a magyar ének a templomban, a faluban. Hittel vallom Sütő András szavait: Amíg egy nép énekel, messzire hallatszik a hangja.” „Úgy gondoltam, mint kisebbségi pedagógusnak volna mit írnom,” A francia partizánok Galántán keresztüljutottak a szlovák nemzeti felkelés területére Emléktáblát avattak Galántán GAÁL LÁSZLÓ A környék magyar iskoláiból remélik az utánpótlást Tanévkezdés Léva magyar egyházi gimnáziumában Galánta. „Emlékül annak a 150 francia harcosnak, akik 1944 augusztusában erről a helyről szöktek át titokban a felkelés földjére, és vettek részt a harcokban” - olvasható a galántai állomásépület falán elhelyezett szlovák nyelvű emléktáblán. A táblát augusztus 27-én leplezte le közösen Roger Camberlyn, a Szlovákiai Francia Önkéntesek Szövetségének elnöke és Koloman Vida, a Szlovákiai Antifasiszta Harcosok Szövetségének elnöke. A emlékműavatás a szlovák nemzeti felkelés (sznf) 60. évfordulója alkalmával, francia veterán partizánok részvételével zajlott. Azért éppen velük, mert hat évtized után derült ki, hogy Galánta éppen a franciák által játszott nagy szerepet az sznf előkészítésében. A szlovákiai felkelők oldalán harcoló francia partizánok a határon illegálisan átlépve Galántán keresztül jutottak el az ellenállók északabbra lévő csoportjaihoz. Az emléktábla Michel Bourel de la Ronciére ezredes arcmását mintázza, aki annak idején megszervezte és vezette annak a mintegy kétszáz Magyarországra internált francia hadifogolynak az útját, akik egy Balaton melletti fogolytáborban határozták el, hogy csatlakoznak a szlovákiai partizánokhoz. A szökevények közül negyvenvalahányat még magyar- országi oldalon elfogtak, mintegy 150 franciának sikerült áúépnie a határt. Közülük ötvenötén vesztették életüket a harcokban. A szökevények tízfős csoportokban érkeztek vasúton a galántai állomásra, majd innét gyalogszerrel szöktek tovább Szered felé. Michel Bourel de la Ronciére ezredes tízszer tette meg ezt az utat, amikor csendőrök kezébe került és közben meg is sebesült. A komáromi katonai kórházba került, ahonnét sikerült megszöknie. Eljutott Bukarestbe, onnan pedig visszakerült Francia- országba. Hősiességéért Galánta polgármestere polgármesteri díjjal tüntette őt ki. A 83 éves veterán harcos egészségi állapota miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, ezért egykori harcostársa, Claude Didier - aki vele együtt élte át a galántai eseményeket - vette át a kitüntetést Barczi Attila alpolgármester kezéből. Maga az alpolgármester is átvehetett egy kitüntetést, amellyel a Szlovák Antifasiszták Szövetségének galántai elnöke köszönte meg a város vezetésének a szervezettel való együttműködést. Az ünnepségen részt vett Patrik Külön, Franciaország szlovákiai katonai attaséja, Marián Servátka, az elnöki hivatal képviselője pedig Ivan Gasparovic államfő üdvözlő levelét olvasta fel az egybegyűlteknek. Az emléktábla-avatást követően a résztvevők az sznf 50 évvel ezelőtt emelt emlékművét is megkoszorúzták, majd a Sárd halastó partján - amerre 60 évvel ezelőtt a francia partizánok útja vezetett - tábortüzet gyújtottak az egykori ellenállók emlékére. FORGÁCS MIKLÓS Léva. Egy fiatal oktatási intézmény életében minden új tanév fontos, de a helyi Magyar Tanítási Nyelvű Egyházi Gimnázium több szempontból is különleges helyzetben van, és nagyon fontos iskolaév áll előtte. Az első osztályosok belépésével ugyanis négy évfolyam van, és 2005 tavaszán érettségiznek az első növendékek. „Betölti rendeltetését az iskola” - fogalmazott ezzel kapcsolatban Hajtman Béla igazgató, aki új igazgatóként a most kezdődő tanévben valósíthatja meg érdemben az elképzeléseit. A múlt héten csütörtökön tartott tanévnyitón részt vett Dolník Erzsébet, az MKP parlamenti képviselője, aki szinte védnökévé vált az iskolának. A szülői szövetség elnöke, Dohány Klára is jelen volt, az ünnepi áhítatot Kuczy Lajos református esperes tartotta. Az igazgató beszédében gyakorlati dolgokra is kitért. „Nemcsak a lelkek, de az épület is rászorul a felújításra” - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a pályázatírás fontosságára, és arra, hogy az iskola szolgáltató intézmény, melynek a diákok igényeit, elvárásait kell kielégítenie. Ennek jegyében nemcsak a már jól bevált, eddig működő fakultatív órákat és szakköröket hirdeti meg az iskola, hanem spanyol és latin nyelvórákat is képes biztosítani. Három új kollégával kezdik meg a munkát. Az állandó pedagógusok mellett tíz óraadó tanárral működik együtt a gimnázium. Hetvenöt diák látogatja az intézményt. Hajtman megjegyezte: „Léva demográfiai mutatói nem kecsegtetnek semmi jóval, ezért a diáklétszám gyarapodása érdekében személyesen látogatok el a környező falvak alapiskoláiba.” Feladatának tekinti támogatók, iskolabarát vállalkozók, szponzorok megkeresését, hogy megteremtődjenek azok az anyagi feltételek, amelyek szükségesek a munkához. Az oktatási minisztérium által kibocsátott oktatási utalványok új lehetőségeket adnak a szakkörök díjazására. Az oktatási minisztérium által kibocsátott oktatási utalványok új lehetőségeket adnak a szakkörök díjazására. „Konstruktív, mindennapos kapcsolat kell, hogy kialakuljon a pedagógusok, a szülők és a fenntartó református egyház között. Azt akarom, hogy megnevezésünkben az egyházi szócska tartalommal telítődjék meg. Ilyen megfontolásokból is meg lett vizsgálva és újra lett gondolva az iskola házirendje.” A szlovák és a francia partizánok vezetői közösen leplezték le az állomás épületén elhelyezett emléktáblát (Szőcs Hajnalka felvétele) „Konstruktív kapcsolat kell a tanárok, a szülők és az egyház között.”
