Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-08 / 208. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 8. Fókuszban: dráguló oktatás 3 A művészeti alapiskolák, iskolai klubok és étkezdék, valamint az óvodák jelentősen alulfinanszírozottak Másodrendűsített intézmények Míg az alapiskolák központi támogatásának mértéke úgy-ahogy elegendő, bár fenntartásuk és működtetésük még így is számos problémát felvet, a művészeti alapiskolák, iskolai klubok és étkezdék, valamint az óvodák jelentősen alulfinanszírozottak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az oktatási tárca kénytelen-kelletlen beismeri, hogy az utóbbiak működtetésére szánt diákonkénti normatív támogatás összegének megállapításakor körültekintőbben is eljárhatott volna. „Ne feledjük el azonban, hogy a fejkvótarendszer bevezetése óta csak kis idő telt el, így természetesen adódhatnak kisebb-nagyobb gondok” - nyilatkozta nemrégiben Frantisek Tóth oktatásügyi államtitkár. A pénzhiányhoz azonban más is hozzájárul. A közfelfogás úgy tartja, a diákok képzése elsősorban az iskolákra hárul. Minden más oktatási intézmény, például a művészeti alapiskolák csak másodlagos képzést biztosítanak, vagyis támogatásukra kevesebb is elegendő. Az oktatási tárca eljárása mintha szintén ezt az álláspontot tükrözné. Ennek ellenére a gyakorlatban adott esetben a művészeti sokkal költségesebb lehet az általános képzésnél. Ráadásul a művészeti alapiskolák eredeti önkormányzati jogkörben működnek, tehát az állam csupán hozzájárul működtetésükhöz, fenntartásuk teljes költségét nem biztosítja. Mind a művészeti alapiskolák, iskolai klubok és étkezdék, mind az óvodák úgy érezhetik, megfeledkeztek róluk. Mi lesz hát a sorsuk? Annyi bizonyos: az oktatási minisztérium szeptember elsejei hatállyal, 15 iskolai klub bezárására és 243 óvoda bezárására, illetve alapiskolával való összevonására adott engedélyt. Ez ideig - bár a pénzhiány indokolná - egyetlen művészeti alapiskola megszüntetését sem kérvényezték. Szigeti László oktatásügyi államtitkár nem tart a fenti intézmények tömeges bezárásától: „Nem lehet kizárni azonban, hogy további óvodák és napközi otthonok szűnnek meg. Próbálunk változtatni a vonatkozó jogszabályokon, ezáltal kedvezőbb helyzetbejuttatni a felsorolt intézménytípusokat, azonban minden fenntartónak karöltve a szülőkkel keresni kell a lehetőséget arra, hogy ezek az intézmények továbbra is működjenek.” Félő azonban, hogy ha ilyen iramban folytatódik az óvodák megszüntetése, a megmaradt intézményekben aránytalanul sok kisgyermeket kell majd összezsúfolni, ez pedig valószínűleg színvonalcsökkenést eredményez. Szigeti László hozzáfűzte, a közeljövőben módosítani kívánják a vonatkozó kormányrendeletet, ezzel pedig lehetővé válna, hogy - ha nem is jelentős mértékben - emelkedjék a fejkvóta összege. Főként azon oktatási intézmények esetében, melyek komoly anyagi gondokkal küzdenek. Az államtitkár úgy látja, az adóreformmal kapcsolatos elképzelések jelenlegi változata kedvezőtlenül érintene valamennyi eredeti önkormányzati jogkörben működtetett oktatási intézményt. A fiskális decentralizációt követően ugyanis pusztán a helyi adóbevételekből kellene fenntartani az óvodákat és más eredeti hatáskörben működtetett intézményt. Ha egy település adóbevételei nem érik el a kívánt szintet, az önkormányzat adott esetben az óvoda bezárása mellett is dönthet. Szigeti közölte, a korábbi hírekkel ellentétben a minisztérium nem tervezi, hogy átruházott jogkörbe utalják a jelenleg eredeti önkormányzati hatáskörbe tartozó oktatási intézményeket, (érvé, s) Az érintett szülők jelenleg havonta csupán 50 koronával járulnak hozzá az iskolai klubok működtetéséhez Drágulnak a klubok és a művészeti alapiskolák ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az oktatási minisztérium szerint a művészeti alapiskolák, az iskolai klubok és az óvodák pénzügyi gondjaira megoldást jelentene, ha a szülők a jelenleginél többet fizetnének a szolgáltatásaikért. A tárca éppen ezért magasabb összegű díjakat állapítana meg. Az érintett szülők jelenleg havonta csupán 50 koronával járulnak hozzá az iskolai klubok működtetéséhez. Az utóbbi összeget még 1995-ben állapították meg. Az azóta eltelt kilenc évben azonban jelentősen emelkedtek az árak, így 50 korona aligha fedezheti a gyermek foglalkoztatásának költségeit. A tervek szerint október 15- étől havi szinten 350 koronára emelkedne az óvodai és az iskolai klubokban fizetendő díj ösz- szegének felső határa. A szülői hozzájárulás alsó értéke 50 korona marad. A pontos összeget maguk a fenntartók állapítanák meg. Az óvodás gyermek egyhavi étkeztetése körülbelül 5-600 koronát, az óvodai segédeszközök, megvásárlása pedig havonta mintegy 50-100 koronát igényel a szülők részéről. A szülők ezenkívül önkéntes alapon évente átlagban 400-1 200 koronával járulnak hozzá a gyermekeik óvodai neveléséhez. Vélhetőleg drágulnak a művészeti alapiskolák is. A szülők az új tanévtől gyermekük művészeti képzéséért havonta 40 és 450 korona közötti összeget fizetnek majd. A felső határ a mindenkori létminimum tíz százalékának felelne meg. Az oktatási tárca figyelmeztet, a művelődési utalványokból származó bevételekre az iskolai klubok is igényt tarthatnak. Hasonlóan azokhoz az intézményekhez - alap- és középiskolák, valamint szabadidőközpontok - melyek iskolán kívüli képzést biztosítanak. Szeptembertől mintegy 940 ezer alap- és középiskolai diák veheti át művelődési utalványait, melyek értéke egyenként 75 korona. A szeptembertől decemberig tartó időszakban így összesen 300 korona diákonkénti állami támogatás jut majd az iskolán kívüli foglalkozásokra. (rv) Az iskolai étkezdéket is utoléri az ésszerűsítés Menzamizéria ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az iskolai étkezdéket az alapiskolásoknak körülbelül csak a fele látogatja rendszeresen. A középiskolák tanulói még kisebb arányban járnak ebédre. Mintegy harmaduk igényli a menzai kosztot. A legnagyobb arányban értelemszerűen az óvodások járnak ebédre, körülbelül 98 százalékuk. Ezek az adatok, összehasonlítva az 1989-es rendszerváltást megelőző évtizedekben készített felmérések eredményeivel, nagyarányú visszaesésről árulkodnak. Az új tanévben azonban - köszönhetően a szociálisan rászorult családokban élő diákok számára nyújtandó étkeztetési hozzájárulásnak - akár jelentősen javulhat a kosztos diákok aránya. Az alsó tagozatos diákok 23, a felsőbb évfolyamok tanulói pedig 25 koronás étkeztetési támogatást kaphatnak, ha szüleik szociális ellátásra jogosultak. Az állam hozzájárulása az ebédjegyek árához diákonként 18 korona. kenése szorosan összefügg az utóbbi években tapasztalható demográfiai hullámvölggyel. Ugyanakkor az ország számos régiójában kapcsolatba hozható a nagyarányú munkanélküliséggel is. Az állástalan szülők ugyanis sok esetben képtelenek kifizetni gyermekük iskolai étkeztetéséhez szükséges 6-800 koronát havonta. Hogy mennyivel drágul az iskolai étkeztetés, egyelőre csak találgatni lehet. Annyi bizonyos, évről évre emelkedik az élelmiszerek, az energia és a szolgáltatások ára. A legvalószínűbb, hogy az ebédjegyek árának eddigi felső határa a továbbiakban alsó határrá módosul. Ha drágul az iskolai ebéd, vélhetőleg csökkenni fog a kosztosok száma, ezáltal pedig az étkezőkonyhák fenntartása még költségesebb lesz. Mindez újabb löketet adhat az iskolai étkezdék hálózatának ésszerűsítéséhez. A szakemberek feltételezik, a jövőben számos étkezdét kell majd összevonni, mivel költségeik csak így csökA kosztosok létszámának csők- kenthetők. (érvé) GYERMEKÉTKEZTETÉS Iskolai étkezdék összesen 4451 Óvodákban 2773 Alap- és középiskolákban 1678 Bentlakásos iskolákban 237 Jelenleg bezárt étkezdék 34 Gyermekétkeztetési intézmények összesen 4688 (Forrás: Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet, 2002 decemberéből valók) az adatok EBÉDJEGYEK ÁRA Óvoda 26-34 Sk Alapiskola, alsó tagozat 21-29 Sk Alapiskola, felső tagozat 23-31 Sk Középiskola 24-32 Sk (Illusztrációs felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐSÖDÉS; 19-23 FOK A Hold kel — nyugszik 16.39-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, apad; Medve: 180, apad; Komárom: 165, apad; Párkány: 95, apad. ELŐREJELZÉS Általában derült égboltra, é- szakon és keleten azonban megnövekvő felhőzetre számítsunk. Elvétve előfordulhat zápor és zivatar. Az északi és északnyugati szél zivatarok környezetében erősödhet fel. A nappali hőmérséklet 19-23 fok, délen és délnyugaton 25 fok körül alakul. Éjszaka jelentős lesz a lehűlés: 8 és 4 fok közötti értékekre számíthatunk. Holnap derűs és szeles időre, valamint erős lehűlésre van kilátás. A hőmérséklet 15 és 19 fok között várható. 0RV0SMETE0R0L0GIA A mai időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi megbe- tegedésekben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribb lehet a hátgerincbántal- mak miatti fejfájás, de erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Csökken az alacsonyabb vérnyo- másúak szellemi és fizikai teherbírása, kevésbé képesek összpontosítani feladataikra. A szív- és érrendszeri betegek és a légúti panaszokkal küszködök tünetei ugyancsak jelentkezhetnek. (Illusztrációs felvétel)
