Új Szó, 2004. szeptember (57. évfolyam, 203-226. szám)
2004-09-07 / 207. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2004. SZEPTEMBER 7. Nemcsak tömeg, hanem az ellenállóképesség is nő A fás kultúrák trágyázásának jelentősége A feltételrendszer és a pályázatok értékelése egyre szigorúbb, sőt, várhatóan még szigorúbb lesz Készüljünk fel a támogatásokra (Illusztrációs felvételek) KOHÁN ISTVÁN A gyorsan növő fafajok, nevezetesen a nemesnyár fajok, valamint az akác, a fekete dió, illetve a vörös tölgy meglehetősen tápanyag igényesek, főként a talaj nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmát illetően. Amennyiben a fásításra szánt talaj nem tartalmazza az említett tápanyagokat a szükséges mennyiségben, a fás kultúrák gyors növekedésének, valamint jó egészségi állapotának biztosítása céljából szükséges az említett tápanyagokat műtrágya révén bedolgozni a talajba. Az eddigi tapasztalatok egybehangzóan bizonyítják, hogy a hatékony tápanyagpótlás nyomán nemcsak fa tömege növekszik jelentősen, hanem a betegségekkel, valamint a kártevőkkel szembeni ellenálló-képessége is. Az említetteken tül a trágyázás által növelhető a fás kultúrák szűrőhatása is, miáltal nagyfelületű leveleik révén mintegy megszűrik a levegőbe került káros vegyi anyagokat, míg megnövekedett fitoncíd hatásuk által jelentősen csökkentik az egészségre káros baktériumok és vírusok számát a levegőben. A gyorsan növő fás kultúrák trágyázásának kutatásával rendkívül értékes és tanulságos eredményeket értek el főként a szomszédos Magyarországon, valamint Európa számos más országában, Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Lengyelországban, a volt Jugoszlávia utódállamaiban és másutt. Megállapítást nyert, hogy minél nagyobb a talajban a szükséges tápanyagok hiánya, annál nagyobb a trágyázás hatékonysága is. Éppen ezért ajánlatos a műtrágya NPK (nitrogén- foszfor-kálium) kombinációjának alkalmazása, miáltal a fás kultúrák fatömege 20-50 százalékkal növekedhet. Ugyancsak bizonyítást nyert, hogy minél kedvezőtlenebbek a termőhelyi feltételek, beleértve a talaj tápanyaggal történő ellátottságát, annál nagyobb a trágyázás hatékonysága. Hazánkban trágyázási kísérletet a Latorca folyó közelében ármentesített területen létesített és intenzíven termesztett olasz nyárfa kultúrában végeztünk, amelyeket 4x4 méteres távolságra telepítettünk, s így hektáronként 625 darab csemetét ültettünk ki. A trágyázást mintegy 36 százalékos tiszta tápanyaggal rendelkező komplex NPK tartalmú műtrágyával végeztük, konkrétan 3 éves kortól kezdődően kétévenként, tehát az ötödik, hetedik, kilencedik és tizenegyedik évben, vagyis öt alkalommal úgy, hogy az egyes fácskákat a harmadik és az ötödik évben 0,250 kg műtrágyával, míg a későbbi három évben, tehát a hetedik, kilencedik és a tizenegyedik évben 1 kg műtrágyával kezeltük. Ugyanakkor a szomszédos területen egy minden szempontból egyenértékű, ún. ösz- szehasonlító kultúrát termesztettünk azzal a különbséggel, hogy ezen a területen tápanyagpótló trágyázást nem végeztünk. A fák növekedését és egészségi állapotát mindkét területen mérésekkel és megfigyelésekkel rendszeresen ellenőriztük. A fák 25 éves korában elvégzett mérések alapján megállapítottuk, hogy a trágyázott területen a kultúra fatömege mintegy 25 százalékkal volt nagyobb, műit a nem trágyázott területen. Ezen túlmenően a fák egészségi állapota, valamint azok minősége is lényegesen jobb volt a trágyával kezelt területen, mint a kontroll telepítésben. Ennek következtében a trágyázott területen mintegy 35 százalékkal jobb minőségű, értékesebb faanyagot sikerült kitermelni. Ha voltak is kétségek afelől, hogy Szlovákia mezőgazdászai, termékfeldolgozói nem lesznek képesek élni az EU fejlesztéstámogató lehetőségeivel, az eddigi tapasztalatok alapján már eloszlathatok e kételyek. Mezőgazdászaink gyorsan elsajátították a területalapú támogatásokhoz szükséges kérvények kitöltését, gyorsan eligazodtak az új, bonyolultnak tűnő előírások közt, és túlnyomó többségük időben benyújtotta támogatási kérvényét. VARJÚ JÁNOS Hasonlóképpen történt ez a SAPARD előcsatlakozási támogatási program, majd a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Ágazati Operációs Program lehetőségeit illetően is. Az előcsatlakozási program teljes mértékben ki lett merítve, ami annyit jelent, hogy szerződések köttettek a teljes keretösszegre, s ezeket a forrásokat jelenleg meríthetik a vállalkozók. Feltéve persze, ha a pályázó felkészült a szerződésben lekötött pénzösszeg kimerítésére, azaz képes lesz előre finanszírozni a beruházást, hogy utána visszaigényelhesse a befektetett pénz felét, vagy a szerződés szerint megszabott részt. A csatlakozás utáni hároméves operációs program ágazatunkat érintő programcsomagjának csaknem a felét már az első fordulóban igényelték vállalkozóink, vállalataink. Feltehetően csak azért nem többet, mert sokan nem tudtak felkészülni a pályázatok benyújtásához, az adott időben még nem teljesítették az előírások általános és specifikus feltételeit, vagy jelenlegi anyagi helyzetük nincs összhangban a beruházás igényeivel. Ütemterv, pénzügyi terv A pályázatok előkészítése során bizonyos fokú gazdasági, perszonális és műszaki felkészültségi elemzésnek kell alávetni a támogatást igénylő vállalkozásokat, majd ez alapján, az adott szabályok szerint kidolgozni a vállalkozás ütemtervét, a pénzügyi tervet, stb. E munkálatok, elemzések során kiderülhet, hogy milyen állapotban van az adott üzem, menynyire van felkészülve a további beruházások megvalósítására, egyszóval versenyképes lesz-e az egyre erősödő, globalizálódó európai, ill. világpiacon. Az elemzések, tervezések eredményei is egyértelműen bizonyítják, hogy nálunk az 1991-es, 1992-es években megszabott, s azóta csak némileg valorizált támogatási csomag inkább adminisztratív döntés, mint korrekt elemzés alapján született, s nincs összhangban az európai versenyképesség igényeivel. Üzemeink túlnyomó többségének műszaki felszereltsége elavult, nem teljes, jellemző, hogy a termeléshez szükséges gépsorokon belül van egy-két modern gép, traktor, ám a gépek többsége elöregedett, műszaki állapotuk nem megfelelő, magasak a javítási költségeik, és csökkentik a meglévő modernebb gépek kihasználtságát is. Ebből kiindulva logikus, hogy a támogatási igények legnagyobb hányada a gépesítés, a műszaki felszereltség felújítására irányult, és várhatóan ezek az igények még fokozódhatnak a következő két évben is. Tudniillik, az ún. első körben benyújtott kérvények még ha megvalósulnak is, nem fedik le a versenyképességhez szükséges igényeket e területen. Kérdés, hogy az illetékesek által a jogkörükön belül meghozott döntések mekkora súlyt helyeznek majd ezekre a célokra. Előnyben részesítik-e az ún. vidéki diverzifikáció (vidéki turizmus, kézművességi, népművészeti hagyományok felújítása, egyéb vidéki kisvállalkozói tevékenység, stb.) támogatását, avagy a mező- gazdasági termelés és az élelmiszeripar további modernizálását. A döntéseket inkább az alulról jövő igényeknek megfelelően kellene majd meghozni, még ha azok arányaiban nem is egyeznek teljes mértékben az EU által behatárolt célokkal. Egyre szigorúbb követelmények A SAPARD és egyéb előcsatlakozási támogatási programokat az Ágazati Operációs Programokkal összehasonlítva az a tapasztalat, hogy a feltételrendszer és a pályázatok értékelése is egyre szigorúbb, és a máris szűkösnek mutatkozó keret csökkenésével várhatóan még szigorúbb lesz. Ennek következtében mindinkább nehezebb lesz majd támogatáshoz jutni. Ezt még nehezíti az a tény is, hogy „menet közben” többször módosultak a játékszabályok. Bizonyos részükben vagy többféle módon értelmezhetően inkább általánosan fogalmazódtak meg, vagy pedig indokolatlanul magas közgazdasági és jogi ismereteket követelnek. Ezt bizonyítják azok a tapasztalatok, melyek szerint a pályázatok elbírálói sem egyformán értelmezik a kérvények, a pályázatok némely részeit, jóllehet teret adnak az esetek tisztázására. Igaz, bonyolult szabályokról van szó, amelyek sose tökéletesek, de idővel összehangolódnak majd az értelmezések is. Remélhetőleg sikerül a lehető legkisebbre csökkenteni majd az elbírálásoknál a szubjektivizmust, amelynek táptalaja az általánosság, a többféle értelmezhetőség. Felkészülni a beruházásokra A szigorításokat tudomásul kell venni. E téren is van piaci verseny, szigorodnak a feltételek, elvégre az adófizetők pénzéről van szó. Le kell vonni az eddigi tanulságokat, egyre jobban felkészülni a beruházásokra. A támogatást igénylőknek azonban mindenképpen figyelembe kell venniük az egyik alapvető feltételt, hogy nem támogatható az termelés-növekedés, amelyre a piacnak nincs igénye, azaz ami nem eladható. Ezt elsősorban a piacorientált fejlesztéseknél kell szem előtt tartani. Érdemes odafigyelni a Vidékfejlesztési Terv egyéb lehetőségeire is, mint pl. az európai normáknak, a szigorodó állatvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelővé tenni vállalatunkat, vagy támogatást nyerni a helyes gazdálkodás programja keretein belül, amely elsősorban a kedveződen feltételek között gazdálkodókra vonatkozik. E program legújabb változata a minisztérium honlapján ( www.mpsr.sk ) ez év július 27 -tői megtalálható. Az Agrárkifizető Ügynökség jelenleg dolgozik az aprólékos szabályok kidolgozásán, és rövidesen közzéteszi azokat. Tudni kell, hogy az új normákat fokozatosan be kell vezetni és alkalmazni, ezek feltételeinek megteremtésére többéves vállalati fejlesztési programokat kell majd készíteni, amelynek alapján az igénylők esetenként száz százalékos támogatáshoz is hozzájuthatnak. Mind az ágazati operációs programok bármelyike, mind pedig a vidékfejlesztési program esetében időben fel kell készülni a támogatások felvételére. Ez nehezen elképzelhető a vállalaton belüli szisztematikus stratégiai tervezés nélkül. Némely igényesebb projekt elkészítése, elsősorban az építkezési beruházásoknál több hónapot, azok megvalósítása pedig több évet is igénybe vehet. Az egy-két hét alatt összehozott projektek, még ha egyszerűbb gépvásárlási beruházásról van is szó, nehezen .versenyezhetnek az alaposan előkészített, a vállalat hosszú távú beruházásaira kötődő, több összefüggésében is indokolt, alaposan előkészített projektekkel. Érdemes hát időben felkészülni a támogatások merítésére, mégpedig az adott EU-s támogatási rendszer keretén belül mindhárom pillér kihasználására, a közvetlen támogatásokra, a beruházási támogatásokra és az intervenciós rendszer adta lehetőségekre. A szerző mezőgazdasági szak- tanácsadó H. Zaden Shop spol. s r. o., Komámo f László és If). Nagy LászJó szeretettel meghívja Önt a IÉPA-TERMELŐK SZAKMAI NAPJÁRA Kulcsod (Klücovec) 2004. szeptember. 10. Kultúrház Program: | k g, • 9.00-10.00 „A legnagyobb és legnehezebb sárgarépa' valamint .A legszebb sárgarépa kolekció” (20 db) versenyekbe benevezett répák átvitele • 10.00 - mégny itó ' * • A sárgarépa szakszerű tápanyag-ellátása dr. Ter^e. Szent István fegvetem, Budapest1, Magyarország • gyökérzöldségek öntözése a megváltozott klimatikus vlszonyojf között • A sárgarépanemesítés a kor igénye szerint - V a legújabb BEJO, ZADEN fajúik bemutatása • A sárgarépa parcellák és kísérletek megtekintése • A sárgarépa termesztésben használatos mezőgazdasági gépek bemutatója (vetés, betakarítás stb.) 4 \ W J* • A versenybe benevezett sárgarépák kiértékelése • Sárgarépalé-kóstoló a Ly Agri cég közreműködésével • ebéd • szabad program: a termelési és értékesítési problémák megvitatása Mindenkit szeretettel várunk Info - tel.: 035/77 31 497, fax: 035/77 33 760, e-mail: zadenshop@stonline.sk UP 1909 AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
