Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-04 / 179. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 4. Gyurovszky: a szlovák csomag 568 millió euróról 622 millió euróra is felkúszhat Régiófejlesztési projektek A Kohéziós alap szlovák projektjei : Projekt Költségek euróbán (mii.) Horné Kysuce vízellátás és kanalizáció 54,34 Árva régió vízellátás, kanalizáció és víztisztás 73,57 Eperjes ivóvíz és kanalizáció (Torysy) 50,07 Vranov ivóvíz és kanalizáció (Tople folyó) 42,53 Galánta szennyvíztisztítás és ivóvízellátás 29,43 Somorja szennyvíztisztítás és ivóvízellátás 21,80 Pozsony árvízvédelem 31,24 Mengusovce-Jánovce autópálya-építés 190,25 Nagyszombat-Vágújhely nemzetközi vasútvonal 106,00 Együtt 567,93 Forrás: MVRR SR - Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium A Strukturális Alapon kívül jelentős pénzhez juthatnak a nemzeti költségvetések a Kohéziós Alapból. A Kohéziós Alapból szintén pályázatok útján juthat el a pénz a kiszemelt befektetésre, ha a pályázatok, projektek megfelelőek. ÖSSZEÁLLÍTÁS A Kohéziós Alap a projektek 85%-át biztosítja, míg a fennmaradó részt a pályázó országoknak kell állnia. Szlovákia esetében az alap merítése különösen előnyösen néz ki, mivel az ország részére szánt kvóta egészére készítettek a minisztériumok jól felépített projekteket. A kvóta Szlovákia esetén 568 millió euró, azaz 22,6 milliárd korona, amelyre Szlovákia kilenc projekt keretében pályáz és kérvényezi a támogatás további növelését 480 millió euróval. Brüsszelben év végéig döntenek a pályázatok jövőjéről, amivel kapcsolatban a szlovák kormány nagyon bizakodó. „Ha a bizottság Szlovákia igényeit jóváhagyja, a három évre tervezett támogatás egyharmadát merítené ki Szlovákia sikeresen az euroalap- ból” - értékelte Gyurovszky László, építésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A Gyurovszky László által vezetett minisztérium két projektet dolgozott ki a kilencből, amelyek az autópálya-rendszer és a vasút fejlesztésére irányulnak. A további hét projekt a vízgazdálkodást érinti, amely szintén magyar vezetésű minisztériumhoz tartozik. Az ide tartozó hét projekt a Vág, a Duna, az Árva és más kisebb folyók vízi infrastruktúráját javítaná. A két minisztériumnak köszönhetően a kilenc sikeres projekten kívül további minőségi projektek kerültek kidolgozásra -jegyezte meg Gyurovszky miniszter. Ezek a projektek akkor kerülhetnek előtérbe, ha a többi ország nem teljes összeget merít az alapból és így további pénzeket osztanak el, így akár tovább bővítve a szlovák költségvetést. Ebben az esetben a szlovák csomag akár 622 millió euróra is felkúszhat. Szolidáris újraelosztás Az Európa Bizottság által elkészített költségvetés-tervezet a 2007-2013 időszakra egyértelműen bizonyítja, hogy az EU egyik legfontosabb feladata a régiók fejlesztése és a hátrányos helyzetben lévő országrészek lemaradottságá- nak enyhítése. A Bizottság ebben az időszakban 27 országgal számol, ami Románia és Bulgária rövid időn belüli csatlakozását feltételezi. Az előző költségvetési periódushoz képest a bizottság a régió- fejlesztésre szánt pénzek jelentős növekedését sürgeti, így az e célra szánt összeg elérné a 48 milliárd eurót évente, ami az EU költségvetésének közel egy harmada. A költségvetés bővítésén kívül a célok újrafogalmazását is kéri a bizottság, amely egy szolidáris elosztást biztosítana a régi és az új tagállamok között. Új része lenne a programnak, hogy a fejlett országok elmaradt régiói továbbra is támogatásban részesülnének, noha a bővült uniós átlagban nem kaphatnának támogatást a csatlakozó országok elmaradt régióihoz viszonyítva. A régiók közti különbségre hívta fel a figyelmet a Világbank is a frissen csatalakozó országokban. A tíz új tagállam közül nyolc állam küszködik a régiók aránytalan fejlettségével, amit az uniós csatlakozás tovább fokozott. A legnagyobb különbségek Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon vannak, ahol a leggazdagabb régiók egy főre eső bevétele háromszorosa a legszegényebbekének. Természetesen a legkiugróbb példát mindhárom országban a fővárosok szolgálják, ahol a GDP már meghaladta az uniós átlagot, a többi régiót jelentősen megelőzve. Az elmúlt években a szlovák főváros például a GDP több mint negyedét termelte, holott a lakosság 11 százaléka lakik ebben a régióban, (kb) CSALÁDTAGOK Litvánia • Az újonc EU-tagállam a legnagyobb balti állam, melynek területe nagyobb Szlovákiáénál, de lakossága csak 3,5 millió. A többi balti államtól eltérően az ország lakosságának nagy része katolikus, de más vallások is, mint például a protestáns, az iszlám és a zsidó is jelen vannak nem kis számban. Az ország lakosságának 81%-át alkotó litván lakosságon kívül jelentős nemzetiség az orosz (9%) és a lengyel (7%). Litvánia alacsonyan fekvő ország, legmagasabb pontja a mindössze 294 méteres Juazapi- nés. Tengerpartja 100 km hosszú. Területének negyede erdővel borított. Éghajlata mérsékelt, a közép-európai országokénál azonban hűvösebb és csapadékosabb. A fővárosnak, Vüni- usnak különleges, kettős hangulata van, amelyet annak köszönhet, hogy két kultúra találkozásánál fekszik. Nagy hatással volt és van rá Európa valamint Oroszország kultúrája. Rengeteg náció élt a II. Világháború előtt a városban, de a menekülésre kénysze- rített lengyelek többé már nem tértek vissza, a zsidók pedig a háború áldozatai lettek. A modern litvánok ősei, a balti népek valószínűleg Kr. e. 2000 körül érkeztek ide dél-keletről. Történelme során általában két nagy nemzet, a lengyel és az orosz között őrlődött. Az I. Világháború alatt Németországé lett a litván terület. 1918. november 11-én, amikor végül Németország kapitulált, megalakult a litván republikánus kormány. 1939. augusztus 23-án a náci Németország és a Szovjetunió megkötötte a Molotov-Ribbentrop megnemtámadási paktumot, így Litvánia egy kis időre újból német befolyás alá került, azonban amikor a litván kormány visszautasította, hogy részt vegyen a Lengyelország elleni náci támadásban, a szovjetek vették át az ellenőrzés jogát. 1940. augusztusára Litvánia szovjet katonai megszállás alá került, a kommunisták kerültek uralomra, így az ország a Szovjetunió egyik tagállamává vált. Hitler 1941-ben vonult be Litvániába. A náci megszállás alatt az ország csaknem teljes zsidó lakossága elpusztult. A Vörös Hadsereg 1944 végére szabadította fel Litvániát, és az 1980-as évek végéig megszállás alatt tartotta. Ekkor indultak el az első, szuverenitást megcélzó lépések. Litvánia lett a balti államok Szovjetuniótól való elszakadásának vezető országa. 1989 decemberében a Litván Kommunista Párt szakított a Szovjetunió Kommunista Pártjával. Ez az „úttörő” lépés jelentős mérföldkő volt az Szovjetunióval való szakításban, és hasonlóan bátor módon Litvánia lett az első olyan szovjet köztársaság, amely törvényesítette a nem-kommunista pártokat. 1990. március 11-én kinyilvánították Litvánia függetlenségét. Válaszként Moszkva gazdasági blokádot hirdetett Litvániával szemben. 1991 januárjában a szovjet csapatok elfoglalták a stratégiai fontosságú épületeket Vilniusban, 13 fő halt meg a TV torony megrohamozásakor. 1991. szeptember 6-án azonban Oroszország is kénytelen volt elfogadni Litvánia függetlenségét, a jelentős külföldi nyomás hatására. A magyar ízlésnek egy kicsit furcsa a litván konyha, de érdemes megkóstolnunk a helyi ízeket, mert különlegesen kellemes élményben lesz részünk. A leghíresebb étel a capelinai, amely egy szivar alakú, nyúlós, krumpliból készült tészta, közepében sajt-, hús- és gombagolyócskákkal, és mindez leöntve egy sza- lonnás, hagymás, tejfölös pikáns szósszal. A húst előnyben része- sítők kerüljék a karácsonyi vacsorát, amely hagyományosan 12 vegetáriánus ételből áll. Ne hagyjuk ki a helyi italkülönlegességeket se, de legyünk nagyon óvatosak, a 60 %-os midus (mézből készült égetett szesz) pülanatok alatt asztal alá moshatja az embert. Aki egy kicsit könnyebbet szeretne, annak a stakliskes nevű mézlikőr az ajánlott. (a nu.hu nyomán) Az alkotmánytervezetbe is bekerült egy utalás a sportra, mert lusták vagyunk _________________________________________Európai unió 11 EURO.HU A felmérések azt mutatják, hogy az európaiaknak kevesebb az akaraterejük a rendszeres, egészségmegőrző testmozgáshoz, mint a tengerentúlon élőknek. Felmérések szerint Európában a görögök és a portugálok a leglustábbak - érdekes, hogy e két ország válogatottja az idei labdarúgó EB sikercsapata volt. Az Eurobarometer kutatása szerint a görögöknek mindössze 19 százaléka sportol hetente legalább egyszer, a portugáloknál 22 százalék ez az arány. A listavezetők a fitness-őrült finnek és svédek 70 százalékkal. A vizsgálat elvégzésekor a még csak 15 tagú EU átlaga 35 százalék volt. Az újonnan csatlakozott országok lakossága sportosabb, mint a régieké. A tíz országban átlagában a népesség 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen edz, a szlovének pedig egyenesen csúcsdöntők: 83 százalékuk hetente legalább kétszer sportol. Mi a helyzet az USA-ban? Egy Gallup felmérés szerint minden második amerikai hetente legalább háromszor edz. Ezt a gyakorisági mutatót alapul véve még siralmasabb az európai helyzet: a tizenötök átlaga ebben az összehasonlításban mindössze 15 százalék. MegEurópaiak: csak semmi sport! lépőnek tűnhet, ám a jelek szerint az európaiak sokkal kevésbé motiváltak a testedzésre, mint a tévézésre, amit 88 százalékuk „gyakorol” hetente legalább háromszor. Az amerikaiak gyakran kombinálják a két tevékenységet, nagyon kedvelt szórakozás például a TV előtti szobabiciklizés, és a fitness-termekben csaknem mindenütt ott vannak a monitorok a „kínpadok” fölött. Bekerült az új alkotmányba A várható élettartam és a halálozási mutatók tekintetében még- sincs drámai különbség az USA és (Illusztrációs felvétel) az EU tizenötök között, a relatív mozgáshiányt ugyanis más egészségmegőrző életviteli magatartás- formák ellensúlyozzák. Az európaiak például egészségtudatosab- ban étkeznek, több szabadidővel és kevesebb stresszel élnek. Az EU vezetői igyekeznek tovább javítani a helyzeten, az idei év a „Sport általi nevelés európai éve”, s az elfogadás előtt álló Alkotmányos Szerződés is utal a sportolás, az egészséges életmód fontosságára. Ez az első eset, hogy konkrét utalás történik a sport szerepére egy nagy fontosságú uniós dokumentumban. Az uniós szabályok miatt csődbejuthat az egész európai labdarúgó-bizniszt Az olaszok rossz példája euro.hu Az Európai Bizottság úgy látja, hogy a 2003 februári, úgynevezett „salvacalcio” szabály kiskaput hagy az olasz sportkluboknak (elsősorban a labdarúgó egyesületeknek), hogy elrejtsék veszteségeiket, és ezáltal megtévesszék a befektetőket. A bizottság megítélése szerint a törvény sérti az EU könyvviteli előírásait, többek között azzal, hogy az egyesületek költségeinek túlnyomó többségét a könyvek szerint a profi játékosoknak kifizetett pénzek teszik ki. Ez nyilvánvalóan nem ad valós képet a sportvállalkozások működéséről, tehát megtéveszti az üzleti világban tiszta viszonyokhoz szokott befektetőjelölteket. Korrupciós bajnokság Olasz társadalomtudósok és a téma szakértő újságírói már régóta figyelmeztetnek: az olasz foci hozzáértő menedzselés, kellő előrelátás és az üzlet természetének helyes megértése hiányában súlyos pénzügyi válságban van. Az elmúlt évek hatalmas bérköltségei olyan további járulékos kiadásokat vontak maguk után, amelyeket senki nem vetett össze a várható bevételekkel. Emilio Marrese nagy vihart kavart tényfeltáró riportja szerint: „ha sportról van szó, Portugália és Olaszország nyeri az európai korrupciós bajnokságot”. Marrese úgy látja, hogy más első osztályú klubokkal együtt a Parma, a Lazio és a Napoli is a csőd szélén áll, sőt, ez utóbbi azóta már csődbe is ment. Az UEFA szigorít Szakértők rendre hangsúlyozzák, hogy a foci üzlet, és így is kell kezelni a piaci verseny és a számvitel szempontjából egyaránt. Azt is felvetik, hogy a klubok gátlástalanul élhetnek jogtalan előnyökkel, ami nem csak az „üzletágon” belül sérti a verseny tisztaságát, hanem más gazdasági ágazatok szereplőivel szemben sem tisztességes. Az UEFA a következő szezontól új kvalifikációs szabályokat vezet be, a csapatoknak széles körű feltételrendszernek kell megfelelniük ahhoz, hogy pénzdíjas kupákban indulhassanak. Várhatóan sok klub számára nem lesz könnyű megfelelni a pénzügyi követelményeknek, így az európái labdarúgásban földcsuszamlásszerű változások kezdődhetnek. A szebb napokat megélt Lazio is már a csőd szélén van (sslazio-felvétel)
