Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-24 / 196. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 24. Tudomány - hirdetés 15 A sportrekordok hátterében állandó kimerültség, esetleg genetikai rendellenesség, néhol pedig csalás áll Az athéni a legkeményebb olimpia Maximális csapásszámmal a célig. Az olimpikonok erejük határáig hajtják magukat. (TASR-felvétel) Bebizonyították, a zene segíti az intellektus fejlődését Nagyobb IQ-növekedés A 2004-es nyári olimpián a világ élsportolói megint elkápráztatnak minket, földi halandókat emberfeletti képességeikkel. Testük és erejük határáig hajtják magukat, és ezzel nemcsak a dicsőség örömét élik át, hanem olyan szenvedést is kiállnak, amelyet elképzelni sem tudunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A rekordok hátterében állandó kimerültség, eseüeg genetikai rendellenesség, néhol pedig csalás áll. Adjuk még hozzá Athén hőségét és levegőszennyezettségét, és rádöbbenünk, hogy az olimpiai játékok mekkora fizikai megterhelést jelentenek a sportolók számára. „Az élsport a test diadala a természet törvényei felett, a sportolókat a lehetőségek határaira kényszeríti, és néha a határvonalon túlra is” - írja Nicola Jones, a Nature magazin főszerkesztője a neves tudományos lapban. A sport biológiájának egy része még nem ismert, hiszen senki sem szívesen edz testéhez rögzített hőmérővel és műszerekkel, az viszont biztos, nem mindenki számára adott a lehetőség, hogy élsportoló legyen. Többnyire azok érnek el kiemelkedő eredményt, akik erre genetikai beállítottsággal rendelkeznek. Eero Mántyranta, az 1964-es téli olimpia' aranyérmes finn sífutója például egy erythropoietin génmutációval rendelkezett. Az erythropoietin a vese által termelt hormon, mely stimulálja az oxigént szállító vörösvértestek képződését, és mobilizálja a túltöl- tött vasraktárakat. A mai sportolók egyre többet és keményebben edzenek. Roger Bannister, az első ember, aki az egy mérföldet 4 percen belül futotta 1954-ben, napi' 35 percet edzett. Ma ez bemelegítésnek is kevés. A túlhajtás azonban minden tíz sportolóból egynél rejtélyes alulteljesí- tési szindrómát (UPS - Unexplained Underperformance Syndrome) okoz. A tünetei gyakori megbetegedés, általános fáradtság, izomfájdalom, gyomorproblémák. Szinte mindenki felgyógyul az UPS-ből, azonban a főbb sporteseményekre való felkészülést kettétöri, legtöbbször tönkre is teszi. Az UPS okáról eltérő vélemények alakultak ki: egyes teóriák szerint a túlhajtás eredményeképpen a sportolók izmai károsulnak. Az immunrendszer a szövetet ért sérülés kijavítására citokint termel. A citokin azonban amellett, hogy a gyulladást csökkenti, mérsékli az immun- rendszer patogén támadó képességét is, így a sportoló védtelenebb a betegségekkel szemben. Az UPS megelőzése egyszerű: az edzések között elengedhetetlen minimálisan a hat óra pihenés. Sajnos néha élsportolónak lenni halálos lehet. Múlt évben a kameruni focista Marc-Vivien Főé a pályán esett össze, hét hónappal később Fehér Miklós úgyszintén. Mindkettőjüknek örökletes szívbetegsége volt (hypertrophic cardiomyopathy - HCM). A Nature úgy véli, e szívbetegség a hirtelen halál leggyakoribb oka a 30 év alattiak körében. A betegség a szív izomszövetében a normálist meghaladó fehérje felhalmozódás következtében alakul ki. Ahogy a szívizom vastagodik, a szív szabálytalan ritmust vesz fel, és megnő a szívbénulás veszélye. A Nature szerint az emberek 0,1-0,2 százaléka HCM- beteg, évente 1 százalékuk halálo- zik el. A szív túlzott megterhelése növeli a halál esélyét. Athénban az olimpiai sportolóknak külső akadályokkal is szembe kell nézniük. A hárommilliós görög főváros Európa egyik legszennyezettebb városa. Különösen két légköri szennyezőanyag aggályos: az egyik az ózon, a másik a levegőben lévő makrorészecskék, mint például a korom. Mindkettő irritálja a tüdőt és asztmatikus tüneteket eredményezhet. Különösen rossz napokon az ózonszint Athénban többszöröse az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) által ajánlott szintnek. A légszennyezettségnek elsősorban a szabadtéri sportolók, például a kerékpárosok vannak kitéve. Az élsportolók verseny közben percenként akár 150 liter levegőt is képesek átköröztetni tüdejükön, ami kb. tízszerese a normál légzésnek. Ezáltal jobban ki vannak téve a szennyezőanyagoknak. Másrészt mivel légzésük sokkal intenzívebb, a tüdő mélyebb régióiba jut be a káros anyag. Ebből a szempontból még veszélyesebb a 2008- as olimpia, hiszen Peking levegőszennyezettsége háromszorosa az athéninak. Coubertin báró, a modern olimpiai játékok alapítója, a négyévenként megrendezendő játékok alapelvének az erőfeszítés örömét, a példaképek nevelő értékét és az erkölcsi elvek tiszteletben tartását tűzte ki. E harmadik alapelv, a dicsőség megszerzésének mindenek fölé helyezése miatt, sokszor sérül. Már az ókori görögök is csak a sikert értékelték, kizárólag az elsőt dicsőítették. A győzelem érdekében a csalástól sem riadtak vissza, különösen a megvesztegetésnek volt divatja. A drogok, teljesítménynövelők, doppingszerek használata a sportban nem újkeletű. A múlt század fordulóján élénkítő szerek szedését először a La Manche csatorna átúszásánál jegyezték fel. A dopping fokozatosan terjedt el a versenysportban. Onnantól kezdve, hogy a versenyek a televízión keresztül nagy tömegeket tudtak elérni, a reklámipar is felfedezte a sportban rejlő lehetőségeket. Korábban elképzelhetetlen díjakkal jutalmazták a győzteseket, így az addig baráti szellemben folyó versengések kiélezett küzdelmekké alakultak át. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetését az 1960-as római olimpián bekövetkezett tragédia, egy dán kerékpáros halála késztette arra, hogy a kérdéssel komolyan kezdjen foglalkozni. Az első doppingvizsgálatokat 1968-ban a mexikói olimpiai játékokon vezették be, 1972-ben Münchenben pedig már az anabo- likus szteroidok vizsgálata is megkezdődött. Az elmúlt néhány évtized adatai alapján már azt is tudjuk, milyen mellékhatásai vannak a hosszú távú doppingolásnak. Azokban a sportágakban, amelyekben néhány évtizeddel ezelőtt feltételezhető volt az anabolikus szteroidok rendszeres szedése, feltűnően sok a krónikus, degeneratív megbetegedés. Különösen a máj, a vese, a tüdő, a szív, és az érrendszer megbetegedései gyakoriak. A sportolók edzenek, hogy teljesítményük jobb legyen. Majd ezután a hormonokkal folytatják, hogy teljesítményük tovább nőjön. Különösen igaz ez a nehézatlétákra (lásd a szlovák Haborák esetét) és a súlyemelőkre. A teljesítmény fokozása ördögi körré válhat, ám amíg a sikert magasra értékelik, addig a nem megengedett eszközök használatát nehéz lesz visszaszorítani. (beleznay, ú) BÍRÓ ZSUZSA Bár tudományos körökben régóta valószínűnek tartják, hogy a zenei tanulmányok javítják az intellektust, egy kanadai pszichológus most mérésekkel igazolta ezt. Dr. E. Gien Schellenberg, a Toronto Egyetem kutatója hatéves gyerekeknél vizsgálta az iskolán kívüli elfoglaltságok hatását az intellektuális és szociális fejlődésre. Száznegyvennégy gyereket vont be a tanulmányba egy helyi újságban feladott hirdetés révén, majd véletlenszerűen négy csoportba sorolta őket. Az egyik csoport zongoraórákat, a másik énekórákat vett, a harmadikban színjátszást tanultak a gyerekek, a negyedik tagjai pedig semmilyen különórára nem jártak. Zenei jellegű képzésből azért indult két csoport, hogy az eredmények később általánosíthatók legyenek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legújabb mérési eredmények szerint a Napunknak is otthont adó csillagváros, a Tejútrendszer idősebb, mint eddig gondolták, így a legősibb, „alapító” tagokhoz tartozhat az Univerzumban. A Napunkat is magába foglaló Tejútrendszer egy átlagos méretű spirálgalaxis, amelynek korongja több mint 100 milliárd csillagot tartalmaz. A korong átmérője kb. 100 000 fényév (egy fényév az a távolság, amelyet a 300 000 km/s sebességű fény egy év alatt megtesz, ami körülbelül 9,5 billió kilométernek felel meg). Egy nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb távcsőrendszerével, a Chilében telepített VLT-vel (Very Large Telescope) vizsgálta két csillag berillium- tartalmát. A csillagok be- rillium-tartalma egyfajta „kozmikus órának” tekinthető. A VLT kiváló képességei tették lehetővé, hogy viszonylag kis tömegű és fényességű csillagokban vizsgálhassák e könnyű elem előfordulását, ami fontos a jó eredmény szempontjából. A két csillag egy ún. gömbhalmaz tagja - a gömbhalmazok a Tejútrendszer korongja körüli térrészben helyezkednek el, és egyenként néhány százezer, főleg idősebb csillagból állnak. KözötA színjátszók és a semmilyen különórára nem járók alkották a kontroll csoportokat, így el lehet különíteni a zenei és az egyéb művészeti képzés hatásait. A gyerekek egy éven keresztül vettek részt a tanulmányban. A résztvevőkkel IQ-tesztet készíttettek a vizsgálat elején és végén. Az eredmények rámutattak, hogy a két zenei képzésben részesülő csoportban a kezdeti felméréshez viszonyított IQ-növekedés nagyobb mértékű volt, mint a másik két csoportban. A javulás megmutatkozott a gyerekek iskolai teljesítményében, osztályzataikban is. A színjátszó csoportba sorolt gyerekeknél is történt változás: náluk az adaptív szociális viselkedés, a megváltozott életkörülményekhez való alkalmazkodás értéke növekedett egy év alatt, ami a zenét tanuló hatéveseknél nem volt megfigyelhető. tűk találjuk a Tejútrendszer jelenlegi legidősebb csillagait, ám ezek sem a legősibbek, mivel kis részben olyan nehezebb elemeket tartalmaznak, amelyeket egy legelső, ma már nem létező csillag-generáció tagjai gyártottak le és szórtak szét az űrben. Minél több idő telt el a legelső generáció szupernóvái és a gömbhalmazok csillagainak kialakulása között, annál több berilliumot kell tartalmaznia az utóbbi égitesteknek (a berillium ugyanis folyamatosan feldúsul az átmeneti időszakban a csillagközi anyagban). A berilliumtartalom alapján a legidősebb csillagok korához - 13,4 milliárd (pluszmínusz 800 millió) év - még 200 millió évet adtak hozzá. A Tejútrendszer első csillagainak kora e szerint 13,6 milliárd (plusz-rrtí- nusz 800 millió) év. Az új eredmény azért is érdekes, mert az Univerzum korára vonatkozó legújabb becslés 13,7 milliárd év. Ez azt jelenti, hogy a Tejútrendszer legelső csillagai már röviddel az Ősrobbanás után megszülettek, Galaxisunk tehát a legősibb, „alapító” tagok közé tartozhat az Univerzumban. (O-O) A vártnál idősebb csillagvárosunk, a Tejútrendszer Galaxisunk alapító tag Az Univerzum korára vonatkozó legújabb becslés 13,7 milliárd év. A magas magánhangzók gyengédebb és gondoskodóbb hangzást kölcsönöznek A nőknek vonzóbb Tibi mint Ottó CSEH JÚLIA Nem csak a külső és a kisugárzás, a név is komoly szerepet játszik abban, mennyire vagyunk vonzóak - állítja Amy Perfors, a Massachusetts Institute of Technology kutatója. A kutatónő 24 fényképet töltött fel egy népszerű amerikai internetoldalra. Az oldal látogatói 1- től 10-ig terjedő skálán szavazhattak, mennyire tartják vonzónak az egyes képeken látható személyeket. Valamennyi arcképen egy keresztnév is szerepelt. Ugyanezeket a képeket később más nevekkel egy másik - szintén sokat látogatott - oldalra is feltöltötte. Az egyes arcképekre leadott szavazatok összehasonlításakor arra a következtetésre jutott, hogy a nevek megváltoztatásával az egyes képen látható személyek megítélt attraktivitása is változott. A rövid, magas, vagyis az „e” és „i” magánhangzókat tartalmazó nevű férfiakat a szavazók vonzóbbnak találták, mint a kerekebb, mélyebb nevűeket. Nőknél viszont éppen ennek fordítottja figyelhető meg. Perfors szerint a keresztnevek hangzása tudatalattinkra hat. Férfinevek esetén az összefüggés Perfors szerint a következőképpen magyarázható. A magas magánhangzók egy névnek gyengédebb és gondoskodóbb hangzást kölcsönöznek, mint a mélyebb hangzásúak. Előbbiek inkább egy családszerető, utóbbiak pedig egy erős, azonban kalandvágyó és ösztönszerű férfi képét sugallják. Mivel a partnert kereső nő egy megbízható családfenntartó férfira, mintsem az „ösztönlény”, extrém férfias szeretőre vágyik, a szavazáskor is ezen „megfontolás” alapján adott magasabb pontszámot. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy nincsen olyan név, amely a hiányzó vonzalmat pótolhatná. A kutatásról egyébként a rangos Nature tudományos folyóirat online kiadása számol be. A tudósok szerint a keresztnevek hangzása tudatalattinkra hat. iLwtlMinutcl RODOSZ 8.30. Pozsonyból 12 nap Kyriakos EN 11990 Lomeniz Blue *** FP 17990 Kolymbia Sky *** FP 17990 Bel Air “*+ FP 22990 Eden Rock **** FP 24990 KRÉTA 8.29. Pozsonyból 12 nap Gregory stúdiók EN 11990 Lisa Mary ** FP 15990 Marilena *** FP 15990 Bali Beach *** FP 16990 Phaedra Beach *** FP 16990 ZAKINT0SZ 9.7.Pozsofiyból és Kassáról 11 nap Stonebridge stúdiók EN 10990 Contessa *“ FP 15490 Tzante *** FP 15890 Konstantine Beach *** FP 16290 MAL0RKA 9.4. Pozsonyból 12 nap Palma Mazas “ FP 13990 Saga ** FP 14990 Santa Monica ** FP 14990 &sbG Minute TÖRÖKORSZÁG-Antalya 9.1. Pozsonyból 8/15 nap Club Fiesta*** FP 9990/12990 Maritim*** AI 12990/17990 Club Green Fugla*** AI 13990/19990 pera*** AI 13590/19590 Kleopatra Golden Sun *** AI 13990/19990 TÖRÖKORSZÁG -Bodrum 9.1. Pozsonyból 8/15 nap Agca *** Salir *** Yalipark *** Gloria “* Malama Beach *** FP 10990/14990 FP 10990/14990 AI 11990/16990 AI 12690/17990 AI 13990/19990 TÖRÖKORSZÁG-Antalya 9.2. Kassáról 11 nap Club Fiesta “* AI Aspera *** AI Club Green Fugla *** AI 14490 15990 RODOSZ 8.30. Pozsonyból 8/15 nap Kyriakos EN 9990/12990 Lomeniz Blue *** FP 13990/19990 Kolymbia Sky *** FP 13990/19990 www.kartago.sk KARTAGO MffiH/NfWK fand vx Imiit vAltSrihiv.rríoM . tengerparti nyaralások és ismertető körutak gazdag választéka Indulások Pozsonyból és Kasáról 8. IO, II, 12 és 15* napos utak gyermekek kedvezményes áron 5990, 6990, 7990 — - * rirnrrén text 6os t ^3*- Rezervaéná centrála: tel.: 02/5720 5720X Bratislava, Krifna 19, tel.: 02/5542 3276,77 Bratislava Dunákká ,5 w- Banská Bystrica, Horné 32, tel: 048/412 4040 Treniin, Braneckého S/tej’.;- Kosice,Hlavná 31, tel.: 055/7288452,3 Hlavná 114, tel.: 055/7298 7i Nővé Zámky, Komámanská 14, tel.: 035/6444 474 Zilina. Hodiora 4^[el: 041/5007 020,J*! Ziidijtc kjtalogy a novy cmnik vybrinydi hotelov pre Egypt TUretko a Tunisko na k------ ' Tunísko na kartagotourt@kartago.sk 1 •mmSmSM UP1678
