Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-20 / 193. szám, péntek

10 Kertészkedő - hirdetés Ú3 SZÓ 2004. AUGUSZTUS 20. A zöldséghajtatásban használt fóliák tulajdonságai Tartós vagy egyidényes? TOMPOS DÁNIEL A zöldséghajtatásban használa­tos, kereskedelmi forgalomban is kapható fóliák több szempont sze­rint csoportosíthatók. Gyakorlati megfontolásokból a következő tu­lajdonságok a legfontosabbak. Anyag: a fóliák készülhetnek po­lietilénből (PE) és polivinilklorid- ból (PVC). A PVC fólia jobban szi­getel, fűtés nélkül magasabb hő­mérséklet tartható alatta. Élettar­tam: megkülönböztetünk egyidé­nyes, egyéves és tartós (több éves) fóliákat. Az egyidényes fóliák már gyakorlatilag kiszorultak a termé­szetből. A tartós fóliák gyártásakor fénystabilizátort adagolnak a meg­olvasztott polietilénhez. Ennek mennyisége és minősége határozza meg a termék élettartamát. A stabi- lizátor anyagát minden gyártó ipari titokként kezeli. A fóliaágyak és a nagy légterű fóliasátrak, fóliablok­kok takarására általában a 0,15 mm, a kis alagutak borításához pe­dig a 0,035-0,04 mm vastag polie­tilénfóliát használják. Az előbbit kertészfóliának is nevezik. Szín: az átlátszó fólián kívül megkülönböz­tetünk fekete (energiaemyőhöz, fóliasátrak külső takarásához), füstszínű (talajtakaráshoz), fe- hér/ezüst (energiaernyőhöz), feke- te/fehér (spárga bakhát takarásá­hoz) és fedett fehér (kőgyapotos termesztésben talajtakaráshoz) fó­liákat. Az átlátszó, de színes fóliák­kal hosszú ideje folynak próbálko­zások. Ugyanakkor minden színes takaróanyag azt a hullámtarto­mányt veri vissza, amilyen színű­nek látjuk, így kevesebb fény­mennyiséget enged át, s különösen a korai időszakban ez hátrányos tu­lajdonság. A poliszvetán fólia alká- liföldfém-vegyületeket tartalmaz, ennek következtében az ultraibo­lya sugarakat elnyeli, és vörös su­garakká alakítja át. Ezzel fokozódik a fotoszintézis, felgyorsul a növé­nyek fejlődése és a termésérés üte­me. A vörös fény ingyenes mester­séges megvilágítást ad, előállításá­hoz nem kell egyéb energiahordo­zót igénybe venni. Kedvező tulaj­donsága még a jó hővisszatartó ké­pesség, ezzel is energia takarítható meg. A poliszvetán fóliával takart létesítményekben a takarási idő­szaktól, a fólia korától függően a kontrolihoz viszonyítva 1-5 C fok­kal magasabb hőmérséklet érhető el. Fényáteresztő-képesség: Az új, tiszta kertészfólia a szabadban mért fénymennyiség 92%-át enge­di át, amíg a háromrétegű fóliáknál (200 pm) ez az érték 88-89%. A termesztésben mind nagyobb fi­gyelmet fordítanak a magas fény­szóró képességre is. A termikus fó­liák esetében az alapanyaghoz o- lyan adalékot kevernek, amely a fó­liák hősugár-visszatartó képességét az üvegéhez közelíti. Megjelené­sükkel már a fóliával kapcsolatban is lehet az üvegházhatásról beszél­ni. Ez a típusú fólia átengedi a rö­vidhullámú sugarakat, amelyek a talajban hősugarakká alakulnak, és már nem képesek a TERMO fólián keresztül a szabadba távozni (az a hősugarak mintegy 80-87%-át visszatartja). A növelt szakítószi­lárdságú termékek ellenállnak a szélnek, a hossz- és a keresztirányú szakítóerőnek. A csepegésgátló adalékkal gyártott fólia megakadá­lyozza a belső felületen a vízcsep- pek lehullását. A vízpára vékony ré­tegben csapódik ki a fólia belső old­alára, onnan legördül a sátor két szélére. Használatával akár több növényvédelmi beavatkozást is megtakaríthatunk. Japán kutatók már az 1970-es évek elején beve­zették a porlasztó fóliát, amelynek a felülete a hagyományos palásto­kénál sokkal simább. A vastagabb, 0,2 mm-es fóliák külső rétegeként teljed a használata. Napjainkban a legtöbb előnyt a háromrétegű fóliák kínálják. A há­rom réteg nem választható szét egymástól, a réteghatárok észre sem vehetők. A külső réteg általá­ban fénystabil és portaszító, a kö­zépső hővisszatartó hatású, a belső pedig csepegésgátló tulajdonságú. (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) 175 éve született Geschwind Rudolf, a korában világhírű rózsanemesítő, akit öt ország is sajátjának tekinthet Maradandó virágokat alkotott, nevét mára mégis elfelejtették Erdésznek tanult, ám rózsa­nemesítőként vált ismertté. Geschwind Rudolf, vagy ahogy anyakönyvezték, Ru­dolf Joseph Geschwind, 707 új rózsafajtát adott a világ­nak, közülük már csupán mintegy ötven maradt meg. GYŐRY SZILVESZTER Geschwind Rudolf 1829. au­gusztus 23-án született Csehor­szágban, a Rakovník melletti Hf ed­le faluban. Később családja a Tepli- céhez közeli Schlössbergben (ma Doubravská Hóra) telepedett le. Az ifjú Geschwindet nagyon vonzotta a természet, ezért apai nagybátyja, Wenzel Geschwind biztatására bei­ratkozott a Prágai Politechnikai In­tézetbe. Hálából a szeretett nagy­bácsi nevét egy teahibridben örökí­tette meg. (Wenzel Geschwind, 1902, TH.) Geschwind Rudolf az első tanévben ádépett az akkor vi­lághírű Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémiára, majd 1851-ben letette a szolgálati esküt a Grófi Kamara hivatalában. Első munkahelye Bakabányán (ma Pu- kanec) volt. Egy rövid csehországi kitérő után ismét Magyarországra került, a Felsőhámorhoz közeli Brodban lett főerdész. Korponán 1872-ben telepedett le, haláláig (1910) városi főerdész volt. A ró­zsák akkor ejtették rabul, amikor egy alkalommal a garamszentke- reszti püspöki rezidencia kertjében csodálatos példányokat fedezett fel. Az első rózsáját (Erster Versuch azaz Első kísérlet) 1864-ben Brod­ban nemesítette ki, majd eladta Franciaországba, ahol a Premier Essai nevet kapta. Sajnos az idők folyamán elveszett, nevét csak a könyvek őrizték meg. Geschwind megfigyelte, hogy a rózsák többsé­ge nem fagytűrő, míg a vadrózsák minden károsodás nélkül áttelel­nek. Ezért elhatározta, hogy hi­degtűrő rózsákat, ahogy ő nevezte „Nordlandrosen” fajtákat nemesít ki. Korponai kertjében, ahol egész sor vadrózsafajt gyűjtött össze, szü­lettek a világhírű ún. magyar futó­rózsák, melyek olyan helyeken is szépen díszlettek, ahol addig alig ismerték ezt a nemes virágot. Edzettség, szépség, fagytűrő képes­ség, és az igénytelenség lettek a Nordlandrosen csoport fő jel­lemzői. (A Kijevi Meyer-Kertészet korabeli feljegyzései szerint a 700 rózsafajta között a Geschwind-féle Theano rózsaszínű futórózsa a mínusz 37,5 C fokot is károsodás nélkül átvészelte.) A Geschwind- féle rózsák Franciaországtól Szent­pétervárig mindenhol megtalálha­tókvoltak. A nemesítő saját feljegy­zései szerint 707 új fajtát nemesí­tett ki, a szakirodalomban viszont csak 140 fajta leírását találjuk. A gyűjteményekben talán 50 fajta maradt meg máig. A nemesités csú­csa a „Gruss an Teplitz” (1897) lett, melyet 2000-ben a Világ legszebb rózsájává nyilvánítottak. A büszke cím mellé a következőt írták be: 2000 „Gruss an Teplitz”, Gesch­wind, 1897. SLOVAKIA (Empire Austria-Hungary). Néhány évvel ezelőtt Amerikában az egyik régi temetőben a rózsabarátok felfe­deztek egy ismeretlen rózsát, amely nagyon hasonlít a Gruss an Teplitz-re. Peter Lambert leírása alapján rögtön az elveszett Sata- nella rózsára gondoltak, amely a Gruss an Teplitz magtestvére volt. A Satanella egy csodálatos tűzpiros rózsa volt, azzal az ere­dendő bűnnel, hogy az akkori prűd társadalom nem fogadta el a nevét. Mivel Európa nem tar­tott rá igényt, Geschwind eladta Amerikába. Az amerikai vevő azonban kikötötte, hogy sem a rózsa, sem a nemesítő nevét nem tüntethetik fel, s ezt Geschwind sem árulhatta el senkinek. Meg­került az elveszett rózsa, vagy mégsem? Ennek eldöntése a Ró­zsabarátok Világszövetségére (WFRS) vár. Amerikából sajnos csak egyetlen tövet hoztak belőle Szlovákiába. De olyan felelőtlenül gondozták, hogy még szemzősze­met sem vettek róla, így a tő a kö­vetkező évre kiveszett. Geschwind Rudolfot ma öt ország is sajátjá­nak tekint. Németország azért, mert csehországi német volt. Csehország azért, mert ott szüle­tett. Ausztria azért, mert német nemzetiségű volt és az Osztrák- Magyar Monarchia területén szü­letett. Magyarország szintén saját­jaként tiszteli, hiszen a történelmi Magyarország területén tevékeny­kedett. Szlovákia pedig azért, mert nálunk található egy gyűjte­ményben a legtöbb Geschwind-ró- zsa. Mégis, a nemesítő neve ná­lunk- a rózsaklubok tagjait kivéve - alig mond valakinek valamit. Satanella vagy nem? Megkerült az elveszett rózsa, vagy mégsem? (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) Az ausztriai Badenben a korponai erdőmester 46 rózsafajtáját gyűjtötték össze. Képünkön az emlékére keresztelt Geschwind’s Orden fajta (Forrás: Kertbarát) Az ERGO poisfovna CS0B Poisfovna lesz Két év alatt befejeződött az ERGO poisfovna betagozódása a CS0B-ba, Közép-Európa legnagyobb pénzügyi csoportjába - ezen­túl CS0B Biztosító üzleti néven fut tovább. „Ez a változás számunkra és ügyfeleink számára nagy lehetőségeket tartogat. CS0B Poisfovfiaként az anyacég, a KBC Insurance gazdagabb portfolióját, kipróbált know-how-ját kínálhatjuk ügyfeleinknek, valamint igényeikre szabott, egyéni biz­tosítási megoldásokat." összegezte az előnyöket Ing. Vladimír Kozuch, az igaz­gatótanács tagja, a kereskedelmi és mar­ketingosztály igazgatója. Az ERGO poisfovna eddig elért ered­ményeit a szlovák piacon nyert sokéves tapasztalatának, korrekt hozzáállásának és az ügyfeleknél kiharcolt bozalomnak köszönhette az elmúlt 12 évben. Ezalatt az időszak alatt Szlovákia 10 legnagyobb biztosítója közé küzdötte magát. Az erős pénzügyi CS0B csoport hitelképessége, a belga KBC Insurance hozadéka segíti majd a társaság stabil növekedését. CS0B Poisfovfiaként még több lehetőséget kínál ügyfeleinek, akik köthetnek élet-, család-, háztartás-, úti vagy vállalkozói kockázat­biztosítást. A biztosítás ma már része a közös, előnyös, lakás-előtakarékossági, illetve a megtakarítások kamatozását célzó termékeknek. A CS0B Poisfovna kínálatá­val ügyfelei továbbra is találkozhatnak a 31 szlovákiai fiókjában, de ezentúl a tanácsadás és egyes termékei a CS0B fiókjainál is rendelkezősükre állnak. Azért dolgozunk, hogy Ön elégedett legyen. A fSOB Poisfovna infovonala: 02 482 482 00 www.csobpoistovna.sk CSOB Poisfovna Már Európa gazdaságilag fejlett országaiban is hódít a mikoterápia A gombák is gyógyíthatnak MASZLAVÉR PETRA Örök emberi tulajdonság, hogy állandóan olyan élelmet keresünk, amelynek fogyasztásával egészsé­gesebbek lehetünk. A gazdaságilag fejlett országok lakosai mind na­gyobb érdeklődéssel fordulnak a különböző gyógynövények és pél­dául a gombák felé is. A fitoterápia fogalom régóta lé­tezik, növényi anyagokkal végzett gyógyítást jelent. A mikoterápia azonban új, a gombákból készített anyagokkal való gyógyítást takarja. Ez utóbbi miért nem tartozik a fito­terápia tudománykörébe? A válasz egyértelmű. Az élővilág az utóbbi évtizedekig növény- és állatvüágra tagozódott, a gombákat pedig a nö­vényekhez sorolták. Azóta azon­ban ismertté vált, hogy a gombák az élővilágnak teljesen önálló, kü­lön csoportját képezik. A szakkifejezés új, a gombákkal történő gyógyítás lehetőségét azonban már régen felfedezték. A gyógyító gombákról származó is­mereteink jelentős része Kínából és Japánból jut el hozzánk. Kínában a gyógygombák alkalmazása ősidők óta a hagyományos gyógykezelé­sek közé tartozik, több magasabb rendű, nagytestű gombát már év­századok óta hatékony gyógyszer­ként tartanak számon. Európában a gombák gyógyhatásúnak ismere­te mindinkább feledésbe merült, bár a népi gyógyászatban régebben több gombát sikeresen alkalmaz­tak. Valószínűsíthető, hogy az eu­rópai országokban azért nem ter­jedt el a gyógygombák használata, mert néhány évtizeddel ezelőttig a gombák mesterséges termesztésé­nek lehetőségeit, a csiperkegombát kivéve, nem ismerték. Számos vizs­gálat bizonyítja: a gombák az em­ber életfolyamataihoz nélkülözhe­tetlen nyomelemeken kívül olyan vegyületeket is tartalmaznak, ame­lyek csökkentik a rákos megbetege­dések kialakulásának kockázati té­nyezőit, vagy a különböző megbe­tegedések megelőzésében játsza­nak szerepet, többek között csök­kentik a vércukorszintet. A gombák sem csodaszerek, de mára igazoló­dott, hogy nem pusztán gasztronó­miai élvezetet nyújtanak, hanem egészségünk megőrzésében vagy éppen valamilyen betegség leküz­désében is szerepet játszanak. UP 1868

Next

/
Thumbnails
Contents